"Az egyik legjobb példa a laktóz, a tej megemésztését elõsegítõ gén."
Ez a mondat így zagyvaság. A laktóz egy szacharid, ami a tejben található nagyobb mennyiségben. A cikk írója valószínûleg a laktáz nevû enzimet kódoló génszekvenciát akarta említeni csak út közben belezavarodott.
Már hogyan tudná bárki lerajzolni pontosan, hogyan nézett ki a közös õs? A logika szerint fejletlenebb volt a majmoknál kicsit.
Hanem még a majmoknál is fejletlenebb emlõsökbõl, közös õs.Tehát megismétlem a közös õs nem lehetett majom hanem annál fejletlenebb mert csak úgy tudott majommá és õsemberré fejlõdni. Ha nem ez lett volna akkor nem kellet volna fejlõdnie.Darwin ilyet soha nem mondott hogy az ember majomtól származik, hanem azt hogy mutációval az állatvilágból emelkedett ki.
Az ábra a lényeg, nem a szöveg (mert az szerintem is hibás, elvégre az ember is fõemlõs:D). Kukacossal azon vitázunk, hogy a homo nemzettség az emberszabású majmok fejlõdési ágának egy mellékága-e, tehát az ember és a ma élõ majmok közös õsei tekinthetõek-e majmoknak, vagy pedig a két ág egy olyan korábbi ágból vált ketté, amely nem tekinthetõ majomnak. Tehát az ember nem a majmoktól származik. Szerinte majmoktól származunk, szerintem meg nem.
http://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/tortenelem/1het/kelet.htm Az ábra a 2005-ös kiadású Cartographia-s történelmi világatlaszban is benne van, melyet számtalan történész és egyetemi tanár vizsgált meg és hagyott jóvá (köztük van az én egyik volt egyetemi tanárom is :D). Ebbõl kiindulva joggal kérdõjeleztem meg Hawks állítását, miszerint "csak egy kis majomfaj voltunk Afrika egyik szegletében". És a véleményed, miszerint a 28-as komment csak egy "címeres ökörség" ezek szerint valótlan. Nyugodtan származtasd magad a majmoktól, én maradok a hivatalos álláspontnál.
Egy hét múlva még benézek ide. Addig kérem piros betûkkel valaki emelje ki, hogy akkor most gyorsult-e az ecolúció vagy sem, és ez jó-e nekünk, vagy sem?
Ha már a memóriát említetted, jó pelda egy komolyabb ellemzésre :) szóval a memóriapiacon a kínálat nagyobb mint a kereslet mert a gyártási technológia olyan, hogy nem lehet kis mennyiségben memóriát termelni. Az árak tehát azért vannak ilyen alacsonyan mert tõbb eladó memória van mint amennyi vevõ, az egyetlen lehetõség, hogy megnövekedjen a vavõk száma az, hogy az árakat lejebb vigyék. De most szintén elfelejtetted, hogy nem létezik memóriapiac mint monolit piac, van DDR2, DDR3, ECC, Registered, Overclockable... stb. ezek mind szegmentsek, ugyanakkor a gyártók között is van különbség, egy teljesen ugyan olyan specifikációval rendelkezõ Kingston drágább mint egy Hynix vagy mint egy no-name, és az alacsonyabb árak mégsem segítenek nekik, hogy pl. a Kingstont amely drágább kiszorítsák a piacról. Szóval a memória árak maximalizálva vannak a jelenlegi idõben és helytõl függõ kinálatnak és keresletnek megfelelõen. Szintén van már legyártott memória a polcokon és memória amit most ebben a pillanatban érdemes gyártani. Csõdbe nem mennek, mert amikor nem lenne profit akkor csökkentenék a gyártást, ezáltal csökkenne a kínálat és mivel a memória kezdene hiánycikk lenni a vevõk hajlandóak lennének többet fizetni érte addig a pillanatig míg nem lenne újra profitabilis a gyártása. Ebben a pillanatban az árak egy rövid idõre stabilizálódnának és utánna kezdenének lassan lefelé menni, mert a kínálat újra nagyobb lenne mint a kereslet, persze mivel a gyártási költségek is idõvel lefelé mennek (a technológia fejlõdése révén), az ár most alacsonyabb szinten idézné elõ a profitabilitás megszünését. De minden pillanatban az eladók a maximalizált piaci árakon értékesítik az árút... egy kivétel van amikor kiárúsítás történik.
Ki nem adna 5e forintal többet, egy réteg, az a margínán van, akinek a jelenlegi ár elfogadható de már akár 500 forintal feljebb sem lenne neki elfogadható, az árak szintjéhez képest ezt kb. ki lehet statisztikailag számítani, 5e forint már elég komoly eladási visszaesést jelentene amely még jobban növelnéa kínálat fölényét és ha mesterségesen 5e drágábban árulnád a memóriát akkor még jobban a polcra termelnél, és a polcon levõ árú az amely elõnyben van mert nem kell rá várni, a pénznek pedig az idõvel csökken az értéke, tehát az árakat még jobban felfelé terelnéd, mert a vevõ hajlandobb ma 100ft adni valamiért mint holnap 98-at ha ma kell neki az a valami. Persze a könyveknek ehhez semmi köze, és sok kereskedõ éppen úgy tesz ahogy te mondod, de ez nem változtatja meg a piacot mert nagyon rövid idõn belül ezek a kereskedõk korigálják az elején elkövetett hibájukat.
Szerintem ha ez nem befolyásolná az árat, akkor semmi..
Sajnos nem csak könyvek vannak. A piac, a vállalkozók nem mindig olvasnak könyveket. Õk csak látják, hogy ha olcsóbban adják, többen veszik. Ha kicsit is nyitott szemmel jársz, akkor nyílvánvaló. Egy bizonyos árkülönbség esetén (hisz emberek vagyunk, gondolj csak magadra), az olcsóbbat választja a jobb helyett. És sok hasonló termék esetén ez a különbség kicsi. Lásd memóriapiac. Lassan csõdbemennek a piaci verseny miatt. Annyira leszorították az áraikat, hogy minden nyereségüket elviszi. Pedig ki ne adna 5e ft-tal többet, ha csak annyiért lehetne kapni? Másik példa a netszolgáltatás. Az még elég heterogén is, kábel vs ADSL. Mégis, ahol legalább 2 nagy szolgáltató jelen van, az árak zuhannak. Ahol csak 1 van, ott még mindig az egekben.
Az inflációnak ehhez semmi köze. Az infláció a pénz fizetõerejének csökkenése a pénzhígulás miatt (fedezék nélküli pénzgyártás). Az infláció nem azt jelenti, hogy az árak felmentek, hanem azt, hogy a pénz vásárlóereje esett (ami persze az árak látszólagos növekedésében nyilvánul meg). A kartell által elért monopól ár viszont azt jelentené, hogy a piaci ár fölött képesek tartani az árat (mert mesterségesen csökkentik a kínalatot), itt pedig piaci árakról beszéltünk és nem pedig monopol árakról. A kettõ között lényeges a különbség.
Persze ha történik valami hatalmas nagy csoda, és a szereplõk nem reagálnak elég gyorsan erre az alkalomra, akkor egy kicsit megugorhat az infláció, szóval valóban lehet hogy nagyjából ugyanazon az áron marad, kis kilengésekkel.
BlackRose, szvsz ezt kevés szereplõs piacnál el tudják játszani (és akkor is kartell szaga van), sokszereplõsnél viszont garantáltan nem; elég nagy az esélye, hogy valaki az extra profit reményében alávág a többinek (amit a kiesett adó miatt keletkezett extra árrés miatt bõven megtehetik).
A piaci verseny a közhittel ellentétben nem viszi le az árakat a maximalizált piaci ár alá. A piaci versena annyit jelent, hogy a profitért minõségel kell harcolni. Egy valamit mindég félremagyaráznak (sokszor sajnos a közgazdászok is), hogy a piac az nem egy árúból áll, hanem sok fajta áruból, sok fajta minõségel. A piac nem monolitikus, a piacnak számtalan szegmentse létezik a piaci versena azt jelenti, hogy a felsõbb vagy az alsóbb szegmentsbe tartozol e, azt jelenti, hogy ki a célvevõ, az aki 30 forintot fizet vagy az ako 40 forintot. Minõséges kolbászt veszel e vagy csírkeszalámit. A piaci versenynek semmi köze az árakhoz ha nem változik a minõség akkor nincs piaci verseny, ha pedig egy olyan piacot képzelünk el amelyen csak egy fajtá árú van egy fajta minõségben még akkor sem lehet összehasonlítást csinálni mert a vevõk nem ugyanazok, nem ugyanazok az igényeik vannak, nem ugyanazon a helyen és nem ugyanabban az idõben vásárolnak. A piaci ár egy relatív ár amely helyhez és idõhöz van kötve, akármekkora is a piaci verseny, Párizs központjában ha 77 üzlet ugyanazt az árut árulja akkor is 2x többe fog kerülni mint egy faluban ahol csak egy üzlet van. Ne haragudj, de a közgazdaségtant inkább neked kellene tanulnod, de nem a hivatalos Keynesián vagy Marxista könyvekbõl.
Tanulgass még kis közgázt:) Így lenne, ha monopólium lenne. Addig emelik az árat, amíg hajlandóak kifizetni. A piaci verseny nem az eladó és a vásárló között van, hanem az eladók között. Ha az egyik eladó lejjebb viszi az árat, elõnyre tesz szert. Tehát lejjebb is viszi. Mert az eladó se annyért veszi, amennyi max adna érte, hanem amennyiért minimáláron megkapja. És az áfa elhagyásával pont egy áfányi tere lenne erre. Ha nem tennék, erõsen kartellgyanús lenne.
Persze az adott pillanatban az adott helyen érvényes kínálat/kereslet fügvényében. És az ÁFA létezése vagy nem létezése egyáltalán nem befolyásolja a kínálatot vagy keresletet és ez miatt nem befolyásolhatja az árat sem. Persze ha egy létezõ ÁFÁ-t megszüntetnek akkor van egy rövid idõszak amikor az árak egy picit lejebb mennek, de ez nagyon rövid idõn belül stabilizálódik újra a maximális lehetséges piaci árnál. De ez normális minden változás a piacon inerciót is rejt magában de nem szabad az inerciót összetéveszteni a változás okozta végeredményel.
Alaphiba, hogy ha azt hisszük, hogy valaminek az ára követi a vele járó költségeket. Valaminek az ára mindég ott valahol áll amennyit a piac hajlandó érte fizetni. Ha ez az ár sokkal magasabb mint az elõállítási költségek akkor nagy a profit és a kínálat kiegyenlítõdik a kereslettel. Ha ez az ár kisebb mint az elõálítási költségek, a kinálat csökken és az árak felfelé másznak addig a pillanatig míg nem lesz profitabilis. Miért van ez így? Azért mert az adott árú két helyrõl jön az egyik hely a gyár a másik hely a polc, vagyis ami már levan gyártva és még nincs eladva is beleszól az árak formálásába. A Marx-ista elmélet peldául ezt teljesen figyelmen kívül hagyta (de sajnos nem csak a Marxista).
A hiba ott van, ha nem létezne ÁFA akkor is annyit fizetnél mint az ÁFÁ-val, mert mivel ennyit vagy hajlandó fizetni, ennyi lenne az ára. A különbség, hogy ez az ÁFA-nak megfelelõ összeg megy az államnak (ha van ÁFA) vagy marad a láncban (a termelõtõl az eladóig), mert te mint végvásárló mindkét esetben ugyanannyit fizetnél. Ha 200 forintot vagy hajlandó fizetni valamiért akkor azt 200 forintért árulják ha van ÁFA ha nincs, mert ha ÁFÁval megfizeted akkor ÁFA nélkül is megfizetnéd és olyan hülye kereskedõ nem hiszem, hogy létezik aki ezt az összeget elengedné.
"Minden adót te fizetsz, kivéve az ÁFÁ-t. Ugyanis az, hogy az ÁFÁ-t a vásárló fizeti az egy téves dolog. Az árak a piacon mindég maximalizálva vannak, vagyis mindég a maximum szinten vannak amennyit a vevõ fizetni hajlandó, ha nem lenne ÁFA akkor is annyiba kerülne az adott árú, szolgáltatás, mert miért adná valaki olcsóbban ha a piac (a vevõ) többet is hajlandó fizetni."
Ezzel így nem tudok egyetérteni. Ha a másik iránybók lözelítjük meg a dolgokat: A vasnak az ára x. Amikor az ollógyár megveszi a vasat, fizet érte x*áfát, az áfát a bánya befizeti. A vasból ollót csinálnak, az ára x+y. Az ollógyár eladja az ollót a kereskedõnek (x+y)*áfáért, a gyár befizeti a vas x áfájának és az olló x+y áfájának a különbözetét. A kereskedõ eladja nekem az ollót (x+y+z)*áfáért, és kifizeti a (x+y) áfájának és (x+y+z) áfájának a különbözetét. Így végül a teljes (x+y+z) áfája befizetõdik, ami az én nettó pénztárcámból fogyott el. Mindenki fizetett áfát, az egész gyártási-kereskedelmi folyamatban, de mindenki vissza is térítette magának azt, amit õ az alapanyagáért kifizetett. Csak én nem. Tehát én fizetem az áfát is. Teljes egészében.
Vagy hibás valahol a dolog?
Tehát ha nem lenne áfa, akkor az egész folyamat során kisebb pénzek mozognának, és az én fizetésem reálértéke nagyobb lenne. Négy olló helyett ötöt tudnék venni. Ha hirtelen megszüntetnék az áfát, akkor az a piaci szereplõ, aki az addigi (áfás) árát 20%-kal lecsökkenti, az versenyelõnybe kerül azzal szemben, aki úgy gondolja, hogy "eddig is megvették ennyiért...". Tehát csökkennének az árak. Lehet, egyébként, hogy ezzel együtt, a fizetésem is.
A különbség, hogy Marx már logikailag tévedett, elméleteinek akkora hiányoságai vannak, hogy akár másik galaxisból is láthatóak, akkor is és most is a körülményektõl teljesen függetlenül. Az igaz, hogy amikor Marx-ot olvastam néhány hibát magam is észrevettem de alapjában nem tudtam mi a baj éreztem, hogy valami nem jó, hogy a dolgok nincsennek a helyükön de nem tudtam mi a baj. Csak amikor késõbb olvastam pl. Mises vahy éppen Hazlitt Marxista kritikáját akkor láttam, hogy hol is van a gond, akkor láttam, hogy ez a néhány ember nem azért magyarázta meg Marx hibáit mert jobb oldali konzervativ antikommunista befolyás allatt kritizálni és egyszerûen semmivé kell tenni, hanem azért mert õk az igazi kérdéseket és válaszokat keresték, egyáltalán nem érdekelte õket a hatalom inkább egy neutrális pont volt ez amit egyformán rühelt és rühel ma is a jobb és a baloldal egyaránt. Persze nem szükséges, hogy valaki egyetértsen velük, de egy valami biztos meg kell õket halgatni, Marx-ot is Keynest is és akkor a tudásunkat, logikánkat alkalmazni, hogy megtaláljuk ki volt közüllük közelebb az igazsághoz. Én évek óta tanulmányozom a dolgot egy szintén neutrális szögbõl és eddig (habár vele sem értek 100% mindenben egyet) Mises volt a legközelebb a gazdaság igazi megmagyarázásához, Mises annyira nem hitt saját magának sem, hogy hónapokat töltött saját elméleteinek a megdöntésére és csak miután minden tudását (és klasszikus Bécsi profeszor volt aki 7 nyelvet beszélt), logikáját és értelmét kihasználva kõszilárdnak látta az elméletet akkor irta le de akkor úgy védte mint a szeme fényét. Persze ha valaki megtudta volna dönteni Mises lett volna az elsõ aki elfogadta volna. De soha senki nem döntötte meg egyetlen elméletét sem éppen ezért mind a két általában hatalmon levõ oldal jelentéktelenné nyilvánította és egyszerûen úgy tettek mint ha nem is létezne. Hazzlit és Mises közeli barátok voltak mindkettõ elképesztõ tisztaságal irt mindkettõ inteligenciája és mûveltsége a felsõ ezrelék töredékébe tartozott és mindkettõ nagyon mindennapi ember volt.
Szerintem az nem a szmájli, hanem popsi. Segget akkor mutatnak valakinek, ha kigúnyolják. #28 és #222 között ordító a különbség. Az én értelmezésemben az elsõben leszóltad a cikkbeli ürge véleményét, aztán utánaolvastál, váltottál, ami dícséretes. De nem is akarom kimagyarázni magam, nem is sikerülhet, de azért figyeld meg, hogy jó ügyet szolgált a dolog: sértõdöttségedben utánanéztél, és most már profi vagy a témában :)
"The leadership of the State in economic affairs which advocates of Planned Economy want to establish is, as we have seen, necessarily connected with a bewildering mass of government interferences of a steadily cumulative nature. The arbitrariness, the mistakes and the inevitable contradictions of such policy will, as daily experience shows, only strengthen the demand for a more rational coordination of the different measures and, therefore, for unified leadership. For this reason Planned Economy will always develop into Dictatorship."
Gustav Cassel - svéd közgazdász
Gondolom ez is az evolucióhoz tartozik, persze nem az ember de legalább a civilizáció evoluciójához :)
1969 - különben idõtöl teljesen független irodalom.
Bondok kibocsájtása, különbözõ "adók" az energia (benzín stb.), kereskedelmi tarifák, stb. mit gondolsz miért nõ a magyar államadósság akkor amértékben, mert kölcsönbõl fizetik a kamatokat is és ezért van a szám messze a 40%-tol, de a valóságban ha statisztikailag kimutatnád akkor 70%-os GDP-hez viszonyított államadoság finanszírozása óriási összegeket emészt fel, más kérdés, hogy a könyvelést úgy végzik, hogy csalóka legyen a szám. Ha pontosan számolunka akkor az USA-ban ez kb. 22% (nem 40%) ami az adót illeti, a többi az az inflációt gerjesztett pénznyomtatás és a bondok (még több kölcsön) által fizetik így lesz effektív kb. 40%. Magyarországon is hasonló a helyzet.
Egy könyvet ajánlanák Henry Hazlitt tollából (õ volt az utolsó olyan generáció tagja aki még emlékezett az adómentes világra nem csak könyvekbõl hanem tapasztalatból is) - Man vs. The Welfare State (http://www.mises.org/books/manwelfarestate.pdf)
mindenképpen érdemes elolvasni, ha nem értesz vele egyet akkor is egy új szemszöget nyit ami mindég pozitív dolog.
Akkor szerinted mibõl fizetik az infrastruktúrát? A miniszterelnök magánvagyonából? A többiben van igazság, bár a 40% kamat nagyon magasnak tûnik. Lehet amerikában volt olyan, de akkor nagyon elbaszták:) Most néztem a 2008-as magyar költségvetést, a kölcsönök törlesztése egy elég vaskos sáv volt, de messze nem 40%.
Azt mondta Thomas Jefferson annak idején (NO STANDING ARMY IN PEACE), azt hiszem meglepõdne ha látná a mai imperialista USA hadsereget.
Na de komolyan egy normális védelmi hadsereg magot lehetne relatív kevés pézzel is fenntartani. Ha pedig az ország komoly veszélybe kerül akkor úgyis millió önkéntes van (erõszakos besorolást sem ismerték az amcsik mert nem volt kompatibilis az alapítók szabadságfilozófiájával - egésszen az I.VH-ig, pedig ugye eléget háborúztak (függetlenség, polgárháború, mexico, fülöp szigetek stb.)
Az infrastruktúrát nem igen fizetik az adókból (bár nem az USA-ban, pedig aztán elképesztõ infrastruktúrájuk van), utánna lehet nézni a pontos százalékok meghatározása érdekében, de pl. mondom 40% megy a kamatokra, 30% a nyugdíj és szociális hálózatra, egy nagy csomó a hadseregre és háborúkra és ami marad az már ugye nem is olyan sok. Ron Paul azt mondja ha megszüntetné az IRS-t és vele együtt a jövedelmi adót, annyi pénzt szednének be ez nélkül is mint 2000-ben. Na most mikor mûködött az USA jobban ma vagy 2000-ben, ha 2000-ben el tudta zzal a pénzel végezni a dolgokat költségvetési többlet melett akkor ma is el tudja végezni.
Hát azt még talán lehetne. De ott van még a hadsereg, az még 1-2% legalább. Infrastruktúrát az államnak kell mindenképp kiépítenie, az már alaposan följebb tornázza. Sztem hogy az alapvetõ minimuális tevékenységet ami szükséges, azt kb 15-20%ot igényel. Kb a szociális háló bassza föl mindezt kb 40%-ra. (ami nálunk 50be kerül, de az más kérdés)
Minden adót te fizetsz, kivéve az ÁFÁ-t. Ugyanis az, hogy az ÁFÁ-t a vásárló fizeti az egy téves dolog. Az árak a piacon mindég maximalizálva vannak, vagyis mindég a maximum szinten vannak amennyit a vevõ fizetni hajlandó, ha nem lenne ÁFA akkor is annyiba kerülne az adott árú, szolgáltatás, mert miért adná valaki olcsóbban ha a piac (a vevõ) többet is hajlandó fizetni. Ezért az ÁFÁ-t valójában az elárúsító fizeti, ha nem lenne ÁFA ez a plusz összeg az õ zsebében maradna, és persze valószínûleg nagy százalékát az üzletbe fektetné, hogy növelje a jövedelmét a jövõben ami ugye a gazdaságnak is és a vevõknek is jobb lenne. De ha kiszámítod akkor a bruttó fizetésed nagyobb része az állam zsebébe vándorol, mert nem csak az adó, az infláció által elhúzott értéke is a pénzednek az állam zsebében köt ki.
1913 elõtt az USA-ban kevesebb mint 2% volt az adó és egy jól mûködõ köztársaság volt nagyon komoly ipari fejlõdésel ahová milliók mentek (szegények, okosok, mindenféle emberek), nem pedig egy pofátlan imperialista nagyhatalom mint ma. Tudtak e, hogy jelenleg ha az USA-ról beszélünk ahol az adó kb. 32% (tehát kevesebb mint az 50 körüli az EU-ban) a beszedett adópénz 40% az államadóság finanszírózására megy (kamatok). Tehát valójában azt a hiperimperialista tevékenységet is amit az USA végez 20% adóval is meglehet csinálni. Nem tudom, hogy akkor miért ne lehetne 3%-al mûködtetni a rendörséget, bíróságot és törvényhozást.
Valahol a kettõ között lenne jó, Bár 50%kal is meg lehetne jól csinálni, lásd a svédek, 3% azért már semmire sem elég. Abban egyetértünk, h ma ez az állam egyszerûen túl nagy.
"50% azért már piszkos dolog, és jelenleg kb. ennyit fizetünk."
Ehh, boldog is lennék. Mondjuk még nem számoltam ki, de azért érdekelne, hogy azon felül, amit nem kapok meg, mert adó, azon felül még mennyi adót fizetek áfa, jövedéki adó, egyebek formájában... Erõs a gyanúm, hogy a bruttó fizetésem 25%-ánál nem sokkal több fordítódik ténylegesen vásárlásra...
- "Hm, ezidáig nem beszéltél viccrõl, miért érzem úgy, hogy ezt most találod ki? Talán mert egyrészt nem volt ott a szmájli"
"Hawks tapasztalatai szerint tehát nem egy közös õstõl származunk, hanem egyenesen a majmoktól. " <-Vajon ez meg akkor mi lehet? Miért én vagyok attól manipulatív, hogy te nem érzed az iróniát benne?
- "ahhoz képest, hogy csak vicc volt, elég keményen véded azóta is"
"Jójó lehet hogy igazatok van. Utána néztem jobban a dolognak, és lehet hogy csak túl sokat nyomatták nekem a "közös õs"-témát." (#120)
- "Akkor most hülye volt a fickó avagy sem?"
"Hawks is nyilván tisztában van a kérdés szubjektivitásával, de azért használta a "majomfaj" kifejezést, hogy jobban érzékeltesse az emberi evolúció gyorsulásáról tett megfigyeléseit." (#222)
Miért van az, hogy úgy érzem, mintha a falnak beszélnék?
- "Nem vagy te egy kicsit túlságosan érzékeny?"
Persze hogy berágok, ha írok egy senki számára sem sértõ kommentet, erre beszólsz, válaszolok rá normális hangnemben, erre megint beszólsz. Visszaszólok, erre kapom tõled a kritikát, hogy nem való nekem a fórumozás. No comment...
- "Bár akármirõl legyen is szó, mert kezd bonyolódni, mit is állítasz tulajdonképpen."
Miután jobban utánanéztem a dolognak, és az álláspontot, amire jutottam, a 220-as és a 221-es kommentben leírtam, hátha esetleg jó irányba tudom még terelni ezt a párbeszédet, de úgy látom, lövésed sincs, hogy mirõl beszélek. És persze megint csak én vagyok a hülye. Neked tényleg csak az a lényeg, hogy sárba tipord mások véleményét, ha nem egyezik a tieddel. Ennek így semmi értelme. Részemrõl itt téma lezárva!
Szerintem az evolució nem csak az ember fizikai fejlõdését hanem szallemi fejlõdését is magába foglalja és ez kb. olyan akkor mint a történelem, egy univerzális keret amibe majdnem minden belefér. :)
Hm, ezidáig nem beszéltél viccrõl, miért érzem úgy, hogy ezt most találod ki? Talán mert egyrészt nem volt ott a szmájli, másrészt én és szerintem senki sem értette viccnek, harmadrészt ahhoz képest, hogy csak vicc volt, elég keményen véded azóta is. Bár akármirõl legyen is szó, mert kezd bonyolódni, mit is állítasz tulajdonképpen. Akkor most hülye volt a fickó avagy sem? Én továbbra is csak azt mondom, hogy ez a jópofa minõsítés a cikkben teljesen helyénvaló és találó, és messze nem érdemel ennyi karaktert. Más egész könyvet írt ebben a hangnemben (Desmond Morris: A csupasz majom). Na de mindegy. Nem vagy te egy kicsit túlságosan érzékeny?
Tök jó lenne, ha ezeket ki lehetne tárgyalni itt az sg-n. Ez valami evoluciós cikk topicja, és egy rakás olyan probléma vetõdött fel, ami nem kapcsolódik a cikk témájához, de engem érdekelne.
Mondjuk legyen az egészségügy(ma inkább betegségügy). Az jobb példa. Full piaci alapon. Én a lehetõ legegészségesebben élek, 7 éve nem láttam orvost, benne lennék:D Valami biztosítást fizetnék magamnak, aminek az ára persze egészségi állapottól is függene, tehát olcsón megúsznám:). Na akkor pl igyekeznének az emberek egészségesen élni:) Egy gagyibb sürgõsségi szolgálat h ne pusztuljon mindenki azért maradhatna ingyéé.
Persze, hogy láttam. Michael Moore alapjában kommunista, persze ez nem jelenti, hogy a filmben nem mutat rá a problémákra és nagy százalékban talán lefesti a valós helyzetet is (valós problémákat is), viszont amiben õ látja a megoldást az még roszabb mint az ami jelenleg van (persze más problémák jelenkeznének, de ezek a problémák még kritikusabbak lennének). Az igazság nincs sem a jobb sem a bal oldalnál (és nincs a kettõ között sem). Az igazság valahol máshol van :) az igazság a szabadságban van.
Jah, egyes dolgokkal tényleg így van, de a rendõrséggel a lehetõ legrosszabb példát hoztad föl. Annál van az egyik legnagyobb szükség az állami irányításra. Amiket szerintem nem lehet enélkül megoldani: rendõrség, hadsereg, infrastruktúra.
Ha neked a ilyen igényeid vannak. :) Majd elfordulsz. Csak próbáltam párhuzamot vonni a kötelezõ befizetésekkel. Miért vonják le a fizetésbõl azt, amit az ember maga is félre tudna rakni, vagy befektetni? De szerintem nem az elvvel van a gond, hanem egyszerûen rossz helyre megy és bután, na meg a mértékkel.
Ja és akkor azt lövök le az utcán, akit akarok, vagy hogy gondoltad? Folyton izgulhatok, hogy a testõr vajon pont jó helyen lesz-e, amikor jön a golyó? Ez így eleve megoldhatatlan. Ráadásul a legerõsebbeken kívül mindenki csak szopna vele. Kb idáig tartana a civilizáció.
" a rendörség által az állam segít nekünk megvédeni az életünket és vagyonunkat."
Jó oké, a RENDÕRÖK MÁR MIóta Korruptok baszod.Hagyjad már a dumát.Egyébként Black..Te már lehet, hogy láttad, de ajánlom a Sicko cimû filmet, ennyit errõl...Persze abban is papolnak a demokráciáról, de..na mind1, sztem komoly.
Egyszerûen azokat nem kéne támogatni, akik a lehetõségeikhez mérten nem hajlandóak értéket létrehozni? Aztán ott van az is, hogy aki nem is képes rá, annak legyen meg valahonnan a biztonsága.
Na igen, itt persze vannak gondok, és kell is velük foglalkozni. Sajnos én nem látom át, hogyan mûködik a nyugdíj rendszer, de ha már ott van a befizetett pénz, miért nem fektetik be egy részét valami produktívba? Aztán megszólal bennem egy hang: mint pl. az egészségügy, vagy a rendõrség.
Ez lenne az ideális, sajnos nem ilyen egyszerû a valóságban. Különben ha ez lenne akkor nem kell állam akkor anarchiáról beszélnénk. Na most én relatív sokat tudok az anarchiáról és olyan anarchisták tollából olvastam sokat mint Rothbard vagy Spooner volt, de nem vagyok anarchista, én a minimális erõssen korlátolt államot látom megoldásnak. Adó nélkül is elérhetõ, de nem ez a fõ probléma ezért ezzel nem foglalkoznák jelenleg. Ha 3% adót fizetnék nem szólnák semmit, 50% azért már piszkos dolog, és jelenleg kb. ennyit fizetünk.
"Az életünk és vagyonunk relatív biztonsága mindenkinek az igénye" -Ha nekem ilyen igényem van, meg tudom oldani saját hatáskörben. Aztán aki akar, az fizessen a rendõrök után, de ne legyen kötelezõ.
Most amikor a rendszer lehetõvé tette, hogy százezres sõt milliós rétegekrõl legyen szó akkor már sajnos nagyon nehéz megoldást találni. Kevés olyan ember van akinek se családja, se barátja sincs, de ha mégis a vallási és civil szervezetek által mûködtetett erre a célra hozott szervezetek jobban segítenének rajtuk (és sokszor éppen ezek is segítenek még a jelenlegi esetben is) mint az állami bürokraták akiknek nem az acéljük, hogy holnap önnálóan megélj hanem az, hogy holnap is nálluk állj sorba, mert ha elfogy a sor akkor többet nem lessz rájuk szükség, tehát nem is oldják meg a problémád csak propaganda az egész ami temérdek pénzbe kerül de nagyon kevés embert állít lábra.
Van akinek nincsen családja. Van akinek már esélye sincs semmire. Nekik igenis illik biztosítani egy alapvetõ életszínvonalat. A bajok a többivel vannak. Akinek csak nehézségei vannak azt segíteni kéne újra hasznos taggá válni, nem pedig szintén eltartani (max ideiglenesen). Aki meg nem is akar hasznos tag lenni az dögöljön éhen. (többszázezres rétegrõl van szó, már ez megdobná az állami költségvetést:))
Ha 170-el száguldsz akkor mások életét és vagyonát veszélyezteted és erre megvan a rendörségnek a joga, hogy megakadályozzon. Ha részegen sétálsz és nem bántasz senkit és nem teszel tönkre semmit akkor viszont nincs neki joga megakadályozni, és tudomásom szerint általában nem is teszi. Az életünk és vagyonunk relatív biztonsága mindenkinek az igénye, a rendörség által az állam segít nekünk megvédeni az életünket és vagyonunkat. Ez egy igény kielégítése és produktív munka a részükrõl, fizetni lehetne adó nélkül is, de ez még nem is olyan nagy baj, ha csak erre menne az adó akkor gondolom max 3% adót kellene fizetni.
Viszont a szociális munka az legyen önkéntes adományokból és ne az állam dolga legyen, hanem elsõsorban a család, barátok, vallási szervezetek dolga. Sajnos egy olyan világot csináltunka amelyben a család sem törõdik más a nem éppen szerencsés családtaggal, könyebb azt mondani fizetem az adót és majd törõdjön vele az állam. Segíteni másokon mindég jó dolog, segíteni az embereket, hogy a társadalomba illeszkedjenek és megtalálják a helyüket mindég produktív dolog, csak ezt nem az államnak kell végeznie, ha ezt átengedjük az államnak, napról napra kevésbé leszünk emberek, napról napra gyengül az emberek közötti emberi kapcsolat, nem csak ismerõsõk hanem ma már sajnos a családtagok között is.
Az evolúció mi?Pff basszameg most nézem ezt a sicko filmet...hát no comment, ha tényleg így mûködik (egyébként meg szerintem is nagyvonalakban így müködik), szóval....nevetséges már tényleg ez az egész...Érdemes megnézni aki még nem látta.
Hawks is nyilván tisztában van a kérdés szubjektivitásával, de azért használta a "majomfaj" kifejezést, hogy jobban érzékeltesse az emberi evolúció gyorsulásáról tett megfigyeléseit (vagy csak pontatlan a fordítás :D). Ezzel én is tisztában vagyok, de komolytalanságból elvicceltem a dolgot, nem pedig beszóltam neki, mint ahogy azt te hiszed.
Továbbá éppúgy mint a homo erectust/habilist/ergastert stb nem embernek hanem õsembernek, elõembernek (de nem a mai értelemben vett embernek) hívjuk. De akár hívhatnánk õket elõneandervölgyinek is, mert nekik éppúgy az õseik, csak logikátlan róluk elnevezni. Mindenesetre ez teljesen szubjektív. Azokat a fajokat, amikrõl meg most elvileg vitázunk, szintúgy õsmajmoknak hívják, ha épp nem a hivatalos latin kifejezést használják, de mások meg közös õsnek hívják. Ez szintén teljesen szubjektív dolog. Nyilván azért hívják elsõsorban õsmajmoknak, mert sokkal inkább hasonlitanak a mai értelemben vett majmokra, mint emberekre, de genetikai szempontból, és az evolúciós törvényszerûségekbõl kiindulva (a fejlõdés emberi szemmel nézve lassú, de folyamatos) ezek sem majmok sem emberek. Ezért jött képbe a "közös õs" elnevezés. A lényeg, hogy ez szubjektív, és egyikõnknek sem lehet 100 százalékosan igaza. Az az ábra a wikipédián pedig nem a leszármazást mutatja, hanem a rokonsági fokokat a fajok között a genetikai, és tulajdonságokban megmutatkozó egyezések és hasonlóságok alapján fölülrõl lefelé egyre kisebb egységekre tagolva.
Azt mondtad, tanuljak meg olvasni. Te meg akkor tanulj meg a sorok között olvasni, mert a 28-as hozzászólást komolytalan tréfának szántam, erre te elkezdesz beszólogatni. Ez minden, csak épp nem jóindulatú vita, vagy épp ahogy te mondtad, mások véleményének formálása. Ez bunkóság. Emelett korábban nem oda lett besorlova rendszertanilag az ember, és most sem egyértelmû a besorolás (erre pont az általad figyelmembe ajánlott wikipédiás link elsõ mondatához rendelt lábjegyzet is utalást tesz, de ezek szerint ez elkerülte a figyelmed...). Emellett a rendszertan és az antropológia nem egy és ugyanaz, csak legfeljebb egymás társtudományai. Az ember evolúciós útját szórványos és töredékes leletekbõl póbálják meg rekonstruálni, így az ember származásával kapcsolatosan kialakított hipotéziseket akár a legapróbb felfedezések is formálhatják, alátámaszthatják, vagy megdönthetik. Így az általánosan uralkodó nézet az szokott lenni, ami a leginkább megingathatatlan, de nem az egyetlen, és az sem biztos, hogy az jár legközelebb az igazsághoz. Ha arra hivatkozol, hogy a tudósok többsége ezt vallja, vagy találja a leghelytállóbnak, akkor egy egész értelmes kis eszmecsere is kialakulhatott volna, de mivel arra hivatkozol, hogy a hozzászólásom "mint kiderült téves", így semmi más cél nincs, mint a másik véleményének sárba tiprása. Bunkóság...
Nem tudom pl, ha én mondjuk, mint szociális munkás hozzásegítek embereket a produktív munkához a társadalomba való integrálással, akkor én kitõl fogom kapni ezeket a juttatásokat? Hogy fog megjelenni a pénztárcámban?
A rendõrség vajon kinek az igényét elégíti ki? Tiédet, az enyémet? Én tudnék járni két securityval is az oldalamon, 170-nel a közutakon részegen bedrogozva, nincs szükségem arra, hogy a fakabát beleszóljon. Úgyhogy nyilván nem az enyémet. Valószínüleg csak azért vannak, hogy gátolják az én kibontakozásom.
Én azért választottam a képviselõket, hogy megakadályozzák az útonállókat nem pedig azért, hogy õk legyenek az útonállók. Az állam dolga, hogy segítsen megvédeni az életem és a tulajdonom. Itt vége a mesének. Ha valaki az utamban áll és veszélyezteti az életem, vagyonom ez ellen kell az államnak fellépnie. PONT. Én nem azért választom a képviselõket, hogy az életemet irányítsák hanem azért, hogy megakadályozák hogy valaki az életemet irányítsa (rajtam kívül). Az állam dolga, hogy biztosítsa a feltételeket, p, hogy két és több ember önnálóan és önkéntesen egymás között éljen, kereskedjen és munkamegosztásal boldoguljon, úgy, hogy ne sértsék másik ember vagyonát és életét. Semmi más.
Értem: ha #28-ban - mint kiderült, tévesen - beszólsz egy antropológusnak, akkor az csak privát vélemény, de ha utána valaki neked szól be és korrigál, az agresszív seggfej. Pedig az interaktív média nem arról szól, hogy minden hozzászólást angyalok kara és halk hozsánna kísér. Nem is értem, hogy minek írogatsz fórumokba, inkább rajzolj filctollal a monitorra, ott nem fenyegeti az a veszély, hogy más is kifejti a véleményét.
Elismerem, gyakran agresszív a stílusom, de amikor végiglapozok egy-egy itteni cikk hozzászólásain, miután kiröhögtem magam, elfáradok, és a századik címeres ökörség láttán már gyilkos hangulatban szólok hozzá. Pedig minden itteni fórumozóban értékelem, hogy érdeklõdik és van véleménye, ami nem mondható el a világ nagyobbik részérõl. Próbálok kicsit formálni a véleményeken és hagyom, hogy az enyémet is formálja az övék; néha sikerül, néha nem. Közben pedig mindannyian tanulunk valamit.