Szerintem ez nem csak a tradicionalista felfogás szellemében történő vizsgálódás, ami mondjuk (valaki szerint) túl szélsőséges, hanem felvetül néhány eldöntendő kérdés (no nem feltétlenül akadémiai szinten, hanem magunknak), miszerint például kijelenthető-e az, hogy árulók voltak az írásban kiemelt személyek vagy épp ellenkezőleg: ők álltak az igaz oldalon? Meggyőződésem, hogy egy igaz oldal van (ami általában nem található a politikai palettán). És a többi.
László András konkrétan fogalmaz, szerinte az úgynevezett magyar szabadságharcosok majdnem mind egyszerű, opportunista árulók voltak, gyakran sokszorosan köpönyeget váltva (kivéve az 1956-os forradalom résztvevőit, akik tényleges szabadságharcosok voltak). Utal arra is, hogy a közvélekedés ezzel ellentétes, mert az átlag ember meg van vezetve a közoktatás és a folyamatos propaganda által - ez utóbbival abszolút egyetértek. A történelmi ismereteim sajnos meglehetősen hiányosak, ezenkívül érdekel más véleménye is, emiatt tettem fel a kérdést. Nehezen tudom azt elképzelni, hogy a megszokott sablon a ló egyik, a tradicionalista nézet a ló másik oldala és az igazság valahol középen van. Vagy hogyan kell ezt érteni? :-)
Igen, úgy gondolom, hogy az igazság valahol közoktatás által preferált kuruc és a tradicionalisták általi labanc szemlélet között található.
Érdekes, hogy Bocskai kifejezetten Habsburg párti volt, és Rákóczi is Bécsben, Prágában, Habsburg befolyás alatt töltötte ifjú éveit, mégis fellázadtak a király ellen.
Kérdésem: Marx hogy kapcsolódik a liberalizmushoz?
Amit Marx idején liberalizmusnak neveztek, ahhoz nem igazán. Más kérdés, hogy mit értenek ma liberalizmuson, a klasszikus liberális politika, pártok nagyrészt eltűntek vagy átalakultak (vegyük például az egykori angol Liberális Pártot, amely a Konzervatívok váltópártja volt az 1920-as évekig, aztán elsorvadt, szerepét a Munkáspárt vette át, vagy mondjuk a német FDP-t, ami klasszikus liberális párt, mára eljelentéktelenedett, vagy az osztrák Szabadságpárt, ami eredetileg szintén klasszikus liberális párt volt, ma szélsőjobboldalinak nevezik). Amikor ma "a liberálisokról" beszélnek például az USA-ban, azok esetében virtigli baloldaliakról van szó, bizonyos marxista eszmei gyökerekkel (az amerikai elit egyetemeket (aztán fokozatosan a legtöbb felsőoktatási intézményt, sőt a középiskolákat is) az ilyen értelemben vett liberálisok uralják, ilyen szellemben oktatják a humán tárgyakat). A mai Demokrata Párt ilyen értelemben liberális.
Ez mondjuk egy echte marxista forrás, ezt figyelembe véve érdemes olvasni: http://eszmelet.hu/szabo_andras_gyorgy-marxizmus-es-liberalizmus/ Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.09.20. 13:25:28
'Amit ma liberalizmusnak neveznek, az nem egy politikai nézet hanem egy vallás. És jajj annak, aki meg meri kérdőjelezni prófétájának, Karl Marxnak a tanításait.'
Nézd, ezt röviden nem lehet megválaszolni főleg akkor, ha lövésed sincs a témáról; ráadásul ha valaki eléd tárja az összefüggéseket, az elsőre hihetetlen összeesküvés-elméletnek hat, illetve antiszemitizmusnak, pedig csak a tényeket sorolja az ember. Itt egy rövid összehasonlítás, ami végülis nem jár messze az igazságtól (csak nem mondja ki azt): Link.
Valamiért a válasz gomb nem működik, mindenesetre a X966-ban beszúrt linket visszavonom, Bencsik Gáborral nem értek egyet. Elég nagy mellébeszélés az, amit megejt a Mandiner cikkében. Bocsi.
A BBC is megemlékezett Arany János születésének 200. évfordulójáról, felhívva a figyelmet, hogy A walesi bárdokban megörökített történetet az ötszáz poéta lemészárlásáról Arany révén többen ismerik Magyarországon, mint Walesben. A cikk szerzője feleleveníti, hogy a rendszerellenes költemény az 1848-49-es forradalom leverése után hatalomra került zsarnok rendszer ellen szólt: a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, ahogyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek dicső éneket a Walest 1277-ben leigázó I. Edward angol királynak.