De úgy hallottam, h a CCD-chipek fejlõdése elérte az analóg filmek (tán ezüstklorid -v milyen?- molekulák) minõségét, ha úgy tetszik, felbontását (dinamikáját is); hiszen leegyszerüsítve: ezüstmolekulák a zselatinban ~ pixelek. Vagyis egy mai analóg (fotó- ill mozi-)kamerát, a csúcs CCDk (egyszerre 3 v 4) leköröznek, esetleg HAMAROSAN le fognak.. Ugyanígy a professzionális projektorok is kivetítik azt a digitális képet olyan minõségben, mint egy analóg vetítõ a diaképet. Ráadásul a filmes eljárásnál sok esetben negaív-pozitív konvertálás is rontja a minõséget.
A felbontást lehet növelni nagyobb CCDvel, hasonlóan a 35->70mm filmhez. Persze ilyenkor az optika is gyenge láncszem lehet, meghát nem ártanak a Terabyte-ok. (Asszem a Lúdas Matyit 7 TB helyre digizték. De lehet h a Vukk volt? :)
Összefoglalva: Soha ne mondd, h soha! :) És szigorúan szvsz! Demá naon álms vok!
Node eleve az élességhez szóltál hozzá te is elõször, most meg már mást is belekeversz?:) Persze van elõnye a nagyobb TV-nek, élvezetesebb nézni. De képélesség szempontjából bizony hátrányban van, és eddig ez volt a téma. Nyilvánvalóan összességében elõnyösebb a nagyobb képátmérõ a hártányaival együtt is, de az sem véletlen hogy mellette emelik a felbontást is minden média esetében. Az 55-82cm esetében még elviselhetõ a hátrány, de a jövõ 1-1,5-2-ésatöbbi méteres kijelzõin már veszélyesen leromlana a képminõség a mostani TV adások technikája (itt a nálunk elterjedt jelenlegi technikáról beszélek), de még a DVD mellett is.
Most belekevertél egy másik dolgot is a monitorokkal. De ott is áll a dolog, kicsit másképp. Ott a jobb jelátvitel meg a precízebb megjelenítés miatt nem homályosabb ugyanaz a felbontás nagyobb monitoron hanem pixelesebb.
Az igaz, hogy még nem fordult velõ velem ilyen, de az utóbbi években kb. 180°-os fordulatot vettem abban a tekintetben, hogy anno a Westendbe és a Duna Plazaba jártam fõleg, most viszont már csak a Mûvészbe, a Corvinba, Toldiba stb. A plázák nagyon elviselhetetlen számomra. A lényeg: a kis mozikban nem olyan a képminõség, mint ami a Mammutban és a többi multiplex moziban elvárható lenne, de a jobb filmek, a jobb társaság kárpótol ezért. Azt nem tudom viszont, hogy a mûvészmozikban láttam-e már DVD-rõl sugárzott filmet, én nem észleltem.
ugyanannyi képpontmegjelenítés hatszor akkora területen. igazából akkor szembetûnõ ha egymás mellett látsz mûködni mondjuk egy 55-öst meg egy 82-est. ég és föld a különbség az 55-ös javára. persze én most szigorúan katódsugárcsöves TV-rõl beszélek.
Aha, akkor ezexerint monnyuk 1024*768-as felbontás tompább egy 21-es moncsin mint egy 14-esen? Ezekszerint ha DVD-t nézek egy 82-es TV-n, az csúnyább mintha egy 37-esen nézném? Naneeeee........ Ne akarjatok már mindent a felbontással magyarázni. :)))))))
igen, csak már nem csak projektoros dvd-vetítõk vannak, hanem rendes nagygépek is... nyivlán a felbontással nem tud mit kezdeni, de pengeéles képet produkál
hm, én is jobban szeretem a kópiás filmeket, de mondom, ha nem lehet észrevenni a különbséget, ami elõfordulhat, akkor mit számít igazából a dolog... hogy valószínûleg miért is fog nõni a dvdrõl való vetítés aránya? mert jó pénzeket lehet spórolni pl a gépészeken is... diákmunkában lehetne alkalmazni lófaszórabérért a srácokat, akik nyomkodnák a gombot... Sajnos (és tényleg sajnálom, mert sok gépész barátom van), ez a jövõ...
Mint már leírtam, ez sosem fog megtörténni - csak jó közelítéssel "kíváló" minõségnek tûnik, de sosem lesz egyenértékû a "filmszalagos" mozi minõségével.
Projektornál is az történik, mintha egy nagyképernyõs TV-t kötnél a DVD-re. Ez majdnem olyan, mint a digitális zoom, semmire sem jó. Ugyanaz a pont növekszik, semmivel sem lesz több az információ/adat, nem lesz részletgazdagabb a kép. A képernyõ arányos részhányadában nem lesz több képpont. Mintha csak közelebbrõl néznéd ugyanazt a TV-t, csak az egyes képpontok lesznek nagyobbak.
Majd egyszer hasonlíts össze egy akármilyen kisképernyõs TV-t egy hiperszuper HD-képes, 100Hz-es, ilyen-olyan mozgás/képjavító elektronikás, nyálcsorgatós csúcs TV-vel. A kisképernyõs fogja minõségben elvinni a pálmát, sokkal élesebb a képe (szinte akármelyiknek).
Mert nyilvánvalóan nagyobb képpontokból fog felépülni a kép a nagyobb TV-n mint a kisebben, hisz a felbontás ugyanaz. Így pedig nem nem is tûnhet annyira élesnek a kép mint a kisebb TV-n. Illetve tûnhetne, ha arányosan messzebbrõl néznéd, de akkor meg mi értelme van a nagyobb képátmérõnek?
Ma már egy jó projival bõven túl lehet szárnyalni a mozi képminõségét.
hát attól még lehet mozi-élmény, hogy DVD-rõl megy... nálunk pl. vannak olyan filmek, amik néha kópiáról, néha dvdrõl mennek, és nem mindig írjuk oda mi se, h DVD-rõl megy épp, mégse jött soha senkise panaszkodni (tény, jó projektor+kis terem+kis vászon)
hát ha szerinted nem nevetséges, hogy egy moziban DVDrõl játszák le a filmet, akkor megérdemled, a hozzád hasonló fogyasztók tartják el az ilyen szenny helyeket.
Ezt nem is vitatom. Én azt írtam le, hogy itthon hányadék ami a mozikban megy. Rossz kép és hangminõség, egyszerûen nevetséges. Ezt már most is simán meg tudod lépni egy jobb otthoni cuccal.
másik meg, hogy a MOM parkban is valamiért valami csóró projektort vásárolt a vezetés... ez meg az õ faszságuk, de egy kis teremben, jó projektorral lehetséges közel-mozikép elõállítása:)
Kicsit hosszan írtam le, de az egész lényege az, hogyha egy kép esetében már ennyiszer-annyi képpontról beszélünk, az már eleve minõségromlás. Mert az ugye egyértelmû, hogy tárgyaknak/tájképeknek/fizikai alakzatoknak nincsenek "képpontjai". Namármost ebbõl adódóan a hagyományos fényképes/filmes képrögzítési eljárás van legközelebb az eredeti tárgy/tájkép/alakzat szemmel látható képéhez.
Az már más tészta, hogy milyen eszközökkel lehet becsapni az emberi agyat. Pl. az a problémakör, hogy egy digitális technikával készített/tárolt kép esetében mennyi az a minimális képpontszám egy adott "kis" területen belül, aminél már az emberi szem nem érzékeli külön-külön a képet alkotó pontokat. De "elég" közelrõl nézve ezek a képpontok is külön megkülönböztethetõk. Ha másnem, akkor azért mert a TV fizikailag erre képes, csak távolról nézve nem látszik ez. Nameg a másik probléma, hogy egy mozgókép esetében másodpercenként mennyi képet váltogassunk, hogy azt az emberi agy folyamatosnak érzékelje, de mégse legyen olyan rengeteg ezeknek a képeknek a száma, nehogy a tárolt adat mennyisége egy végtelen kapacitású adathordozót igényeljen...
Egy komolyabb digitális kamera 4-5 megapixeles videoképre képes, de ez csak az otthoni cuccokra vonatkozik. Amivel a filmesek dolgozna Ámerikában azok akár 20 megapixelt is tudnak. A lényeg, hogy még nem nagyon terjedt el, mert a felvett anyag irtózatosan nagy helyigényû
Ja és még annyit, hogy sem a HD-DVD sem a Blu-Ray filmek nem lesznek elengendõen nagy felbontásúak mozivászonra...
És szemüveged (nem kötekedek)
Ibrik elmondta, csak annyit tennék hozzá, hogy Pal esetén a 597 sor van a TV-nél.
Gondolj bele, hogy egy 720*576-os DVD kép egy 85 centis TV-n már komoly tompaságot okoz. Képzeld el egy 4 méteres vásznon. Olyan mint egy 21"-os monitoron egy VCD (352*288)
A mozikban használt technológiát nem érdemes a házimozizásban használt technológiával összehasonlítani. Mindkettõ más-más célra van.
Meg amíg a mozinak van egy hangulata, elmehetsz oda haverokkal, akik ugyan jóbarátaid, de nem szívesen látnád õket a lakásodban, stb stb..., addig az otthoni DVD-n akkor állítod meg a filmet, amikor akarod, ha mondjuk pl. ki kell menned a slozira és nem maradsz le a film egyetlen részletérõl sem... Természetesen emellett az sem elhanyagolható, hogy ha moziba mész, elköltesz többezer forintot, míg otthonra a legtöbb videotékából 4-5-6száz forintért kikölcsönzött DVD-film mégiscsak olcsóbb megoldás.
Na akkor beszéljünk a formátumokról. A "hagyományosnak" mondható mozikban mivel nem digitalizált képrõl van szó, ezért nem is lehet felbontásról beszélni. De mégis vannak minõségbeli eltérések, ami csakis a nyersanyagon múlik. Csak egy kicsit vissza kell tekinteni a hagyományos fotózás világára. Mostanában 35 mm-es filmeket használnak a fényképezõgépekben, de ugyanakkor a profik ennél jóval "szélesebb" filmet használnak a részletesség javítására. Ugyanez megvan a mozik esetében is. A jelenleg használt filmek 35 mm-esek - ez már elég jó minõség (ezt nevezik a Panavision szabványnak), de meg sem közelíti a 70 mm-es IMAX filmek részletgazdagságát amely lehetõvé teszi, hogy a még hatalmas házméretû vásznakra is sokkal jobb minõségben tudnak filmeket vetíteni. Az IMAX Amerikában, nyugaton hódít inkább, itt magyarországon asszem még csak egyetlen ilyen mozi van, de az a poén az egészben, hogy az IMAX-ot még a 60-as 70-es években fejlesztették ki, de mivel igen drága az elõállítás, ezért nem terjedt még el annyira.
A mozi minõségét kitárgyaltuk, most jönnek a digitális technológiák. A digitális mozi (és házimozi) szinte sosem érheti el a hagyományos mozi - nem beszélve az IMAX - képminõségét, mert a digitalizálás természetébõl adódik, hogy információvesztéssel jár. És persze hozzájön még a különbözõ formátumok tömörítési eljárása, ami további információvesztést, minõségromlást okoz. Ebbõl adódik, hogy a minõség csak azon múlik, hogy milyen részletességben digitalizálunk (felbontás) és hogy ezt az adatmennyiséget milyen minõségben tömörítjük (bitráta).
A hagyományos (vagy analóg) TV felbontása: NTSC esetében 525 sor, 60 félkép/s (vagyis kábé 30 FPS - pontosabban 29,97 FPS), PAL esetében 576 sor (ha jól emlékszem), 50 félkép/s (vagyis 25 FPS) TV-adások esetében igazából a tömörítés nem nagyon határozza meg a minõséget, mert elképzelhetõ ugyan, hogy a TV-csatorna különbözõ formátumokban tárolja a mûsorait, de akkor is a szûk keresztmetszetet az adatátvitel módja (földi sugárzás vagy mûhold) jelenti.
"Hagyományos" DVD felbontások: 720×480 (NTSC) vagy 720×576 (PAL) képváltás: 29.97 FPS (NTSC) vagy 25 FPS (PAL) sávszélesség: 4~8 Mbit/s MPEG 2 (ez utóbbi a tömörítés módja)
Ezekhez képest a HDTV (meg a többi nagy felbontású szabvány) ennél nagyobb felbontást használ: 1280x720 (de létezik már 1920x1080 is). És ehhez a tömörítés: kábé 200-300 Mbit/s-tól akár 3000 MBit/s is lehet, ami utóbbi szükséges is a legnagyobb felbontású képfolyam (1920x1080) jelentõs minõségromlás nélküli átviteléhez.
A mostani magyar mozikban a vetített filmek minõsége vetekekszik a vizes papuccsal szétcsapkodot szarhoz. Szemcsés, homályos, fakó, életlen, remgõ, halk, aligalig sztereo, vagy túl hangos, ha feliratos akkor olvashatatlan a felirat stbstb. Rohadt vicces, de pl. egy kint készített TC jobb minõségû sztem, mint itthon a mozi. A HD vagy a BR százezerszer jobb minõségû lesz mint a mai mozifilmek. Egy mai DVD is már sokkal jobb minõség, mint amit a moziban látunk itthon. Szerintem.
Volt pofájuk még reklámkampányt is nyomni hozzá, hogy a Pulp Fiction újra megtekinthetõ a filmvásznon, ezen és amúgy is meglévõ rajongásunkon felbuzdulva naivan jegyet váltottunk a MOM- park béli egyik elõadásra. Bár a fõcím zene, vászon mögül jövõ mono hangja már némi gyanakvásra adott okot, de azért az elsõ kockáknál elénk táruló 80'évek alámondásos Ágyúgolyó futam-elmosódott képi világán azért meglepõdtünk. Nagy naivan jeleztük a problémát a hosszas keresgélés után megtalált illetékesnek, aki megnyugtatott hogy ne aggódjunk nincs semmi technikai malõr, ez bizony ilyen lesz végig, ugyanis a film dvd-rõl megy és abból is csak egy rossz minõségû jutott.
Egyébként olvasd végig alatta a hozzászólásokat, megéri. (Újabb ok hogy ne járjak moziba, mint azt tettem az utóbbi három évben)
Hehe. Egy 10 méteres mozivásznon még a legkirályabb blu-ray film is kockás, egyszerüen kevés hozzá.
Egyébként ha akarsz ilyen kakit nézni, indexes homáron azt olvastam, hogy a nagyon gagyi filmeket a MOM parkban DVDrõl vetítik - a gyerek vissza akarta kérni a jegy árát (voltak 5en a teremben kb.), de aztmondták neki hogy ez szokványos kisszériás filmeknél.
A kérdésem az h a hagyományos analóg mozifilm rendszerekhez képest mint pl a Panavision, milyen az új digitális mozi kamerák minõsége ill a TVhez alkalmazott HDTV szabvány? Másik kérdés: A Blu-Ray-en v HD-DVD-n megjelenõ filmek (bár veszteséges tömörítést használnak) közel azonosak lesznek a moziban látottakhoz, v teljesen azonosak, v mi? (Tudom h neten utána lehet járni, de nincs idõm.., meghát sokan tudjátok ti ezt :)
Informatika és tudomány
