"NASA's Mars Exploration Rover Opportunity captured this view of "Burns Cliff" after driving right to the base of this southeastern portion of the inner wall of "Endurance Crater." The view combines frames taken by Opportunity's panoramic camera between the rover's 287th and 294th martian days (Nov. 13 to 20, 2004).
This is a composite of 46 different images, each acquired in seven different Pancam filters. It is an approximately true-color rendering generated from the panoramic camera's 750-nanometer, 530-nanometer and 430-nanometer filters."
"A korábbi hsz-ekbõl az jött le, hogy nincs RGB, ezért nem is néztem utána. Ha ha van, akkor miért nem nagyon látni ilyen képeket?" "De egyébként szerintem a cikkbeli nagy kép nem monokrómból lett sárgásra színezve, hanem min. két szûrõvel készült kép,[...]"
Dehogynem láthatsz, szinte megcáfoltad önmagad meg a két hsz-ben. Vélhetõen RGB kép van kitéve itt.
De egyébként szerintem a cikkbeli nagy kép nem monokrómból lett sárgásra színezve, hanem min. két szûrõvel készült kép, mert az egyforma világosságú területek nem mindenhol ugyanolyan színárnyalatúak. Csak nem tudom, milyen szûrõkkel készült.
Nem látogatok ilyen oldalakat, viszont a NASA oldalait sem bogarászom ilyen képek után. A médiában meg nem nagyon mutogatják õket, így kb. annyit látok belõle (azaz kb. semmit), mint az emberek nagy része. :)
Szerintem meg látni eleget. Persze ha vki direkt az összeesküvés-elméleteket hiszi el, és csak azzal foglalkozó oldalakat látogat, akkor ne csodálkozzon, hogy ott nem találja meg a true color képeket.
A hétköznapi emberekrõl beszéltem, akik fejében ködösebb fantáziák vannak errõl, amiket összetörhetne a rideg valóság. És akkor talán kevésbé érdekelné õket a dolog, ami az anyagi források megcsappanásához is vezethetne.
" Az én tippem: a túl élethû képek megmutatták volna a laikusoknak, hogy a mars egy egyszerû kietlen és barátságtalan kõsivatag..."
Hú, most aztán megmondtad a frankót, és leleplezted a szemeteket!
Komolyra fordítva a szót: a Mars egy egyszerû kietlen és barátságtalan kõsivatag, ezt potom 30 éve tudjuk. Igen, a tudósok és az ûrkutatók is tudják. Szóval akkor mire is fel a nagy leleplezésed?
Ez egyszerû kimagyarázás... Semmibõl sem ált volna a többi szûrõ közé betenni még hármat (sima R, G, B). Tehát fenn marad a kérdés, miért nem tették mégsem...? Az én tippem: a túl élethû képek megmutatták volna a laikusoknak, hogy a mars egy egyszerû kietlen és barátságtalan kõsivatag...
"Alap, hogy felrakhattak volna a járgányra egy Nikont, de ha már nem tették, a cserélhetõ szûrõi közé mért nem raktak három olyat, amibõl kikeverhetõk lennének a valóságos színek?"
Még szerencse hogy technikusok és kutatók tervezik meg az eszözöket. Tudtad, hogy pl. a földi távcsövekre sem EOS1D-t tekernek? És azt tudtad például, hogy a Hubble képei sem a valódi színeket ábrázolják? (Ez utóbbi kijelentéssel már sikerült egy embert romba döntenem... szegény) Hanem általában keskenysávú szûrõket használnak, amibõl TUDOMÁNYOS eredmények nyerhetõek. A keverést meg úgy csinálják meg, hogy az a szemnek kellemes legyen pl. a teremtés oszlopai képen a zöld színt a H-alfa (hidrogén Balmer-sorozatának elsõ vonala) csatorna kapta. A H-alfa vonal a valóságban mélyvörös.
Visszatérve, tényleg jó dolog, hogy ki tudják keverni, hogy látnánk a szem nevû, érdekes mûködésû detektorunkkal a Mars felszínét. Csak épp a kutatóknak annál több (is) kell. Mondjuk ami azt is "meglátja", hogy milyen típusú kõzetek vannak a felszínen, vagy épp milyen melegek. Te ezt meg tudnád csinálni szabad szemmel, vagy a Nikonnal?
Arról nem is beszélve, hogy a roverekek KÉT-KÉT kamera van, hogy térhatású képeket lehessen generálni. Egy-egy kameraegység 270 gramm (lsd. itt ).
#66 petruszvaldesz : "ugyanugy ahogy vannak C alapu mûanyagok és Si alapú !! (kémialag igen hasonló) igy az ammonia és a víz (H-kötésrendszere miatt) is hasnló tulajdonságú..." #67 hispan2: "Ha elolvasod, rájössz, mért igen valószínûtlen folyékony víz nélkül az élet... ...és milyen problémák lennének például a kén alapú élettel" #70 petruszvaldesz: "én a Si alapu életrõl beszéltem vagy az NH3 alapuról!"
A fenti idézetekbõl teljesen egyértelmû, hogy petruszvaldesz az ammóniával a vizet akarja helyettesíteni. Erre te: #75 babajaga: "Láttál szilárd ammónia vegyületet? Mert én és még sok más nem."
Hát LOL. Vagy azért akartál belekötni a szilárd "ammónia vegyületbe", mert szerinted mi a szenet akartuk vele helyettesíteni. Vagy szimplán nem vagy normális, és teljesen összefüggéstelen kérdéseket írogatsz.
Én bizakodóan megelõlegeztem neked, hogy nem vagy elmebeteg. Ha tévedtem, elnézést.
"te voltál az aki a komplett NH3 molekulával akarta a C atomot helyettesíteni"
Ezt a hülyeséget honnan vetted, és miért tulajdonítasz nekem ilyen baromságot?
A filmes gépeknél 3 réteg -amely rétegek különbözõ színekre érzékenyek- végzi el a színszûrõ és az adatrögzítõ réteg feladatát.
A kommersz videokamera : 1. digitális. A CCD egyes pixelei különbözõ hullámhosszú fényre érzékenyek (dióhéjjban). 2. Analóg. Féligáteresztõ tükrök segítségével háromfelé választják a beérkezõ fényt, ezen fénysugarakat -hihetetlen módon- színszûrõkön keresztül engedik az érzékelõ felületre, melyet egy elektronsugár pásztáz.
A marsjárókon valószínûleg a kettõ kombinációja található meg, amikor a szûrõkön áteresztett fény egy CCD modulra vetül. Ennek csak annyi az elõnye, hogy nem csak 3 hullámhosszon (RGB) figyelhetõ meg a környezet, ugyanakkora felületen (CCD) nagyobb felbontás és kisebb képzaj érhetõ el.
Sávszélességgel kacsolatba meg tûnõdj el a hullámhosszakon, illetve az csillapításon, reflekción és tsai.
Mellesleg te pontosan tudod, hogy mindent jobban tudsz, mégha másképpen is van mint a valóságban.
"Alap, hogy felrakhattak volna a járgányra egy Nikont," Már más is mondta, de vajon minek raktak volna a járgányra egy cuccot, ami úgysem élte volna túl a kilövést és a megérkezést? Ajándék levélnehezék a marslakóknak?
"a cserélhetõ szûrõi közé mért nem raktak három olyat, amibõl kikeverhetõk lennének a valóságos színek" A mostaniakból is kikeverhetõk. Az, hogy az elemzésekhez nem feltétlenül ezek a legjobbak, és nem ezeket használják az nem jelenti azt, hogy nem képesek megtenni.
"A videofelvételek legalább színhelyesek lennének, és látszódna rajtuk, hogy az amit nézünk folyékony-e vagy szilárd." Nem igazán látom egy videófelvételnek milyen tulajdonsága teszi alkalmasabbá azt a fenti feladatok ellátásra egy (illetve több) fényképnél.
Az a te bajod, hogy a szûrõrõl az a felcsatolható eszköz jut eszedbe, amit az objektív elé raknak. Mi nem ilyen szûrõkrõl beszélünk, de hát ha egyszer nem érted, nem fogok tovább szenvedni a magyarázással. Csomó oldal be lett linkelve, és google is van.
"Én nem vagyok elájulva tõle."
Mert nem vagy azon a szinten, hogy felfogd a rendszer egészét, és értékeld az elért mûszaki és mérnöki teljesítményt. Nem baj ez, csak nem biztos, hogy érdemes mellveregetve hangoztatni a tudatlanságodat.
Tehát: a filmes gépeknél a filmszalag három különbözõ színû fényre érzékeny rétege választja szét a színeket. Videokameránál egy prizma.
Alap, hogy felrakhattak volna a járgányra egy Nikont, de ha már nem tették, a cserélhetõ szûrõi közé mért nem raktak három olyat, amibõl kikeverhetõk lennének a valóságos színek? (Persze ez se jó, mert az R, G és B képek különbözõ idõben készültek volna, így a mozgó dolgok vagy furcsa színûek vagy furcsa alakúak lettek volna.)
Mondjatok, amit akartok, szerintem egy béna csotrogányt küldtünk (vagyis kettõt) a Marsra - az odajuttatáshoz szükséges pénz töredékét kellett volna még ráfordítani, és sokkal használhatóbb lenne.
Az erõforrásigényt is meg lehett volna oldani. Ha máshogy nem, akkor úgy, hogy ritkábban kapcsol be, a köztes idõben töltõdik a napenergiával. A sávszélességgel pedig ugyanez. A három év alatt azért eltolt volna jópár óra videót a Földre a sok fénykép mellett.
A videofelvételek legalább színhelyesek lennének, és látszódna rajtuk, hogy az amit nézünk folyékony-e vagy szilárd.
Persze biztos ennyi pénzt tudtak kirimánkodni a tudósok a kisérletre, egy fillérrel se többet. Úgyhogy mindegy. Én nem vagyok elájulva tõle.
Kis pontosítás: Ezért ugyanolyan CCD-vel különbözõ szinû, de monokróm szûrõkkel külön-külön felvett, majd azokból összeállított kép mindig jobb minõségû lesz, mint a "szines".
"olyan érzékelõkkel szereltük föl, hogy a földi tudósok nem igazodnak ki az adatokon. Most víz az ott vagy por? - kérdezik. Hihetetlen. "
Ki tudnak igazodni, bár mivel egy ismeretlen területrõl, ismeretlen környezetrõl van szó, ezért nyilván vannak találgatások és esetleges félreértések is. Ne az SG bulvárcikkeibõl indulj ki, ez nem hiteles forrás.
"Minimális elvárás lett volna, hogy mozgóképet rögzítsen."
Áramfelhasználás? Memóriaigény? Sávszélesség? Szóval gondolkodj el az erõforrás-korlátokon, aztán hajrá. BTW az MSL-en HD kamera is lesz, mozgóképrögzítésre.
A mozgókép témához: azért a sok kis pillanatfelvétellel elég frankó videókat készítettek a dust devilekrõl.
"De hogyha nem megy, akkor meg hagyjuk az egészet, várjunk tíz évet vele (bár nem hinném, hogy a mai csúcstechnika ne lenne több mint elegendõ)- így csak teljesen fölösleges pénzkidobás."
Tudhatnád, hogy az ûrbeli alkalmazásoknál szó sincs csúcstechnológiáról - a régóta bevált, megbízható rendszereket használják. A témához való hozzáállásod pedig enyhén szólva korlátolt, ha mindenki így gondolkozna, akkor nem lenne ûrkutatás sem, sõt, Kolumbusz sem indult volna el.
"Én pontosan tudom, hogy mire KELL és mire LEHET használni a szín- és egyéb szûrõket, tudom hogyan mûködik az analóg és a digitális fényképezõgép, a filmes és a videokamera, és elsusognám neked, hogy bizony a színes képek készítéséhet semmilyen szûrõre sincs szükség."
Aha. Tehát hogyan tudja megkülönböztetni a CCD érzékelõ a piros és a kék színeket? Ha ennyire tudod, akkor kérlek erre válaszolj. Ugyanígy elsusoghatnád, hogy mikor az analóg filmet fény éri, akkor õ honnan fogja tudni, hogy milyen színû is az a fény. Elõre is köszönöm.
Eddig azt hittem, hogy csak tájékozatlan vagy, mostanra azonban rájöttem, hogy hülye. Direkt NEKED megkerestem, és belinkeltem az 59-es hozzászólásban, hogy miért is beszél mindenki szûrõkrõl a szines digitális fényképezésben. Ott van a Bayer illetve az RGBE szûrõ szépen lerajzolva. Némi logikával jól kikövetkeztethetõ, hogy az egyes szubpixelek csak bizonyos szinû fényre érzékenyek, ezáltal a beérkezõ fényinformáció jelentõs része elvész. Ezért ugyanolyan CCD-vel különbözõ szinû, de monokróm szûrõkkel felvett kép mindig jobb minõségû lesz, mint a "szines". Ezért használ a NASA ilyet.
Az meg, hogy egy fickó, aki nem jött rá, hogy 20 fokos lejtõn nem állhat meg folyékony víz nem tudja értelmezni a képeket nem éppen mérvadó.
"Ha neked az amino csoport meg az ammónia egy akkor már baj van."
Megbocsáss de csak te voltál az aki a komplett NH3 molekulával akarta a C atomot helyettesíteni. Ez pedig baromság. Egy ammónia alapú vegyületben nyilván nem fogsz ammóniát találni, mert akkor az nem vegyület, hanem max oldat, vagy elegy. Tehát igen Amikor egy kémiai reakció során az ammóni egyik hidrogénje lecserélõdik egy szerves csoporttal, akkor az eredmény "ammónia vegyület".
"Mégnagyobb baj ha elfelejted a szervesanyagok fõ alkotórészét."
Nem felejtettem el. Egyszerûen nem volt feltétel. Csak egy szilárd ammónia vegyületet kértél. :D
Ha elolvastad volna az általam belinkelt alternatív biokémiák szócikket a winin, akkor azt is észrevetted volna, hogy magával az ammóniával nem a C kiváltását tartják lehetségesnek. Mint írtam egy komplett molekulával (nem csak csoporttal, aminek még vannak szabad elektronjai amik kötésbe léphetnek!) nem is lehet egy atomot helyettesíteni. Az ammóniával a víz helyettesítését tartják lehetségesnek alternatív biokémiákban.
Megint más alternatív biokémiai rendszerben a C atomot N is helyettesítheti elméletileg. De ez esetben már nyilván nem NH3-ról van szó, mert az csak kémiai fogalomzavar amit viszont TE hoztál elõ.
Amúgy utánnanéztem. Van rajta spektro-méter. Érdekes.
A flame-et szüneteltetve:
Azért nagy nevetség, hogy elküldtünk egy másik bolygóra egy robotot, hogy feltérképezze nekünk a helyszínt, és olyan érzékelõkkel szereltük föl, hogy a földi tudósok nem igazodnak ki az adatokon. Most víz az ott vagy por? - kérdezik. Hihetetlen. A legkevesebb lett volna, hogy valami spektro-métert vagy mi a fenét rátegyenek, nem? Minimális elvárás lett volna, hogy mozgóképet rögzítsen. De hogyha nem megy, akkor meg hagyjuk az egészet, várjunk tíz évet vele (bár nem hinném, hogy a mai csúcstechnika ne lenne több mint elegendõ)- így csak teljesen fölösleges pénzkidobás.
Persze csináljon különbözõ színszûrõkön keresztül fekete-fehér képeket, de akkor annyi haszna legyen már, hogy meg lehessen állapítani a képeken, hogy mit látunk.
És már három éve ott van!!!
A flame-et folytatva:
"Csak a laikusok és a hozzá nem értõk számára újdonság." Nem tudom, te mi vagy, laikus-e vagy hozzánemértõ, de én egyik sem. Én pontosan tudom, hogy mire KELL és mire LEHET használni a szín- és egyéb szûrõket, tudom hogyan mûködik az analóg és a digitális fényképezõgép, a filmes és a videokamera, és elsusognám neked, hogy bizony a színes képek készítéséhet semmilyen szûrõre sincs szükség.
Csak a víz fontos a kutatásban, semmi más. Végül is mindegy, hogy víz mellett esetleg találnak-e nagy/kis/mikroszkopikus marslakókat a kutatás során... A víz úgyis csak arra kell, hogy megkönnyítse a terraformációt. Ha találnak valamit odakint, abból mintát vesznek, a maradékot meg megsemmisítik, mert valószínüleg veszélyes az emberi életre.
AE
"The colors may be a little off, since the Panoramic Camera uses filters sensitive to colors outside the range of the human eye"
"ez mindenki számára újdonság."
Csak a laikusok és a hozzá nem értõk számára újdonság. De hát amúgy is lett már itt linkelve pár írás a témában, olvass utána.
"És számomra és az egész emberiség számára fontos lett volna, hogy normális kamerákkal felszerelt gépet küldenek fel a Marsra"
Normális kamerákat küldtek fel. Olyan minõségûeket, amirõl csak álmodhatsz. Arról, hogy egyes ... (inkább nem írok jelzõt) emberek nem tudják értelmezni a képeket, talán nem a mérnökök tehetnek.
"És a tudományos munkát is hátráltatja a képek színhelytelensége: lásd ezt a cikket."
Ez szintén egy hazug állítás. A megfelelõ ismeretekkel rendelkezõ tudósok munkáját éppenhogy elõsegíti, hogy ennyi féle aspektusból vizslathatnak egy-egy marsi tájat. Az, hogy most néhány emberke lyukra futott... Hát megesik, de ez nem a kamerák, hanem az õ hibájuk. Amit mellesleg be is ismertek.
A pdf sajos nem nyílt meg, de nem is kérdõjelezem meg a tudományos vizsgálatok fontosságát és elsõbbségét. Amire reagáltam az ez volt (többek között):
"Mitõl lesz színhelyes egy kép? Többek között attól, hogy az emberi látásnak megfelelõ szûrõkkel készítik. Ezek szerint számodra újdonság, hogy a mezei, boltban kapható fényképezõgépek és a profi kamerák is színszûrõket használnak? "
mrzool - ez mindenki számára újdonság.
És számomra és az egész emberiség számára fontos lett volna, hogy normális kamerákkal felszerelt gépet küldenek fel a Marsra, hogy ha már képeket közölnek róla, akkor azok úgy nézzenek ki, ahogy valójában kinéznek. Ahogy MI látnánk õket, ha ott lennénk. Például érdekelne, hogy milyen színû a Marson az ég, milyen színûek a kövek stb.
És a tudományos munkát is hátráltatja a képek színhelytelensége: lásd ezt a cikket.
Igenis megérte volna, bármennyibe is kerül felvinni azt a plusz egy kilós kamerát, amit bármelyik gyártó örömmel készített volna el a NASA számára ingyen akár - mondjuk a reklám miatt.
Sokat töprengenek manapság az idegen életformákon, és sokféle automata ketyerét agyalgatnak, amelyek majd odaküldve elvégeznek valamilyen vizsgálatot amivel ki lehet mutatni valamelyik életjelenséget.
Ez nem baj, meghát valahol el kelll kezdeni, de szerintem az élet ha valahol kialakul, akkor az egy nagyon kiterjedt komplex jelenség. Nem néhány baktérium egy élettelen sivatagban, hanem egy egész bioszféra kell hozzá.
Az életet nem az fogja igazán elárulni, hogy valamelyeik talajvizsgáló robot gázfejlõdést tapasztal vagy gömbszerû képzõdmények számának gyarapodását.
Az életre az lesz leginkább jellemzõ, hogy 500millió féle vegyületet találnak, nagyon bonyulult struktúrába rendezve. Lehet hogy ezek szénvegyületek lesznek, de az is elképzelhetõ, hogy nem.
Olvasta valaki Asimov "A páratlan" címû novelláját? (Nekem megvolt, de valakinek kölcsönadtam, és most nincs meg)
Pont ezt a kérdést feszegeti, aki tudja, olvassa el. Az író biokémikus volt civilben, és utánajárt a kérdésnek. A páratlan szó a szénatomra utal, amelynek tényleg egyedülálló képességei vannak. A C-C kötés energiája (ami visoznyítva a szénatom kis tömegéhez, jelentõs energia/tömeg arányt jelent pl. a sziliciummal szmben) a kettõs ill. hármas kötés, az ezekbõl adódó reakciók, vagy a C-O és C-N kötések jellemzõi következtében az ismert széntartalmú ("szerves") vegyületek száma legalább egy nagyságrenddel haladja meg az összes többi vegyületek számát.
Továbbá az oldószer, a víz. Néhány fizikai állandóját tekintve is kiemelkedõ: forráshõ, dielektromos állandó (ld. még hidrátburok), hidrogénhidak, vagy hogy 4fokon sûrûbb mint 0fokon, és megfagyva kitágul (a Föld nem így nézbe ki, ha ez nem lenne...)
Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy létezsen más alapú élet, sõt intelligencia. De a mai tudásunk arra mutat, hogy mérhetetlen nehézségekkel lehet más elemekre alapozott bonyolult vegyületekkel ugyanazokat a funkciókat megvalósítani, mint a víz oldószerrel és szén alapú vegyületekkel.
A gyengébbek kedvéért itt fényképekkel vannak illusztrálva, hogy miben különböznek az egyes szûrõkkel készített felvételek: http://www.highmars.org/niac/education/mer/mer00a.html
"Tulajdonképpen mi helyett használod a "szûrõ" szót?"
Engedd meg, hogy én válaszoljak. A szûrõ az szûrõ, angolul filter. Hozzászólásodból egyértelmûen kiderül, hogy fogalmad nincs az ûrkutatásról, a használt eszközökbõl és az ezekkel szemben támasztott követelményekrõl. A roverek kamerájáról olvashatsz pl itt is, de a google megsegít. Igaz, ehhez akarni is kell, és urban legendeket + nyilvánvaló tévedéseket nyilván könnyebb terjeszteni...
"a National Geographic szerkesztõit megkérdezik, akkor õk jó ötletnek tartották volna azt a hat megapixeles Nikont feldobni a gépre. Plusz százezer forintért. De ha kétmillió, akkor is eltörpül a többi költség mellett. (Az NG ki is fizette volna.)"
Én azért örülök, hogy nem újságírók, hanem szakértõ tudósok építik az ûrszondákat. Szerinted egy bolti kamera kibírta volna a fellövést, az utazást, a 200 fokos hõmérsékletkülönbséget? Mekkora a súlya? Van róla fogalmad mekkora költsége van egyetlen gramm stuff Marsra juttatásának? Mennyire energiát fogyaszt? Hogyan irányítod? Hogyan küldöd vissza a Földre a képeket a dupla ISDN sebességen? Hogyan magyarázod meg a kongresszusnak és úgy általában a tudós társadalomnak, hogy bocs, most 1 hétig nem végzünk tudományos munkát, mert egy consumer fényképezõgéppel készített képet töltünk le?
Hadd ne írjak több kérdést, pedig tudnék még. Inkább gondolkozz el.
A kérdés jogos. Abszolút bizonyíték persze nincs, csak ha majd odamegyünk. (Ha tényleg kismértékben eltérõek bizonyso fizikai állandók, akkor bajban lehetnek az odamenõk)
Ám a természet (és az azt leíró tudomány) nem pusztán ismeretek kuszán egymásra dobált halmaza, hanem egy nagyon szerteágazó logikai háló részei. Minden összefügg mindennel. Egyetlen elemét nem lehet úgy megváltoztatni, hogy szinte az összes többi ne változzon meg.
Az alapvetõ fizikai állandók apró változása is hatalmas eltéréseket okozhat az összes rájuk éülõ rendszerben. Csak egy icipicit kell megváltoztatni például az alapvetõ kölcsönhatások egymáshoz viszonyított erõsségét vagy hatótávolságát, az annyira más szerkezetû világot "állítan elõ", amit észre lehetne venni. Például hogy nem épülnének fel hidrogénnél nehezebb elemek. Vagy az urábbál sokkal nehezebbek is léteznének. Vagy nem tudnának az atomok molekulákká egyesülni, vagy nagyon furcsa molekulák keletkeznének. Stb stb.
Ezzel szemen a csillagászti észlelések arra mutatnak, hogy a sok százmillió fényévre levõ világ is hasonlít valamennyirea Földre (persze minél távolabb megyünk, annál kevesebb konkrét adat lesz)
Tudjuk, hogy az égitestek ott is keringenek egymás körül, hogy van Doppler effektus, a színképek elérulják, hogy ugyanazok a kémiai elemek vannak, mint a Földön, sõt vegyületek is (ammónia, amely a rádióhullám tartományban sugároz), egy sor vegyület, az 5000 foknál hidegebb csillagokban pl. TiO vonalai, vagy a csillagközi (por?) felhõkben tudtommal 20-nál több vegyületet találtak.
Ott távol is ugyanúgy viselkedik a forró gázplazma a mágnese térben, ugyanúgy hasadnak fel a színképvonalak, stb.stb.
Tulajdonképpen mi helyett használod a "szûrõ" szót? Nem nagyon tudok rájönni. Valahogy a ccd, a szûrõ meg a prizma fogalmát mosod össze, ha jól értelek. Valaha fogtál már a kezedben fényképezõgépet? Vagy videokamerát? Mert az nem úgy megy, hogy rárakok egy szûrõt, és akkor az infravörös fényre lesz érzékeny a vörös helyett.
Na mindegy. És megértem, hogy a tudományos kutatásokhoz fontosabb a fény egyéb tartományaiban való fényképezés, de azért le merném fogadni, hogy ha a National Geographic szerkesztõit megkérdezik, akkor õk jó ötletnek tartották volna azt a hat megapixeles Nikont feldobni a gépre. Plusz százezer forintért. De ha kétmillió, akkor is eltörpül a többi költség mellett. (Az NG ki is fizette volna.)
A szerves anyagról pedig: eleinte az anyagok azon csoportját nevezték szervesnek, amik az élõ dolgokat alkották. Mesterséges úton nem is tudtak szerves anyagot létrehozni. Aztán késõbb sikerült. Sõt egy csomó olyan szerves anyagot is csináltak, amik az élõ szervezetekben nem fordulnak elõ. Sõt el is kezdtek ilyen dolgokat bányászni. (olaj) Ma azt hívjuk szerves anyagnak, ami tartalmaz szenet, és nem elemi szén, nem szén-dioxid és nem szénsav.
Az Alfa-Centauri kis szõrös lényei ugyanilyen okokból hívhatják szerves anyagnak a szilícium-vegyületeket, és bányászhatják a szilikátolajat, amely a szilikát-alapú õsi erdejeikból alakult ki a bolygójuk felszíne alatt a nagy nyomás hatására.
babajaga te tényleg hülye vagy! ezegy feltételezés volt... itt a szerves anyagokat jelen esetben a C -nél feltételeztem hogy akár lehet helyette más atom is (pl.: Si)... de te annyira korlátolt vagy hogy még mindig az NH3nál tartassz! nembiztosám hogy minden bolygón ugyanolyan az élet,ugyanazok az életfeltételek! Amugy én már láttam szilárd ammoniát-.-
"Ha neked az amino csoport meg az ammónia egy akkor már baj van. Mégnagyobb baj ha elfelejted a szervesanyagok fõ alkotórészét."
nem egy, de hasonló!!! De mit tudsz te ezekrõl??? purin pirimidin bázisokról???
"A testedet jelentõs részben fehérjék alkotják amelyek közül az alfa aminosavak tartalmaznak NH2- csoportot."
Ha neked az amino csoport meg az ammónia egy akkor már baj van. Mégnagyobb baj ha elfelejted a szervesanyagok fõ alkotórészét.
Babajaga. Légyszives ne folytasd, mert csupa ökörséget írsz.
"Láttál szilárd ammónia vegyületet?" Néztél már tükörbe? A testedet jelentõs részben fehérjék alkotják amelyek közül az alfa aminosavak tartalmaznak NH2- csoportot.
"Ugyanazoknak az anyagoknak nincsenek teljesen eltérõ reakciói, ez ennyire egyszerû." Eltérõ körülmények között (nyomás, hõmérséklet)? Már hogy az istenbe ne lennének?
""Láttál szilárd ammónia vegyületet?"
Ugyanis az ammónia szervetlen, élet pedig csak szerves lehet."
Mi a köze a két mondatnak egymáshoz? Azért nem szilárd az ammónia, mert szervetlen? Basszus mindjárt átesek a kõpadlón!
Ami pedig az élet szerves mivoltát illeti. Az életnek van rengeteg különbözõ definíciója. Biztos van köztük olyan is ahol az állításod igaz. És az is tény, hogy az általunk ismert biokémia mellett rengeteg dolog szól, ugyanakkor kategórikusan kijelenteni ilyet nem lehet. Fõként, hogy léteznek az életnek olyan definíciója is, amihez még testre sincs szükség, és akár egy MI is kielégíthetné.
Az inteligencia meg lehet szervetlen alapú is. Ha most valami||valaki (látatlanba, nem tudod hogy mi is vagy ki is az) értelmesen eltársalog veld, akkor az élõ vagy nem élõ? Meg lehet állapítani egyálltalán?
Öööö, az élet mióta lehet csak szerves alapú? Azért mert itt a földön csak olyat ismerünk? Vajon az ammónia nem alakulhat át 'szerves' vagy szervetlen molekulákká? Estleg alacsony hõmérsékleten&||nagy nyomáson is létrejöhetnek formációk, amik a környezetük anyagát használják önmaguk reprodukálására.
Az a baj az élet definíciójával, hogy szinte senkinek sincs foggalma róla hogy honnantól meddig terjed a fogalom érvényességi tartománya...
Láttál szilárd ammónia vegyületet? Mert én és még sok más nem.
Nekem csak az az aprócska kérdésem lenne, hogy mibõl derül az ki, hogy a kémia itteni törvényszerûségei (hogy kellõ távolságot mondjak) pár galaxissal odébb is igazak? Elég egy piciny eltérés, az ottani elemek belsõ energiaszintjeit, szimmetriáját tekintve és máris nincsenek olyan anyag szervezõdések, mint amik itt.
wanek te még mindig 1 gyökér vagy :P ideje megváltoznod :D te mindenkinél mindig okosabb...ez még nemis volna baj,de azanagyképü köcsög stilusod már vicc ,jössz itt a korodal :D te 10 évesen is ilyen hülye pöcs lehetél, és aszem 100 évesen is ugyanilyen leszel ,kár nyomni eszta xar öreg vagyok dumát :D és persze a joöreg bunko wanek zárás is megvolt idézek az álltalad rendszeresitett lezár stilusbol : Nem vagy vitapartner, öcsi. Tanulj sokat, talán nem lesz olyan sötétség a fejedben. Ebben a topicban nem reagálok már semmire, amit írsz. kb mindig benyomsz 1 ehez hasonlo csak waneknak van igaza az egész fölgolyon stilust :D
Semmi rendkívüli nem történt. Csak túl hamar nyilvánosságra hoztak valamit. Lehetséges hogy volt valamiféle nyomás rajtuk, hogy eredményeket adjanak, ki tudja.
A látás szerepe a hétköznapi életünkben hatalmas, ezt tudjuk. Minket itt egy ismert világ vesz körül, ezerszer körbejárt, megtapogatott, szétszedett, felemelt, stb. tárgyakkal.
A szemünkbe jutó látott képet az agyunk tudattalanul feldolgozza, értelmezi. Ezt begyakoroltuk csecsemõkorunk óta.
Ez a pocsolya ügy rávilágított egy fontos dologra: egy olyan világban, ahol minden más mint a megszokott világunkban, idegenek a tárgyak, ismeretlenek a távolságok, szokatlanok a színek és formák, szóval minden idegen és mi tapasztalatok híján próbáljuk értelmezni a látott képet, nos egy ilyen világban nagy tévedésekek kell majd elszenvedniük azoknak, akik az elsõk lesznek ott.
én nemis S alapú életrõl beszéltem... egyszerû kémia a kén VI fõcsoport viszonylag nagy atomméretû elem így a makromolekuláris anyagai igen instabilak lennének ha lenne... én a Si alapu életrõl beszéltem vagy az NH3 alapuról! Végülis tök lényegtelen mert a tudódok ugyis olyan környezetet keresnek ami majd nekünk megfelelõ lesz
Hát nem tom. Valaki már menyen oda szeméjesen és nézen egy kicsit körül mert valaki valamit el akar titkolni!
Nem kell ebbol ugyet csinalni. Beneztek valamit, kesobb rajottek, hogy tevedtek, majd korrekt modon felhivtak a figyelmet a tevedesre, beleertve az SG-t is. Ennyi.
Ha elolvasod, rájössz, mért igen valószínûtlen folyékony víz nélkül az élet (emellett még rengeteg más kérdésre is rávilágít a mû, például hogy miért a legvalószínûbb a szén apalú élet és milyen problémák lennének például a kén alapú élettel).
babajaga ammoniát állítanak elõ a nitrogénkötõ baktériumok is... nade mindegy!! az az ember teljesen korlátolt aki azt hiszi hogy csak h2o-ból fejlõdhet ki élõvilág... ugyanugy ahogy vannak C alapu mûanyagok és Si alapú !! (kémialag igen hasonló) igy az ammonia és a víz (H-kötésrendszere miatt) is hasnló tulajdonságú...
"Az ammónia gáz elõször" LOLLER1! Biztosan halottál már olyanról, hogy egy anyagnak különbözõ halmazállapotai is vannak. :D Normál földi körülmények között valóban gáz, de alacsonyabb hõmérsékleten, és/vagy magasabb nyomáson már nem feltétlenül. "másodszor még a baktériumok se élnek meg benne" LOLLER2! Igen a szén/víz alapú baktériumokra mérgezõ. De mi most pont az alternatív biokémiáról beszélünk, tehát ennek sincs semmi értelme.
Pár lehetséges alternatív biokémia: Wiki - Alternative Biochemistry Természetesen mindez csak elmélet, senki nem állítja biztosra, hogy valaha is fogunk ilyennel találkozni.
Ámen.. így kell egy vitát egyszerûen lezárni... tessék elolvasni a linkben szereplõ leírást ha nem érted miért nem egy 6 megapixeles Nikon-t raktak arra aszerencsétlen marsjáróra 2Gb SD kártyával :D ...
Hat nekem a multkorinal teljesen egyertelmunek tunt hogy hulyeseg, ahogy itt is teljesen egyertelmunek tunik hogy a sotetbarna resz az nem iszap vagy akarmi hanem csak sima homok...
"akkor alakulhat ki "élet" hogyha víz van!! Más vegyületeknek is vannak hasonló tulajdonságaik"
Egyet mondj.
Szerintem pedig egyértelmû, hogy miért használ monokróm szûrõket a NASA a képeihez. Amit ITT szépen le is írnak.
A legjobb bizonyíték az a több mint másfél tonna igazi jó kis holdkõzet amit visszahoztak...
amúgy hamarosan pont kerül ennek az egész agyszörnyszüleményösszeesküvés elméletnek a végére, mert a LRO (Lunar Recogni... Orbiter) ugyanazzal a képességekkel fogy bírni felbonts trén mint az MRO, így simán csinál pár képet az Apolló leszállóhelyekrõl... ugye az MRO a légkörön keresztül jóval magasabbról lekapta az opportunity-t meg a spiritet.. az LRO-nak sem fogy gondot okozni az ott maradt leszálló egység talpak és lunar roverek metalálása és lefényképezése...
Én itt összeesküvést szimatolok :)
Nagyon meggyõzõnek akarsz hangazani, csak egy szó sem igaz abból amit írsz :D
Azért nincs "rendes" kamera mert nem tájképeket akarnak csinálni, hanem tudományos munkát végezni.
A színszûrõk valóban nem RGB, hanem ikább, infra green ultra, de nem azért mert "nem jutott eszükbe" jobb, hanem azért mert erre van szükség a különbözõ tudományos megfigyelésekhez.. azért hogy szép képeket csináljanak nem fognak a Marsra küldeni több millió dollárért valamit...
Ezért KELL "színezni" a képeket, ha kb azt akarod látni mint amit egy ember látna. A manapság közzé tett "színes" képek már 99%-ban olyanok mintha azt ott állva látnád.
De nagyon sok kép kellett elõsször a helyes színkeverés beállításához. Lényegében ez a "színezés" a 3 szûrõ által készített képek keverésének aránya... ennyi.
Te írtad: "Színszûrõre két okból lehet szükségünk: Vagy szeretnénk megamisítani a színeket, vagy a színhõmérséklet-különbséget akarjuk kompenzálni velük. Ez utóbbira digitális gépnél nincs szükség, szóval teljesen érthetetlen, hogy a NASA miért használ szûrõt a képeihez. Ha használ. "
Válasz: amit eddig írtam, hogy miért van szûrõkre szükség.. 1 kamera van sok szûrõvel, azért mert egy tartományra fókuszálva SOKKAL részletesebb képet lehet készíteni mint full spektrumban... után összerakják a 3 képet és tadam...
brrr, nem vagyok mérges inkább elszomorít hogy ténykét állítanka be emberek dolgokat amirõl halvány lila (szûrõvel kék :D) gõzük sincs...
Hát én úgy tudom, hogy az elsõ fényképeknél volt egy kis háborgás, hogy egyszer ilyen színûek aztán meg olyanok, amit a NASA úgy indokolt, hogy az RGB színtér helyett iRGB-ben fotózik a masina. (az infravörös fényre érzékeny a vörös helyett) De mivel az ember nem látja az infravörös színt, nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen milyen színûek is lennének ezek a képek. Ezért színezik újra õket.
A kérdésre, hogy miért nem raktak a marsjáróra rendes kamerát - azt felelték: nem jutott eszünkbe.
A színszûrõkröl annyit, hogy ha mondjuk nincsenek, akkor is lehet színes képet készíteni. Ugyanis a mindenféle szûrõ nélküli objektíven áthaladó fény nyomokat hagy a filmen. Valóban monokróm nyomokat, csakhogy a színes film három rétegbõl áll: az egyik rétegen a vörös, a másikon a zöld, a harmadikon pedig a kék fény hagy nyomokat.
Színszûrõre két okból lehet szükségünk: Vagy szeretnénk megamisítani a színeket, vagy a színhõmérséklet-különbséget akarjuk kompenzálni velük. Ez utóbbira digitális gépnél nincs szükség, szóval teljesen érthetetlen, hogy a NASA miért használ szûrõt a képeihez. Ha használ.
Nekem egy meglett ELTE/BMEs egyetemi tanár (dr. Ferencz Csaba, a magyar földi ûrtevékenységekben több évtizedee fejlesztõként részt vevõ, oroszországi ismerettséggel, Farkas Bertalant is személyesen, régóta ismeri stb. lényeg, hogy mondhatni szakavatott) mondta (igazából tanította "Ûrkutatás és gyakorlati alkalmazásai" órán), hogy a holdraszállást valóban övezte némi tupírozás. Pl. építettek egy zászlólobogtató gépet, hogy a köz' emészthetõbbnek találja, és valóban a NASA (viszonylag gyakori) pénzügyi gondjait rendezgették nemegyszer áttörés szintû felfedezések általánosan is megrthetõ/elfogadható/hihetõ formába gyúrásával. zool, sajnos azok az idõk nem a mai idõk voltak (bár pénzügyi gondjaik most is vannak tudtommal), mindenesetre én nem vonom kétségbe, hogy járt ember a holdon. Érdekes, hogy egy - saját állítása szerint - idõsebb definitíve mértéktelenül szkeptikus (wanekra gondolok :D). Legalábbis _nagyon kevés_ átlagos embert ismerek idõsebbek közül, aki ne kezdene ki mindent. Biztos a fura rendszer szülöttei/neveltjei. Mellesleg azon kívül, h kinevetteti magát, nemtom, mit ér el vele. Ki tudja, lehet pár tizenéves fórumolvasót még eltéríthet a kutatástól... :)
Csak azért mert még nem vetted észre mennyire egybevág az elméleted roliikával. :D
Nos, eddig az ûrbõl hozzánk érkezett mikroorganizmusok is mind szén/víz alapúak voltak. Ezért aztán teljesen logikus, hogy más bolygókon is elsõsorban ilyen tipusú élet után kutatnak. Mint a példa mutatja, jelenlegi technikai szinvonalunkon, még ennek az elég jól ismert tipusnak is problémás a kimutatása olyan korlátozott körülmények között amelyet képesek vagyunk a Marsra eljuttatni, nemhogy mindenféle csak elméletben létezõ dolgot keressenek.
Ráadásul a víz kutatása nem csak a marsi élet kutatása miatt lényeges, hanem a Mars esetleges jövõbeni meghódítása miatt is.
Egyébként meg egyátalán nincs is olyan sok hasonló tulajdonságokkal rendelkezõ folyadék. Ami pedig mégis az lehetne, azok megtalálására még kevesebb az esély. Mert mondjuk nem tudták kimutatni még nyomokban sem az atmoszférában, vagy mert mondjuk szerves vegyületek, amelyek nem igen alakulhatnának ki természetes úton szerves élet nélkül, vagy hasonlók.
Mindezen okokból szerintem jogosan koncentrálnak a vízre.
"Biztos hogy nem volt holdraszálás, mert ezt már wanek is leírta. De vajon hogy a f***omba került a holdra az a fránya tükör?"
Nem látod át a dolog zsenialitását. Ezen a ponton kapcsolódik össze az SG két legnagyobb összeesküvés-elmélet szakértõjének, waneknek és roliikanak hitvilága. A tükröt az ufók tették oda!
Sztem pont ez a cél, mert nyersanyag-hiányban szenvedünk. Az ûrkutatás l'art pour l'art nem kifizetõdõ, elõbb-utóbb kell valahonnan szerezni új nyersanyagot, legyen az a Mars vagy valamelyik aszteroida... és akkor jól jön a víz, mert nem kell mindent odaszállítani.
Nahát ezekkel a fényviszonyokkal tényleg olyan mintha egy játékból szedték volna a képet még a szonda napelemei is olyanok. A jobb alsó sarokban sok bloomot nyomtak az antennára
1 dolgot nem értek!!! Ugyan keressük mi a vizet mert alapvetõen H20 mindenképpen szükséges az ember mûködéséhez! De könyörgök nemhiszem hogy csak akkor alakulhat ki "élet" hogyha víz van!! Más vegyületeknek is vannak hasonló tulajdonságaik,,, még a földön is van olyan baktérium aminek nemkell mondjuk: 02! a tudósok teljesen rossz irányba indulnak, hacsak nem egy másik bolygót akarnak keríteni maguknak..
Tiszta csuda! a naprendszerün kegyik bolygója és még most is csak hol víz hol nem az!
"hogy csak úgy közzé lehessen tenni a felvételeket. "
Mi van? Akkor én miért töltöm le már több éve nap mint nap az új MER felvételeket az MMB-vel?
Azt, hogy mi volt és mi nem volt majd kb 100 év múlva az unokáink megtudják. Lehet hogy volt holdraszálás, de azért ugye publikáltak olyan képeket, ahol pl az amcsi zászló kicsit extra megvilágítást kapott az eredetihez képest.
Sajna az ûrkutatás körül túl sok a politikus ahhoz, hogy csak úgy közzé lehessen tenni a felvételeket. Az elsõ kép akkor készült amikor a kongresszustól egy kis extra manit kellett kikönyörögni a marskutatásra, a második meg valami szakmapolitiki szempontból fontos konferencia elött, amikor a NASA megbízhatóan szakmai magas színvonalát kellett bizonyítani.
az igazság meg odaátvan! ;)
Majdnem odarohantam. Még jó, hogy rámszoltak, hogy oda ne rohanjak!
OFF: igazából az analóg filmen is vannak szûrõk, lásd emulzió. De ezzel már messze kanyarodtunk az eredeti témától.:) http://en.wikipedia.org/wiki/Color_film_%28motion_picture%29#Monopack_color_film
Informatika és tudomány
Vélhetõen RGB kép van kitéve itt.
