Nem hiszed el hogy az a gáz drágább mint a vezetékes? Fél európában a jövedelmek 6x 10x nagyobbak mint nálunk. A gáz drágasága ettõl függ nem úgy mint annak a féleszûnek a kijelentése, aki azt mondta hogy nálunk olcsó a gáz.
Azé figyelitek h kb az fél európa olajtársasága benne van a cuccban csak mi MOLunk nem?
Vicces srác vagy. Így lehet, h önmagában igaz, de ajánlom szíves figyelmedbe a NatGeo LNG tankerekrõl szóló filmjét, amelyben egy városi tároló tartály (amely jóval kisebb volt, mint egy tanker) felrobbanásáról is beszámoltak. Ami a tankerét illeti, többszörös Hirosima, sajnos a pontos számra már nem emlékszem.
Az LNG-ben tárolt energia kb. a 85%-a a kõolajnak. Tehát kevesebb energia van benne, mint egy hagyományos tankerben. Az LNG egyébként a vízhez hasonlóan viselkedik. Ha leszedik egy LNG tartály tetejét, akkor attól az nem robban be. Ahogy elkezd emelkedni a hõmérséklet a tartályban, forrni kezd és éppúgy, ahogy a víz is 100 fokon marad, amíg van belõle, az LNG is -161 fokos marad, amíg teljesen el nem forr.
A tiszta CO2-rõl beszéltem, az orr és a száj nyálkahártyájával érintkezve mivel azok nedvesek savat képez, és én azt már érzem.100ezer emberbõl esetleg egy rendekezik ilyen fokú érzékelõ képességgel.Amikor voltak tyúkjaink és én takarítottam õket, a levegõben éreztem az ízét annak a savnak ami a pipik által hátrahagyott anyagban található, és ez nem vicc. ( mellesleg kellemes aromás ízû sav van benne.) Mondhatnám aki nálam jobban ízlel és szagol az már szakképzett vadászkutya.
Bocs, a vegytiszta széndioxid, egy szintelen, szagtalan gáz. Ezért veszélyes nagyon. Tudom, mert nálunk az intézetben ezzel fojtják meg a laboregereket, boncolás elõtt. Amire Te gondolsz, az a "széngáz", az a kõszén elégésekor keletkezik, van benne mindenféle égéstermék.
Bravó! Ha egy konyhában a négy égõ meg a sütõ is megy, márpedig ez gyakran elõfordul, akkor szépen roncsolja a légzõszerveket. És a CO2 se szagtalan, hanem savanykás szúrós szagú.
Ami a merkaptánt illeti, kéndioxid is lesz belõle, annak minden hátrányával.
Ami pedig a folyékony földgázt illeti, jelenleg az oroszoktól függünk, csövön jön tõlük. Ha elkészül a horvátoszági terminál, akkor csak a függés iránya változik, igaz akkor az oroszok kevésbé tudnak a gázzal zsarolni. A magyar termelés ugyanis túl kevés.
"Egy tonna PB-gázhoz kb. 30 gramm etil-merkaptánt, vagy vele egyenértékû, kellemetlen szaghatású kénvegyületet kevernek. Ezen adalék egyébként a felhasználás során semmiféle külön veszélyt nem jelenthet, a gázzal együtt elég és az égési tulajdonságokat nem befolyásolhatja. Az égés során keletkezõ égéstermék már teljesen szagtalan."
A fenti szöveg a Prímagáz lapjáról való. Az etil-merkaptán vegyi összetétele CH3-CH2-SH Mi a hiba a fenti szövegben?
> Ha jobban elterjed a jovendo terroristak orulni fognak ennek.
"z elsõ mozzanat, hogy a földgázt mínusz 161,5 fokra hûtik, így cseppfolyóssá válik. Egy átlagos szállítmány - 150 ezer köbméter - feltöltése a tankerhajóba 10-12 órát vesz igényb"
Kivancs lennek mekkora energiaja van egy tankhajonyi folyekony gaznak,csak ugy sejtem,hogy ha felrobbantanak,az egy kozepes atombomba erejevel erne fel.Ha jobban elterjed a jovendo terroristak orulni fognak ennek.
"Az acetilén légköri nyomáson oxigénnel keveredve már 160°C - on vagy 1,5-2 bar nyomás felett - oxigén jelenléte nélkül is - környezeti hõmérsékleten hajlamos a bomlásra és robbanásra! Ezért csak megfelelõ körülmények között tárolható. "
Még van egypár gáz ami összenyomva, oxigén nélkül is robban.
A gáznemû szénhirogének között a propán és bután összenyomással könnyen cseppfolyósítható, a metán viszont nem, csak -161,5 fok alá hûtéssel. A levegõ is csak hûtéssel cseppfolyósítható. Az acetilént pld szintén nem lehet, a dissous-gáz palackban az acetilén acetonban van oldva és kovaföldben van adszorbeálva.(az aceton rengeteg acetilént tud oldani magában. Ezért a dissous-gázpalackot csak állítva szabad szállítani és tárolni.)
Azért jó tudni pár dolgot: - Az LNG nagyon drága, mert -- A cseppfolyosító üzem 1-3 milliárd USD -- A fogadó üzem 0,5-1 milliárd USD -- Egy tanker 250 millió USD
Az LNG cseppfolyósítása és szállítása 20-40% energiába kerül - az LNG semmiképpen nem egy CO2 barát energiaforrás.
LNG-t ott gyártanak, ahol rengeteg felesleges földgáz van és nem tudják elszállítani v. mit kezdeni vele. Pl. Brunei, ami egy sziget Ázsia déli részéhez közel v. Egyiptom és Algéria amik messze van Európától és nem lehet gázvezetéket kiépíteni.
LNG-t ott használnak fel, ahova nem vezetnek gázvezetékek, pl. elsõsorban Japán, aztán Írország, Anglia, az USA néhány állama.
Az LNG-bõl elõállított gáz kb. kétszer annyiba kerül, mint a gázvezetéken továbbított földgáz, viszont bárhova oda lehet szállítani, ahol van tenger v. tankerek számára hajózható folyó.
> Égésrõl szó se volt.
De volt, annal a resznel ahol a benzin oktanszamat emlegetted.
Csak probalom (joindulattal) ravezetni arra, hogy fogalmazzon pontosan. (tomorites != cseppfolyositas)
> Minden gázt lehet sûríteni a nyomás emelésével, de a kisebb molekulasúlyú gázok ettõl még nem lesznek folyékonyak...
Hat errol van itt nagyban szo.
Azt hiszem elbeszéltek egymás mellett. Minden gázt lehet sûríteni a nyomás emelésével, de a kisebb molekulasúlyú gázok ettõl még nem lesznek folyékonyak, lásd a metánt, vagy a hidrogént, míg a propán viszont már igen. Mivel a földgáz fõleg metánból áll, ezért kell hûteni, hogy folyékony legyen. Folyékony állapotban ugyanis jóval többet lehet egy tartályban szállítani, hiszen sûrûbb.
Ami az autógázt illeti, az propán-butánból áll, azt a tartályban szobahõmérsékleten is lehet tartani, nagy nyomáson, folyékonyan.
Na, akkor ugorjal neki megegyszer annak ket mondatnak.
Égésrõl szó se volt. Nem gyanús neked hogy amíg a PB-t csak simán összenyomják, addig a metánt hûteni kell? Vagy nem kell? Akkor jelenkezz a gázosoknál hogy megoldottad a problémát.
Na, miutan megtalaltad az Andaxint ami elgurult, olvasd el megegyszer amit irtam es azt is AMIRE irtam.
> Mit gondolsz a benzingõznél miért törekednek a minél nagyobb oktánszámra?
Egyebkent azert, hogy oxigennel keverve bizonyos kompresszio hatasara ne kovetkezzen be ongyulladas. Kozben - mielott megint bunkosbottal koszonsz be - nezz utana annak is, hogy mi az a harom dolog ami egeshez szukseges.
Nem igaz! Mit gondolsz miért hûtik a metánt ahelyet hogy egyszerûen összenyomnák? Akkor hülyék hogy azt csinálnák mint a propán-butánnal? Hallottál olyanról egyáltalán hogy valami nem bírja a kommpressziót? Mit gondolsz a benzingõznél miért törekednek a minél nagyobb oktánszámra? Nem tudsz arról hogy a szénhidrogének közül van olyan ami nem bírja a kompressziót, a metán az amelyik a legkevésbé? Az oktán bírja a legjobban, nem tudod?
"ha nagyobb a nyomás, akkor nem is kell annyira lehûteni"
A gázok összenyomáskor felmelegszenek, ez viszont minden gázra érvényes.
Tévedsz a földgázt csak hûtéssel lehet tömöríteni.Nem úgy mint a PB-t. A gázok egy részét lehet csak pusztán nyomással tömöriteni, ilyen a propán bután pld, másikakat meg csak hûtéssel, ilyen a levegõ alkotói meg a metán is.
"földgázt mínusz 161,5 fokra hûtik, így cseppfolyóssá válik"
Prsze ez meg energiába kerül, ami drágítja a gáz árát.
én nem vagyok szakértõ...csak laikusként kérdezem, ha nagyobb a nyomás, akkor nem is kell annyira lehûteni, vagy ha elég nagy akkor meg nem is kell hûtés....vagy nem?
http://www.iangv.org/default.php?PageID=130
mellényúltál, mert már léteznek ilyen autók, és futkároznak is
Miért nem ilyet tankolunk benzin helyett? Valószínûleg még nem is robbanásveszélyes, hisz minden lehût maga körül. Persze használat elõtt illene felmelegíteni...
Informatika és tudomány
