A funkcionális programozás történetének leírása talán nem is offtopic: jó példa lehet arra, hogy a maguk idejében elvadultnak tûnõ kutatások mára az ipar szerves részévé nõtték ki magukat.
A történetet ott kezdeném, hogy programozási nyelvek elõbb léteztek, mint számítógépek. Elméleti célokra használták õket. A matematika elméleti megalapozására tett kísérletek során számos új kérdés merült föl. Például: mi az egyáltalán, hogy ,,algoritmus'' (matematikai egyértelmûséggel megfoglamazva, tehát nem élõszóban)? Lehetségesek önmagukra hivatkozó algoritmusok? (ismert anekdota: a király azt mondja az halálraítéltnek, hogy mondjon egy mondatot, és ha az igaz, akkor fõbelövik, ha hazug, akkor meg fölakasztják. Az elitélt azt mondja "fölakasztanak", a király meg kénytelen szabadon engedni. A trükk lényege az így elõállt szituáció önhivatkozó mivolta.) Ezek fontosságára talán rávilágít, hogy a Gödel tétel bizonyítása is önhivatkozó állításon alapszik. (A Gödel tétel talán legérdekesebb jelentõsége, hogy a matematika végtelen. Soha nem fogják lezárni, és ezt be is lehet bizonyítani.)
Szóval, formális eszközöket (köztük algoritmusleíró eszközöket) már jóval a gépek elõtt használtak a matematikusok (fõleg metamatematikai célokra). Ezek egy része lényegében programnyelvnek is tekinthetõ. 1924-ben már volt ilyen, és már az 1930-as években több ilyen is lett, ezek lényegesen különböztek egymástól, és teljesen más elveken alapultak. (Szóval a programnyelvek bábeli sokasága szintén megelõzte azt, hogy egyáltalán lett volna számítógép.)
Ezek közül, a ma elterjedt imperatív programnyelvek többségéhez (de méginkább az assemblyhez) talán az ún ,,Turing-gép'' megközelítés hasonlított a legjobban. Belsõ állapot (kvázi "regiszterek"), végtelen külsõ tár, ugrások...
Azonban -- már 1924-ben! -- létezett egy másik megközelítés is. A program: függvény, valami adatokat bevesz, földolgozza õket és kiadja az erdményt. Lényegében a program nem más, mint egy óriási képlet. Értékadások, (globális) változók, ugrások stb. nem szükségesek, helyettük a matematikában az évezredek alatt lecsiszolódott eszkötárat használjuk. A képletek, függévények nemcsak számokat, karaktereket, szóval efféle atomi dolgokat dolgozhatnak föl, de akár más képleteket is. Éppen ezért lehet teljes funkcionális programozás kifejezõereje, mert a "képleteken dolgozó képlet" olyasféle lehetõségeket kínál, mint a hagyományos programnyelveken a metaprogramozás, vagy a szkriptek futtatásának lehetõsége (ahol magukat a szkripteket is dinamikusan, programból áll1tjuk elõ).
Az eredetileg a matematika legalapjainak elméleti (esetleg filozófiai) tisztázására föltalált eszköztár azért (is) talált gyakorlati alkalmazási területeket, mert az értékadások, ugrások, változók teljes hiánya miatt a funkcionális programokat könnyû debuggolni, sõt, bizonyos hibák elvileg sem fordulhatnak elõ, egyszerûen fogalmilag is elképzelhetetlenek. Úgy tudom, a funkcionális prgramok helyességbizonyítása is könnyebb, de errõl a területrõl szinte semmit nem tudok.
A ma használatos funkcionális nyelvek lingua franca-ja a Haskell lett, ez szinte azt a szerepet tölti be a funkcionális nyelvek közt, mint a Java az imperatív nyelvek közt, tudósok bizottsága hozta létre, és az iparban is kezd terjedni. Mivel a támogatása elég nagy (dokumentáció, implementáció, könyvtárak, eszközök), ezért talán vele érdemes megismerkedni elsõnek a funkcionális világból.
Csak nehogy az Egyesült Iszlám Meleg Front tagjai hozzájussanak egy ilyen fegyverhez. Szeptember 11. babazsúrnak fog tünni ahhoz a terrorhoz képest, amit ezzel véghez vihetnek... :D
LOL, jöön az EMP! Áááh, legfeljebb kimegy pár eszköz... Jönnek a gránátok! Elugrunk... BAZZ, JÖN A MELEGBOMBA! FUTÁS!:D:D:D:D
Frissen regisytráltam, kérlek ,néézétek el, hogy 30 napig nem tudok ,,kék'' linkeket beszúrni. Tehát
http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Physis/Ig_Nobel
Funkcionális programozással forglakozom, és a programozásnak ezt a nagyon matematizált ágát gyakran tartják ezoterikusnak, elvadultnak. A matematikai kutatások ``hasznossága'' vagy ``l'art pour l'art'' / elefántcsonttorony) mivolta is régi vita. Csányi Vilmos, Neumann János, és még néhány matematikus és idegfiziológus is tárgyalt hasonló kérdéseket.
Személyesen talán ezért érzek rokonszenvet az Ig Nobel cikkekben említett ,,elvadult'' kutatások egy része iránt. Írtam most a tárgyalt Ig Nobel díj cikkhez egy hozzászólást, de túl hosszú és rosszul formázott ahhoz, hogy csak úgy ide beömlesszem: nem akarom szétflood-olni az itteni vita menetét, ezért inkább [http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Physis/Ig_Nobel linket adok rá].
wanek: tõled elõször olvastam értelmes és szellemes hozzászólást (zsdsz gyûléses), mi a fene?
amúgy a patkányos kísérletsorozatért is gratula! az is hasznos volt.. de a befosás az azért(azokon a még nagyobb gegeken túl, amiket lentebb már elemeztetek[ps: mekkora xar lehet beejtõernyõzni egy olyan helyre, ahol melegbomba robbant? tömeg közepére..]):
"Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért" + "Kutatása akkora sikerré nõtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét"
mekkora oltás lehet tehénszaros vaníliafagyit enni? jóízûen? pénzér'?
Ó, nincs már arra szükség, mert a Miép gyakorlatilag megszûnt. Még bomba sem kellett hozzá, elég volt az új bálvány, a tévé.
Mortimer! Hogyan jössz te ahhoz, hogy a privát üzenetekbe beleolvass? Ez valami õsi zsidó szokás?
Félreértés ne essék: a cikk állításával ellentétben a melegbombát nem fejlesztették ki, csak javasolták, mint egy lehetséges non-violent hadviselési módot. Nem ismerünk ilyen hatásos afrodiziákumot, ha ismernénk, már boldog-boldogtalan vásárolná más célra. Elvégre szerencsétlen rinocéroszt is már közel kiirtották, csak mert valami barom kitalálta, hogy az agyara vágyfokozó hatású.
A nemi orientáció megváltoztatásához egyébként is sokkal többre van szükség, mint valami egyszerû kémiai behatásra. Ha létezne is ilyen szer, inkább a nõk iránti gerjedelmet korbácsolná a katonákban. Ami egyébként ettõl még lehet elég hatásos. Nem tesz jót a morálnak, ha a katona a saját ötcentis lövegével van elfoglalva egész nap a 155mm-es helyett...
Nekem egyszer egy volt osztálytásam anyukájának a kutyája akarta a cipõmet megmacerálni, amikor újév másodnapján elmentem hozzájuk meghallgatni a bécsi koncertet a tévében. - Jaj, Munyikám, viselkedj, már! - szólt rá Vilma néni. A szeme sarkából a fakanalat meglátva, abbahagyta.
Vanília aroma helyett véletlenül nem csoki aromát akartak írni?
Bullshit! A fiamnak van egy 8 hónapos kis kan kutyája. Még nem ivarérett, de az egyik kedvenc játékát, egy plüss macit rendszeresen megdug, legalábbis párzó mozgást végez rajta. Egyébként felnõtt kutyáknál is megfigyelhetõ, hogy próbálják az ember lábát megdugni. Szóval itt nem homoszexualitásról, vagy egyébrõl van szó, csupán egy sokkal erõsebb fajfenntartó ösztönrõl, ami a hím állatoknál nagyon erõsen fennáll. A mesterséges megtermékenyítéshez is úgy nyerik a spermát, hogy csinálnak egy mû nõstényt, amit meghág a hím...
Néhány éve magyar kapott IG Nobel díjat mert egy amerikaival közösen a pingvinek szarási szokásait vizsgálta.
Errõl eszembe jutott egy vicc: Hitler a háború végén azt mondja a tudósaink, hogy csináljanak szarból vajat mert a rendesbõl már kifogytak. A tudósok 1 hónap múlva büszké üzennek: -Már kenhetõ!-
"0Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjébõl készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. "
Hát, eddig is azt tartottam, hogy az élelmiszer-vegyészek minden szart képesek megetetni velünk, de hogy ezt szó szerint kell vennem....
Hol van leírva az összes díjazott és kutatás magyarul?
Informatika és tudomány
jó topik, jó cikk!
]):
