Ezaz skacok, még több hülyeséget. Biz isten ha direkt kellene ennyi marhaságot leírni, mint itt amit egyesk összehordanak nem menne.
Jó dolog lenne, akár az alacsony fölkörüli pályára szánt dolgokhoz is. Ha geostat pályán kiraknak egy ilyen jármûvet, ~1,5 km/s lassítással már alacsony földkörüli pályára tud ereszkedni, és további ~2,2 km/sec lassításal periapsisnál, körpályára áll. Azért ez összesen 3,8 km/sec sebességváltozás, mégiscsak sokkal kevesebb mint most a fölrõl kilõve az a 7,6 km/sec sebességváltozás, nem számítva a légkörbõl kiemelkedés közben elhasznált energiát, és a pályasebességre gyorsulás közben a gravitáció legyõzésére elhasznált energiát..
Amennyiben olcsóbban lehet elõállítani, mint az acélsodronyt... De egyenlõre még 1 centiméteres darabot sem készítettek belõle, nem hogy 36 ezer kilométert..
Ez, hogy "bevált", ez olyan dolog, hogy a mozikban a stereo is bevált, aztán jött a dolby meg akármilyen hangzás, szal... Arról nem is beszélve, hogy feltételezem ebbõl az anyagból vékonyabb madzag is elég volna, mint acélból. Persze fogalmam nincs, hogy az, hogy vékonyabb (vagy erõsebb), az hoz e magával valami hozadékot egy bányának. Meg nem is biztos, hogy a bánya lenne a legjobb felhasználás, de a lényeg az elterjesztése lenne (és nem a konkrét példák, mert azt mindenki ki tud találni még másikat és még másikat), hogy csökkenjen az elõállítási költsége.
(gyanítom elõször olyan felhasználását kell megkeresni, ahol irtózatosan erõs, de viszonylag rövid madzagokra van szükség, tehát aligha bányákkal kell kezdeni. de aztán szép fokozatosan akár ott is hasznos lehet. vagy nem :) )
Én is az építési állapot nehézségeire próbáltam a figyelmet felhívni az ellensúly-mûhold teljes mozdulatlaságban tartására a 36 ezer kilométerre levõ földi rögzítõponthoz képest... Néhány töltés vándorol majd a szférák között?? Valaki ezt kiszámolta már, azért vagy ebben olyan biztos? Én csak azért kérdem, mert láttam már a villámlásnak nevezett jelenséget...
Jha... Hogy az építési állapotról beszéltél... Akkor kicsit elbeszéltem melletted, bocs, azt hittem a kész cuccal van bajod.
De azt ugye nem gondolog komolyan, hogy egy több ezer kilomteres kötél is ugyanúgy viselkedik, mint a horgászbotod, és hogy az elsuhanó, atmoszférát átszelõ kötél végét kell elkapni rögzítésnél?
Eleinte, amíg a kötél hossza nem túl nagy, de a perdületbe már beleszámít a tömege, még hajtómûvekkel korrigálható. Késõbb meg már nem kell, mert amint elkezdene lelassulni a dolog forgása, a kötél meg eltérni a függõlegestõl, a gravitáció fogja függõlegesen tartani, ezáltal gyorsítani a rendszer forgását.
Miért szakadna el? Épp ezért szupererõs, hogy ne szakadjon el. És nem is a leeresztés a gond, hanem hogy fel kell vinni, mert az ultrakönnyû szál is jópár tonna lesz.
Ha látod a forgást akkor igencsak jó szemed van. Mivel ilyen messzirõl pontszerûnek látszik, így nem lehet látni, ha forog. És mivel nem árt, ha az antenna mindig a föld felé néz, nem is forognak, errõl a stabilizáló hajtómûvek gondoskodnak.
Gondoltam, hogy problémák lesznek itt egyesek felfogásával.;)))
Pedig a helyzet pont az, mint amit nem akarsz elfogadni. A sarkcsillag és a geostacionárius mûholdak a te szemszögedbõl állnak, miközben mindenki más mászkál az égbolton, látszólag.
És itt jön a csoda, csiribi csiribá, ha a geostac mûhold nem végez forgást az álló csillagokhoz képest, akkor viszont te látod úgy hogy forog, és a csillagok pedig össze viszza mozognak körülötte, látszólag.
Gond legföljebb a legelsõ ultrakönnyû szál leeresztésekor lehet, amíg nem rögzítik. Utána már minden újabb szál az eredeti szálon felvontatva jut perdülethez (ugyanúgy, mint elkészülte után az ûrlift). Ennek feszességének a biztosítása az ellensúly dolga, ahol építés és üzemelés alatt, bizonyára jó adag üzemanyagot fognak elégetni.
"Nos itt jön a számodra nehezen érthetõ rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert." Na itt basztad el. A sarkcsillag az egyetlen ami egy helyben áll látszólag. Az összes többi csillag ugyanúgy mozog az égbolton, mint a nap, mivel a föld forog. Tehát a geostat mûholdak egy pont felett álnnak, míg a csillagok szépen elkúsznak mellette.
Édesem akkor valszeg nem fogtad fel még mindíg, de most csak és kizárólag a te kedvedért elmagyarázom:
Fogsz egy teleszkópos horgászbotot és felküldöd geostac pájára és örülhetsz neki, mert ugye miközben gyönyörködsz benne az éjszakai égbolton látszólag mindíg ugyan ott van.
Nos itt jön a számodra nehezen érthetõ rész. Ha ennek a botnak nem adtál perdületet, akkor az az állócsillagokhoz képest mindíg ugyan arra mutat. Mint pl a Föld tengelye a sarkcsillaghoz képest. Azért írtam a Szíriuszt mert az viszonylag közel van az ekliptika síkjához és mert viszonylag ismert.
Szerencsére a geostac pályának megvan az a tulajdonsága, hogy ha mégis adsz megfelelõ forgást a botodnak és az pont egy nap, akkor a bot hegye mindíg feléd mutat.
De most jön a trükk. Ha a teleszkópos botodat monnyuk kinyújtod, akkor megváltozik a perdülete és mondjuk két nap alatt fordul, szal megint nem mutat rád állandóan.
Ha rendelkezel a megfelelõ absztrahációs képességgel, akkor pillanatok alatt felfoghatod (bár ebben nem reménykedek, mert eddig nem fogtad fel), hogy miközben építik ezt az ûr liftet a hozzá toldott új részeket ahogy végig viszik a meglevõ pályán és meghosszabítják, újra és újra megváltoztatják a rendszer perdületét, ami azért is gáz mert egy több ezer km-es kötélvékonyságú szerkezetnek nem tudsz egyszerre perdületet átadni, hogy visszaállítsd a neked kedvezõ forgási idõt. Ha volt már ugrókötél a kezedben akkor tudod miröl beszélek.
Ha elolvastad a wikipédiás ûrliftes cikket akor ott a végén írnak a katasztrófákról, hogy mi van pl akkor ha az ûrlift pályája elszakad. Ugyanezek az erõk, amik ott nagyon dúrva katasztrófákhoz vezetnek, eleve megakadályozzák az építést. De legalább is eszméletlenül megnehezítik.
Ha elfordul az állomás, a kötél nem fogja csak úgy magától követni. A kötél ellenerõt fejt ki rá a tehetetlensége miatt, és mivel a kötélnek tetemes súlya lesz a forgatáshoz egy ûrhajó is kevés lenne. Plusz ehhez még jön, hogy ki is van az egész feszítve. Ráadásul a kötél hajlékony, nem pedig egy rúd.
Van három tengelyük a térben, ami körül foroghat az ûrállomás. Elvileg ezek bármerre állhatnának, ha egy szabadon keringõ mûholdat nézünk, de ebben az eseben a kötél tengelye lehet csak az egyik forgástengely, a másik kettõ erre, és egymásra merõleges. (azokat felveheted bármerre, lényegtelen) Ha a kötélirányú tengely körül forog, akkor a kötél megcsavarodik, valószínûleg el is szakad. Ha a másik két tengely valamelyike körül kezd el forogni, akkor szépen felcsavarja magára a kötelet, és leesik. De egyik irányban történõ forgás közben sem változik az ûrállomás Földhöz viszonyított sebessége, mert mint írtad, a saját tömegközéppontja körül forog, helyváltoztató mozgást nem végez, nem "lendül mozgásba a talajhoz képest", nem lesz több ezer km/h a sebessége. De még ha forogna, mint a helikopter rotorja(a kötél összecsavarása nélkül), akkor sem mozdulna meg a Földhöz képest. De ez egyébként sem igazán valós a probléma, mert nincs olyan erõ, ami forgatná. Másrészt nyilván nem úgy gondolják ennek a megvalósítását, hogy "fellõjük, azt' ha már ott van, szarhatunk is rá", ha kell korrekció, akkor biztosan végre is hajtanák. A jelenlegi, geostac pályákon "álló" mûholdak is folyamatosan lassulnak, korrigálják a pályát, lassulnak, korrigálnak, amíg van hozzá üzemanyaguk. Ha elfogy, leesnek.
Hát nem majd akar forogni... Szerinted minden mûhold, ûrtávcsõ, meg ûrállomás forog a saját tömegközéppontja körül? Komolyan... Szerinted azokat nem tudták beállítani valahogy? A kötél vége meg rögzítve van a talajon kéremszépen, ez még senkinek sem esett le?! Akkor hogy mozogna?
Miért szerinted mi történik, ha "rövidrezárjuk"? Armageddon? Valószínûleg kósza töltések fognak járkálni a vezetékben majd jól leföldelik.
A gravitáció semlegesítésére meg annyit: szerinted ha ez az elmélet gyakorlatilag nehezen kivitelezhetõ, akkor csináljunk inkább valamit, ami jelenleg elméletileg sem kivitelezhetõ. Gratulálok.
A bányákban már régóta megfelelõ vastagságú drótkötelet használnak. Eddig bevált:) Még sose hallottam olyan szerencsétlenségrõl, melynél elszakadt volna a 16X biztonsággal méretezett acélsodrony..
Az rendben van, h maga a kötéltartó (ûr) állomás geostat pályán "áll" a föld egy bizonyos ( egyenlítõi) pontja felett. De be kell állítani, h az állomás a saját tömegközéppontja körül ne akarjon forogni, mert akkor a kötél vége is mozgásba lendül a talajhoz képest, és az egymáshoz viszonyított sebességük így tényleg több ezer km/h ra is nõhet. ( amikor a kötél vége eresztés közben beleng).
És mégegyszer: mi történik ha "rövidrezárjuk" a troposzférát, az ionoszférát és a bioszférát?
Inkább gondolkodhatnának azon, hogyan lehet valamiféle gravitáció semlegesítést létrehozni..
Látom itt elég sok ember járt valami hittan-fizikára, vagy még arról is ellógótt.
Caronak, juzoschnak és különösképp Nexus6-nak a következõ egyszerû játékot ajánlom melegen:
Egy karó végébe üssetek egy szöget! A szögre valami visszahajlított kampóval rögzítsetek egy megfelelõ méretû kalapgumit, hogy könnyen forogjon! A kalapgumi végére rögzítsetek bármilyen nehezéket!
Helyezzétek kényelembe magatokat és a karónál fogva kezdjétek el pörgetni a nehezéket! Naponta 1 óráig csináljátok ezt, és közben gondolkodjatok azon, amit láttok!
Jó munkát!
De ha az elõállítási költsége lecsökken, mert már a bányák és horgász (csak mondtam valamit) cégek rendeléseinek köszönhetõen nagyobb tömegekben állítják majd mondjuk elõ az ilyesfajta "kötelet", akkor az egyszeri óriási befektetés költsége is csökken. És ha meg több célra is fel tudják használni, akkor hamarabb megtérülhet a befektetés is.
Aki csak a fizika orakat logta el es az angolt nem, az itt olvashat tobbet: http://www.elevator2010.org/site/primer.html
Te jo eg! 8. osztalyos fizika ismeretekkel rendelkezo emberek vitatkoznak a NASA tudosaival.
Katasztrofa....
Ezek mind hosszútávú bevételek. Hosszútávon pedig eleve nagyon olcsó. A gond ott van, hogy kell hozzá egy óriási befektetés. Több100 milliárdról van itt szó.
A "kötél" költségén talán úgy lehetne faragni, ha nem egyetlen funkciós lenne. Tehát nem kizárólag ûrfelvonó, hanem egyszersmind tévéantenna, meg mobilátjátszó, villamoserõmû, meg amit el tudnak képzelni... Illetve még lehetne faragni azzal is, ha a kötél technológiájával készült a földön mindennap hasznosítható dolgokat hoznának létre. Mivel elég spéci dologról van szó, így elõször katonai és ipari felhasználásában lenne érdemes gondolkodni. Mit tudom én, horgászzsinór, bányafelvonókötele, stb. olyan helyek, ahol kötélre nagy hosszirányú erõ hat. Persze ilyenekbe biztos gondoldonak is... :/
Áááááááá!
Röviden válaszolok: vár szeretettel a wikipedia!
A köv címszavakat ajánlom: Van-allen belt, ionosphere, planetary orbit, meg amiket alattuk találsz linkeket.
SÕT! Van egy Space elevator cikk is, egész jó. Ott mindent megtalálsz
De. Az egyetlen megfelelõ sebesség nagyság az elsõ kozmikus sebesség, és az egyetlen megfelelõ iránya pedig a "körpálya sugarára" merõleges irány. Ha ettõl eltér vmelyik irányba, akkor az már nem körpálya. Ha szabadon engeded el a testet, akkor az egy óriási ellipszis lesz, ami magától nem fog helyreállni.
De az a korrekció annyi, mintha simán felgyorsítanád keringési sebességre. Számold ki, te is meglátod. A meteorok is azért állhatnak körpályára, mert nagy a sebességük.
Elõször ellipszispálya, de simán korrigálható. És ne 5 km/h-val számolj, ez hülyeség. Egy minimális rakéta simán felgyorsítja legalább a felszíni hangsebességig.
"Ha elég magasra viszik, és minimális sebességgel kidobják, akkor mire a Föld közelébe ér már nem a Földre merõleges lesz a sebessége"
A Föld mindíg a Föld középpontja felé gyorsítja nem? Mitõl kapna erre merõleges sebességet? A Földre merõleges sebesség komponens marad ugyan annyi! Persze ha monnyuk 1000 000 km -rõl meglökik oldalra, akkor mire a Föld közelébe ér akkor télleg elmászik esetleg 6500 km-t és elkerüli a Földet. Ami azt jelenti, hogy ha adsz neki olyan 5 km/h merõleges sebesség komponenst akkor ezt a 6500 km-t 54 nap alatt teszi meg. Mire ideér, az egy negyed keringésnek felel meg szal ezzel a módszerrel egy min 200 nap keringési idejû pályára lehet egy testet állítani. Na most a Hold 1 hónap alatt kerüli meg a Földet, akkor el tudod képzelni, hogy hol lehet ez a pálya. Meg honnan kéne indítani, nincs olyan ûrfelvonó a világegyetemben.
"...és így körpályára áll." Ez soha!;))) Ebbõl olyan elipszis lesz, hogy ihaj, bár még az is lehet hogy parabola pályán kilövöd a naprendszerbõl.;))) Ezt hívják hintamanõvernek.
"Az egész szerkezet különbözõ részeinek a Földhöz képest különbözõ távolságokra teljesen különbözõ sebességgel kellene keringeniük. Rögzíts a Földhöz egy akármilyen kötelet, aminek több ezer kilóméter/órával kéne haladnia, a felszínhez képest!"
A geostacionárius pályának pontosan az a lényege, hogy a Földrõl nézve mozdulatlan. A szögsebessége pont annyi, mint a bolygóé, 360 fok/nap, a felszínhez képest elvileg egy centit nem mozdul! (legalábbis akkor, amikor épp nem megy felfelé rajta a lift, mert az kitéríti oldalra)
"Amúgy ha ilyen lassan közlekedne fel a geostac pályára, senki emberfia nem élné túl az utazást, a sugárzás miat."
Persze, a jelenlegi ûrhajósoknak is már csak a hullája jön vissza a földre, nem?
"Szal az lehet hogy ezt a kötélpálya egyenesen is megállhat az ûrben, de a geoszinkron pályán való keringése során a kötél vége mindíg ugyan abba az irányba néz, monnyuk a Szíriuszra."
Már hogyan nézne mindig ugyanabba az irányba? A Föld forog, ez ugyanolyan szögsebességgel kering vele együtt, egy nap alatt pont 360 fokot fordul körbe, végignézi az egész égboltot.
"Ami azt jelenti hogy a Föld felszíne felett a kötél több ezer Km/h-val söpör végig."
Ezek szerint nemigen fogtad fel a geostacionárius pálya lényegét. Nem mozog, a Földrõl nézve egyhelben áll.
"Persze meg lehet forgatni, és mondjuk ha pont 1 nap alatt fordul meg akkor a bot egyik vége a geostac pályán mindíg a Földre mutat. Csak az a bibi, hogy ha változtatod a botod hosszát (építed a felvonó pályát), akkor a perdület megmaradás miatt mindíg megváltozik a sebessége."
Ezek szerint a "forog" és a "kering" közti különbséget sem vágod.
De komolyan, ezeket az ordító baromságokat (már megbocsáss) honnan veszed?
Az nem körpálya lesz, hanem egy kvanagy ellipszis.
Vedd észre, hogy ennek az egész goestac pályán levõ, látszólag álló szerkezetnek a nagysága a Föld átmérõjének többszöröse!!!!! Ha ez nem úgy mozog ahogy azt eltervezték, akkor szétesik!
Ha eccercsak istenke megteremtené az õ ûrfelvonóját a maga egészében akkor mûködne. De ezt építeni kell, minden egyes fázisban a méretébõl és tömegébõl következõen máshogy viselkedik. Ez nem vasúti pálya lefektetés. Az hogy elvileg talán esetleg a közeljövõben valószínûleg lesz egy olyan szénalapú anyag amibõl már lehetne ilyet tervezni, az messze nem azt jelenti, hogy meg is lehet építeni.
Dehogy. Ha elég magasra viszik, és minimális sebességgel kidobják, akkor mire a Föld közelébe ér már nem a Földre merõleges lesz a sebessége, hanem a Föld középpontjától 6500 km-re fog elmenni megfelelõ sebességgel, és így körpályára áll. Az energia a kérdés, ha az meg van, akkor utána már lehet módosítani a pályát, akár üzemanyag nélkül is(lásd: terminátorkábel, de ezzel csak lassan).
Itt az orbitálisan nagy problémák mellett elfeledkezünk arról a másik nemkicsi problémáról is, hogy minden föld körül keringõ objektum egy körülfordulás alatt kétszer halad át az egyenlítõ fölött. Kizártnak tartom ,hogy ne találja el semmi a kötelet nagyon rövid idõn belül. Amúgy sztem életképtelen a dolog, de ezt mondták a repülésre is.:-)
És ennek a kötélnek a tömegközéppontja pont geostacionárius pályán van. Ezért lesz mindig a föld adott pontja fölött. Persze a kötél nagy része nem geostat pályán lesz, de ez nem azt jelenti, hogy elmozdul a földhöz képest, hanem hogy le akar zuhanni a földre, vagy el akar szállni az ûrbe, de ezek kiegyensúlyozzák egymást. Az ekkor ható erõk miatt kell nagyon-nagyon erõs kötél.
Figyuszka, van egy testet, egy botod. Kirakod a geostac pályára, ha nem pörgetted meg akkor mindíg ugyan abba az irányba néz. És ha kering akkor ez nem a Föld lesz, hanem valami állócsillag.
Persze meg lehet forgatni, és mondjuk ha pont 1 nap alatt fordul meg akkor a bot egyik vége a geostac pályán mindíg a Földre mutat. Csak az a bibi, hogy ha változtatod a botod hosszát (építed a felvonó pályát), akkor a perdület megmaradás miatt mindíg megváltozik a sebessége. Hosszú kötélszerû dolog esetén meg valszeg elkezd tekergõzni.
Szal jó kis móka lesz ez!;) Nagy kihívás, sok pénzt lehet rá költeni.
Ilyenkor szokták mondani, hogy Afrikában meg éheznek;)
Mivan? Hogy jön ide a szíriusz? A geostat pályán a földhöz képest egy centit sem mozdul, ez a lényege. Azaz a földdel együtt kering. Tehát nem kell elkapni semmit, csak pl leereszteni a mûholdról(ami problémás, mivel több100 tonnát kéne felvinni egyszerre)
Szal az lehet hogy ezt a kötélpálya egyenesen is megállhat az ûrben, de a geoszinkron pályán való keringése során a kötél vége mindíg ugyan abba az irányba néz, monnyuk a Szíriuszra. És csak akkor közelít a kötél vége a Föld felszíne felé, amikor a keringés során a Geostac állomás, a kötél vége és a Szíriusz egyvonalban van a Földdel.
Ami azt jelenti hogy a Föld felszíne felett a kötél több ezer Km/h-val söpör végig. Ezt elkapni meg megtartani, ráadásul úgy hogy ezt a nyíróerõt a kötél is kibírja, szerintem olyan mûvészet, ami a számunkra még hosszú évezredekig nem adatik meg.
A geostat páylával az a baj (és az összes többivel is), hogy pont a föld közepe felé kezd el zuhanni. Valahogy mellé kell dobni, és ahhoz bizony kezdõsebesség kell. Így még mindig ugyanott vagyunk.
Ha a sebesség vektorokat nézem, akkor lehet hogy z irányba a Föld középpontja felé elõbb utóbb lenne megfelelõ sebessége a keringése, de Y irányba akkor is 0, márpedig a keringéshez csak elkellene a felszínt, meg a légkört kerülni. Szal a Földtõl azért kiba messze kéne kidobni, hogy kis y irányú sebesség komponens mellett is elsuhanjon a Föld mellett. 1-2 száz kilóméter magasan azért jól be kéne füstölni neki.
Persze fell lehet cipelni geoszinkron pályára és akkor már nincs gond, lepakolják az árut a vágányról es csak kering az idõk végezetéig.
És így már nemcsak az oldalirányú sebességre kell felgyorsulni, hanem a zuhanást is meg kell állítani. Tehát 2x annyi üzemanyag kell, mintha csak simán körpályára állítanák. Ami már eleve nem kevés.
Én nem ezekben látom a fö gondot, azon kívül, hogy logisztikailag kivitelezhetetlen.
Az egész szerkezet különbözõ részeinek a Földhöz képest különbözõ távolságokra teljesen különbözõ sebességgel kellene keringeniük.
Rögzíts a Földhöz egy akármilyen kötelet, aminek több ezer kilóméter/órával kéne haladnia, a felszínhez képest!
A súlyával valszeg nincs gond, hanem azzal hogy oldalirányba minden centi máshogy akarna mozogni, tekeredne csavarodna az egész. Valszeg soha el sem érne a Földre, ha az ûrbõl kezdenék leereszteni.
Azon kívül végig nyúlna a Föld ionoszférájában, a Van-Allen övben is vastagon benne lenne. Olyan energiákat gyûjtene be, hogy többet valszeg nem lennének ilyen gondjaink!;))))
Amúgy ha ilyen lassan közlekedne fel a geostac pályára, senki emberfia nem élné túl az utazást, a sugárzás miat.
Csak néhány egyéb lekûzdendõ "apróbb" probléma;)))
Ez nem így van. Csak magasabban kell kidobni. Onnan elkezd ereszkedni, mivel nincs meg a pályához való sebessége, ezért viszont gyorsul, egészen addig, amíg végül meg lesz neki. Ha már elég gyors, akkor akár egy viszonylag gyenge rakéta is bõven elég neki ahhoz, hogy a pályára irányítsa(a mozgásra merõlegesen kell hatnia, és akkor a mûhold elkanyarodik).
Már ne haragudjatzok, de most az itt megszólaltak legtöbbje vagy nem fejezte még be az általános iskolát vagy ennyit zuhant a fizika oktatás szinvonala az elmúlt években. Ennyi fizikai baromságot már rég láttam egyben mint itt. Ez volt a csúcs, ez már fájt. "100 km körüli magasságban már nincs akkora tömegvonzása a földnek, hogy csak úgy visszaessen." Ja a hold meg kb. 350.000 - 400.000 km kering a fööld körül, csak merõ passzióból teszi, mert jó neki itt, hisz a föld tömegvonzása aligha hathat rá, az már 100km-ren elfogyott :)
"Az ûrben a bolygó körüli keringésnél nem érvényesül a centripetális gyorsulás , nincs semmi ami a bázist elfelé tolná a földtõl" Már miért is nem érvényesül? Ugye a centripetális erõ az, ami a szerkezetet a körpályára kényszeríti, és külsõ rendszerbõl nézve a Föld közepe felé hat. Enélkül a test egyenes vonalban elszállna az ûrbe.
A testhez rögzített (a testtel együtt körpályán mozgó) viszonyítási rendszerben ezt centrifugális erõnek érzékeled, ami éppen kifelé hat, csak ellensúlyozza a gravitáció és a kötélerõ összege, és így egyensúlyban van.
"Nem tudom miért dobálóztok itt 100000km-el, az legfeljebb 100000 méter lehet, azaz 100km, de szerntem 40 km-tõl már baromira ritka a levegõ (már szinte nincs is), a repülõk nem is tudnak ennél magasabbra menni (még a vadászgépek sem), már ha jól rémlik." Na igen, ezért beszélünk _ûr_liftrõl. Az meg ugye a légkörön kívül kezdõdik. Már miért kéne levegõ neked ehhez az egészhez?
"Egyébként a tömegvonzást csak akkor kell térben számolni, ha a Földtõl jelentõsen távol lenne az objektum, amire hatással van! 100km nincs olyan távol, hogy a Föld gravitációs ereje jelentõsen kisebb lenne!" Fordított négyzetes arányosság van. Térben számolni? Azt sosem kell. Lineáris, teljesen. A két test tömegközéppontját összekötõ egyenes az erõk hatásvonala. De nem értem, hogy jön ez ide.
"Tekintettel arra amint a kollega is említette, a Föld kb 6300km sugarú! Gravitációs erõ az egyenlítõi távolságtól sokkal inkább függ. Azaz sokkal "könnyebb" felépíteni ezt a cuccost az északi vagy déli sarkon, mint az egyenlítõn." Egyrészt a sarkok közelebb vannak a Föld középpontjához, mint az egyenlítõ, tehát nem könnyebb, másrészt a geostacionárius pálya csak az egyenlítõ körül van. Máshol nincs.
Szerintem ez fizikailag nem életképes elgondolás. Úgyértem,hogy tegyük fel,hogy tényleg megépítik a felvonót..a vége meg kint lebeg az ûrben. Elkezd rajta felmászni valami liftszerûség aminek tehetetlen tömeg van. Az erõ-ellenerõ , lendület megmaradási törvény szerint ekkor nemcsak a lift mozogna felfelé hanem a kötéllel együtt maga az ûrbázis is a súlyának megfelelõen a föld felé. Az ûrben a bolygó körüli keringésnél nem érvényesül a centripetális gyorsulás , nincs semmi ami a bázist elfelé tolná a földtõl, csak a rakéta elvû hajtómûvek lehetnek azok és akkor már megint ott vagyunk ahól a part szakad. Kidobtunk több milliárdot az ablakon, hogy lássuk , szellemileg még nem vagyunk érettek.
Ehh... Egyrészt: 1 méter széles, fél centi vastag _szalagról_ volt szó, nem egy méter átmérõjû kábelról, és nem is 1 méteres cuccból "sodort" kötélrõl...
Másrészt: _AZ_ a geostacionárius pálya, amirõl beszéltek, szabadon keringõ testekre vonatkozik, amiknek a Föld körüli pályán tartását a gravitáció végzi. De itt nem a gravitáció készteti körpályára az ellensúlyt, hanem a kábelben ébredõ húzóerõ. (A gravitációs erõ a Föld középpontjától való távolság négyzetével fordított arányban csökken, míg a körpályán mozgáshoz szükséges centripetális erõ ugyanezzel a távolsággal egyenes arányban nõ.) És nem az a kritikus, hogy visszaesik, hanem az, hogy elszakad a kábel, és elszáll a dolog az ûrbe (mivel a "szabad" geostacionárius pályán kívül nagyobb centripetális erõ kell a körpályán tartáshoz, mint amekkora ott a gravitációs erõ). Viszont túl közel sem lehet, mert akkor a kábel súlya lehúzná a cuccot a földre. Az egész szerkezet súlypontjának kell geostacionárius pályán, vagy kijjebb lennie.
Ennek semmi köze a légkörhöz, itt a Földre úgy kell tekinteni, mint egy gömbre, egy geometriai testre és úgy számolgatni. Ahogy Caro leírta tényleg tök érthetõ miért van szükség a 100000 km-re.
Annak ajánlom nézz utána, hogy mi is az a súlytalanság, és az orbitális pályára állt ûrhajóban miért tapasztalunk súlytalanságot. Megérted, miért kell az egyenlítõn megépíteni és miért van szükség 100000 km-re.
36000 km a geostacionárius pálya. Az a pálya, ahol az objektumok a föld adott pontja körül keringenek, és nincs szükség hajtómûre, hogy ottartsák õket. Ennyi kötél tuti kell. Plusz még valamennyi ellensúlynak.
Alacsony pályára is állíthatók vele cuccok, csak olyan magasságban kell kidobni, ahol a kinetikus és a potenciális energia összege megegyezik a kívánt pálya energiájával. Onnan meg már le tud jönni körpályára(kis korrekciók, terminátorkábel, akármi...)
Geostacionárius pálya az egyetlen, ahova kidobhatnak bármit is. Mindenhol máshol gyorsulni kell, minél alacsonybb, anál többet.
Gyerekek, én nem vagyok csillagász és földrajzból és fizikából sem voltam kitûnõ, de meg mertem volna esküdni, hogy 80000métertõl már légtéren kívül vagyunk... Nem tudom miért dobálóztok itt 100000km-el, az legfeljebb 100000 méter lehet, azaz 100km, de szerntem 40 km-tõl már baromira ritka a levegõ (már szinte nincs is), a repülõk nem is tudnak ennél magasabbra menni (még a vadászgépek sem), már ha jól rémlik. Egyébként a tömegvonzást csak akkor kell térben számolni, ha a Földtõl jelentõsen távol lenne az objektum, amire hatással van! 100km nincs olyan távol, hogy a Föld gravitációs ereje jelentõsen kisebb lenne! Tekintettel arra amint a kollega is említette, a Föld kb 6300km sugarú! Gravitációs erõ az egyenlítõi távolságtól sokkal inkább függ. Azaz sokkal "könnyebb" felépíteni ezt a cuccost az északi vagy déli sarkon, mint az egyenlítõn.
Nyugodtan javítsatok ki, ha tévedek, de szerintem itt nagyságrendi tévedés van a cikkben, hogy az 100ezer km... ami nagyon nem mind1
"Ha elszakadna a kötél akkor sem lenne semmi(csak anyagi kár), mert a szakadás elõtti része leesne, aminek nagy része elégne a légkörben, a többi pedig elhagyná a Föld körüli pályát, vagy legalábbis magasabb pályára állna." Ez semmi? Nem elég? És mi a valami? Földbe zuhan a nap?
"A terrorok nem hiszem hogy bármit is tudnának vele tenni, mert eléggé feszes és vékony ahhoz, hogy még ha egy repülõgéppel mennének is bele, ami kizárt, akkor is simán kettévágná a gépet." A szén nanocsövek hosszirányú erõhatásokra vannak tervezve, keresztirányúra nem. Szóval elég könnyen elszakadna, fõleg egy repülõtõl.
Ha integrálsz, akkor megkapod, hogy valójában mekkora erõ hat rá. Ez mondjuk nem olyan triviális, mert figyelembe kell venni a sebességet is, de megoldható. Lehet, hogy 100 km nem számít, de 3000 már igen, mert a gravitáció 3 dimenzióban hat, így az erõssége a távolság négyzetével! fordítottan arányos, és 100000-hez a 3000 nagyon kevés. Azért kell 100000, mert a geostac pályán túlnyúló résznek lesz csak negatív a súlya(mert itt már nagyobb a kerületi sebesség a pályasebességnél), ezzel tudják megfeszíteni a kötelet. A geostac pályán lévõ objektumok nem gyorsulnak semerre sem, ezért oda még nem lehet ellensúlyt rakni. Ha elszakadna a kötél akkor sem lenne semmi(csak anyagi kár), mert a szakadás elõtti része leesne, aminek nagy része elégne a légkörben, a többi pedig elhagyná a Föld körüli pályát, vagy legalábbis magasabb pályára állna. A rezonancia nem probléma, kelthetünk ellentétes fázisú hullámokat a kábelen, és azzal meg lehet szüntetni. A terrorok nem hiszem hogy bármit is tudnának vele tenni, mert eléggé feszes és vékony ahhoz, hogy még ha egy repülõgéppel mennének is bele, ami kizárt, akkor is simán kettévágná a gépet. Alacsony pályára is állíthatók vele cuccok, csak olyan magasságban kell kidobni, ahol a kinetikus és a potenciális energia összege megegyezik a kívánt pálya energiájával. Onnan meg már le tud jönni körpályára(kis korrekciók, terminátorkábel, akármi...)
Itt azt írják hogy a sima szénszál 1,8 g/cm3 tehát ha papírvékony akkor kb 100cm3 1 m2 ilyen szalag vagyis 180g ez kurva nehéz lenne ilyen hosszban,de a szén nanocsövek gondolom lényegesen künnyebbek.
Tényleg kiterítve egy méter és az lesz ceruzányi, de sztem több ilyenbõl fog állni. Régebbi cikkekben legalábbis méteres vastagságról beszéltek.
Fantasztikus, hogy pillanatok alatt hány problémával találtátok szembe magatokat, tényleg gondoljátok, hogy a NASA-nál ez senkinek sem jutott eszébe??
A geostac pályáról: valóban durván 36000 km magasan van, tehát a kötél 100000 km-es hossza vagy elírás, vagy valóban túlnyúlik, bár nekem ez utóbbi nagyon furcsa lenne. (A kötél 1/3-a maradna a pályán belül? Akkor a másik kétharmad hogy nem szakítja szét? mind1...)
Azoknak akik a kötél súlyát számolják: elõször is a súly az erõ. Akkor most meg kell határoznod, hogy mire hat ez az erõ. Most nem akarok belemenni számításokba, de szerintem egyáltalán nem triviális, hogy mekkora erõ hat az ellensúlyra, és a földi rögzítésre. Valahol az egésznek az összege 0. Hogy hol mennyi hat én nem merném még nagyságrendekben sem jósolni.
Láttam, hogy a súlyhoz mértékegységnek kg-ot adtatok meg. Jó, akkor beszéljünk a kötél tömegérõl. Ehhez ismerni kéne a szénszál sûrûségét. Na már most komolyan, melyikõtök ismeri egy a jövõben gyártandó nanószálas szénhuzal sûrûségét? De komolyan?! Négyjegyûben szerintem nincs benne. A nanoszálas technológiának egyébként éppen az a lényege, hogy az adott térfogathoz viszonyítva minél kisebb legyen az anyag tömege valamint minél erõsebb a belsõ, elég szövevényes rácsszerkezete. Hogy egyszerûen fogalmazzak: ez a nanoszálas szén üreges. Sok sok pici járat van benne, tehát ha kinézed a négyjegyûbõl a szén sûrûségét azzal semmire sem mész.
Aki szerint visszaesik ez a dolog ezért rakétával kell gyorsítani: ja, ha elszakad a kötél, akkor visszaesik, de nem erre épül ez az egész projekt. Ennek a tervnek az alapja, hogy a kötél nem szakad el. Ez különben sem egy homogén rideg fémhuzal, ami egyszerre elpattanhat. A sok sok kicsi szénszálnak külön külön el kell szakadnia. Ez megtörténhet, de ha egyszer fellövik a cuccost, és stabilnak tûnik, akkor ez csak jelentõs külsõ erõ hatására következhet be. Ha nem szakad a kötél, akkor meg hogy a fenébe esne vissza?
Az alacsony földkörüli pálya szerintem kizárólag a turistákra vonatkozik, esetleg kisérletekre. De ez nem jelenti azt, hogy ott leoldják a terhet a kötélrõl, épp ellenkezõleg a kötélen függve fognak bámészkodni.
A kötél hajlékonyságáról: nyilván hajlékony, különösen ekkora hosszúságban, kifeszíteni pedig nyilván az ellensúly fogja, ez az egész értelme. Nyilvánvalóan, liftezés közben valószínûleg be fog hajlani a kötél, de csak kismértékben, különben nem beszélne a NASA az egészrõl.
A felcsévélt kilövésrõl: nem lövik fel egyszerre a teljes szénszalagot, csak egy kis részét, és sok menetben fogják a földrõl felhúzott további szálakkal kivastagítani.
Vélemény: igazán kiváncsi vagyok, hogy tényleg létre tudnak-e hozni ennyire erõs anyagot a közeljövõben, mert az egyértelmû, hogy olyan erõk hatnának egy ekkora kötélre, ami manapság nemhogy köteleket, de robosztus gépezeteket is széttépne. Lehet, hogy ez egy kicsit még tudományos fantasztikum, lehet hogy nem.
lehet hogy én értelmezem félre a cikket, de nem egy méter átmérõjû lesz a kötél, hanem egy méter széles szalagból sodorják össze ceruza vastagságúra
Nem az egész lesz 1 ceruzányi vastagságú? csak sok ilyen ceruzányiból állítják össze az 1 m átmérõjût?
Valszeg nem azé dolgoznak a NASA-nál mer ezekre nem gondoltak.
3. kérdésre:
Nem hinném, hogy felcsévélve lövik ki, mert többezer tonnáról beszélünk és hasonlóan óriási térfogatról (1m átmérõ, többtízezer km hossz). Hogy mégis hogy teszik fel, arról lövésem sincs, valaki felvilágosíthatna. Hajlékony meg miért ne lehetne? A liftek kötele is hajlékony. Ki kell feszíteni és kész.