Elég komoly intelligencia-hiányossága van az olyanoknak, akik azt hiszik, a direkt helytelenül írás - legyen az fórum, hirdetés vagy KOMPLETT honlap stb. - az manapság menõ. Nem menõ. Inkább s.z.á.n.a.l.m.a.s.
De azt ugye te is tudod, hogy az IQ mérés elvileg kultúra- és nyelvfüggetlen, tehát lehet valakinek rettenetes a helyesírása (sõt, extrém esetben lehet írástudatlan is), és lehet hozzá átlag feletti az intelligenciahányadosa?
Plusz senkit nem akadályozna meg abban, hogy trollkodásból folytassa ugyanezt, ahogy az elmúlt év során rengeteg példánál láttuk.
Nem vagyok elitista, de legalább rend s béke lenne. Az esély megmaradna, hogy "felzárkózhatnak" - ha rendesen kikupálódnak a suliban [nem csak dohányozni, pornó újságot lapozni, meg arcoskodó könyves telefont tapizni, kondomokról és elõzõ napi triprõl beszélgetni járnak oda].
Örök vita, de a miatt lassan teljesen átveszi az uralmat. Mivel szinonima (is), szerintem nyugodtan használható a végett helyett. (Rossz példa: odább-odébb*, a "helyes" változatot már csak maroknyi ember használja. Haláluk után pedig...)
De nem ezt akartam megosztani.
Egy nagy kiadóhoz ugrottam ma be, na, lényeg a lényeg: vita alakult ki egy cím körül, mire azt hoztam fel, hogy már Horváth János is az összes versei helyett az összes verse címet javasolta (ill. összes mûvei helyett összes mûve), a "hagyomány" miatt nem lett ebbõl semmi sem, de nem is ez a lényeg.
Egyikük (!) sem tudta ki az a Horváth János, bár valakinek felrémlett Horvát János neve, de ennyi. Az ütõ megállt bennem, igaz, amikor külön kurzust kell szervezni, hogy egy kicsit megismerjék a leendõ irodalmárok pl. Ignotus munkásságát, akkor talán mindegy is, hogy ki volt Horváth János (mellesleg 800 000 Ft ment el életmûve** kiadására).
*Mit dob ki a keresõ? Remek példa arra, hogy ami fontos, nos, az véletlenül sem kerül fel a világhálóra. A többség (oké, mindenki) által lesajnált Gézukát, aki megint csak próbálja terjeszteni a baromságait. Engem is többször próbált meggyõzni, hogy például az áblák milyen szép. Sikertelenül, maradtam az ablaknál. Belebolondult a magyar nyelv "gazdagságába", ill. abba, hogy az általa kreált szavakat rajta kívül senki sem használja.
**A Márai-programhoz hasonlóan ezek a könyvek sem zavarnak sok vizet, eddig raktárakban porosodtak, most könyvtárakban. (A visszajelzések alapján a Márai-program akkora, de akkora bukás. Pedig egész tûrhetõ az összeállított lista, de mit csináljunk, ha nem érdekelnek senkit sem ezek a könyvek.)
Igen, oda kellene egy írásjel, és igen, a címsort én a mondat elejeként értelmeztem. Arra írtam, hogy megfelelõ hangsúlyozással értelmes mondat így is - bár mindenképp van vele valamilyen gond - vagy az állítmány, vagy a nagybetû, és az írásjel mindenképp, mert sehol nem fejezõdik be semmilyen mondat a szöveg elsõ felében.
Ja, hogy te a "Mentõk" kijelentést is beleszámoltad. Akkor viszont, a "Mentõk" - egy szóból álló mondatként - mondatvégi írásjel hiátusban szenved. Címként ugyanis nem kell, mondatként már igen. Ahogy az ÉRTED után már mindenképp kell mondatvégi írásjel (., !, ?)
Úgy is jó - az az egyszerûbb megoldás, de úgy is, ahogy én mondtam, hiányos mondatként: (Õk) Mentõk az év 365 napján..., érted. Tehát nincs olyan nap vagy óra, amikor egy mentõ hivatású ember nem mentõként létezik.
50000 Ft-ért vinném a tévét és az 5.1-et is. Félõ, hogy az írásképe nincs egyenes arányban a meggyõzhetõségével és az eladói intelligenciájával - a gyakorlatias embereket nem vered át, miközben, ha a kezébe adsz egy okostelefont, egy tévé távirányítót, vagy leülteted a PC elé, akkor el van veszve.
Azt azért érzem, hogy sem tartalmilag sem formailag nem felel meg a feladni kívánt szöveg egy normális hirdetésnek. Ennélfogva inkább fel sem adom, vagy megkérek valakit.
40+ évesen, ha általános 8. osztály óta nem kellett háromnál több mondatot elolvasnod vagy leírnod, nem lenne sokkal jobb állapotban a helyesírásod, szövegalkotásod, fõleg nem egy idegen számítógép elé ülve, ahol még az is idegesít, hogy egyesével keresed meg a betûket. Nézd meg a képet, sehol egy könyvespolc.
Az már más kérdés, hogy esetleg megkérhetett volna valakit, hogy segítsen neki.
Én meg így szoktam: 'lájkolom'. Mert így legalább lejön az intelligensebb olvasónak, hogy nem hétköznapi szóról van szó, hanem ahogy a valóságban is kitenném a két kezecskémmel a levegõbe a macskakörmöket, így is jelzem, hogy milyen jelentéssel írom.
Ha ez megnyugtat, én ebbõl a topikból tanultam meg az en bloc írásmódját, mindig ámblokknak hittem, sosem láttam korábban leírva. :D (És hozzá kell tennem, hogy magyar szakon diplomáztam, szóval... Mit vársz a nyelv iránt nem különösebben érdeklõdõ emberektõl?)
Persze elvileg en bloc, hasonló szerepben van a cech is, ahelyett is látni "fizeti a cehhet" formát is. Mivel olyan szó, amit nagyon ritkán írnak le (nem nagyon tartozik az irodalmi nyelvbe), így nem közismert az eredeti, idegen szó írásmódja. Ha már jövevényszónak vesszük, akkor viszont az "ámblokk" forma (vagy valamelyik) még helyesnek is tekinthetõ. Ahogy beszéltünk már róla, nincs élesen meghatározott határvonal a jövevényszó és az idegen szó között.
Az emberek többsége már felfogta, hogy a történészek szava nem szentírás, de a nyelvészek véleményét még mindig kritika nélkül fogadják el. (Pedig a társadalomtudományok nem errõl szólnak.)
Aki nem ismerné N. elképzeléseit: Ugy lehett mindenetet móndani megg irni ahotty jollesik mer a línyeg az az hógy megécsük egymástat a szabálok nem llyók sémmire csak hátráltattyák az embertet.
Ezért is jó, hogy felmondtak neki. (Most csak nagyon röviden foglaltam össze a munkásságát.)
A szintén kirúgott Kálmán véleménye:
„Nem tudom, annak mik a pontos kritériumai, de gondolom, azok egyike a minõsített oktatók száma. Na de könyörgöm, ki minõsíti õket? Egymást minõsítik. Én most csak a bölcsészkarról beszélek, de itt azok minõsítenek, akik hasonlóképpen lettek minõsítve. Csak a saját szakmámról beszélhetek magabiztosan, mert azt ismerem. Tehát azok a nyelvészek, akik nagydoktorok lettek, tisztelet a kevés kivételnek, hát hogy is mondjam... Szinte szégyen ebbe a társaságba bekerülni.”
Ezt mondogatja lassan húsz éve. Eredmény nélkül. (Egyébként Kálmán is rendszeresen megerõszakolja a magyar nyelvet. Körülbelül minden ötödik percben. Oké, hogy a helyesíráshoz szinte semmi közük a nyelvészeknek, de legalább ne ártson.)
Aztán csodálkoznak, hogy csak egy maroknyi természettudós tud világszínvonalú eredményeket felmutatni...
De mindaddig, amíg egy matematikai jegyzet szebben használja a magyar nyelvet ezeknél a „fércmûveknél” (MHSz., OH., az egyszerûsített kiadványokat nem is említem), addig sok jóban nem reménykedhetünk.
Témához: az egyszerûsítést ellenzem, inkább azt kellene elérni, hogy az általános iskolát elvégzõk ismerjék (és használják) a szabályzatokat.
Abban igaza lehetett (ha arról beszélt), hogy ma már a beszélt nyelvben gyakorlatilag nincs különbség az ly és a j között (egy-két, már többször kitárgyalt tájnyelvi változattól eltekintve), és ha az MTA Nytud hajlandó lenne egy ilyen lépésre, akár meg is szûnhetne - csupán esztétikai szerepe van már csak, és az írást tanulók "szivatása". De nem fog megszûnni, jól látszik, hogy milyen lassan és milyen félve mozdulnak bármilyen változás irányába, ezzel szemben pedig olyan társadalmi és történelmi ellenállás van, hogy nem merik megtenni.
Van link a helyesírási ajánlás változásaira a topicban, nem túl sok hozzászólással ezelõtt. Az ly gyomlálása pedig maximum pletyka, nincs benne szó ilyesmirõl.
A héten, ahogy az autópályán voltunk, hallottam egy beszélgetés részletet a rádióban arról, hogy változtatni akarnak a nyelvtani szabályokon, egyszerûsíteni akarják a nyelvet, taníthatóbbá tenni és sokmindenbe bele fognak nyúlni, pl a ly betûs szavaknál, bár nem teljesen értettem.
Megyek az internetten csettelni.
Nem tartom valószínûnek, hogy a Facebook olyan sokáig elõtérben marad, hogy pár generáció felnõtt legyen közben (elég hozzá egy fordulat a divatvonulatokban, ahogy a myspace is szinte nyomtalanul eltûnt, ennek se kell majd több). A chat.hu legalább egy évtized elõnyben van a csetelés jövevényszóvá alakításában :)
Ha már megemlítetted - jelenleg még chat, a kiejtés szerinti átírás akkor válik elfogadottá, amikor a többség ismeri a szó értelmét és aktívan használja - a dizájn már jövevényszó, a chat még idegen szó. A mostani fiatal generáció számára viszont közismert, tehát ez az elhatárolás voltaképpen önkényes, és felületfüggõ is lehet. Itt a fórumon valószínûleg minden olvasó tudja, hogy mirõl van szó, tehát a cset változat kellene, hogy szerepeljen (hiszen magyarul ragozzuk, magyar fõnévként használjuk), de egy országos napilapban, aminek az olvasói nem ennyire specializáltak, ott még chatként kellene írni. De nem kell hozzá sok idõ, hogy a cset legyen mindenhol elfogadott. még egy rövid írás a témáról
Sziasztok, új vagyok ezen a fórumon. Be kell valljam, le vagyok nyûgözve attól, hogy van egy ilyen értelmes téma is (nem, nem vagyok tanár). Úgy vagyok kicsit, mint az egyszeri gyerek, aki beszabadult a cukorka boltba. Különös tekintettel arra, hogy annyi blog olvasáson, és csetes (chates?) élményen túl kezdtem azt hinni, hogy a pocsék helyesírás csak engem hangol le.
A kettõsbetû utáni hasonlult toldalék sokakat megzavar :) 3 n egymás után hülyén néz ki, ha meg egybeírod, akkor hiányzik belõle valami... nekem is fura, de tulajdonképpen elfogadható, racionális megoldás.
Hiperkorrekció :) tudja, hogy vannak másképp írt szavaink, így ahol nem kellene, ott is másképp ír. Így mûködik mostanában a "minden igekötõ el válik" mozgalom is, biztos-ami-biztos alapon mindent elválasztunk, azt biztosan nem húzza alá a króm/fájerfoksz.