Egy két kérdésecske: -kiszámították-e már egy olyan test mozgását, amely ugyan geoszinkron pályán van, ám több kilométer "kötél" lóg rajta lefele ( mert még nem ért le a Földig) -milyen hatással lesz ez a méretes villámhárító ( mert ugye a nanocsõ elektromos vezetõ) a különbözõ légköri rétegekre? -a kész kötélnek hajlékonynak kell lennie, h arról a bizonyos geoszinkr. pályáról le tudják engedni. ( felcsévélve lövik fel ugye). Késõbb, mikor liftként üzemel már nem jó tulajdonság a kötél hajlékonysága. Milyen módszerrel merevítik ki? ( Csak képzeljétek el, amint a rakomány a fele úthoz ér, oldalra és lefele is teljes súlyával húzni fogja a kötél másik végén lévõ tömeget )
Az ellensúlyról beszélt, nem a kábelrõl. Egy kisbolygó jó is lenne:) De a kábel is jópár100-1000 tonna, azse megy fel csak úgy ûrsiklóval.
Egyébként elvileg geostac pályán ottmarad, de qrvára nem mindegy, hogy hol szakad a kötél. Ha a földközelben szakad, egész más erõk hatnak, mint ha a másik vége felé.
A veszély pedig valós, mert folyamatosan repkednek a meteorok és a terroristák.
Ha ez ilyen bazi magasra kinyúlik, akkor nem fog nekimenni az ûrállomás? :) Vagy bármilyen ûrszemét... Ha olyan 300 km-en lenne valami, ami tartja, akkor nyugodtan fel mernék menni, de ha csak 100 ezer kilométeren, akkor... De akkor meg azt kellene megoldani, hogy ne zuhanjon vissza 300km-rõl :)
Emiatt tartom halott 5letnek az egészet. Drága megépíteni és könnyû lerombolni.
Mire bejönne az ára, könnyen lehet, hogy sokkal jobb technológiákkal járunk majd az ûrbe.
És hogy juttatunk fel több tízezer tonnát az ûrbe, ráadásul geostac pályára, az építés elsõ lépéseként? Gondolom hagyományos rakéta technológiával. Az olyan 500-1000 Saturn5 rakéta indítás lehet.
Asszem nincs is több kérdésem.
És mi akadályoz meg abban h 200-300km után már ne 200km/h órával mennyen hanem pl 10x ennyivel?
A surlódás? Ugyebár még mindig egy lift szerkezetrõl van szó.
Én is gonsoltam arra, hogy túlnyúlik a szál a GEO-n, de egy sima súly mégis jóval olcsóbb, mint a szükségesnél majd 3x hosszabb ultraköltséges kábel... De amennyire tudom az ellensúly egyébként sem csak egy sima vasgolyó lenne, hanem egyfajta ûrállomás, aminek az ellensúly funkción kívül némi további haszna is van.
És mi akadályoz meg abban h 200-300km után már ne 200km/h órával mennyen hanem pl 10x ennyivel? amugy szerintem a 100000km ugy jon ki a szalra h a geo. palyan tul kell hogy nyuljon a szal nem? (ez egyszerubb lenne mint az ellensuly) Amugy hogy szamoljatok ki a kotel sulyat? csak mert ugye a suly=m*a de itt az "a" nem allando ertek!! hanem csokken.
Bazz, lyuttatását? Erre még a péntek sem lehet mentség...
Egyébként én a mûholdak pályára lyuttatását úgy gondolnám, hogy felviszik olyan magasságba, ahol a kerületi sebesség megegyezik annak a pályának az egyensúlyi kerületi sebességével, ahova el akarják juttatni a tárgyat, és ott "ledobják". Ekkor elvileg különösebb plusz energia nélkül páyára kellene állnia, nem?
milyen király horgászzsinór lehetne nanoszálból :)
Hogyhogy miért esne vissza? Azért mert alacsony földkörüli pályán maradáshoz jóval kissebb keringési idõ párosul, mint 1 nap (geostac pálya) Tehát ha ezen az alacsony fölkörüli pályán valami lekapcsolódik a felvonó kábelérõl, és izzít be valami rekétameghajtást, akkor elkezd zuhanni.
Ez egy merev valami vagy hajlani is tud? és mi lesz ha rálõnek nem esik szét stb...
Hát én ezt az egészet máshogy tudom. A BME Polomertechnika tanszék vezetõje közölte, hogy még a közelébe se vagyunk annak a szilrádságnak ami kell és az eddigi ehhez hasonló nanocsöves cuccokból még miliméteres nagységrendben sem tudnak elõállítani stabilat és sokat. A felvonó így is többe kerülne valszeg, mint a leggazdagabb orászágok éves GDP-je... Szóvel ez még NAGYON, NAGYON messze van.
ez is 20 év múlva fog megvalósulni. Pont, mint a Mars-expedíció, a Holdállomás, a magyar euró...
Miért is esne vissza? 100 km körüli magasságban már nincs akkora tömegvonzása a földnek, hogy csak úgy visszaessen. Nem beszélve arról, hogy ugyanakkor van elég komoly kerületi sebessége az adott tárgynak mondjuk 500km magasságban.
Aszondja, hogy geostacionárius pálya. Az ha jól emléxem 36000 km. Tehát nem 100000.
Az elso szalnal csak egy kisebb motorral huznak fel a masodik szalat, amit el kell birnia. Meg gondolom a muholdon lesz a motor, hogy annak a sulyat se kelljen cipelni. Es amikor felment egy dupla hoszu szal, leert a foldre, akkor a szalra magara raraknak egy masikat, es szepen megy felfele.... Es semmi teher nincs, csak a szal sulya.
de izé, minek olyan hosszu kábel? :) nem 100000 méterrõl van szó?
nanocsõ szálakból felépülõ, 1 méter széles szalagból készülõ, ceruza vastagságú, áttetszõ kábel.
ezt látja maga elõtt valaki? nekem valahogy nem áll össze, hogy is nézhet ki.
Biztos megtudják oldani,elvégre a NASA-nál azért nem hülye gyerekek dolgoznak.
egy egy cm átmérõjõ, 100000km hosszú szén rúd súlya:
17796 tonna !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
" több mint 100 000 kilométer hosszú szálhoz " ??? ez a sok vékony kábel hossza? vagy az egy vastagé? ez a hold-föld távolság majdnem negyede...
Ezt a marhaságot még hányszor akarja a cikkíró elsütni?
Ha ilyen erõs ez a kötél, akkor ennyi erõvel rácsomózunk egypárat a Holdra, aztán közelebb húzzuk, hogy jobban lehesse vizsgálni, meg hogy ne kerüljön annyiba egy Hold exopedíció
"Az elsõ szálat egy mûhold vinné fel, melyhez újabb szálakat adnának már a kábel kezdeményen felmászó egységek alkalmazásával, egészen addig, míg el nem érik a kívánt vastagságot."
és már az elsõ szál elbírná a felmászó eszközöket? milyen súlya lehet egy ilyen kötélnek? micsoda elõnye lehetne a hídépítésben és sok más területen?
égig érõ nanobab...
új extrém sportok születhetnek. -bunge jumping 5 km magasból -szabadkezes mászás 10 km magasra -ejtõernyõs ugrások 20 km-rõl.
"Az alacsony földkörüli pályát körülbelül 3 óra alatt érnék el."
Na ja aztán meg rakétával fel kéne gyorsítani a kozmikus sebességig hogy vissza ne essen a Földre. Tök költség hatékony. Max annak lenne értelme hogy goestac pályára menjenek fel vele, de az ilyen sebességgel egy hónapig tartana.
A jelenlegi küldetésszámmal lehet, hogy 50 évig eregethetnénk az ûrsiklókat, de az ürfelvonóval nem lennénk ennyire korlátozva.
Az élettartama meg szvsz korlátlan, ami az elöregedést illeti, mert mind a kábelt, mind a fenti ellensúlyként szolgáló állomást lehet könnyen cserélni felhasználva magát az ûrfelvonót.
És hányszázmilliárdba kerülne ez az ûrfelvonó? Mert az egy dolog, hogy olcsón mûködik, de fel is kell ám azt építeni. És lehet, hogy az árából 50 évig eregetjük az ûrsiklókat.
Jó, gondolom 100e km-en elég nagy lenne az ellenállása a kábelnek... :(