A kérdésem az h a hagyományos analóg mozifilm rendszerekhez képest mint pl a Panavision, milyen az új digitális mozi kamerák minõsége ill a TVhez alkalmazott HDTV szabvány? Másik kérdés: A Blu-Ray-en v HD-DVD-n megjelenõ filmek (bár veszteséges tömörítést használnak) közel azonosak lesznek a moziban látottakhoz, v teljesen azonosak, v mi? (Tudom h neten utána lehet járni, de nincs idõm.., meghát sokan tudjátok ti ezt :)
Hehe. Egy 10 méteres mozivásznon még a legkirályabb blu-ray film is kockás, egyszerüen kevés hozzá.
Egyébként ha akarsz ilyen kakit nézni, indexes homáron azt olvastam, hogy a nagyon gagyi filmeket a MOM parkban DVDrõl vetítik - a gyerek vissza akarta kérni a jegy árát (voltak 5en a teremben kb.), de aztmondták neki hogy ez szokványos kisszériás filmeknél.
Volt pofájuk még reklámkampányt is nyomni hozzá, hogy a Pulp Fiction újra megtekinthetõ a filmvásznon, ezen és amúgy is meglévõ rajongásunkon felbuzdulva naivan jegyet váltottunk a MOM- park béli egyik elõadásra. Bár a fõcím zene, vászon mögül jövõ mono hangja már némi gyanakvásra adott okot, de azért az elsõ kockáknál elénk táruló 80'évek alámondásos Ágyúgolyó futam-elmosódott képi világán azért meglepõdtünk. Nagy naivan jeleztük a problémát a hosszas keresgélés után megtalált illetékesnek, aki megnyugtatott hogy ne aggódjunk nincs semmi technikai malõr, ez bizony ilyen lesz végig, ugyanis a film dvd-rõl megy és abból is csak egy rossz minõségû jutott.
Egyébként olvasd végig alatta a hozzászólásokat, megéri. (Újabb ok hogy ne járjak moziba, mint azt tettem az utóbbi három évben)
A mostani magyar mozikban a vetített filmek minõsége vetekekszik a vizes papuccsal szétcsapkodot szarhoz. Szemcsés, homályos, fakó, életlen, remgõ, halk, aligalig sztereo, vagy túl hangos, ha feliratos akkor olvashatatlan a felirat stbstb. Rohadt vicces, de pl. egy kint készített TC jobb minõségû sztem, mint itthon a mozi. A HD vagy a BR százezerszer jobb minõségû lesz mint a mai mozifilmek. Egy mai DVD is már sokkal jobb minõség, mint amit a moziban látunk itthon. Szerintem.
A mozikban használt technológiát nem érdemes a házimozizásban használt technológiával összehasonlítani. Mindkettõ más-más célra van.
Meg amíg a mozinak van egy hangulata, elmehetsz oda haverokkal, akik ugyan jóbarátaid, de nem szívesen látnád õket a lakásodban, stb stb..., addig az otthoni DVD-n akkor állítod meg a filmet, amikor akarod, ha mondjuk pl. ki kell menned a slozira és nem maradsz le a film egyetlen részletérõl sem... Természetesen emellett az sem elhanyagolható, hogy ha moziba mész, elköltesz többezer forintot, míg otthonra a legtöbb videotékából 4-5-6száz forintért kikölcsönzött DVD-film mégiscsak olcsóbb megoldás.
Na akkor beszéljünk a formátumokról. A "hagyományosnak" mondható mozikban mivel nem digitalizált képrõl van szó, ezért nem is lehet felbontásról beszélni. De mégis vannak minõségbeli eltérések, ami csakis a nyersanyagon múlik. Csak egy kicsit vissza kell tekinteni a hagyományos fotózás világára. Mostanában 35 mm-es filmeket használnak a fényképezõgépekben, de ugyanakkor a profik ennél jóval "szélesebb" filmet használnak a részletesség javítására. Ugyanez megvan a mozik esetében is. A jelenleg használt filmek 35 mm-esek - ez már elég jó minõség (ezt nevezik a Panavision szabványnak), de meg sem közelíti a 70 mm-es IMAX filmek részletgazdagságát amely lehetõvé teszi, hogy a még hatalmas házméretû vásznakra is sokkal jobb minõségben tudnak filmeket vetíteni. Az IMAX Amerikában, nyugaton hódít inkább, itt magyarországon asszem még csak egyetlen ilyen mozi van, de az a poén az egészben, hogy az IMAX-ot még a 60-as 70-es években fejlesztették ki, de mivel igen drága az elõállítás, ezért nem terjedt még el annyira.
A mozi minõségét kitárgyaltuk, most jönnek a digitális technológiák. A digitális mozi (és házimozi) szinte sosem érheti el a hagyományos mozi - nem beszélve az IMAX - képminõségét, mert a digitalizálás természetébõl adódik, hogy információvesztéssel jár. És persze hozzájön még a különbözõ formátumok tömörítési eljárása, ami további információvesztést, minõségromlást okoz. Ebbõl adódik, hogy a minõség csak azon múlik, hogy milyen részletességben digitalizálunk (felbontás) és hogy ezt az adatmennyiséget milyen minõségben tömörítjük (bitráta).
A hagyományos (vagy analóg) TV felbontása: NTSC esetében 525 sor, 60 félkép/s (vagyis kábé 30 FPS - pontosabban 29,97 FPS), PAL esetében 576 sor (ha jól emlékszem), 50 félkép/s (vagyis 25 FPS) TV-adások esetében igazából a tömörítés nem nagyon határozza meg a minõséget, mert elképzelhetõ ugyan, hogy a TV-csatorna különbözõ formátumokban tárolja a mûsorait, de akkor is a szûk keresztmetszetet az adatátvitel módja (földi sugárzás vagy mûhold) jelenti.
"Hagyományos" DVD felbontások: 720×480 (NTSC) vagy 720×576 (PAL) képváltás: 29.97 FPS (NTSC) vagy 25 FPS (PAL) sávszélesség: 4~8 Mbit/s MPEG 2 (ez utóbbi a tömörítés módja)
Ezekhez képest a HDTV (meg a többi nagy felbontású szabvány) ennél nagyobb felbontást használ: 1280x720 (de létezik már 1920x1080 is). És ehhez a tömörítés: kábé 200-300 Mbit/s-tól akár 3000 MBit/s is lehet, ami utóbbi szükséges is a legnagyobb felbontású képfolyam (1920x1080) jelentõs minõségromlás nélküli átviteléhez.
Ibrik elmondta, csak annyit tennék hozzá, hogy Pal esetén a 597 sor van a TV-nél.
Gondolj bele, hogy egy 720*576-os DVD kép egy 85 centis TV-n már komoly tompaságot okoz. Képzeld el egy 4 méteres vásznon. Olyan mint egy 21"-os monitoron egy VCD (352*288)
Ja és még annyit, hogy sem a HD-DVD sem a Blu-Ray filmek nem lesznek elengendõen nagy felbontásúak mozivászonra...
Egy komolyabb digitális kamera 4-5 megapixeles videoképre képes, de ez csak az otthoni cuccokra vonatkozik. Amivel a filmesek dolgozna Ámerikában azok akár 20 megapixelt is tudnak. A lényeg, hogy még nem nagyon terjedt el, mert a felvett anyag irtózatosan nagy helyigényû
Kicsit hosszan írtam le, de az egész lényege az, hogyha egy kép esetében már ennyiszer-annyi képpontról beszélünk, az már eleve minõségromlás. Mert az ugye egyértelmû, hogy tárgyaknak/tájképeknek/fizikai alakzatoknak nincsenek "képpontjai". Namármost ebbõl adódóan a hagyományos fényképes/filmes képrögzítési eljárás van legközelebb az eredeti tárgy/tájkép/alakzat szemmel látható képéhez.
Az már más tészta, hogy milyen eszközökkel lehet becsapni az emberi agyat. Pl. az a problémakör, hogy egy digitális technikával készített/tárolt kép esetében mennyi az a minimális képpontszám egy adott "kis" területen belül, aminél már az emberi szem nem érzékeli külön-külön a képet alkotó pontokat. De "elég" közelrõl nézve ezek a képpontok is külön megkülönböztethetõk. Ha másnem, akkor azért mert a TV fizikailag erre képes, csak távolról nézve nem látszik ez. Nameg a másik probléma, hogy egy mozgókép esetében másodpercenként mennyi képet váltogassunk, hogy azt az emberi agy folyamatosnak érzékelje, de mégse legyen olyan rengeteg ezeknek a képeknek a száma, nehogy a tárolt adat mennyisége egy végtelen kapacitású adathordozót igényeljen...
általában megjelenik az újságokban egy (DVD) jelzés ilyenkor... vagy legalábbis a mozi saját mûsorlapjára ki van írva
másik meg, hogy a MOM parkban is valamiért valami csóró projektort vásárolt a vezetés... ez meg az õ faszságuk, de egy kis teremben, jó projektorral lehetséges közel-mozikép elõállítása:)
Ezt nem is vitatom. Én azt írtam le, hogy itthon hányadék ami a mozikban megy. Rossz kép és hangminõség, egyszerûen nevetséges. Ezt már most is simán meg tudod lépni egy jobb otthoni cuccal.
hát ha szerinted nem nevetséges, hogy egy moziban DVDrõl játszák le a filmet, akkor megérdemled, a hozzád hasonló fogyasztók tartják el az ilyen szenny helyeket.
hát attól még lehet mozi-élmény, hogy DVD-rõl megy... nálunk pl. vannak olyan filmek, amik néha kópiáról, néha dvdrõl mennek, és nem mindig írjuk oda mi se, h DVD-rõl megy épp, mégse jött soha senkise panaszkodni (tény, jó projektor+kis terem+kis vászon)
Mert nyilvánvalóan nagyobb képpontokból fog felépülni a kép a nagyobb TV-n mint a kisebben, hisz a felbontás ugyanaz. Így pedig nem nem is tûnhet annyira élesnek a kép mint a kisebb TV-n. Illetve tûnhetne, ha arányosan messzebbrõl néznéd, de akkor meg mi értelme van a nagyobb képátmérõnek?
Mint már leírtam, ez sosem fog megtörténni - csak jó közelítéssel "kíváló" minõségnek tûnik, de sosem lesz egyenértékû a "filmszalagos" mozi minõségével.
Projektornál is az történik, mintha egy nagyképernyõs TV-t kötnél a DVD-re. Ez majdnem olyan, mint a digitális zoom, semmire sem jó. Ugyanaz a pont növekszik, semmivel sem lesz több az információ/adat, nem lesz részletgazdagabb a kép. A képernyõ arányos részhányadában nem lesz több képpont. Mintha csak közelebbrõl néznéd ugyanazt a TV-t, csak az egyes képpontok lesznek nagyobbak.
Majd egyszer hasonlíts össze egy akármilyen kisképernyõs TV-t egy hiperszuper HD-képes, 100Hz-es, ilyen-olyan mozgás/képjavító elektronikás, nyálcsorgatós csúcs TV-vel. A kisképernyõs fogja minõségben elvinni a pálmát, sokkal élesebb a képe (szinte akármelyiknek).
hm, én is jobban szeretem a kópiás filmeket, de mondom, ha nem lehet észrevenni a különbséget, ami elõfordulhat, akkor mit számít igazából a dolog... hogy valószínûleg miért is fog nõni a dvdrõl való vetítés aránya? mert jó pénzeket lehet spórolni pl a gépészeken is... diákmunkában lehetne alkalmazni lófaszórabérért a srácokat, akik nyomkodnák a gombot... Sajnos (és tényleg sajnálom, mert sok gépész barátom van), ez a jövõ...
igen, csak már nem csak projektoros dvd-vetítõk vannak, hanem rendes nagygépek is... nyivlán a felbontással nem tud mit kezdeni, de pengeéles képet produkál
Aha, akkor ezexerint monnyuk 1024*768-as felbontás tompább egy 21-es moncsin mint egy 14-esen? Ezekszerint ha DVD-t nézek egy 82-es TV-n, az csúnyább mintha egy 37-esen nézném? Naneeeee........ Ne akarjatok már mindent a felbontással magyarázni. :)))))))
ugyanannyi képpontmegjelenítés hatszor akkora területen. igazából akkor szembetûnõ ha egymás mellett látsz mûködni mondjuk egy 55-öst meg egy 82-est. ég és föld a különbség az 55-ös javára. persze én most szigorúan katódsugárcsöves TV-rõl beszélek.
Az igaz, hogy még nem fordult velõ velem ilyen, de az utóbbi években kb. 180°-os fordulatot vettem abban a tekintetben, hogy anno a Westendbe és a Duna Plazaba jártam fõleg, most viszont már csak a Mûvészbe, a Corvinba, Toldiba stb. A plázák nagyon elviselhetetlen számomra. A lényeg: a kis mozikban nem olyan a képminõség, mint ami a Mammutban és a többi multiplex moziban elvárható lenne, de a jobb filmek, a jobb társaság kárpótol ezért. Azt nem tudom viszont, hogy a mûvészmozikban láttam-e már DVD-rõl sugárzott filmet, én nem észleltem.
Most belekevertél egy másik dolgot is a monitorokkal. De ott is áll a dolog, kicsit másképp. Ott a jobb jelátvitel meg a precízebb megjelenítés miatt nem homályosabb ugyanaz a felbontás nagyobb monitoron hanem pixelesebb.
Node eleve az élességhez szóltál hozzá te is elõször, most meg már mást is belekeversz?:) Persze van elõnye a nagyobb TV-nek, élvezetesebb nézni. De képélesség szempontjából bizony hátrányban van, és eddig ez volt a téma. Nyilvánvalóan összességében elõnyösebb a nagyobb képátmérõ a hártányaival együtt is, de az sem véletlen hogy mellette emelik a felbontást is minden média esetében. Az 55-82cm esetében még elviselhetõ a hátrány, de a jövõ 1-1,5-2-ésatöbbi méteres kijelzõin már veszélyesen leromlana a képminõség a mostani TV adások technikája (itt a nálunk elterjedt jelenlegi technikáról beszélek), de még a DVD mellett is.
De úgy hallottam, h a CCD-chipek fejlõdése elérte az analóg filmek (tán ezüstklorid -v milyen?- molekulák) minõségét, ha úgy tetszik, felbontását (dinamikáját is); hiszen leegyszerüsítve: ezüstmolekulák a zselatinban ~ pixelek. Vagyis egy mai analóg (fotó- ill mozi-)kamerát, a csúcs CCDk (egyszerre 3 v 4) leköröznek, esetleg HAMAROSAN le fognak.. Ugyanígy a professzionális projektorok is kivetítik azt a digitális képet olyan minõségben, mint egy analóg vetítõ a diaképet. Ráadásul a filmes eljárásnál sok esetben negaív-pozitív konvertálás is rontja a minõséget.
A felbontást lehet növelni nagyobb CCDvel, hasonlóan a 35->70mm filmhez. Persze ilyenkor az optika is gyenge láncszem lehet, meghát nem ártanak a Terabyte-ok. (Asszem a Lúdas Matyit 7 TB helyre digizték. De lehet h a Vukk volt? :)
Összefoglalva: Soha ne mondd, h soha! :) És szigorúan szvsz! Demá naon álms vok!