Nem akarlak megsérteni, de nem valakinek az álregje vagy...? A stílusod és tudásod erre utal.
Egyébknét meg minden fizikai jelenséget leíród modell absztrakció te zseni, van értelmezési tartománya. A newtoni fizika is ilyen, hogy megvan az alkalmazási határa, de bizonyos tatományban érvényét veszti, ahogy a kavantumfizikai modell sem érvényes makroméretben.
Ahogy látom lassan minden topikot teleszemetelsz...
A nagy problémád neked az, hogy nem tudod felfogni, hogy nem taníthatnak általános iskolában integrálegyenleteket stb, mert nem értenék a diákok és NINCS IS SZÜKSÉG RÁ.(Még az izzó ellenállásánál sem.) Képzeld el, vannak olyan egyenletek, amiknek az Ohm-törvény egy speciális esete.... Gondolom általános iskolában is sírtál, hogy miért r^2*pi a kör területe, de ha polárkoordinátás kétváltozós integrállal tanítják, akkor összefosod magad.... Na ennyit errõl. És váó az r^2*pi nem jó egy négyzet területére, akkor dobjuk ki a picsába, nem?
Oké, úgy látom te nagyon okos vagy, de nem tudsz elolvasni egy cikket amit írok... Szupravezetõ tekercseket már ma is használnak és valami csoda folytán tudják méretezni õket. (Egy számítási mód a LONDON TÖRVÉNYEK.)
Szobahõmérsékletû szupravezetõ? FORRÁST! Ja és minimum 3 Nobel díjat neki!
Nyilván ha az ipar használni fogja, nem az U/I-vel fognak bohóckodni... de a szupravezetõkre használható számolás egy sima áramkörnél feleslegesen bonyolult. Te az a fajta ember lehetsz, aki nem a slusszkulccsal indítja be a motort, mert nincs minden motornak slusszkulcsa.
Na mindegy, tényleg nem értem, hogy egy 60 wattos izzó ellenállásának kiszámításához miért nem elég nekem az, hogy megmérem a feszültséget... részemrõl most már tényleg le van zárva a téma.
Ez butaság. Pont hogy az elvekkel van a baj, nem a nyolcvanadik tizedesjeggyel. Hát ennyire nem érted? A szupravezetõknél az ellenállás nulla. És van már szoba-hõmérsékletû (+40 fokig) használható szupravezetõ is. Gondolod, hogy az ipar nem fogja használni? És mivel fogják méretezni? Hogyaszongya legyen mondjuk 42? Miközben azt sem tudják mi 42?
Egyébként nem ez az értelmes hozzáállás. Az értelmes hozzáállás az az, hogy ha nem kell, akkor nem bonyolítok. Egy x^2=4 -hez felesleges másodfokú megoldóképletet használni, ha egyébként ránézésre látszik, hogy +-2.
Najó, én itt feladtam... kívánok neked sok-sok differenciálegyenletet, meg integrált, meg hasonlót, csak hogy a nyolcvanadik tizedesjegyig pontosan tudj számolni... De lehet egyébként velem van a baj, hogy mérnöknek tanulok, és a kis piros pöttyöslabda térfogatát is a kis piros pöttyöslabda katalógusból nézem ki.
Mert az lenne az egyedüli értelmes hozzáállás. Eltörölni és áttenni a természettudományos tévedések tantárgyba. Ja-hogy nincs is ilyen tantárgy? Hát ez az elsõ hiba. Szerintem. De lehet ezért engem köpködni. Már úgyis egészen hozzászokom itt. :)
Két különbözõ dologról beszélsz... ha valamirõl bebizonyosodna, hogy alapjaiban nem igaz, akkor azt nyilván újra kellene gondolni (ahogy általában szokták is). De amit eredetileg felhoztál, hogy egy bizonyos esetben nem mûködik egy egyszerûsített képlet, attól annak a képletnek nem fog "megsemmisülni" az alapja, nem kell újragondolni. A megfelelõ esetekben alkalmazható az egyszerûsítés, a kivételeknél pedig elõ kell kaparni az egyszerûsítések nélküli alakot, és azzal számolni. Túl akarod bonyolítani a dolgokat. Teljesen felesleges. Nem véletlenül lettek megalkotva ilyen modellek, mint tökéletesen merev/rugalmas test, ideális gáz, pontszerû test, és társai. Megfelelõ körülmények között ezekkel az egyszerûsítésekkel is pontos eredményhez jutunk, ha pedig mélyebben is kíváncsiak vagyunk a dologra, akkor nem egyszerûsítünk. Ennyi. Attól, hogy általánosban még nem tanítják, hogy mi az a kismillió tényezõ az I-n meg az U-n kívül, amitõl még függ az ellenállás, az a képlet még tökéletesen alkalmazható marad az életben az átlagember számára. Akik meg tudományos körökben mozognak, azok meg úgyis tudják, hogy mikor mit mennyit hogyan szabad...
"A foton az elektromagnesseg kozvetitoreszecskeje. Ez ennyi."
Nem, egyáltalán nem ennyi. Ez csak egy modell, amit eddig semmi sem támasztott még alá. Sõt, inkább az derül ki a kutatásokból, hogy foton egyáltalán nem létezik. Van viszont fénykvantum. De e kettõnek egymáshoz semmi köze sincsen.
Mivel láthatóan senki sem tud válaszolni a kérdésemre, válaszolok én. A fény nem elektromágneses hullám. Létét, mûködését máshonnan kell levezetni.
Mielõtt elmenekülnél, azért kérlek válaszolj röviden arra, hogy teljesnek tekintenéd-e azt a modellt ami a nem ellenõrizhetõ részre is ad valami eredményt amit soha nem tudhatunk meg helyes-e? Vagy az a tökéletes modell ami erre a részre semmiféle megoldást nem ad? Melyik a teljes szerinted?
Decuki, felfedezted a természet szót a természettudományban? Hát had gratuláljak én elsõként! Egy nobel díjon is érdemes lenne elgondolkodnod.
Nem úgy kell ám érteni hogy nem kényelmes használni, vagy túl sok számítással jár. Arra ott vannak a közelítõ módszerek. Itt azzal van a probléma hogy azért használhatatlan mert nem megtudható dologtól lenne teljes. Valahogy mindenképpen megtörténnek a dolgok, amikor valami olyan lett amilyen az már nem változik meg. Az a legnagyobb baj hogy a nem megtudható dolgokkal kapcsolatban errõl nem lehet megbizonyosodni, egyszerûen nem tudod kibogozni hogy történt, mer nincs infó, és ezt úgy kell érteni hogy törvényszerûen nincs.
Mondjuk lehet hogy felesleges ezt egy dilettánsnak magyarázni, meg egyébként tök mindegy te miket gondolsz, semmi közöd az egészhez.
nem vagyok eltévedve, csak informáltabb vagyok mint te. Nem tartják be a tudományra-tudományosságra vonatkozó írott elveket. Ez egy ilyen világ. Nem az ész vezet, hanem akit kineveztek.
"És egyáltalán nem biztos hogy létezik tökéletes modell."
A természettudomány a természetet próbálja leírni. Úgylátom sok dolgot keversz. Egy dolog az elméleti tudomány, és más dolog az alkalmazott tudomány.
"Tök felesleges véleményt formálni olyanban amihez ennyire nem értesz."
Csak másokat vagy képes kritizálni, magadat nem látod egyáltalán?
Ragaszkodnak? Ezt honnan szedted? Ki ragaszkodik? A tudományos módszerben látsz olyan pontot hogy ragaszkodás valamihez? Te nagyon el vagy tévedve. És egyáltalán nem biztos hogy létezik tökéletes modell. Vannak dolgok amiket eleve képtelenség megtudni, ez tény. Akkor meg miért kéne lennie tökéletes modellnek? Tök felesleges véleményt formálni olyanban amihez ennyire nem értesz.
Akkor készíteni kell egyet! Olyat, ami megfelel a tudományosság minden elõírásának. Ha aztán arról is kiderül, hogy "lukas", kell készíteni megint egy másikat. Így fejlõdne a tudomány, így menne elõbbre az emberiség. Sajnos ma nem ezt látjuk. Ragaszkodnak a régihez. Bizonyos fokig érthetõ. Ha lenne új, mit mondanának a professzorról, hogy negyven évig szamárságot tanított? Ezt õ persze nehezen viselné el. De ezeket az emberi hiúságból, tekintélytisztelet-vesztésbõl fakadó dolgokat ideje lenne már feladni. Egy tudós ne legyen elfogult semmivel szemben sem, pláne önmagával szemben ne!
Azért ez nem olyan egyszerû. Nem biztos hogy létezik ilyen modell. Ha létezik se biztos hogy jól alkalmazható. Persze az lenne az igazi amit te is írsz, de elsõsorban használhatónak kell lennie.
"mert bizonyos körülmények között már nem ad jó közelítést"
Hát ez az. A kivétel nem erõsíti a szabályt. Nem is gyengíti. Megsemmisíti. Kell egy új törvény, ami alól nincs kivétel. Ha lehet, akkor ügyelni kell rá, hogy minél kevesebb axiómát tartalmazzon és valóban ne legyen alóla kivétel. Egyetlen egy sem.
London törvények. http://en.wikipedia.org/wiki/London_equations
Nem kell ide új törvény, csak tudni kell, hogy a "régit" mikor szabad használni... a pv=RT sem fog megsemmisülni csak azért, mert bizonyos körülmények között már nem ad jó közelítést.
Nemtom, mondjuk úgy értelmezi az ember, hogy "bármilyen kis feszültségkülönbség hatására elektromos áram indul meg". Persze mekkora?
És ugye az is kérdés, hogy az Ohm törvény ilyen alakja milyen egyszerûsítések után született meg? És ezek az egyszerûsítések igazak-e a szupravezetõ állapotban levõ anyagra?
Vajon mit kezd a fizika a szupravezetõkkel? Hogy alakul például az R=U/I képlete, ha az R=0 ?
Hali a sipoknal (hullamtan)a felharmonikusokat hogy kell kiszamolni?valamint a vizalatti ultrahangot hogy kell?
Mit szóltok ahoz, hogy vannak elméletek arra, hogy a gravitáció csokken. Írjátok be idézojelbe téve a Google-be, hogy "gravitációs állandó csökkenése", és kaptok néhány idevágó találatot.
Ekkora íkúval meg diplomával másodjára sem érteni a cikket és égdörgéssel rabulejtett fényrõl kérdezni na az a nem semmi
"Hova tûnt az a mondat, hogy a gömb formából kifelé és sugárzódik a fény, áramlanak fotonok?" Mert a hozzászólásaim más részében válaszoltam rá/utaltam rá. Másrészt a te elméleted a gömb formába rendezõdött és ebben a közegben kavargó fotonok elmélete, nem egy más hatás által létrejött és adott térrészbõl kilépõké.
Nem kell a fotonoknak "gömb formába rendezõdniük" (mert normál körülmények között nem is tudnak). A plazmából az ionozált gázrészecskék által keltett fotonok meg úgyis a tér minden irányába szétsugározódnak.
Miért csak azt emeled ki elkülönítve, amit te lényegesnek gondolsz? Hova tûnt az a mondat, hogy a gömb formából kifelé és sugárzódik a fény, áramlanak fotonok?
Figyeljetek, a dolgok közti lehetséges összefüggéseknél nem kiragadva egy egy kísérletet kell szemellenzõsen kielemezni. A kísérletek arra irányultak, hogy. Összefüggés lehet részletekben más dologgal? Ez a fajta gondolkodásmód hol a f..szba van? Külön részekként nézitek a dologkat és az apróságok közti lehetséges analógiákra játszátok a süketet. És személyeskednek is páran eleget. Én k....b...ottul nem tehetek róla, hogy embereknek ilyen a gondolkodásmódjuk. Hát, egy biztos nem verdesitek IQ-ban a 130 körülit. Ehhez a gondolkodásmódhoz kellene. Értelmetlennek tátom az "egyszerû nyelven" más gondolkodásmódú beszélgetési próbálkozásokat. Zérónak üzenem: 145 IQ, fizikából (is) dipi ha neked kevés, csak mert nem tudományoskodik az ember, akkor sajnállak. Túlzottan látszatálomvilágban élsz. Na ezért nem érdemes itt a tudomány iránt tényleg érdeklõdõ embereknek beszélgetni......Szent szar látszat + önelégült agresszív seggfejek, akik szentül hiszik, hogy csak úgy logikus és tudományosan alátámasztható, ahogy õk tudni vélik...
"Itt elhangzott egy állítás, mely szerint eget földet rengetõ energia kell ahhoz, hogy fotonok viszonylag rövid ideig szabad szemmel látható gömb formába rendezõdjenek. "
Ha a fotonok gömb formába rendezõdve kavarognak, akkor nem lesznek láthatóak, mert nem lépnek kölcsönhatásba a szemeddel/érzékelõvel.
"Szerintem logikus felvetés, ha ilyen viszonylag könnyen fotonokat kölcsönhatásba, rendezõdésre lehet kényszeríteni az állítás, mely szerint ilyesmihez bõdületes energia szükséges cáfolható."
Mint strepsils kolléga is utalt rá, illetve említettem a #3528-as hozászólásomban, a cikkben nem az a lényeg, hogy a fotonok egy alakzatba rendezõdnek, hanem hogy egymásra vannak hatással.
"A villámot kísérõ jelenség a hangrobbanás, ha jól tévedek. Két találkozó hangrobbanásnál, bizonyos körülmények között (vihar, elektromosság, levegõ, talaj összetétele..stb) elõfordulhat, hogy fotonok gömb formába rendezõdjenek és kisugárzódva az említett formából hamar megszûnjön a jelenség?" Nem. Ha a fotonok formába rendezõdnek, akkor nem fogod õket látni. Másrészt, mint azt említettem a #3479-es hozzászólásomban, ehhez nagyon speciális körülmények - fotonikus kristályok, igen pontosan idõzített lökéshullámok - kellenének. Ennél azért egy villám egyszerûbb dolog - extrém, de nem speciális.
"A természetben nem alakulhat ki vákum? (Na ezt felesleges volt megkérdeznem) Nem lehet nulla fok körüli a hõmérséklet?" Ha a természetnek a földi körülményeket vesszük, aligha (ha vákuumon az abszolút vákuumot; nulla fok körüli hõmérsékletet meg Kelvinben értjük).
"az az ezós nézeteket látszólag cáfoló közröhej film, amelyben infravörös tartományban felvételeket készítettek két alany és két "energetikailag gyógyító" emberrõl. Felvételeket készítettek egy meghatározott tartományban és lazán kijelentették, hogy semmi alapja az egésznek, holott csak annyi lett volna kijelenthetõ, hogy az adott tartományban nem mérhetõ." Azért választották az elektromágneses spektrum ezen részét, mert az emberi test ezt adja le a legerõsebben, ez mérhetõ a legjobban - ha abban változás észlelhetõ, akkor tényleg történik valami. Látható fényt, ultraviola sugárzást nem bocsájt ki az ember - legalábbis nem számottevõ, emberi szemmel érzékelhetõ mennyiséget. Rádióhullámokat se sokat - annak méréséhez teljesen árnyékolt szoba (mert a Föld mágneses mezeje ezeket a hatásokat teljesen elnyomná), meg a fejhez igen szorosan rögzített, folyékony nitrogénnel hûtött elektródák szükségeltetnek.
Uh, továbbolvastam... Azt visszavonnám, hogy "a fizikához".
Mirõl beszélsz a gömbvillámról? A te gömböd mitõl világít? Olvasd el még párszor a cikket mert nem a csapdába ejtés és nem a fénykibocsátás a lényege hanem hogy a kilépõ fotonok már "látják" egymást,köztük viszony van míg alap esetben a fény nem keverhetõ ,a különbözõ frekvenciák is békénhagyják egymást ,itt valamiféle közegként értelmezik a párjukat a fotonok. Ha jól sejtem csak a párjukkal csinálják ezt és nem más kezeletlen fotonokkal. Sokat nem ír magyarul...
Úgy tûnik nagyon közérthetõen kell fogalmaznom, arról, hogy milyen lehetséges összefüggéseket látok dolgok között. Na hátha így érti majd mindenki: Hangrobbanások vannak két villámlásnál, ütköznek. Eddig érthetõ gondolom. Lehetséges összefüggés a kristályban hanggal sikerült fogva ejteni a fényt és ezen jelenség között szerintem: a levegõben elõfordulhatnak olyan szabad szemmel nem látható kristályszerkezetek, amik rendezõdve ugyanezt okozhatják, vagyis csapdába ejthetik. Más vélemény? Nem lehetséges, hogy a levegõben szemmel nem látható (vagy csak részben látható, vagy túl szokványos) apró kristályok ugyanezt okozhatják rövid idõre? Nem lehet? Csak a látható, szilárd kristályszerkezet kristályszerkezet? Egy felhõ például mibõl áll? Ja, tényleg az látható, meg a hó is....bocsánat. Szóval cáfolat-e az, hogy mivel a kísérletben szilárd kristályról van szó, nem lehet összefüggés a két dolog között? Vagy csak látszólagos cáfolat?
Figyelj, Zérókám! Miért nem értelmezed a dolgokat. Itt elhangzott egy állítás, mely szerint eget földet rengetõ energia kell ahhoz, hogy fotonok viszonylag rövid ideig szabad szemmel látható gömb formába rendezõdjenek. Elhangzott, hogy azért látható szabad szemmel, mert fotonokat bocsájt ki. Szerintem logikus felvetés, ha ilyen viszonylag könnyen fotonokat kölcsönhatásba, rendezõdésre lehet kényszeríteni az állítás, mely szerint ilyesmihez bõdületes energia szükséges cáfolható. Nézzük azt a felvételt, melyen két villám egyszerre jelenik meg és középen alakul ki egy gömbvillám. A villámot kísérõ jelenség a hangrobbanás, ha jól tévedek. Két találkozó hangrobbanásnál, bizonyos körülmények között (vihar, elektromosság, levegõ, talaj összetétele..stb) elõfordulhat, hogy fotonok gömb formába rendezõdjenek és kisugárzódva az említett formából hamar megszûnjön a jelenség? (Nem állítom, hogy anyagok nem keveredhetnek bele a "plazmának nevezett halmazba") A természetben nem alakulhat ki vákum? (Na ezt felesleges volt megkérdeznem) Nem lehet nulla fok körüli a hõmérséklet? Miért is hisszük, hogy többet tudunk mindig a természetnél, mikor folyton tõle lopjuk az ötleteket? Mi a fenéért kell neked meg pár embernek folyton szimpla szavakon lovagolva trollkodni? Lásd már az analógiákat és értelmezz dolgokat ne csak a kifejezésekre figyelj már egyszer a büdös k... életben! Amit ti néha produkáltok a tudományos megismerés és felfedezõ gondolkodásmód megcsúfolása. Tudod mi jut eszembe az ilyesmirõl az az ezós nézeteket látszólag cáfoló közröhej film, amelyben infravörös tartományban felvételeket készítettek két alany és két "energetikailag gyógyító" emberrõl. Felvételeket készítettek egy meghatározott tartományban és lazán kijelentették, hogy semmi alapja az egésznek, holott csak annyi lett volna kijelenthetõ, hogy az adott tartományban nem mérhetõ. Az ilyen szemellenzõs és átlátszó cáfolatok csak olajak a tûzre és tényleg kicsúfolják véleményem szerint az igazi tudományos hozzáállást. Mi a szar értelme van az ilyesmiknek? Annyi az érvelésekben a lyuk, hogy a szita szégyenében elsírná magát. Emberek tényleg azt hiszik, hogy bármi cáfolható, vagy épp igazolható ilyen lyukas átlátszó marháskodással? És ha én is megteszem az miért is nagyobb probléma? Ja, mert nincs fizikából doktorim...nevetséges. Sajnos itt dúl a szavakon lovaglás. Miért is van az, hogy mikor nem konkrétan, hanem pontatlanul fogalmazva azt kérdezem, milyen energiák találkoznak két villám között félúton, akkor az számotokra a lényeg, hogy energia, nem az, hogy félúton mi minden találkozhat? A lényeg csak az, hogy fizikusként fogalmazzunk, nem az, hogy a lényegre figyeljünk? Tudom sajnálni... Te jobban önigazolásokat keresel látszólagos tudományos gondolkodásmód mögé bújtatva, mint én. És vehemensen bántasz bárkit, mert nem a te "hitedet" vallja. Mert azt is csak hiszitek, hogy a fény sebessége annyi amennyinek mondják. Csak elfogadott adat, nem igazság. De nyilván én kérek elnézést, hogy nem tekintek mindent igazságnak amit te. Szkeptikusabb vagyok én nálad, csak nem vagy hajlandó ezt észrevenni. És igen kérdezek. Néha olyasmit ami zavarba ejt téged is, mert nem tudsz rá válaszolni. Ha ez téged zavar, mert azt hiszed butának látszol, ha nem tudsz értelmesnek tûnõ választ produkálni, az a te bajod, nem az enyém. Gondolkodni és elméletekrõl GONDOLKODVA beszélgetni érdemes. AZ agresszivitásoddal, melyben egy a cél: legyõzni mást, nem áll szándékomban bármit kezdeni. Einstein szerint a fejlõdés útja, hogy bármit el tudj vetni akármennyi idõdbe, vagy fáradtságodba került is. Bármi rólam a véleményed én erre képes vagyok és nem is szeretnék olyan lenni mint te, aki kõbevésett szentírásnak hisz dolgokat. Bármely hívõnél szemellenzõsebb hívõ vagy, csak másban hiszel, mint õk, akiket folyton támadsz agresszíven. Nem kell, hogy belásd, attól még lehet igaz. :)
Aha, hát amilyen borzasztóan szoros kapcsolat van ezen kísérlet, és a spontán megjelenõ fénylabdák közt, annyi erõvel a felebaráti szeretetbõl, vagy a lila színbõl is levezethetted volna magadnak ugyanezt az önigazolást.
"Na igen.....és egyesek szerint gondolom még mindig egetverõ baromság, hogy "fénylabdák" keletkezhetnek spontán a természetben..."
El is olvastad a kísérlet leírását? Mert az nem a földi környezetben természetesen elõforduló állapot: "Egy vákuumkamrában rubídiumatomokból álló felhõt hoztak létre, majd ezt az abszolút nulla fok közelébe hûtötték le. A felhõbe ezek után egy szuperalacsony energiájú lézerrel fotonokat juttattak egyesével."
És ez nem felel meg a te általad emlegetett "fotonfelhõ-elméletnek": itt a "fotonmolekulák" továbbterjednek, nem maradnak a felhõben: "azok egymással reakcióba lépve, molekulaként léptek ki a felhõbõl"
Illetve nem attól lesz "fénykard", mert a fotonok egy adott térrészben maradnak, hanem azért, mert egymásra vannak hatással: "Amikor ezek a fotonok reakcióba lépnek, vonzzák és taszítják egymást, ami történik, annak a fizikája egészen hasonló ahhoz, amit a filmekben láthatunk"
Tehát semmi köze az agymenésedhez. Epic fail.
Mellesleg a cikk - az Index színvonalához mérten - eléggé pongyolán fogalmaz: "A fizika ugyanis úgy tartja, a fotonoknak nincs tömegük" Nem! NYUGALMI tömegük nincsen!
Na igen.....és egyesek szerint gondolom még mindig egetverõ baromság, hogy "fénylabdák" keletkezhetnek spontán a természetben.....ennyit errõl. Szevasztok "okosak". Valahogy az idõ néha megmutatja, hogy igaz: sose azt nézd ki mondja, hanem mit mond! Na most jót röhögtem....
Aha ! Tehát a gyorsan boml elemeknek milyen kémiai tulajdonságai lennének ha nem bomlanának, ill. milyen vegyuleteket vagy milyen elegyeket alkotnának?? Ez valóben izgalmas felveteés. Sajnos mindig is a fantasztikum, a szimuláció birodalmában marad.
Az egész cikket nem fordítom le neked, de a lényege, hogy megkérdeztek kémikusokat, mi történne ha a periódusos rendszer elemei reakcióba lépnének egymással valahogy. Gondolat kísérlet, érdekesség csak, mert nem kivitelezhetõ.
Egy kis érdekesség, hátha érdekel valakit, bár ez inkább kémia.
Szia !
A naprendszerben az égitestek konstelációira analógia az, hogy mondjuk a negyedik dimenzióban hogyan forognának az égitestek egy négy dimenziós csillag korul, és mi tobb hogyan létnánk egy forg négydimenziós bolygóról ezeket???
Sziasztok! Kis segítség kellene. Valaki eltudná magyarázni, esetleg adni valami leírást, hogy hogyan tudom meghatározni a nap beesési szögét adott földrajzi szélességen percre pontosan adott napokon? Nem egy egyszerû kérés tudom, de hátha valaki tud segíteni :)
Az elméletem hipertér részének az az alapja, hogy a világ végteloen és nem egyszeruen végtelen hanem kulonosen végtelen. Erre az empírikusok haragszanak, mert nem látnak el a végtelenbe. Nem látják a tobb mint 3 dimenziós geometriai teret sem, ezért szerintuk nincs is. A filozófusok azt tartják, hogy ezek transzcendentális létezok.
Nem vagy sértõ. Én kitaláltam egy tudtommal a felfedezésekor még ismeretlen új távolbahatást 1985-ben, egy elszigetelt hegyi faluban, vagyis erõtérmezõt. Ezt neveztem el szerintem találóan graviMágnesességnek. Nem állíton, hogy mások nem csinálhattak hasonlót mint én, de amit én csináltam azt önnálóan csináltam fügetlenül tõlük. A hipertérrel csak jóval késõbb kezdtem foglalkozni, itt is az önnálóságra törekedtem. Egyszerûen mert nem volt se internetem, csak a falusi könyvtár 1985-ben. Azóta persze nagyot változott a világ, és én le vagyok hangolódva.