Szerintem nincs elentmondás. Habár a modern ember stresszes/természetellenes környezete elég sok civilizációs betegséget okoz önmagában, a másik kérdés, hogy miért nem tudjuk megakadályozni ezeket a sokkal több ismeretünk ellenére.
Az a titok, hogy megtudjuk!!!
Csak ugye az is kérdés, hogy kinek áll érdekében a lakosságot olyan állapotban tartani, hogy folyamatosan hatalmas pénzt adjon ki olyan termékekre, amelyek nem teszik egészsségessé, csak fenntartják az állapotát. A betegség a legszörnyûbb függõség, és az egyik legjobb üzlet!!!
Igen, ez az intelligens tervezés elmélet érdekes, bár én speciel nem hiszek benne. persze nem is tagadom, mert óvatos vagyok. :-)
Mindenestre, el sem tudod képzelni, hogy mennyi tényezõnek kellett az elõbb összejátszania, hogy böffentsek egy jó egészségeset. Akkor ez is meg volt tervezve? :-))
Nem reménykedtem én semmilyen Orfeuszban ,vagy más személyben.. :) Csak a tudatomban bízok, hogy elég elrõs lesz egyszer ellenálni... Node csak gyakorlás kérdése :)
Nem fox kikerülni, mert magával ránt ne reménykedj, nem fog eljönni érted Orfeusz, mert tudatosan csinálod a hülyeségeket, és ez mekkora jó dolog, te kellesz a kivülállóknak!lofaxt, még van 50 éved Hacsaknem...le ereszkednek a gyöngyházfelhõk az északiról és MEGNYÍLIK A POKOL KAPUJA.... :))))
Ez igy van mindennel, ami nagy cegek, konzorciumok, zaibatsuk stb birtokaban van. Pl a legtobb asvany.. v a gyemant. de lokalisan pl a kukoricaval is jatszanak.
Jójó lehet hogy igazatok van. Utána néztem jobban a dolognak, és lehet hogy csak túl sokat nyomatták nekem a "közös õs"-témát. Ettõl függetlenül kukacos egy agresszív seggfej, akinek nincs jobb dolga, mint hogy azt b***ogassa, aki nem ért vele egyet.
Régóta ez a legjobb és fantáziadúsabb hsz amit láttam.Gratula.Kérdés, hogy annak/azoknak akik teremtették EZT az univerzumot, mi a célja ezzel az állatkertel itt a Földön :)
"Ami az evolúciót illeti... lehet, hogy gyorsult, de a kérdés, hogy jó vagy rossz irányban. És, hogyan lehet rossz irányban fejlõdni... hát csak úgy, ha a mutációt (az evolúció alapkövét) nem a realítás, nem a valódi úton elõállt környezet vezényeli hanem egy mesterséges környezet amelyet lehet, hogy jószándékból hoztak létre, de az eredmény nem lesz jó."
Aha értem, akkor tehát a csimpánzok elõször egy nem majom õssel (a "hiányzó láncszem, aki nem majom") rendelkeztek, aztán nyilván visszamajmosodtak. Hát, végül is saját visszamajmosodási megfigyeléseim alapján nem tartom a dolgot lehetetlennek, biztos bazi nagy telepjárókba ültek õk is, vagy csak sokat fórumoztak...
De a lényeg, hogy az ember sose volt majomfaj, nem igaz? Így aztán a családi fotó makulátlan maradhat. Nem tudom, miért ragaszkodsz hozzá, hogy a csupasz popsi óriásibb találmány, mint az orángután piros segge, de lelked rajta. Ha már itt tartunk, akkor okfejtésed alapján egy csimpánz joggal háborodhat fel, hogy õt a gorillával együtt emberszabású majomnak tartjuk, elvégre csak egy közös õsük volt. Sõt, egy csimpánz és az orángután között nagyobb a távolság a családfa alapján, mint egy csimpánz és egy ember között, szóval az orángutánok szemében vannak az orángutánszabású emberek, mint mi, a csimpánz és a gorilla, és persze van az orángután (aki a teremtés koronája).
Mégis mit gondolsz, hogyan nevezi el a névadó a saját rokonsági csoportját? Hát persze, h magáról! Tipikus emberi vonás. És szerinted emiatt a néhány betû miatt mindjárt nem tartozunk az emberszabású majmok közé? Dehogynem, a hominidae családban ott vagyunk mi is és a többi emberszabású majom is. A csimpánz speciel közelebbi rokona az embernek mint a gorillának. Ez látszik is a wikis törzsfán, milyen alapon különíted hát el magad az összes többitõl?
Minden faj feletti rendszertani egység - taxon (sõt valamilyen szinten a faj is) mesterséges kreálmány, ha úgy tetszik, amit a kutatások alapján egyetértésre jutó tudósok adnak, de pont emiatt az új eredmények tükrében rendszeresen felülbírálnak és javítanak. Valahogy megpróbálják az evolúciós törzsfát kategóriákra osztani, de ez sokszor nem egyszerû dolog. Korábban elkülönítettük magunkat tõlük, ami jellemzi az akkori gondolkodásmódot, de a genetikai vizsgálatok elõretörésével már nincs mit tenni, mint belátni, h egy vagyunk közülük. Evolúciósan/genetikailag nincs semmi, ami miatt külön kategóriába kéne magunkat helyezni.
Nem adom fel a tudatosságot, hanem éppen, hogy igyekszem minnél jobban megtartani, csiszolni... Ez az elsõ lépés, és tán kikerülhetek egy végtelenített fogyasztói társadalomból...
A hominida-ban, hominina-ban és hominini-ben hol látsz a majom szóra emlékeztetõ kifejezést? hominidae=emberszerû. Az emberszerûek is folyamatos és hosszú változáson estek át, így a különbözõ szakaszokra különbözõ elnevezést kaptak (mint pl az embernél homo habilis, homo erectus, homo sapiens)Ezek is ugyanúgy emberszerûek. Tekinthetjük ezt fõágnak. Ebbõl a fõágból váltak ki az orángutánok, és a gorillák õsei. A hominini-bõl vált szét a csimpánzok és a homo-k ága (és itt keresendõ a NEM MAJOM!!! hiányzó láncszem). A fõág (azaz emberszabásúak) mellékágait sorolják a biológusok az emberszabású majmok közé, az embert (homo sapiens) meg a homo nemzetségbe, mint egyetlen faj, amely nem lett evolúciós zsákutca a nemzettségen belül, révén hogy kiszorította a homo neandertalenthis-t, és olyan fajokat, melyekrõl még nem is tudunk, ha esetleg léteztek. Tény, hogy egyes biológusok úgy gondolják, hogy a homo-k a csimpánzok nemzetségébe tartoznak a nagyarányú genetikai egyezésre hivatkozva, és így az ember is belekerül az emberszabású majmok közé, de az általánosan elfogadott nézet nem ez, mint ahogyan az akár Józsibá' által szerkeszthetõ wikipédia diagrammján is láthatod, amit belinkeltél. Mindenesetre errõl vita folyik tudományos körökben, de õk legalább nem analfabétázzák meg szõrszálhasogatózzák le egymást paraszt módon.
Wáó! Érdekes cikk. Kösz SG szerk. Dicséret is jár a lexúrás mellé! THX
Ilyen extrém példákat naná, hogy lehet találni és persze elgondolkodtatóak, de ne vonjunk le belõlük messzemenõ következtetéseket. Nincs semmiféle adat arról, hogy akár csak pár évszázaddal ezelõtt hányan haltak meg felnõttkorukban természetes úton. 90-100 éves emberek meg a fejlett országokban is vannak. Az orvostudomány leginkább a "várható élettartam-sáv" alsó határát tolta ki, a fölsõ kicsit lassabban mozog.
Félre ne érts: szerintem is fontos a civilizáció negatív hatásait vizsgálni, csak szerintem legyünk türelmesek, valahol ott tartunk a biológiában, mint a fizikában tartottunk 100 éve.
Nincs olyan hogy természetes ember, van aki kevesebb technológiát használ és kevésbé változtatja meg a környezetét és van aki ezt aktívabban teszi de ez egyáltalán nem "természetes"
90 év vegetálás egy pakisztáni faluban vagy csak 30 év de IGAZI élet egy nyugati városban, hát részemrõl inkább az utóbbi :)
Pillanatnyilag a pakisztáni matuzsálemek élnek tovább (illetve vannak tovább életben hehe) DE a stagnálásnak nincs jövõje õk soha nem is fognak tovább élni, a nyugati típusú élet a járhatóbb út mert az elõre vezet és nem körbe-körbe.
Az ember számára az ideális környezet az, amit a SAJÁT érdekei és szükségletei szemelõttartásával õ maga létrehoz, a "természet" NEM ideális környezet a (civilizált) ember számára.
Szerintem tévedsz. Az embert az eszközhasználat, a társas ösztön, és a beszédképesség, illetve az ezekhez kapcsolódó elvont gondolkodás képessége jellemzi. Eszközhasználat elõtti õsember természetes körülmények közöttti élettartamáról beszélni, kb azt jeleneti, hogy a kutya meddig ki bírja ki szõr nélkül "természetes körülmények között" télen?!;)))
A Hunok leszármazottai akik a mai Pakisztán területén élnek 90-100 évig élnek, egy 90 éves fazon még nemzõképes és nincsen náluk semmilyen civilizációs betegség. Az idõsek aktívak stb.
Ki él tovább a civilizált, vagy a természetes ember, és kinek van több betegsége, és egyáltalán mi az ideális környezet az ember számára?
Már ne haragudj, de egy f@szság, amit beidéztél, a nyelvezete alapján valami fogalmatlan kreacionista oldalról. Tele van csúsztatással és hazugsággal. Pl a legtöbb mutáció semleges hatású, közkeletû hiedelem, h károsak.
Szerintem nem, sõt a dolgot még elferdíti az a tény, hogy az angol irodalomból kultúrából stb. sok dolgot merítünk és az angol nyelvben a "free" nagyon kétértelmû dolog, sok esetben a fordító nem pontosan gondolta át a jelentést. Szóval a nyelv pontos alkalmazása nem szõrszálhasogatás, hanem az értelem egyetlen kommunikációja. Ha én egyet gondolok és nem fejezem ki magam egyértelmûen és te mást értesz akkor a beszédnek, nem hogy semmi értelme, hanem még veszélyeztet is bennünket mert ha nem értjük meg egymást akkor akár egymás ellen fordulhatunk semmi reális ok nélkül. Persze ez általában csak szélsõ eset, de "sok kicsi sokra megy" ahogy mondja a bölcs mondás.
És ugye azt sem szabad elfelejteni, hogy megérteni csak azt tudjuk amit ki tudunk fejezni, vagyis inteligenciánk nagyon függ a nyelvünk kifejezõképeségétõl és attól is, hogy ezt a kifejezõképeséget mennyire tudjuk alkalmazni.
Matek: lehet leírni 3-nál több dimenziót is (vektorokkal), csak a valós térben nincs értelme. A képzetes számoknak is csak a számhármasokig van jelentõsége, felette már gondok adódnak a számkörböl kifolyólag...
A természet most is csak ennek a töredékét engedi, az ember munkája és az amit kiépített az ami megengedi neki, hogy 80 évet éljen, a természetnek ehhez semmi köze azon kívûl, hogy a természetben található anyag és energia nélkül erre képtelenek lennénk. Vagyis most képesek vagyunk az energia nagy részét a saját érdekünkben használni valamint elegendõ tõkét halmoztunk fel ami segítségével produktívabbak vagyunk és nem csak élelmiszer beszerzésére töltsük az egész napot hanem sok minden másra is. Az összes tudomány a világon sem segít rajtunk ha nincs felhalmazott tõkénk (épületeink, gépeink, gátaink stb.)
"Nem feltétlenül, ha például a tervezõ, a midimenziónktól eltérõ(több) dimenzióban létezik. pl: Milyen hatással tud lenni egy 3dimenzióban élõ lény a 2dimenziós világra? A 2dimenzióban élõk számára elképzelhetetlen dolgokat is meg tud tenni." Hol élnek két dimenzióban? Ja és a harmadik dimenzió attól harmadik, hogy kettõ létezik rajta kívül is... A negyedik dimenzióban létezõ személy, nem létezhetne a harmadik, második elsõ dimenzió nélkül, akkor hogy teremtené meg azt? A három dimenziónak a térbeli kiterjedés ad értelmet, egyébként csak elvont fogalom lenne, két dimenzió csak elvont fogalom, mert a valóságban nem létezik... Térbeli kiterjedés nélkül semmi nem létezik, csak fogalmi szinten, amihez viszont az "ember" kell aki megalkotta. Az embernek meg szerintem van térbeli kiterjedése...C:
Különben az ember fejlõdése megyegyezik annak a képeségének a növekedésével, hogy minnél kevesebb energiával képes legyen az anyagot transzformálni. Saját energiáról is beszélve és más (barátságos) energiáról is. Pl. az ember nem csak eszközöket alkalmazott, hanem más energiát is (pl. állatokat használt a munka elvégzésére). És ebben van annak is a magyarázata, hogy semmi sincs ingyen, amikor a kezedbe veszed még azt a követ is ami a földön hever és alkalmazni akarod, hogy érdekedet szolgálja, energiát fektettél bele, a követ transzformáltad pl. fegyveré még akkor is ha csak valakit fejbe vertél vele, a kõ "ingyen" nem segít rajtad, nem veri fejbe az ellenséged, az csak egy eszkõz egy anyag amit a saját vagy más energiájával transzformálsz egy cél elérése érdekében. Persze ha ketten vagyunk és mindketten alkalmazni akarjuk a követ de csak egy kõ van, akkor egy probléma jelenkezik, ez a probléma az aminek a megoldásának érdekében megjelent a tulajdon, ha valamibõl annyi van, hogy mindenkinek jut bõven akkor a tulajdonnak nincs értelme, és ezért az ingyen az nem tulajdonjogot fejez ki, hanem energiakövetelményt, amikor valamibõl annyi van, hogy nincs alkalmazási konfliktus akkor nem beszélhetönk ingyenrõl hanem beszélhetünk értéktelenségrõl az emberi relatív szemszögbõl. Pl. a Szaharában a homok az értéktelen, de Budapesten pénzt kérnek érte, ha alkalmazod akkor mindegy, hogy a Szaharában vagy Budapesten alkalmazod eggyik helyen sincs ingyen.
...magyarán nem praktikus ok hanem teljesen véletlen hogy 80 év volt az elméleti(!) élettartama mert gyakorlatilag esélye sem volt addig élni tehát maga a lehetõség is felesleges volt, innentõl kezdve tökmindegy hogy 30, 80, vagy 10000 év az elméleti élettartam, a természet (a környezet) csak ennek a töredékét engedte.
Az ember az, aki ezt az idõtartamot ki akarja és ki is fogja tolni és nem a természet (és a szabályai).
Én is kétlem, de ennek nem biológiai oka volt, hanem mert nem volt képes legyõzni az ellene irányuló energiát. Az eszközhasználat is egy célból kezdõdött, mert átlala könyebb volt legyõzni az ellene irányult energiát, könyebb volt élelemhez jutni, könyebben megvédhette magát a természetben megtalálható ellenfelektõl és energiától amelyek az életébe kerültek.
És a szabadságuk nemlétezése? ...annak mekkora az ára.
Persze nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy nincs ingyen, ha nekem valami ingyen van attõl az még nincs ingyen, mert valaki más fizeti vagyis valaki ellenérték nélkül szolgál engem. Most ez lehet ajándék (önkéntesen) és lehet kényszerítve (ez esetben az a valaki az én rabszolgám még akkor is ha ez nem látszik a sok "pénzmosó" mechanizmustól.) Szóval "ingyen" helyett inkább más szót kellene alkalmazni, pl. "díjmentesen", a nyelvet nem szabad gondolkodás nélkül használni mert idõvel kifejezõ képességünk csökken és nem értsük meg egymást.
Az egész az ember "természetességérõl" szólt, az ember utoljára az eszközhasználat megjelenése elõtt volt természetes, erõsen kétlem hogy bárki elélt akkoriban 80 évig.
Nem feltétlenül, ha például a tervezõ, a midimenziónktól eltérõ(több) dimenzióban létezik. pl: Milyen hatással tud lenni egy 3dimenzióban élõ lény a 2dimenziós világra? A 2dimenzióban élõk számára elképzelhetetlen dolgokat is meg tud tenni. Vajon milyen lehetõségek adódnak egy olyan személynek, aki csak eggyel több dimenzióban él, valyon mit tehet a mi világunkkkal, miket tudhat amiket mi nem. ajánlott videó:http://www.indavideo.hu/video/Dimenziok_vilaga
"NEM MEGLEPÕ, hogy Paul Davies- az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva-ezt mondja: Úgy tûnik mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az univerzumot....az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték. "
Ennek ellenére, vagyis éppen ezért lehetetlen a megtervezés... Ha véletlenül nem így alakul a fizika, akkor nincs kinek ezen elmélkedni... Annak az esélye hogy az univerzumot valaki megtervezte a lentebb leírt valószínûségekhez a fenti személy létezésének valószínûségét is hozzá kell számolni, ez a szám olyan kicsi, amire azt szokták mondani hogy gyakorlatilag 0...
Gyakorlatilag csak egy dolog volt ami miatt kevesen élték meg... mert valaki/valami megölte õket. Ha nem betegség akkor valami "hõs" katona vezér által vezetett hadjárat. Persze volt még egynéhány dolog - éhinség, vadállatok, hideg-meleg, földrengés, árvíz, vihar, stb. De az ember biológiai ideje kb. 80+ év. Különben az ember a biológiai csúcsot tudomásom szerint 28-32 év között éri el, legtöbb sportoló is ekkor hozza a maximumot, kivéve ha nem hajtja magát túl és hamarább kimerül. De senki sem mondta, hogy az élet csak a csúcsig tart vagy hogy csak a csúcsig lett "tervezve", fõleg ha nem vagy Tiszavirág :)
Az állatvilághoz tartozó ember is 80 év körül élt ha valami vagy valaki nem nyírta ki. A civilizáció csak az átlagéletkort növelte mert az emberek egymást segítve csökkentik az veszélyeket amelyek az életükbe kerülhetnek, de nem növelték meg az ember életkorát, csak csupán sok olyan dolgot amely évszázadokkal ezelõtt nagy esélyel kinyírt ma nem nagyon történik meg. Ezért fontos a csere az együttmûködés a kereskedelem és ennek az egésznek az alapja a munkamegosztás. Ez nélkül az állatvilághoz tartoznánk és szerencsések lennénk ha a 80 évenkbõl 20-30 sõt néha akár 1-2 is élnénk.
A modern fizika és kozmológia egy olyan univerzum képét tárja elénk, amelynek alaperõi bámulatosan bonyolultan és finoman ki vannak egyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására. A legutóbbi kutatások megmutatták, hogy a természet alapállandói-a szénatom energiaszintjeitõl az univerzum tágulási sebességéig-éppen a megfelelõ értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. Az állandók tehát pontosan be vannak állítva, és ez az összehangoltság magyarázatra szorul. pl: Erõs nukleáris kölcsönhatás szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire ragadnak össze az atommagban. Ha 2 százalékkal gyengébb lenne, azok nem ragadnának össze, és az univerzum csupán hidrogénbõl állna, melynek magjában egy proton van és egyetlen neutron sincs. De ha erõsebb lenne 0,3 százalékkal akkor túl sok proton-neutron kötés lenne, és csak nehéz elemek jönnének létre, a hidrogén pedig ritka lenne vagy nem létezne. stb. stb. Sir Fred Hoyle matematikus, csillagász úgy találta hogy a hélium, berilium, szén és oxigén nukleáris alapállapoti energiáját pontosan egymáshoz kellett hangolni. Ha az eltérés 3-4 százaléknál nagyobb lenne az univerzum nem tudná fenntartani az életet. Mintha egy szuperintelligens lény benyúlt volna a fizikába, valamint a kémiába és a biológiába. A természetben nincsenek vak erõk. Csillagászati és asztrofizikai szemle 1982. 16.o.
Paul Davies elméleti fizikus azt mondja, hogy ha az erõs nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya egy TÍZBILLIOMOD értékkel eltérne, nem jöhettek volna létre csillagok. Egy olyan világhoz mint a miénk, a gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti egyensúlynak 1:10a 40-ediken pontosságon belül kell lenie. Ez az a pontosság, amire egy céllövõnek lenne szüksége, ha el akarna találni egy pénzérmét a megfigyelhetõ univerzum távoli végén, HÚSZ MILLIÁRD fényév távolságban. Hugh Ross asztrofizikus illusztrációja: Fedje le oroszországot pénzérmékkel egy holdig érõ oszlopban (380 000km), majd tegye meg ugyan ezt további egymilliárd, oroszország méretû kontinenssel.Az egyik pénz érmét fesse be pirosra, és helyezze el valahol, az egymilliárd rakás valamelyikében. Kösse be egy barátja szemét, és kérje meg, hogy emelje ki a piros érmét: annak az esélye, hogy sikerül neki kb. 1:10a negyvenediken.
De még ezt is elhalványítja az összehangoltság egyik legészbontóbb példája. Olyan univerzumban élünk amiben az entrópia állandóan nõ., amit a termodinamika második fõtétele mond ki. Sir ROger Penrose oxfordi matematikus: Próbáljuk elképzelni a teljes világegyetem fázisterét. E fázistér mindegyik pontja különbözõ lehetséges kiindulási pontot ábrázol. Egytûvel felfegyverkezett teremtõt képzelünk el, aki kiválasztja a fázistér valamelyik pontját. A tû mindegyik különbözõ elhelyezése különbözõ világegyetemet hoz létre. A teremtõ céljainak megfelelõ pontosság az így létrehozott világegyetem entrópiájától függ. Viszonylag könnyû volna nagy entrópiájú univerzumot teremteni, mert a tû ekkor a fázistér egy nagy térfogatába szúrhatna bele. (Emlékezzünk arra, hogy az entrópia a fázistérfogat logaritmusával arányos).Ám hogy a világot alacsony entrópiájú állapotból indítsa-hogy valóban legyen egy második fõtétel-a teremtõnek a fázistér egy sokkal kisebb térfogatába kell céloznia. Milyen kicsi legyen ez atartomány, hogy az így létrejövõ világegyetem közelrõl emlékeztessen arra, amelyben élünk? Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Penrose a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó Bekenstein-Hawking képletet használja. Számításai szerint ahhoz, hogy olyan univerzumot kapjunk mely kompatibilis a termodinamika második törvényével és az általunk megfigyelt világgal 1:10a 10-diken a 123-dikon (10 a 10 a 123-ik hatványon) pontossággal kellett, célozni behangolni. Ez akkora szám, hogy a közönséges tízes jelölésben még leírni sem tudnánk: az 1-est 10 a 123-dikon nulla követné!!! MÉG Ha A Világyegyetem MINDEN EGYES PROTONJÁRA ÉS NEUTRONJÁRA ÍRNÁNK EGY NULLÁT-MESSZE NEM TUDNÁNK MÉG AKKOR SEM LEÍRNI E SZÁMOT. NEM MEGLEPÕ, hogy Paul Davies- az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva-ezt mondja: Úgy tûnik mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az univerzumot....az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték.
Az ember 20-25 éves kora körül van biológiailag a csúcson, ennyi az az idõ amit a természettõl kapott hogy "elvégezze a dolgát", ezután folyamatosan elkezd leépülni, elméletieg benne van a 80 év (vagy akár 120 év is) DE gyakorlatilag ezt nagyon kevesen érték meg (a civilizáció elõtti emberekrõl beszélek akik inkább az állatvilághoz tartoztak)
Téves duma. Az égi madár nem szánt-vet hanem keres és szedeget ami szintén munka. Tehát nincs ingyen ebéd, még a madárnak sincs. Persze erõsen korlátozott számú madár tud fennmaradni ha valaki más nem szánt és vet, ami annyit jelent, hogy még az ami a csõrébe esik úgy véletlenül (keresés és szedegetés nélkül - persze ez majdnem lehetetlen de mégis) az sincs ingyen.
Álljunk meg az általad említett peldánál. Matematikailag mekkora esélye van annak, hogy egy mérnök feltatáljon egy ilyen csodaimplantot, de ha mondjuk, hogy mégis akkor mekkora esély van arra, hogy mindenkinek az agyába kerüljön. Gondolom, hogy annyit megtudsz érteni, hogy ezen a világon minden amikor megjelenik általában drága mert az elõálítása drága, mert az eladható mennyiség kicsi, évekbe kerül mire valaminek a gyártása olyan szintre kerüljön, hogy a tömegek megengedhetik maguknak. Egy hülye ember miért tenne agyimplantot a fejébe ez most itt a kérdés, egy inteligens ember esetleg megtenné mert szeretne még inteligensebb lenni, de egy hülyét csak kényszeríteni lehetne. És ez akkor mi lenne szerinted, egy civilizáció amelyben az emberek nem szabadok az szerinted inteligens vagy zseniális?
De ez csak az egyik probléma, ha valami kötelezõ akkor kivel fizettetik meg? És persze nem szabad elfelejteni, hogy ha mindenki szuperman akkor senki sem szuperman, vagyis ha mindenki zseni lenne az implant miatt, akkor a civilizáció hülye lenne, mert az inteligencia és a zsenialitás az relatív dolog és nem pedig abszolút dolog valakire csak akkor mondhatod, hogy inteligens, ha az átlagtól érezhetõen inteligensebb, ha az implant lenne a zsenialitás akkor nem lenne különbség, és a különbség az élet egyetlen motorja. Vagy esetleg lennének multicore implantok vagy több model IQ1000, IQ2000, IQ5000... és a zsebedtõl függõen tennének egyet a fejedbe? Na mégis, hogyan képzeled el ezt.
Persze egy valamit nem szabad elfelejteni, a technológia ma olyan világot teremtett ahol egy hülye sokkal nagyobb károkat tud okozni mint 100 évvel ezelõtt 1000 hülye. Vagyis nem szabad elfelejteni, hogy még ha nincs is visszafejlõdés, az átlag követi e azt a szintet amire szükség van a modern világban való "önnáló" (produktív) élethez, vagy a megoldás ott van, hogy a napról napra kevesebb "önnáló" (vagy inkább produktív) életre képes fogja életben tartani a napról napra több "önnálóan" képtelent? Szerintem ez elég fekete jõvõ lenne a civilizációnak. Röviden... ha figyelembe veszed azt a tudást amivel ma rendelkezünk és összehasonlítod pl. azzal a tudásal amivel 100 vagy 500 évvel ezelõtt rendelkeztünk, akkor a mai ember sokkal hülyébb mint a 100 évvel ezelõtti volt. Abszolút összehasonlításban a mai ember részegen fejbeverve is elverné az 500 évvel ezelõtti embert, de ha szem elé teszed a mai tudást és azt a tényt, hogy mennyivel könyebb ma (pl. az Internet által) ehhez a tudáshoz hozzáférni, akkor egy dolgot szögezhetsz csak le, az emberiség ma sokkal hülyébb mint volt. Mégegyszer fontos felismerni, hogy a tudás és az inteligencia nem abszolút hanem relatív, nem direkt összehasonlítást kell végezni hanem megnézni, hogy hol van a mai átlag a mai csúcstól és hol volt a 100 évvel ezelõtti átlag a 100 évvel ezelõtti csúcstól. Az eredmény lenyûgõzõen rossz.
A sok találmányunk, elõrébb vitte az emberiséget? Igen sok úgy tûnik segíti megmenti az életünket, és igazából én nem is ezek ellen vagyok, szükséges rossz ahogy a pénz, az új isten is az. Felismertük, hogy baktérium és késõbb vírus okozza betegségeink nagy részét, ez jó, tudunk védekezni, és tovább élünk, ez jó. De a védekezés rengeteg pénzt hoz egyesekne kígyhát, hogy mégtöbb pénzt hozzon, mégjobban reklámozni kell a védekezést, vegyünk gyógyszereket, antibiotikumot stb. ez már nem jó. Mert túlzásba estünk a pénz éhség, és naiv, hiszékenységünk miatt. A baktériumok, vírusok a sok védekezés hatására egyre jobban védekeznek, pl: a legsterilebb helyeken (mûtõk) talának olyan kórokozókat melyek minden ismert szernek ellenálnak, közben a sok kívülrõl bevitt védõszer(antibiotikum= élõellenes,) hatására az imunrendszerünk elustult, a védõszerek hatására védtelenek lettünk, leszünk. Mert nem tudunk mértékletesek lenni, mert a sok jó is lehet rossz, akkor is ha a tudománytól származik. Nem a fára vissza mászás a megoldás ( már ha voltunk ott valaha ). Túl sokat akarunk, és nem merünk, akarunk elengedni semmit, amit megszereztünk. Mértékletesség, és jó adag hitetlenséggel fogadni mindent, amit híres "tudományunk" (reklámok,"jó" emberek) állítanak. Nem elhinni, hogy megmenthetjük magunkat, hogy csak az én, és énem kívánsága a fontos, hogy a jólét még nem jól lét. Elhinni, hogy az élj a mának, magadnak felszólítás a világ öngyilkossága. Hogy a veszteség, sokszor nyereség. stb. stb.
"Ez olyan, mintha a prokariótákra azt mondanánk, hogy mikor még az õstengerben úszkáló vadkenderek voltunk, miközben az csak egy közös õs!!!"
Továbbra is szõrszálhasogatás. Nem csak a létezõ fajokat lehet majomnak sorolni, hanem a kihaltakat is lehet annak osztályozni. És eszerint az ember közeli felmenõi is majmok voltak, akár tetszik, akár nem. A biológusok szerint is: a Homininae családban a gorilla és a csimpánz van még velünk; mindkettõt azért többnyire majomnak szokás hívni. Itt van a legközelebbi családfánk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Pongidae
Szóval mindenki majom a rokonságban, csak mi nem vagyunk azok? Ugyan már. Ha nagyobb kategóriát akarunk mondani, amibe beletartozunk, mint hogy "ember", akkor az egyik következõ kategória a "majom", pontosabban, az emberszabású majom. Angolul ezt könnyebb mondani, mert az "ape" még rövidebb is, mint a "monkey", de magyarra majomra fordítva az egyszerûbb.
Bocsi félre nyomtam. Mármint nexus véleményével értek egyet.7-es hozzászólás:"Egy szinten igaza van az ipsének. Csak ugye amire a cikk felhívja a figyelmet az a változatosság növekedése. Az evolúcióhoz viszont az is kell, hogy megfelelõ szelekció is legyen.stb..."
Teljesen egyet értek. és érdekesség:Richard Goldschmidt genetikus véleménye, hogy "amikro-evolúció tényei nem elegendõek a makro-evolúció megértéséhez"Gibbert, J.M. Optiz és R.A.Raff pedig állítják:" A mikro-evolúcióban az alkalmazkodás a legéletképesebbek fennmaradására vonatkozik, nem a legéletképesebbek megjelenésére" Pierre Grassé biológus rámutat, hogy a gyümölcslegyek a kitenyésztett sok ezer generáció és a bennük létrehozott összes mutáció ellenére gyümölcslegyek maradnak. Valójában a génállomány variációs képessége nagyon hamar kimerül a folyamat során. E.J. Ambrose sejtbiológus szerint valószínûtlen, hogy akár a legegyszerûbb, a szervezetben korábban ismeretlen struktúra kialakításában ötnél kevesebb gén vegyen részt. Ezután rámutat, hogy ezerbõl csak egy mutáció nem káros, úgyhogy 5 nemkáros mutáció fellépésének valószínûsége egy (replikáció) a milliószór millióhoz (1:10a 15-diken).Ez csak a problémák kezdete, mert ezeknek az elõnyös mutációknak integrálódniuk kell az egész szervezet fejlõdésébe, és tovább kell adódniuk a génálományban, így fejezi be: " A fajok eredetének legutóbbi hipotézise füstbe megy, hacsak el nem fogadjuk, hogy az új tenyészpár elkülönülésekor új információ bevitelére kerül sor"
A civilizáció tudása az egyének tudásának összegéhez van közelebb, nem az átlagához.
Például ha egy mérnök feltalál egy agyimplantot, hiába hülye az összes többi ember, holnaputánra már az egész bolygó tele lesz tökéletes memóriájú, gyors gondolkodású zsenikkel.
Kollektivista elmélet. Alapjában téves. A civilizáció az egyényekbõl van összetéve és nem pedig fordítva, ha az egyének hölyébbek a civilizáció is csak ezt az irányt követheti.
Téves az ember kb. 80+ évre van "tervezve", a kérdés, hogy képes e az ellene irányuló energiát legyõzni ennyi ideig. Kb. 100 éves korában már ha semmi sem bántja akkor sem képes életbenmaradni. A 28 évet nem tudom milyen filozófiából vetted, de csak annyiban érthetünk egyet, hogy ez a minimum amivel a fennmaradás biztosítható, viszont a természet az embernek a szaporodás mechanizmusát nem 28 évre tervezte, a férfiaknál ez korlátlan, a nõknél is 40 év felett van. Különben a természetben ha csak az az egy ciklust amirõl te beszélsz létezne akkor most itt sem lennénk, hogy beszéljünk, mert csak 100 évvel ezelõtt minimum 3-4 gyerekre volt szükség, hogy a család fennmaradjon, de sokszor ez sem volt elég, az emberek nem egy gyereket neveltek, hanem amíg a nõ képes volt szülni addig általában minden 1-1.5 évben egyet. Egy gyerekkel nincs fennmaradás, kettõvel csak elméletben van, de erre is már több idõre van szükség mint az általad említett 28 évre. És a természetes feladat, ha már errõl beszélünk nem csak a szaporodás, hanem a túlélés is, és könyebben élt tõl az ember ha nem csak a rövid memóriát alkalmazta amely csak a szülõk fejében volt, hanem a hoszabbat is amit a nagyszûlõktõl kaptak.
De minden esetre a természetes életkor valahol a 80+ körül van, ha nem nyírt ki valaki vagy valami akkor semmi ok nem volt, nincs és nem is lesz, hogy 80 elõtt elhagyd a földet.
Ha már szóba került hogy mi a "természetes", az embernek mint minden biológiai lénynek csak egyetlen "természetes" feladata van, a szaporodás.
El kell érnie az ivarérett kort és utódott kell nemzenie (kb 14 éves kor) plusz életben kell maradnia hogy az utódját szintén felnevelhesse így az újrakezdhesse az egész ciklust (2x14=28 éves kor) és ennyi, az ember "gyárilag" csak ekkora idõtartamra van tervezve (példa erre a fogváltás, két széria fogsorral éljük le az életünket, nincs harmadik, negyedik stb fogváltás mivel akkora elvileg a "természet" szerint már nem is kéne életben lennünk) minden év ami ez után jön már NEM természetes, szigorúan természeti szempontból pont hogy céltalan és erõforráspazarló.
Na ez szerencsére minket már rohadtul nem érdekel, az emberek és az emberi faj már sokkal többrõl szól minthogy az ökorendszer egyik biogépe legyenek, eszközöket építünk és fejlesztünk hogy jobb és hosszabb életünk legyen mint amit a természet adhatna, a technológiai civilizációnk még csak most kezdi kinõni magát ezért természetes hogy nincs minden problémára most azonnal hathatós válaszunk de a folyamat teljesen nyilvánvaló, idõvel minden ma még problémát jelentõ jelenséget le tudunk majd kûzdeni mert mi célirányosan fejlesztjük az ellenszerét a problémáknak és nem hagyatkozunk a természet full random evolúciós rendszerére ahol a gyártsunk-mindenfélét-az-egyik-majd-csak-mûködni-fog módszer minden csak nem hatékony.
látom már megint valaki feltalálta a spanyolviaszt...gyorsul az evolúció...nahát, TÉLLEG? nemmondod?
Van egy hülye film, de a lényeg, hogy amit látni lehet benne az sajnos kezd nagyon igaz lenni... a címe: Idiocracy Ami az evolúciót illeti... lehet, hogy gyorsult, de a kérdés, hogy jó vagy rossz irányban. És, hogyan lehet rossz irányban fejlõdni... hát csak úgy, ha a mutációt (az evolúció alapkövét) nem a realítás, nem a valódi úton elõállt környezet vezényeli hanem egy mesterséges környezet amelyet lehet, hogy jószándékból hoztak létre, de az eredmény nem lesz jó.
Pl. egy dolog ami az evoluciót gyorsítani képes, ha az emberek olyan környezetben vannak kényszerítve élni amelyben erõfeszítés nélkül jó az élet, ha nem kell emelni semmit akkor az izmaink elsorvadnak, ha nem kell gondolkodni akkor az agyunk sorvad el... és persze nem szabad elfelejteni, hogy nem vagyunk egyformák, az inteligensebb réteg szinte nem szaporodik a kevésbé inteligensek viszont az átlagon felül szaporodnak, ugyanakkor sokkal kevesebb erõfeszítésel fennmaradnak és tovább szaporodnak mint régebben. Persze ez most itt egy kicsit politikailag inkorrekt, de valóság. Most ez mind általában jó szándékból lett létrehozva, csak ugye ezért nem kellene az egész emberiségre kiterjedt életkörnyezetet formálni, mert a politikusok nem tudnak mindent elõrelátni. A tudomány... azt hiszem Mises mondta, hogy a tudomány az amikor a mai tudásunkal megakarjuk dönteni azt amit tegnap gondoltun, hogy tudjuk. Nagyon sok mindenben a tudósok ma ezt gondolják, holnap pedig egészen mást (és ez normális, mert a tudás növekszik), a baj csak az amikor óriási rétegek eletkörnyezetét formálják a politikusok olyan tudomány alapján amely nem álja a sarat. Ez persze rosz irányba teszi az evoluciót is, és késõbb nehéz lesz majd kiegyenesíteni.
Ha már kitértetetek léjebb a halálos dolgokra a legtöbb ember közúti szerencsétlenségekben hal meg nem pedig "génhibákban" vagy más betegségekben.
"Ez nagyon demagóg. Vagy csak rossz végén állsz hozzá."
Ja a Szmájlit lefelejtettem C: Így már más?
Vannak, akik nem is ismerik, így beismerni sem tudják. Tudatosan sorozatosan elkövetni értékrenddel ellenkezõ dolgokat, azt nevezem önégetésnek. És szerintem a kettõ nem azonos súlyú az egyénre. Magyarán ennyi erõvel fel is adhatnád a tudatosságot, bár még azt is kétségbe lehet vonni, hogy ez lenne a tudatosság.
"Meg kéne ám tanulni olvasni. Annak, hogy az embert fejlõdése egy szakaszában leginkább egy eldugott majomfajnak lehetett nevezni, semmi köze ahhoz, hogy honnan származunk. Másrészt azt a közös õst is tutira majomnak néznéd, ha most itt lenne elõtted."
Nem azt írja, hogy majomra emlékeztetõ faj voltunk, hanem hogy majomfaj voltunk. Tisztában vagyok vele, hogy csak azért mondta ezt, hogy jobban érzékeltesse az ember evolúciós útjának jelentõsségét (vagy csak hanyag a fordítás), de ezt muszály volt elsütnöm. Valószínûleg majomnak nézném a közös õst, de biológiailag nem az, mert a majmok (éppúgy mint az ember) a szétválás óta szintén végigmentek egy evolúciós fejlõdésen, csak legfeljebb nem annyira látványos. Ez olyan, mintha a prokariótákra azt mondanánk, hogy mikor még az õstengerben úszkáló vadkenderek voltunk, miközben az csak egy közös õs!!!
"Nameg az összes gyökés életképtelen görnyedthátú balfasz talál magának legalábbis egy hasonló korcs nõstényt aki hajlandó lepetézni neki."
Lehet hogy ti a hasonló tulajdonságokat visszafejlõdésnek tekintitek, de azok a tulajdonságok, amelyekre egy fajnak nincs szüksége elévülnek. Az orvostudomány erõsödésével egyre kevésbé van szükségünk a saját immunrendszerünkre, így az gyógymódok hiányában egyre kiszolgáltatottabb lesz a betegségekre. Ezt az intelligencia fejlõdésével kompenzálja.
"Kitûnõ példa ez elõbbiekre, hogy a parazita életmódot folytató, vérfertõzéstõl egyre degeneráltabbá váló cigány populáció is milyen életképesnek mutatkozik, hála a demokratikus környezetnek. Minden korábbi léptéket meghaladó szaporodásba fogtak az elmúlt évtizedekben az egyre selejtesebbé váló génállományuk ellenére."
Lehet hogy te emiatt ideológiákat okolsz, de az hogy a cigányok szarabb körülmények között jobban képesek szaporodni (mint például mi), azt bizonyítja, hogy evolúció szempontjából sokkal életképesebbek. Amúgy meg ne keverd a nép és a faj fogalmát. Tetszik, nem tetszik, egy fajba tartozol a cigányokkal.
5000 evvel ezelotti?????? Eleg, ha visszamesz olyan 200 evet mar drasztikusan joval kisebb az atlagmagassag mint a mostani.
"Azért nem számít ez romlásnak mert az orvostumány fejlõdésével pl. bizonyos betegségekkel szembeni immunitásra nincs többé szükség."
Ez marhára nincs így! A betegségeket mindenki ismeri, annyira, hogy már senki nem "hisz" az egészségben. Pedig létezik ilyesmi. Az ember optimális mûködése nem tisztán a genetikai "jóságától" függ. Vannak olyan mechanizmusok, amelyek a hibás gének hatását kompenzálják. A jelenlegi magas betegség arány annak is köszönhetõ, hogy a környezetünk alapvetõen ezeket a mechanizmusokat támadja, így a hibás gének hatásai is megjelennek. Mellette pedig a korábban leírtak miatt egyre jobban fel is halmozódnak a hibás, betegséget okozó gének.
Csakhogy az ember is egy rendszer és van olyan génösszetétel, ami egyszerûen nem életképes, ráadásul a hibás gének általában nem csak 1 féle tünetet okoznak. A mai folyamatok végeredménye egy általánosan romló génállomány, ami általánosan romló egészségügyi állapottal is párosul, ami pár száz év múlva olyan állapothoz vezethet, hogy 2 ember természetes módon nem lesz képes életképes utódot a világra hozni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Csak ugyan annyira mit amiben mások is szenvednek, csak be nem ismerik.. Én legalább tisztában vagyok tetteimmel, nem tudatlanul cselekszem (a'szem)... Ha meg pusztulunk, hát pusztulunk (különösképpen nem érdekel, nem izgat a hallál).. Csak a környékbéli (földön élõ) más élõlényeket fogom sajnálni, hogy magunkal rántjuk... Most kicsit kedves is leszek: Meg azokat az embereket akik jó természetûek (14. Dalai láma Rul'Z )...
Csak az nem mindegy, hogy ez a végelgyengülésnek nevezett tünetegygütes mikor következik be!
Ha olyan szuper, fejlett lenne minden és annyira hatékony, mint amennyit költünk rá, akkor a statisztikákat nézve jelenleg 100 éves korában kéne ennek bekövetkeznie, de addig mindenkinek nagyjából egészségesnek kellene lennie. Ugye a valóság messze nem ez!
"Ez nagyon demagóg. Vagy csak rossz végén állsz hozzá. Nyilván, ahol az orvostudomány nem tud segíteni, az (fõ) halálok lesz elõbb-utóbb. Ha emellett a többi téren fejlõdés, elõrelépés van, akkor fõleg feltûnõ.
Régen az egyik legfõbb halálok volt a gyermekágyi láz. Ha ma ilyen elõfordul, akkor a szülész többet nem praktizál, de lehet, o
Szerinted mi a fõ halálok manapság? "A rák"? Nem venném egy kalap alá a szájrákot a leukémiával... "
A csecsemõhalandóság nagyságrendekkel való csökkentése az egyik eredmény amit elértek, de hát mellette ugye az is benne volt a pakliban, hogy Semelweis elött meg pont az orvosoktól kapták el a fertõzéseket a nõk és a babák. Meg igazából ez egy higiénés probléma és nem gyógyításhóz kapcsolódik, szal a terhesség nem betegség, amit meg kell gyógyítani, hanem csak lehetõséget kell teremteni, hogy minden egészségesen történjen jórészt egyéni felelõsség és tudatosság. Szal a gyermekhalandóság csökkenése nagyban javította a statisztikát, de valójában a felnõttek életminõségét általában rontja.
A másik terület, ahol elõre lépés történt, a háborúhoz kapcsolódó egészségügyi problémák kezelése, sürgõsségi ellátás, sebészet, ortopédia, és a fertõzések kezelése.
A gond az, hogy mindenki betegségekben gondolkodik és el sem tudjuk képzelni, hogy 30-40 év fölött ne legyen valakinek 1-2 olyan alapvetõ betegsége valakinek(izületi kopás, cukorbaj, magasvérnyomás, daganatok stb) ami ne tartson ki még az élete hátralevõ részében. Pedig ennek nem kellene így lennie. Nem igaz, hogy ha valaminek a gyógymódját kifejlesztjük, akkor majd ahelyett jön más. Ha ez lenne a helyzet, akkor ennek egyik jele lenne, hogy az emberek egyre tovább élnek. De nem ez a helyzet. A felnött kort megélt emeberek kb annyi ideig élnek mint egy elmaradatott körülmények között élõ emberke, ráadásul vannak olyan népek, akik tényleg hosszú életûek és egészségesek pedig nincs "fejlett" orvostudományuk!!!
"Az orvostudomány roppant hatékony a sebészetet illetõen, meg néhány dologban. De a legfõbb halálokok tekíntetében ijesztõen alulfejlett!!! "
Na ja az mindig lesz... (már mint legfõbb halálok) Legjobb esetben a végelgyengülés...
Ha jól emlékszem, ezzel amit leírtál, senki nem vitatkozott. Csupán a mesterséges fenntartottság vetett fel aggályokat, mert így akár egy gazdasági válság is sokkal súlyosabb szelekciós erõvel bírhat.
hoppá, nem is tudtam, hogy a StarTrek ennyire jövõbelátó :D lesz génháború is, meg feljavítottak?
az orvostudomány kezd olyan helyre nyúlkálni, ami elég veszedelmes terep. de ki tudja: ne legyen igazam...
"...Minden korábbi léptéket meghaladó szaporodásba fogtak az elmúlt évtizedekben az egyre selejtesebbé váló génállományuk ellenére..." Tisztára, mint a rák a testben.
Kitûnõ példa ez elõbbiekre, hogy a parazita életmódot folytató, vérfertõzéstõl egyre degeneráltabbá váló cigány populáció is milyen életképesnek mutatkozik, hála a demokratikus környezetnek. Minden korábbi léptéket meghaladó szaporodásba fogtak az elmúlt évtizedekben az egyre selejtesebbé váló génállományuk ellenére. Rájöttek, hogy nincs szükségük az intelligenciára, tudásra és szorgalomra mint többezer éves genetikai elõnyre, az adott klíma kedvez a szaporodásuknak, mert a -egyelõre- többségi társadalom kitûnõen eltartja, sõt tenyészti õket.
Megfájdul a fejem ettõl a sok hülyeségtõl amit itt egyesek képesek leírni. Azzal NEM romlik az ember génállománya, hogy ma olyan betegségekkel is teljes életet lehet élni amikkel évszázadokkal, vagy akár évtizedekkel korábban az embernek kevés esélye lett volna a túlélésre. Azért nem számít ez romlásnak mert az orvostumány fejlõdésével pl. bizonyos betegségekkel szembeni immunitásra nincs többé szükség. Az a betegség ami száz évvel ez elõtt még rettegett járványnak számított ma már védõoltással könnyedén megelõzhetõ, vagy gyógyszeresen kezelhetõ, így többé nincs szükség a betegséggel szembeni immunitásra. Tehát az, hogy ma a vérzékenyek jelentõs hányada megéli a felnõtt kort az az okat, hogy ez a genetikai hiba nem jelent ma már leküzdhetetlen hátrányt, legalábbis a világ fejlett részein nem, Afirkában például lehet, hogy igen. Ezzel az erõvel azt is mondhatnánk, hogy a testszõr elvesztése is hátrányos evolúciós változás volt, de tudjuk, hogy az embernek valójában nem volt többé szüksége vastag testszõrre miután ruhákat aggatott magára, így kevésbé szõrös egyedeknek megnõtt az esélyük a túlélésre. Ma már semmi elõnyt nem jelentene a vastag testszõr, vagy ha a lábunkkal is a kezünkhöz hasonlóan tudnánk fogni. Az evolúció hatására az ember olyan szellemi elõnyhöz jutott a többi fajhoz képest, hogy egy csomó fizikai hátrányát tudta kompenzálni vele, és ez a folyamat nem állt le, az orvostumány fejlõdésével egy csomó genetikai hátrány válik semmivé. Szóval hagyjuk már ezt a süket dumát az elkorcsosulásról, meg a génállomány romlásáról!