Alapvetõen az ütés pillanatában a teniszütõre hatnak ezek az erõk, azok elmozdítják (elmozdítanák) a testet, azok elmozdítanák a kocsit, és mivel ott ki van engedve a fék, ezért elgurulnak.
Ha be van húzva a fék, akkor az egész teniszezõ-kocsi hóbelevanc egy tárgyként viselkedik a Földgolyóval (feltételezve, hogy a teniszezõ izmai nem mozdulnak be, nem esik le a kocsiról, nem csúsznak meg a kerekek, stb., ami a newtoni fizika ilyen egyszerû használatához szükséges), így a tömegarány rengeteg nagyságrenddel nagyobb (nem 100 kg, hanem 5,9x10^24 kg) - az elmozdulás ugyanúgy megvan, csak az 1/2mv^2-nél az ilyen méretû m tag mellett v^2 már az elhanyagolhatóság alatt van pár nagyságrenddel. Ha pedig elütés és visszaérkezés között kiengeded a féket, akkor már egy teljesen különálló szerkezetrõl van szó, amelynek átadja a mozgási energiáját.
Logikus levezetés,köszönet, de.... Mi a magyarázat arra, ha a kiskocsi behúzott fékkel áll a labda elütése pillanatában, a visszapattanó labda csak egyszeresével tudja az ütközés pillanatában megnövelni a kiskocsi energiáját? Az elütött labda mozgási energiája közel ugyanaz lesz, tekintve, hogy a kiskocsi súlya több nagyságrenddel nagyobb mint a labdáé, és a játékos szinte észre sem vesszi, hogy a fék be van húzva, vagy elengedve.Próbáljuk meg más úton megközelíteni a dolgot. Feltételezted, hogy a létrehozott energia két egyenlõ részre oszlik: kiskocsi/labda. Igaz ez? Energiát csak befektetett munka árán lehet növelni, és a munka jelen esetben a játékos izomereje*elmozdulás. Legyen egy példa: a labda tömege 1 kg, amit a játékos 1m-en keresztül 100N-al gyorsít. Valamint legyen a kiskocsi tömege 100 kg. Behúzott fék esetén a labda a=F/m alapján 100m/sec2 el gyorsul az 1 m út alatt.Hasonlóan a kiskocsi 1m/sec2-el gyorsul. Ha kiszámoljuk (s=a/2*t·2)-bõl az elmozdulást, akkor azt kapjuk, hogy a kiskocsi elmozdulása az ütés idõtartama alatt s=0,01m,(ugyanezt az eredményt kaphattuk volna pusztán a tömegarányok és az elmozdulások figyelembe vételével is) Nos, a kiskocsi mozgatásába befektetett munka F*s=100N*0,01m=1Nm, amíg a labda mozgatásába befektetett munka F*s= 100N*1m=100Nm. (megj. Newton III kimondja, hogy ha 100N hat egyik irányba, akkor 100N hat a másikba is . Hatás/ellenhatás). Mondhatjuk e, hogy azonos a két mozgási energia? Lássuk. E=1/2m*v^2, kiskocsira 0,005 kgm/sec2, míg a labdára 100kgm/sec2 adódik.(ez adódik abból a ténybõl, hogy a sebesség külömbség is 100-szoros, és ez négyzetes érték. Akkor most mi az igaz? (remélem nem számoltam el sehol
amikor elüti a teniszezõ a labdát, akkor az ütés által (az izmaibõl, az ütõ tömegébõl, stb.) létrehozott energia 2 egyenlõ részre oszlik, az egyiktõl elindul a kiskocsi (1/2(m[1]v[1]^2)), és ezzel ellentétes irányba a teniszlabda (szintén 1/2(m[2]v[2]^2). m[1] a kocsi+teniszezõ tömege, m[2] a teniszlabdáé, elhanyagolható m[1]-hez képest. v[1] a kocsi sebessége, v[2] a labdáé (ellentétes irányúak) 1/2m[1]v[1]^2 = 1/2m[2]v[2]^2 (Newton III., hatás-ellenhatás törvénye alapján, itt v1 és v2 ellentétes irányúak) Amikor az visszaér, akkor hozzátapadva (rugalmatlan ütközés) hozzáadódik a mozgási energiája a kiskocsiéhoz, és mivel tömegeik aránya olyan, így a kiskocsi mozgási energiája megduplázódik. 1/2m[közös]v[közös]^2 = 1/2m[1]v[1]^2 + 1/2m[2]v[2]^2 (itt már a két v egyirányú, így számként kezelhetõ) mivel a két mozgási energia egyenlõ volt eredetileg: 1/2m[közös]v[közös]^2 = 1/2m[1]v[1]^2 + 1/2m[1]v[1]^2 = 2(1/2m[1]v[1]^2) mivel m[közös] gyakorlatilag = m[1] 1/2m[1]v[k]^2 = m[1]v[1]^2 v[k]^2 = 2(v[1]^2) v[k] = gyök(2)*v[1] - vagyis nem duplájára, hanem 1,4142x-esére növekszik a kiskocsi sebessége (mivel a mozgási energia duplázódik, és abban a sebesség négyzetes komponens)
(természetesen zárt rendszer, a fal, amirõl visszapattan a labda fix, a Föld nem forog alattuk, nincs légellenállás, a kocsi csapágyazása súrlódásmentes, stb.)
Ha csak egyszeruen all a kis kocsin, akkor hanyat esik a foszer;)
A hajítás képen egy teniszezõt láthattok, aki egy kiskocsin állva falnak üt egy labdát. A kiskocsi a vonatkozó törvényeknek megfelelõen a tömegarányoknak megfelelõ mozgási sebességre tesz szert. A labda felgyorsítására befektetett energia azonos a kiskocsi mozgási energiájával. Eddig rendben, de! MI TÖRTÉNIK? HA A LABDA A FALRÓL RUGALMAS ÜTKÖZÉSSEL VISSZAPATTAN AZ ÜTÕRE, AHOL RUGALMATLAN ÜTKÖZÉSSEL LEADJA MOZGÁSI ENERGIÁJÁT? A kiskocsi kétszeres sebességre gyorsul, aza a mozgási energiája megkétszerezõdik. Hogy is van ez? Talán egy középiskolás fórumozó kapásból mondja is a válasz, mielõtt e "fórum fura ura" el nem távolítja ezt a témát