Ez részben azért van, mert eleve rossz az a rendszer, hogy az emberek ne tudjanak semmit ahhoz, hogy elkerüljék a betegségeket, ha lehetséges (márpedig sokszor lehetséges), és az orvosokra legyen bízva minden. Õk szívesen vállalják persze, hiszen ebbõl élnek, csak épp nem tudnak igazából megbírkózni vele.
Én is így vagyok vele. Persze ehhez azért tudni is kell egysmást. Itt nem igazán orvosi és patikusi ismeretekre (apropó a kettõ néha eléggé fedi egymást :P) gondolok, hanem a megelõzésre, problémák nagyon korán való felismerésére, elkerülésére. (Tehát amit meg éppenhogy a legtöbb orvos nem tud... :P)
Egyébként ugye ismered a civilizációs betegségek kifejezést, és jelentését? A fejlõdõ országokban, ahol még a városodás sem ért el ilyen szintet, másfajta betegségek a legelterjedtebbek, mint itt. Leginkább a fertõzések. (Persze nyilván ott is érvényesül valamennyire a genetikai hajlam valamire, de pl. lehet, hogy kevésbé.)
Nézd, én azóta lettem viszonylag egészséges, mióta elhatároztam, hogy hagyom a francba az orvosokat és saját magam kezelem magam, ha gond van, gyógynövényekkel. ...Ezt leszámítva, nagy gond nincs, és ehhez képest a legtöbb afrikai meg ázsiai sokkal rosszabbul áll. Sztem én egy átlag európai vagyok. Nálunk általában van egy krónikus nyavalyája - cukorbaj, érrendszeri/szívprobléma, gyomorbaj, ilyen pajzsmirigyes izé, mint az enyém stb. - az embereknek, és arra szedik a maguk kis drogját, de ezt leszámítva annyira nem rossz a helyzet. Ehhez képest a fejlõdõ országokban mégcsak nem is diagnosztizálják a betegségeket, nincs statisztika, ezért tûnik olyan rózsásnak a helyzetük.
"Azt továbbra is állítom, hogy nyugaton a helyzet nem olyan rossz, csak a problémás emberek inkább szem elõtt vannak."
Epikurosz, az angol egeszsegugy egy mero mozdulatlansag. A beteg ember sokszorosa annak, mint amit az egeszsegugy kepes ellatni. Mint mondtam, amirol beszelgetuk ezek mar _regen nem vitatott_ problemak. Ezek teljesen nyilvanvalo dolgok, meg a kormany sem tagadja, hogy igy van. Azert mondom, hogy teljesen felesleges ezt cafolni.
"Aki a brit állapotokon sír, az tegyen egy sétát valamely közép-afrikai nagyvárosban."
A brit allapotokat mar szamtalanszor kifejtettem itt is es masutt is. En azt gondolom, hogy a problemainkra nem fej a homokban a valasz, vagy a problemak masutt keresese, vagy onmagunk altatasa. A problemak valosak, de amig tokes nagyvallalatok milliardos uzletei erdekelonyt elveznek, addig ez igy is marad, felteve a az emberek maguk el nem kezdenek tenni ellene.
<i>Zsírszövet nem képzõdik napfény hatására, ha valaki százötven kiló, akkor közel annyi kaját be is kellett vinnie a testébe az anyagmegmaradás alapján.</i>
En mar tobb tonna elelmiszert fogyasztottam el eletem soran, imadom a csokoladet, sutemenyeket, mindenfele edesseget, mindossze hetvenot kilo vagyok. Az anyagmemaradas alapjan es a logikadat kovetve most tobb tonnasnak kellene lennem.
Az egeszseges anyagcserevel rendelkezok a szervezetuk szamara haszontalan salakanyagokat uritik a szervezetukbol. Ezeknek az embereknek - akiket peldanak hoztam fel - a szervezete nem ezt teszi, hanem felhasznalja azt is. Az elsosorban mesterseges, hidrogenezett zsirokat az emberi szervezet nem tudja ugy feldolgozni, mint a termeszetes zsirokat. Sulyos errendszeri, emesztorendszeri betegsegeket, cukorbetegseget okoz. Az uditoitalokban hasznalt aszpartammal hasonlo a helyzet, tartos fogyasztasa genetikai mutaciot okoz a szervezetben. A cola rendszeres fogyasztasa karositja a fogzomancot, esetenkent foghullashoz vezet (kerdezz meg egy orvost). Ezeknek a termekeknek szamos orszagban tilos a forgalombahozataluk is.
<i>"A kóros elhízásukra az élelmiszer minõségével védekezõk meg forduljanak pszichológushoz."</i>
Indokolatlanul, (pl. elozetes szemelyes serelem hianyaban) szemelyreiranyulo megallapitasokat tevok pedig illemtanarhoz. Ami egyben azt is jelenti, hogy a kettonk beszelgetese itt veget is ert.
Nem kellenek ide táblázatok. Normális esetben (bár már nem ez a "normális") érzi az ember. De nagyon el lehet rontani ezt az érzékelést. Végülis erre valók pl. az ízfokozók, meg az a sok cukor.
Én régen, nagyon régen, amikor próbáltam egészségesen élni, akkor vettem ún. Tápanyagtáblázatok c. könyvet, ameylben benne van, hogy az egyes élelmiszerek milyen arányban tartalmaznak zsírt, szénhidrátot, fehérjét, vitaminokat, ásványi sókat, hogy össze tudjak állítani helyes kis menüket. Kurva nehéz volt, mert tuttira több volt benne a zsír a kelleténél, és a fehérje meg kevesebb volt. Akkor amúgy majdnem lefogytam ideális testsúlyomra, de azonkívül, hogy fizikailag jó volt, lelkileg nem annyira, mert pld. potencia szempontjából éreztem, hogy ez nem okés (ugyanis a tesztoszteron termeléséhez, mily meglepõ, épp zsírokra van szükség). Most nem foglalkozok ilyen tervezett menükkel, áttértem az empirikus életmódra. Azt eszem, amit épp megkívánok, mint a terhes nõk.
Itt a intoleranciához, allergiához: évmilliók alatt szokott hozzá a szervezet a táplálékok alapvetõ anyagaihoz. Ez az információ genetilailag kódolt, öröklõdik. Új, eddig ismeretlen anyagok garmadájával találkozva nem tudja a szervezet eldönteni, hogy káros v. hasznos anyagokról van-e szó, vagy nem tudja lebontani, jön az allergia, intolerancia.
Ezeket a fõ okait tudom csípõbõl felsorolni az elhízásnak: 1. a szénhidrátok túlzott aránya az átlagos élelmiszerekben 2. a vitaminok, tápanyagok túl alacsony aránya az élelmiszerekben (ezért többet esznek az amúgy is sok szénhidrátot tartalmató ételbõl) 3. pszichés tényezõk (mai társadalomra jellemzõ) 4. bizonyos méreganyagokat (rovarirtó, stb.) igyekszik a szervezet zsírszövetben tárolni.
"Még ha igaz is lehet bizonyos típusoknál, százezer oka lehet. Más típusok meg egyre ritkábbak - persze, átalakul a környezetünk."
Orvosoktól nem ezt hallom..
"Mintha génmanipulált növények mérgezésében viszont hullanának :)"
Egyes vizsgálati eredmények szerint ezek sokkal többször váltanak ki intoleranciát, vagy épp allergiás reakciókat.
"De apropó, tudod vajon, mi okoz egy konkrét vastagbélrákot? Pedig az bizony elõfordult már száz éve is, amikor még GMO-ról nem is álmodtak."
Egy konkrétat nem biztos, de ismerem a fõ okokat.
"Aha. Próbáld meg egyszer a paradicsomnak nem a gyümölcsét, hanem a levelét megenni. Vagy a krumplinak. Ugyanaz a növény, a génjei mindenütt ott vannak, a termésében is. A legtöbb növényevõ állat például tanulási folyamattal ismeri meg (egyébként úgy tudom, a mama kakija alapján), melyik növénybõl mennyit ehet meg egy nap, hogy a mérgeikkel még megbirkózzon a szervezete. A mérgezéses védekezés tök természetes a növényvilágban."
Az, csakhogy a gyümölcs-termõ növényeknek nem ez a "stratégiája", ugyanis épp azért termik a gyümölcsöt, hogy azt elfogyassza az állat, és a székletével széthordja a magvakat...
Namost, ez mind igaz, amit leírtál, az ét-vágy nagy úr. De, hogy miért zabálnak (-unk) az emberek annyit, ennek is megvan az oka. Én például vissza-visszafogom magam, de azért az fáj. :-) Mondjuk, csak 10-15 kilóm van pluszban, annyi még elmegy. Ha lenne éhínség, én túlélném 6-12 hónapig. És te?
Ismerem ezeket a rózsaszíneseket, szoktam látni a metróban a reklámjukat. Mindenesetre az évi 85%-os növekedés az vicces volna akár csak észlelt daganatos betegségekre (10 év alatt 500x emelkedés).
A kóros elhízásukra az élelmiszer minõségével védekezõk meg forduljanak pszichológushoz. Zsírszövet nem képzõdik napfény hatására, ha valaki százötven kiló, akkor közel annyi kaját be is kellett vinnie a testébe az anyagmegmaradás alapján. Ismerem egyébként ezt a típust, aki "csak csipeget, de mégis hízik", aztán egy asztalnál ülve vele kiderül, hogy a csipegetésnél kb. 3-4x annyit eszik, mint én, este pedig kizabálja a csokoládét a hûtõbõl. A kóros elhízás kukltúrális, nevelési, életmódbeli és leginkább pszichológiai probléma. Nem a kaját kell hibáztatni, annak legfeljebb az a baja, hogy nyugaton korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll és felettébb ízletes, így aki nem tud vagy nem akar ellenállni az édességeknek, menthetetlenül elhízik.
"A szulei bevallasa szerint a srac egeszsegesen taplalkozik, rendszeresen fogyaszt gyumolcsot, hust, zoldsegeket..."
Ja. Minden nap kb. öt kilót. Egyébként nézd meg egy ilyen gyerek szüleit is. Tutira nem cérnavékonyak.
Még ha igaz is lehet bizonyos típusoknál, százezer oka lehet. Más típusok meg egyre ritkábbak - persze, átalakul a környezetünk.
"Kevés ismerõsöm halt eddig bele paradicsom-mérgezésbe..."
Mintha génmanipulált növények mérgezésében viszont hullanának :) De apropó, tudod vajon, mi okoz egy konkrét vastagbélrákot? Pedig az bizony elõfordult már száz éve is, amikor még GMO-ról nem is álmodtak.
"A gyümölcsökbe nem sok erõsen mérgezõ nem-gyümölcs, vagy épp állati gén kerül természetes körülmények között..."
Aha. Próbáld meg egyszer a paradicsomnak nem a gyümölcsét, hanem a levelét megenni. Vagy a krumplinak. Ugyanaz a növény, a génjei mindenütt ott vannak, a termésében is. A legtöbb növényevõ állat például tanulási folyamattal ismeri meg (egyébként úgy tudom, a mama kakija alapján), melyik növénybõl mennyit ehet meg egy nap, hogy a mérgeikkel még megbirkózzon a szervezete. A mérgezéses védekezés tök természetes a növényvilágban.
Amúgy meg, gyerekek: Minden bajom volt, amíg a bóti sz.rokat ettem, vagy kantinba jártam, de amióta megtanultam fõzni (ami egyszerû, mindenki meg tud tanulni!), már jobb. Persze a nyersanyagot azért piacon, boltban veszem továbbra is. A másik: Ismerd meg önmagad! Nosce te ipsum! Ezt még a megboldogult Szókrátész írta, persze görögül (ill. dehogy boldogult meg, kivégezték istenkáromlásért, na ennyit az ókori demokráciáról is :-).
Tehát, nem mindenkinek jó minden, szükség van testreszabott kajákra (azt divatosan most úgy mondják, hogy "custom(-tailored)"=kosztümös kaja). Akkor elmondom nektek az én NAGY felfedezésem: Én eleddig imádtam a tejecskét. Élemedõ korom hozta magával, hogy puffadtam. Persze nem tudtam, hogy a tejtõl. A doki azt mondta, hogy lusta a hasnyálmirigy, még gyógyszert is adott rá, ilyen Espumisant vagy mit, stb. Nos, amióta rájöttem, hogy a tejcukor a ludas, azóta sokkal jobb, minden téren. Persze a joghurthoz, kefirhez, sajtokhoz még ragaszkodom, szerintem ezek még beleférnek, ugye?
Azt továbbra is állítom, hogy nyugaton a helyzet nem olyan rossz, csak a problémás emberek inkább szem elõtt vannak. Aki a brit állapotokon sír, az tegyen egy sétát valamely közép-afrikai nagyvárosban.
"Ha egy lakatlan szigeten találsz növényt, megeszed-e? Nyilván nem, megvárod a "vizsgálatokat", amit a helyi benszülöttek tapasztalatai jelentenek "
Nem akarok kukacoskodni (én is), de akkor most döntsd el, hogy lakatlan-e a sziget, vagy vannak-e ott bennszülöttek is. Mert arra gondolni sem merek, hogy a bennszülötteket nem is tekinted embernek-e. :-)
Asszem ok azok akik kampanyolnak, mert ismeros az emblemajuk: http://www.cancerresearchuk.org
Epikurosz: Ertem a mondanivalodat, bar kisse osszemostad a genkezeles es a keresztezes kozti _oriasi_ kulonbsegeket. :-) Mindenesetre erdekes dolgokat irtal le, valoban tanulsagos. :-)
Kukacos: 1. Az angol egeszsegugy katasztrofalis, ez megelezos es kezeles teren egyarant mutatkozik. (most nem akarok belemenni a reszleteibe, de kerem, hogy a Mo-i egeszsegugyet meg csak egy napon se emlitsuk vele)
2. Ezt Epikurosznak is cimzem egyben, a novenyi genkezeles celja: - nagyobb termeshozam egysegnyi foldteruleten /* ez oszeegyeztetheto a kereszezessel */ - esztetika, eladhatosag /* ettol az ervtol fordul ki az ember gyomra */ - "koltsegmegtakaritas" gyanant - novenyvedo szerek hatoanyagainak biologiai uton valo eloallitasa <b>a gazdanoveny sejtjei altal</b>
Na itt megallnek, ugyanis a lenyeg ennek reszleteiben bujik meg. 1. Mennyi toxikus anyagot termel? 2. Milyen osszetetellel? 3. Mekkora az ember altal elfogyasztott dozis, ha egy erett, XYZ GM gyumolcsot elfogyaszt es milyen hatast gyakorol az embei szervezetre? 4. Es amikor meg eretlen? (mert - valljuk be oszinten - altalaban igy kerul am a polcokra) 5. Ha a rovarvilag a gyors kivalasztodas miatt rovid ido alatt immunissa valik a termelt toxikus anyagra, akkor, hogyan tovabb? Dozis novelese, alternativ (esetleg "felig legalis") anyagok bevetese lesz-e a kovetkezo lepes? Mert, ha egyszer rabolint egy orszag, akkor ott mar visszaut nincs, a gazdasagi erdekek eltapossak a kozvelemenyt (ha egyaltalan van).
A masik, a rak terjedesekor nem tuloztam, tenyleg ekkora a baj. :-( Legfeljebb annyit tevedtem, hogy az eszlelt daganatos betegsegek, nem pedig a mar kialakult rakra vonatkozik. Ha nagyobb bevasarlokozpontokba jarsz, neha latsz rozsaszin lufis hostess lanyokat, asszonyokat rak ellen kampanyolni (szobabiciklit tekernek, meg szorolapot osztogatnak). Na, ok ezek miatt az ijeszto adatok kampanyolnak. (az most mas kerdes, hogy rossz helyen verik az ajtot).
A tulsulyos emberekkel meg az a helyzet, hogy en meg a budos eletben nem lattam Magyarorszagon 150kg-os 14-16 eves gyereket, itt a szomszed keruleti suliban sznte minden osztalyban van extrem tulsulyos ember. Mo-n meg tatottszajjal megnezik az emberek, itt mar nem.
Nemreg a radiot hallgattam ezzel kapcsolatban, egy ilyen gyerekkel keszitettek interjut. A szulei bevallasa szerint a srac egeszsegesen taplalkozik, rendszeresen fogyaszt gyumolcsot, hust, zoldsegeket es sportol. Termeszetesen ez genetikai adottsag is, de emberek! Huzzuk ki a fejunket egy kicsit a homokbol es nezzunk korbe! :-) Gondoljunk bele, melyik magyar iskolaban szamit termeszetes latvanynak egy 150 kilos 14 eves gyerek, terdkalacsara, hatara, mellkasara csungo zsirparnakkal?
Ezek joval fiatalabb gyerekek, csak illusztracionak teszem be:
Mo-on is vannak egeszsegtelenul taplalkozo emberek, de azert ilyet nem latni:
legalabbis nem kozombos latvany mint errefel...
Szal, szerintem meg nem lattal eleget Angliabol, kukacos. Nehany ev mulva neked is feltunnek majd ezek a dolgok. :-)
Paradicsom jeligére még: persze vannak egyéni érzékenységek, allergiák(*). De pl. az állatok teje alapvetõen nem az embernek "készül", nem is kellene nyakra-fõre fogyasztania, fõleg ahogy nagyüzemben termelik.
* Apropó, allergia: az is rohamosan terjed, lassan mindenki allergiás lesz. De majd biztos jössz a felderítési aránnyal, hogy csak az lesz egyre jobb. Hát persze.
Én is egy ideje Londonban vagyok, és valahogy nem láttam több torszülõttet, mint Budapesten. Ha több a sérült ember, maximum azért lehet, mert itt nem kell hozzá lebegõszék, hogy lemehessen a metróba, és tudnak élni és létezni az utcán is. Ennek pedig örülni kell. A rákos daganatok száma persze hogy évrõl évre nõ, mert egyre tovább élünk (mondjuk évente 85% az azt jelentené, hogy 10 év alatt mindenki kihal egy országban, szóval alighanem az a szám erõs csacsiság). A dagadtság pedig szimplán a zabálás következménye, ami inkább kultúrális probléma, mint a kajáé, amit megeszünk.
Szerintem aki rettenetesen kapaszkodik a különbségtételbe a GMO és a "bio" kaják között, az leginkább a biobiznisz marketingáldozata. Az ilyen környezettudatos fogyasztó megvizsgálta vajon valaha, hogy a paradicsom vagy bármelyik "természetes" kaja mérgezõ-e számára? Pedig bõven lehet. Például az emberiség többsége számára a tej nem lebontható, fogyasztása káros. A növények mindegyike tonnaszámra termeli a méreganyagokat kártevõi és fogyasztói ellen, a különbség csak abban van, hogy mennyire hatásos a toxinja, vagy hogy kire hogyan hat. Van olyan ismerõsöm, aki tucatnyi teljesen természetes kajára érzékeny.
Ha egy lakatlan szigeten találsz növényt, megeszed-e? Nyilván nem, megvárod a "vizsgálatokat", amit a helyi benszülöttek tapasztalatai jelentenek (és persze akkor sincs garancia, hogy nem fogsz görcsökben fetrengve kimúlni az eltérõ génjeitek miatt). Hasonlóan egy GMO-s növényt alaposan meg kell vizsgálni, letesztelni, de ezen felül kár ökonómiai és népegészségügyi katasztrófákat vizionálni. Az emberi emésztõenzimek alapelemeire bontanak minden fogyaszthatót, és tök mindegy, hogy a vetõmagos zacsira Bábolna vagy Montsanto volt-e ráírva.
A gyógyszerek miatt bezzeg senki sem aggódik, pedig azok direktben az emberi kémiába avatkoznak bele. Pedig ott már bizonyított példák is vannak súlyos mellékhatásokra. Talán vessük el a modern farmakológiát, és gyógyítsuk a rákot kakukkfüves teával, mert az a természetes? Naugye. Persze, kajálni muszáj...
nem értem, miért kel beleavatkozni a természet rendjébe Pedig régen annyi jó zöldség gyümölcs meg stb.. volt egészséges, szinte kidurrant az egészségtõl. most meg mindenféle permetlé meg a fene tudja milyen anyagokkal permetezik le õket. és a mai világban többen betegednek meg mint azelõtt. akkor ez most hogy is van ez?
és most a Természet összeomlik ezektõl a káros anyagoktól. És nem csak hogy kevesseb a rovar meg minden hanem inkább egyre több lesz belõllük. és szegény természet egyre roszabb lesz, már lassan nincsenek évszakok sem
És az az, hogy jól elhallgatják, mert különben be kellene ismerniük, hogy valamit nagyon rosszul csinálnak... (Komolyabb szakmai anyagokban írják csak le a valóságot, de azt kevesen olvassák.)
Akkor most egy kicsit elkalandozok a témától, de tanulságos lesz, ígérem. Vegyük a saját esetünket, hisz ezt ismerjük a legjobban. Most kivételesen nem megyek vissza az ókorig, miért is lennék mindig kíméletlen? :-) A középkori magyar társadalomra is, mint általában a középkori társadalmakra, a természetes gazdálkodás volt jellemzõ. Tehát, az emberek megtermelték szükségleteik zömét. A pluszt meg beszerezték a vásárokon (állatvásár, kirakóvásár). Akkor is ment a huncutság, próbálták jobb pénzért eladni (sokszor, nagyon sokszor elcserélni!) a portékát másoknak, de volt egyfajta kölcsönösségi viszony ('ha kakát adok, én is kakát kapok'), plusz azért az emberek vallásosak voltak, és a vallás biztos pokolt ígért a csalóknak. A vezetõ osztály meg - kivéve a királyt és a hercegprímást - elég közel élt a néphez. Megvolt ugyan a távolságtartás, az osztálykülönbség, de - és ez meglepõ! - a mai burzsujok és prolik között nagyobb a szakadék, mint volt akkor a fõnemesek és a jobágyok között. A gépezetbe akkor kezdtek a homoszemcsék belepotyogni, amikor a fõnemesség és az õt támogató RK fõpapság már nem saját népe érdekeit kezdte elsõsorban nézni. A királynál a "kozmopolitizmus" jött magától, ugyanis elvárt volt, a katonai szövetségek miatt is, hogy valamelyik európai uralkodóházból nõsüljön, a rom.kat. fõpapokat pedig Rómából nevezték ki, sokszor nem is voltak magyarok. Az Árpád-ház kihalása után már a királyaink sem magyarok. A vezetõk és vezetettek közötti szakadék ilyetén kialakulása után aztán jöttek a problémák: a földbirtokosnak az volt a lényeg, hogy földjeit megmûveljék, az adót befizessék, így aztán - fõleg Erdélyben, és fõleg egy-egy pusztító járvány vagy külsõ támadás után - elõszeretettel telepítették be a külföldieket. (Ez megy ma is.) Pedig csak várni kellett volna 1 generációt, hogy a magyar jobbágy, némi felsõ segítséggel, regenerálódjon. A betelepülõk közül a legjobban a nyuga-teurópaiakkal jártunk (németek, vallonok, flamandok stb.). Õk hozták a várépítés tudományát, a szervezettséget, a kultúrát, de magukkal hozták a szõlõtõkéjeiket is, és a magyar lakosság, amely azelõtt nem nagyon borozgatott, lassan rászokott a borra. Rövid idõn belül az ment ritkaságszámba, ha valaki nem ivott. El is nevezték iziben Bornemisszának. Ó, és ha tudtuk volna, hogy ez csak a kezdet! A török majd Habsburg megszállás csak súlyosbított a helyzeten. A Habsburgok, miután felszabadítottak a török iga alól, megintcsak német (sváb) telepeseket hoztak. A török uralom idején elnéptelenedett Bánságba, a Rákóczi szabadságharc miatt feldúlt Szatmárba, például magyar ember nem is telepedhett le. Kb. 60 évig volt ez így, Mária Terézia oldotta fel a tilalmat 1760 után. Hihetetlen! Az 1700-as években, a masszív román erdélyi betelepülés mellett, volt egy érdekessége, megjelentek nagy számban a zsidó kereskedõk. Fõleg az után, hogy Lengyelországot felosztották, és így sokan Habsburg alattvalókká váltak. Õk hozták a pálinkafõzés tudományát. Borivókból pálinkaivókká tettek minket. Szóval, a lényeg: már nem egyszerû árukereskedelemrõl van itt szó, amikor érdekelt vagy abban, hogy embertársadnak jó minõségû terméket adj, hanem sima fogyasztónak nézed õt, és a lényeg, hogy minél többet vegyen tõled, és dõljön hozzád a pénz, akár azon az áron is, hogy tönkreteszed az egészségét. Azt már nem is kell mondanom, hogy Máramarosban, Csalóközben egyes településeken még jobban megcsappant a magyar lakosságszám, sok településen 2-3 emberöltõ alatt többségbe kerültek a zsidók. Máshol, Baranyában, a Duna mentén stb., meg ugye jöttek a szerbek, görögök, bolgárok stb. akik a török elnyomás elõl menekültek. 1800 körül a magyar királyság lakosságának fele, ha magyar volt. No, de térjünk vissza a mára. Nagy sz*ban van az ország, ezt tudjuk. Ilyenkor a társadalmi szolidaritás segítene. Például az, hogy 2 évig a gazdagjaink nem mennek külföldre nyaralni, itthon költik a pénzt, nem vesznek külföldi ingatlant stb. Ehelyett mit lát az ember? Még gyerekeiket is külföldi iskolákba küldik. (Mely gyerekeknek, ha elolvasod az internetes blogjait, akkor legtöbbször azt írják benne, hogy jobb ott külföldön, hogy uncsi, meg rossz, meg sz*r otthon lenni stb. stb.) A másik: a kereskedelmi hálózat olyan multik kezében van, akik lesz*ják a magyar ember egészségi állapotát. Már megint. Így aztán minden gagyi, hogy ne használjam megint ugyanazt a szót, van az üzletekben. Romlott hústól a tartósítószerekkel telegyúrt szemétig. Most meg jön a GM búza. A lassan digitálissá váló kereskedelmi tévékben (de a 3 közszolgálati csatorna sem sokkal különb) lesznek róla szép dokufilmek, meg reklámfilmek is. Közben, ezt az egész gépezetet egy egyre vékonyodó aktív, adófizetõ réteg (a középkorúak, a középosztály) tartja fent.
"Csak statisztikusok tudnák megmondani, hogy arányaiban nõtt ez a jelenség vagy sem." Középsuliban azzal kezdte a statisztika tanárom, hogy "Jegyezzétek meg a következõt: füllentés<hazugság<statisztika". Szóval lehet tudják, de az tuti hogy nem az igazságot mondják el nekünk, hanem amiért többet fizetnek nekik.
Ezek mar hosszu evek ota teriteken levo, reg nem leplezett tenyek. A nok kozott a rakos daganatok elofordulasi gyakorisaga 85%-kal no evente, a fiatalok kozti elhizas is egeszen elkepeszto mertekben terjed. http://www.google.co.uk/search?hl=en&ie=ISO-8859-1&safe=off&q=cancer+survey+site%3Anhs.uk&btnG=Search&meta= http://www.ic.nhs.uk/pubs/hsechildobesityupdate
Szoval, "kimennek az utcara, haborus ize, stb." dolgok Kozep-Europaban meg divatosak, itt viszont ezek mar szilard, bizonyitott tenyek. Szinte nincs olyan het, hogy ne foglalkozna TV, radio ezekkel a problemakkal akar itt, akar az USA-ban. (persze az mar mas kerdes, hogy a szemetjet egy orszag se teszi ki a kirakatba, ne felj az angolok se :-) )
Európa nagyvárosai mindig is hemzsegetek a vakoktól, bénáktól, félkegyelmûektõl, akik koldultak, plusz ott voltak mellettük a zsebesek, és háborúk után a nyomorékok, árávk, özvegyek. A járványok idején meg az alamizsnáért könyörgõk. Csak statisztikusok tudnák megmondani, hogy arányaiban nõtt ez a jelenség vagy sem. Ma a leszázalékolt emberek is szeretnek közösségi életet élni, és jobb ez, mintha otthon ülnének mindig a négy fal között. Persze, a legjobb az lenne, ha ezek az emberek teljes munkaidõs foglalkoztatást kapnának.
Az az alma amelyikbe a kukac se szivesen harap bele abba en se. Az osszes tobbi pedig fizetett GMO propaganda, hogy a fogyasztorobotokat szoktassak a gondolathoz. Itt Nagy-Bitanniaban evtizedek ota divat a genkezelt szemet. Aki meg nem jart erre, ajanlok neki egy oras setat egy tetszoleges brit varos forgalmas negyedeben. Hemzseg a vakoktol, tolokocsisoktol, torzszulottektol, tulsulyosaktol. Tombol a rak, az Alcheimer-kor, meg egyeb szarok.
Ja, hogy ezt a Nagy Televizio nem mondja be? Igen, tudjuk.
Propaganda! :D Az aflatoxin inkább csak a májnak árthat, a növényvédõszer meg testszerte mindennek.
nemrég olvastam, hogy az emberek aggódnak a növényvédõszerek miatt, holott az aflatoxinok kb. 100x-szor veszélyesebbek, és bizony benne vannak az élelmiszerekben.
Még ha te vagy én eszem meg, az egy dolog, de gondolj pl. egy terhes v. szoptató kismamára, vagy arra a kisbabára, aki sok gyümölcsöt fogyaszt.
"Szerintem általában biológiai eredetû mérget termeltetnek a növényekkel, mivel azoknak megvan a génje, csak be kell toldani."
Na ja, csak pl. nem olyan mérget fog termelni, ami eddig megszokott volt akár a növényvilágban, mert pl. egy állat-, vagy rovarfaj génjét ültetik át...
"Nincs olyan immunrendszerük, mint nekünk, de azért van (Növényi immunrendszer)."
Basszus megint a Monsanto. A "The Corporation" c. dokumentumfilmben is ha jol emlekszem (nem vagyok en adatbank) pont a Monsanto jatsza az egyik foszerepet. Tehenek szamara fejlesztettek ki valami hozamnovelo injekciot. Csak 2 problema volt a dologgal. Az egyik az az, hogy tejbol egyebkent is tultermeles volt (de ök ugy reklamoztak a dolgot, hogy az a gazda aki nem hasznalja a szert az profittol esik el [ami amerikaban ugy egyenlo azzal mintha azt mondtak volna: "nem kell az extra 2 dollar profit? hat te hulye vagy!"]). A masik problema az ott volt, hogy az injekcionak mellekhatasai is voltak, amit habar ismert volt, igyekeztek leplezni. A tejbe is oda nem valo anyagok kerultek, a tehentogy korul sebesek, gennyesek lettek az allatok, ami hat a fejés technologiajabol kovetkezoen a tejbe is bekerult amit aztan dobozoltak; valamint a tehenek szamara is fajdalmas kovetkezmenyei voltak a beavatkozasnak. Most mintha hasonlo lenne a helyzet a kukoricaval kapcsolatban. Szamomra a tortenet lenyege az a hozzaallas ami eluralkodott az allamokon (es nem feltetlen kellene hagyni hogy az EU-ban teret nyerjen, kar hogy az EU vegul par GM vetomagot vegul engedelyezett 2004-ben... [nesze neked lobbi, meg agyament pereskedes]) hogy szukseget erzik egy egyebkent is telitett piacra meg tobb termeket/termenyt stb. vinni csak azert mert hulye az aki elszalaszt plusz 2 dollar extra profitot.
En ha csak lehet, bio kajakat veszek, errefele (Hollandia) a sima abc-ben szinte barmibol van bio is kiteve a sima mellett. Igy pl. bio joghurt, muzli, kenyer, tej, vagy akar uveges cekla, olivaolaj, teszta, krumpli... (Dragabbnak dragabb, de lehet hogy inkabb nem megyek el nyaralni Tuneziaba, ahogy az masok szamara prioritast elvez [Magyarorszagon, nem itt].) Szamomra a bio kajak mind izetlenebbek (es tenyleg nem neznek ki olyan jol), viszont valamiert jobban esnek. Innen kezdve a minoseg azt kezdi el jelenti hogy valami mennyire esik jol nekem. Nem 'mennyire izlik', hanem hogy ezt fogyasztva 'mennyire erzem jol magam'. De ez nem igazan megfoghato dolog, igy diskuralni se egyszeru rola. (De pl. ossze tudom hasonlitani azt hogy hogyan izik 3 big mac, es hogyan erzem utana magam, es azt, hogy hogyan esik a bio barnakenyer/paradicsom/margarin stb. es hogyan erzem magam utana. Ugyhogy lehet hogy finom a big mac, de forog is utana a gyomrom.) Az egyetlen problemam a bio dolgokkal az az, hogy halvany fogalmam sincs arrol hogy a bio-nak cimkezett dolog az valojaban az-e, vagy hogy pl. aki ratette a cimket az hasrautesre tette-e vagy letezik-e valami rendszeres kontroll, es hogy ez a kontroll az megbizhato-e. Csak abban bizok hogy az EU-ban ez nem olyan dolog amivel celszeru jatszani. Ahogy a genmanipulalt termekeket is tobb tagallamban kotelezo megjelolni. (Amit ertelmes EU vivmanynak tartok, jo lenne tobb ilyen.)
http://index.hu/tech/tudomany/gmo200/
Egy olyan kukoricafajtáról van szó, amely brutális mennyiségben termel rovarölõ toxint, sokkal többet, mint amit akár nem bio gazdálkodás esetén rápermeteznének. Ráadásul olyan kártevõ ellen véd, amely Magyarországon nem is jellemzõ, vagyis nem is kellene ellene védekezni. Valaki magyarázza el nekem, ennek mi értelme is van azon kívül, hogy Mo. se legyen GM mentes övezet, ergo ne tudjon el jobb minõségû (méregmentes) kukoricát eladni, mint az USA?
"Darvas Béla akadémikus, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének ökotoxikológusa és munkatársai több kísérletben is vizsgálták (volna) a MON810-ben termelõdõ Bt-toxin környezeti hatásait. Darvasék azt találták, hogy a GM-kukoricanövény a teljes vegetációs ciklusban, és minden növényi szervben folyamatosan termeli a Bt-toxinokat, és az engedélyezettet messze meghaladó mértékben juttatja tarlómaradvány formájában a talajba is. A MON810-es kukoricatáblák 10 méteres szegélyén a védett nappali pávaszem lárváinak ötöde elpusztult.
Darvas vizsgálta a kukoricamolyban kialakuló Bt-toxinrezisztenciát is, és azt találta, hogy a tizedik generációra öröklõdõ rezisztencia alakul ki, amely az azonos hatóanyag-tartalmú permetezõszerekre is kiterjed.
Darvas és kutatótársai a MON810-es fajtacsoporttal kapcsolatos kísérletei végül azért maradtak abba, mert a fajtatulajdonos számára kedvezõtlen megállapításaik miatt nem kaptak több vetõmagot a Monsantótól. Így járt Bakonyi Gábor, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai tanszékének vezetõje is, aki kimutatta, hogy az általa vizsgált három, a kukoricatarló lebontását végzõ ugróvillás rovarfaj közül az egyik felismeri és elkerüli a MON810 tarlómaradványát.
A fajtatulajdonos együttmûködésének hiányára panaszkodik Békési László, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai kutatócsoportjának tudományos fõmunkatársa is, aki azt találta, hogy a génmanipulált kukorica pollenjével táplált méhlárvák fejlõdése lassabb."
Igazándiból azért bérlünk a párommal hétvégi telket, hogy minél kevesebb cuccot kelljen tescoban vennünk. Megtermeljük magunknak amit csak lehet. Amit meg nem, azt beszerzem megbízható helyrõl (ismerõstõl, akirõl tudom hogy mivel és hogyan permetez, stb). Az egyedüli dolog, ami ennek az - egyébként mûködõ - módszernek betehet az az, hogy ha a vetõmag génmódosított sz.r lesz.
Komolytalan: ez mind szép és jó de itt mifelénk( mondjuk egész kelet magyarországon, meg szerintem máshol is ) a bio azt jelenti amit én leírtam. Persze, van rá ezer mód hogy hogyan termesszünk ultrabiósan mindent, de hogy amit megveszel a teszkóban vagy még a bioboltban, annak köze sincs ehhez. Ez a rögvalóság, nagybátyám éppen mezõgazdaságban dolgozik, keresztfater pedig növényvédõ, és tõlük szerzek információt. Õk a legautentikusabbak, azt hiszem. Persze kereshetsz bio paradicsomot amit az alábbiak szerint termesztettek, de olyat nem fogsz találni. :) Ha valakit érdekel jó sztorikat tudok mesélni olyanokról akik biogazdák, tudják mikor jön az ellenõrzés, és hogy mérik a vegyszerezést, azon kívül meg dettó ugyanolyan és ugyanannyi cuccost nyomatnak a kórókra, mint a mezei paraszt! :)
Olvasd el még1x, pont ezt írtam: ha ritkábbra metszik (többet metszenek le), akkor kevesebb, de sokkal szebb lesz a termés. Magyarországon a fásszárúak természtésében általános probléma, hogy nem fizetik meg a minõséget. Így nem éri meg ritkára metszeni a növényeket -> több, de rosszabb minõségû termés és sûrû lombozat -> kevesebb levegõ a lombok között, nagyobb páratartalom -> több gombás megbetegedés a leveleken + késõbb lehet észrevenni (a levélzet sûrûsége miatt) -> több és brutálisabb hatóanyagú permetezés szükséges. Persze nem ez az egyetlen probléma, csak azért írtam ezt le, hogy lássuk, a mennyiség hajhászás milyen járulékos problémákhoz vezet.
"Kivéve, ha arra szolgál a módosítás, hogy maga termelje meg a mérget."
A növények maguktól is termelnek mérget a rovarok ellen, csak azok meg alkalmazkodnak. Szerintem általában biológiai eredetû mérget termeltetnek a növényekkel, mivel azoknak megvan a génje, csak be kell toldani.
"Nem tudom, hogy képzeled az "ellenállóság" növelését növények esetén. Nincs immunrendszerük."
Sose mondtam, hogy szándékomban áll fogyasztani bármilyen GMO terméket szándékosan. De mivel én néha menzán étkezem, így végkép nemtudom, hogy valójában mit is eszem.
Jó szöveg, de van benne valami. Pl tegyük fel, hogy mi vagyunk a faj, és a fogyasztók az oroszlánok. Na egy oroszlánnak hótmind1, hogy lefeküdtél-e az uncsitesóddal, keresztbe lenyeli a génhibás gyerekkel együtt a "családo", és csak egy böfi lessz a mellékhatása.
Bio azt jelenti, hogy fizikai és biológiai, nem pedig vegyi úton védekeznek a kártevõk ellen. Tehát permeteznek, csak pl nem DDTvel, hanem csalánfõzettel, meg hasonlókkal (biológiai eredetû cuccokkal). Kapálnak (traktorral), nem gyomirtóznak. Vakond ellen nem vakodmérget szórnak szét, hanem 100 nm-enként ültetnek 1 bokor ricinust. Lisztharmat ellen meg úgy védekeznek, hogy nem kötözik össze a leveleket csomóba, hanem hagyják hogy járjön közte a levegõ (lisztharmat nedvességet kedveli asszem), meg ritkábbra metszenek (ami valszínûleg kevesebb, de sokkal szebb termést eredményez). Nem mûtrágyát használnak hanem szervest, és a kulturnövények fel nem használt részeibõl (pl. krumpli, répa levél) készült komposztot. Egyátalán nem annyira drága az eljárás, mint ahogy egyesek gondolják, 2x annyiba se kerül jelenleg, mint a vegyszeres, vagy akár GM mûanyag fosok. Kiskerten bárki kipróbálhatja, teljesen jól meg lehet lenni vegyszerek nélkül is. Egyszerûen arról van szó, hogy ha a növényi élelmiszerek árát is úgy emelnék, mint ahogy mondjuk a benzinét, akkor simán lehetne Magyarország is teljesen bio övezet. De nem emelik, inkább nyomják észnélkül a gén manipulációt, az jobb üzlet.
Érdekes, de kíváncsi lennék, hogy azon a területen ahol ezt a búzát termeszik mondjuk 10 évig, utánna meg fog -e teremni más is a sivatagon kívül? Arról nem beszélve, hogy ha feltüntetnék a termékeken, hogy génmódosított cuccból készül biztos, hogy nem venném meg. Kenjék a hajukra, vagy a klónozott gyerekeik hajára :)
Az elsõ problémám a GM növényekkel, hogygyakorlatilag ellenõrzés nélkül keverednek a nem GM társaikkal. Ezen mindenképpen változtatnék, szûréssel és szigorúan elhatárolt termeléssel (pl üvegház, fólia).
A másik nagy probléma, hogy a boltokban kapható élelmiszereken nem nagyon szokták feltüntetni a GM tartalmat, tisztelet a kivételnek. Így aki nem szeretne GM ételt enni az sem tudja kikerülni, akkor sem, ha esetleg hajlandó lenne megfizetni a nem GM termékeket. Sajnos az élelmiszeripar már csak ilyen, mint minden más iparág Õk is az átverésre alapoznak mostmár. (Jó példa erre a barnacukor, ami kicsivel egészségesebb a fehérnél. Alapból a barnát fehéríteni kell, tehát költségesebb gyártani a fehéret, viszont mégis a barna a drágább, mert az egészségesebb. Átverésnek meg azt szokták csinálni, hogy a fehércukrot nádmelasszal befestik barnára, ami ettõl nem egészségesebb mint a fehér, csak drágább)
Bocs, hogy ebbe is belekötök, de remélem, nem a finomság lesz a minõség egyedüli fokmérõje. Mert akkor majd szépen megnövelik a cuccok szénhidráttartalmát, hadd legyen jó édes, az emberek többségének az a finom, ami mértéken felül édes. (Ez is több baj forrása.)
Ha meg nem sértelek, kicsit nehezen hiszem, amit az USÁ-ról írsz, persze lehet igaz, de azért majd utánanézek. Mindenesetre ott is terjed a BIO. A biogazdálkodással kapcsolatban elfelejtesz 1-2 dolgot: jó talajon, nem mûtrágyával növésgyorsított (és egyúttal tápanyaghiányossá tett...) növények ellenállóbbak a kártevõkkel szemben is, nem kell õket agyonpermetezni. De ha már permetezni kell, az sem mindegy, mivel! Sok szintetikus mérget ki lehet váltani azoknál sokkal veszélytelenebb növényi kivonatokkal. Ez persze drágább megoldás.
akkor pontosítok: hogyha jó a termék minõsége, vagyis finom, akkor nekem teljesen mindegy, hogy azért jó, mert bio, vagy azért mert gm (gondolom mindkettõre létezik példa)
Azért annyira nincs gyerekcipõben a GMO, mint említettem a 80-as évek óta esznek az USA-ban ilyen növényeket. És már a haszonnnövény-termesztés 95%-ában vannak ott így-úgy génmódosított növények. Meg ne legyen tévképzetetek, ha a GM növény tényleg ennyire káros, akkor TI IS beszívtátok. Ugyanis az EU-ban az állatokat szinte csak ilyen takarmánnyal etetik, és mivel a magyar húspiacon 20%-os EU import, így biztos TE is ettél már ilyet. A Bio élelmiszerek körül se legyen rózsaszínû álomvilágotok: A bio azt jelenti hogy a növényt ugyanúgy bepermetezik minden kártevõ ellen, esetleg amit emberileg el lehet távolítani(krumplibogár) azt ESETLEG nem permetezik, és általában nem gyomirtóznak, inkább kapálnak. Pl. Egy lisztharmatot hogy szedsz le minden szõlõlevélrõl? :)) Ez évi 8-10 permetezés helyett olyan 7-6. Jobb esetben.
"Tehát : a fajt roncsolja nem a fogyasztókat, ezért nem fexel össze pl. az unokatestvéreddel."
mekkora szöveg :))))))))
Ezzel a rövid meghatározással tökéletesen egyetértek.
A génmódositott nõvényeknek nem az a veszélyük, hogy károsak lehetnek, hanem hogy a génmanipulálási technológiáink gyerekcipõben járna.
Magyarán : ma egy génmanipuláció olyan, mintha ásóval kapirgálnánk az kromoszómákban, hogy hátha kijön vaéami - ez egyáltalán nem sebészi pontosságu, és tökéletesen roncsolhatja a tárolt információ többi részét.
Ha ki is jön valami, nem tudhatjuk, hogy ennek hosszutávu következményei nem vezetnek e pl. a faj kihalásához, és mint tudjuk, ha méreg kerül be egy rendszerbe, legyen az az ökoszisztéma, szinte lehetetlen azt onnét eltávolitani. Ezek a manipulált nõvények szemvillanás alatt összekeverednek a még érintetlenekkel, és tegye fel a kezét aki vállalja a felelõsséget.
Ma 1millió tonna búza az éhezõknek, holnap pedig eltünik és nincs senkinek.
Tehát : a fajt roncsolja nem a fogyasztókat, ezért nem fexel össze pl. az unokatestvéreddel.
Csak a krumplitémára mondom, hogy az teljesen más mint ez. Tekintve, hogy mi a gumóját esszük, a bogár meg a levelét ezért nem fogsz megmélrgezõdni s génkezelttõl sem. (Ránk a krumpli többi része alapból mérgezõ! A bogárra nem...)
A cikk témája meg szép és jó, nade nem lehetett volna ugyanezt elérni a hagyományos nemestési folyamatokkal? Nem hiszem, hogy problémát okozna ez a génklezelt termék, de jó pár évig kéne tesztelni az ilyent, hogy biztosak is legyünk benne...
ezek a technologiak meg nagyon gyerekcipoben rejlenek es oriasi (ORIASI) veszelyeket rejtenek magukban. Es egyebkent is, ezeknek a termekeknek a kifejlesztese szimplan profit az inspiracioja. A termesztes modon gazadalkodni sajnos nem eri meg egyeseknek. A kovetkezmenyek, meg masodlagosak.
Nem értem, ez miért kerülne be az EU-ba, vagy egyáltalán miért lenne létjogosultsága a génmódosított ételekeknek a fejlett piacokon ? Ugyanis, az EU-ban, épp a túltermelési válság ellen küzdenek gazdasági eszközökkel a mezõgazdasági piacokon. Ugyanis, ha minden gazda termelne németországban, olaszországban,.... akkor túltermelési válság lenne, a mezõgazdaság összeomlana. Ezért fizetnek "néhány" gazdának, hogy Ne termeljen.
Másik, az EU a felesleges gabonával egyébként "se tud mit kezdeni", így ezért oda adja a szegény éhezõ 3. világbeli országoknak. Ezáltal támogatja is õket, és a másik fontos dolog, hogy nem omlik össze a gazdasága a sok termeléstõl. Nem értem, akkor miért kutatják mégis a génmódosított búzát ?
És ha kutatják, remélem már a gazdasági érdekek miatt sem jön be az EU-ba.
Tõlem Afrikába vihetik, úgyis ez az USA legfõbb célja ezen a téren. Csak sajnos ott van a sorban az EU is... Miért is erõltetik annyira? Miért kritizálják az EU-t, hogy nem akarja beengedni tõlük a gm-es cuccokat? Hát mert jó üzlet...
Aha, és akkor majd létrehozzák a hagyma szagú répát... :) Már csak az a kérdés, kinek adják el... :)
Viccet félre téve, persze lehet, csak sajnos a bogarak nem annyira finnyásak, mint a rágcsálók, ha a kedvenc zöldségjükrõl v. gyümölcsükrõl van szó (annyira meg nem változtathatják meg, hogy már fel se ismerje). Mindenesetre eddig inkább olyan kísérletekrõl(?) lehetett olvasni, hogy kimondottan rovarölõ anyagokat termeltetõ géneket ültettek át.
Csak nehogy olyan legyen, mint a háztartási rovarirtó: "emberre, háziállatra nem veszélyes - belélegezni TILOS, evõeszközökre nem kerülhet, utána szellõztessünk!". :) Oké, ez szintetikus.
Szerintem egyébként max. biogazdálkodásban csinálják azt (és hasonlókat), amit írtál, a nagyüzemi termesztésben küldik a helikoptert...
Más hogy lenne mindegy, hogy bio vagy gm? Hasonlítsd már össze egy kicsi, de élénkpiros, illatos, ízletes, vitamin- és ásványianyag-dús "bio" paradicsomot egy jó nagy, fakó, vízízû és szagtalan gm-essel (ill. valamely "nemesítési" eljárással ilyenné alakítottal)... Manapság arra mennek, hogy kizsigerelt földeken (olcsóbb) is jó nagyra nõljön (kevesebb munka). Egyesek még el is hiszik, hogy jobb, mert nagyobb.
valóban nemesített majdminden gabonaféle, de tudtommal nálunk génmódosított gabona nincsen. Pont ez a gond vele, hogy nálunk rengeteg nemgénmanipulált gabona van, amit nem akar az EU felvásárolni, mert ennyi nekik nem kell.
De akit jobban érdekel a téma, jobb ha nem eszik kenyeret, mert pl, a kenyérhéjj rákkeltõ, (nem fokozottan,de mégis) még akkor is ha nincs feketére elégetve. A frissen sült sütik, (nem fornettis cuccok, hanem tésztából készült termékek) melegen kifejezetten rosszat tesznek az emésztésnek.
Tényleg egészséges dolog bioételeket enni csak nem hiszem hogy mind a 6 milliárd embernek jutna belõle :)
Jó étvágyat. Ugyanis pont ilyen nemesített, ellenálló gabonából készült termékeket fogyasztassz minden nap.
nem biztos hogy ami a bogárnak méreg az az embernek is az. mondjuk kicsit ferdítés, de például (ha jól emlékszem) a répa közé hagymát kell ültetni, és akkor a rágcsálók messze elkerülik. szerintem simán lehet ilyen hatása annak a "méreg"nek. az egyetlen ami para, hogyha több cinket meg vasat vesz fel, ki tudja nem vesz-e fel olyan anyagokat is amit azelõtt nem, például nehézfémeket. egyébként engem spec nem érdekel hogy ami az asztalomra kerül az bio vagy gm, szvsz tök mind1 (még).
Bár nemtom mi a jobb, éhenhalni, vagy megmérgezõdni
Ugyértem lehet méreg is, ami csak a bogarakat támadja, vagy csak egyszerüen megváltoztatja a növény valamely tulajdonságát, ami eddig vonzotta a szegény bogárkát :)
Jaja, a genetikailag ellenálóbb terményekben, nem "mérget" juttatnak a gm-val, az elég gáz lenne, jó példa a krumpli mondjuk, aki látott már nyáron krumplibogárinváziót, és hogy milyen pusztitást tudnak végrehajtani, (mint a sáskák kábé) az el tudja képzelni, hogy egy gén-módositott krumpli-fajtánál, ami ellenálló a krumplibogarakkal szemben, ez mit jelent. Más kérdés, hogy szerintem is sok idõnek kell eltelnije, mire kiderülnek a tényleges hatás/mellék/utó-hatások, és teljes biztonsággal lehet ezeket a módszereket alkalmazni. Egyenlõre én sem rajongok a GM termények-ért.
Azért nem feltétlenûl, pl a méreg csak a levélben termelõdik és akkor a búzaszemben nem lesz semmi káros anyag, vagy csak rossz ízû lesz a levél a rovarok számára.
Kivéve, ha arra szolgál a módosítás, hogy maga termelje meg a mérget. Én csak ilyenrõl hallottam. Nem tudom, hogy képzeled az "ellenállóság" növelését növények esetén. Nincs immunrendszerük. :)
Én meg inkább olyat eszek, amit normális földön termesztettek, nagytermelõi módszerek helyett kistermelõi módszerekkel, vegyszermentesen... Évrõl évre világszerte nõ sokféle betegség elõfordulása (rák, allergia, stb.), és - elvileg - nem tudják, mitõl... Nyilván azok, akik érdekeltek benne, mindent szépnek és jónak állítanak be. Csakhogy már bebizonyosodott, hogy lehetnek különbözõ káros hatásai a GMO-nak. Éppen Afrikába visznek olyan GMO-s fajokat, amik kevesebb ásványi anyaggal, nyomelemmel is beérik. Így rossz talajon is termeszthetõk. PErsze így bennük is kevesebb lesz.
Ellentétben a permetezéssel, a génkezelés során semmijen idegen anyag nem kerül be a növénybe, csak jobb lesz a termés, és ellenállóbb lesz. Így permetezni sem kell annyit, ráadásul hosszú távon olcsóbb is lesz a nagyobb hozam miatt.