Ez amúgy nem tipikus jobboldali álláspont. Én például, bár jobboldalinak vallom magam, helyeslem az eü. pivatizációt, (persze nem a karvalytõke által), és új atomerõmû(vek) építését. Kérdés, persze, hogy mennyit bír el az ország, földrajzi adottságai révén. Emellett, fõleg tanyákon, szél- és naperõmûvek építését kell támogatni államilag is.
Nem! Éppen az a lényeg, hogy NEM csak atomerõmûvek környékénrõl kell adatot gyûjteni. Egy ilyen vizsgálatnak min. 10-20 évet kell lefednie és a teljes lakosságra nézve. Anélkül szart sem ér, kis populácóikra nézve.
Igen, az teljesen nyilvánvaló, hogy nem egy, nem is két atomerõmû környezetébõl gyûjtött adatokkal kell dolgozni. Sajnos az nem derült ki, hogy pontosan hány és mely erõmûveket vettek alapul.
Teljes mértékben egyetértek. Ha valahol több rákos beteg van rögtön a legközelebbi atomerõmûre mutatnak. Meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg valaki már évtizedek óta benzolt önt a folyóba.
Ez a Pannonplast már tetszik! Mo=Geotermikus errõforrás! Végre vkinek megjött az esze!!! Az a Genesis elég latyak... 1GW?! Hát kiröhögöm...
Nem. Fejbõl nem emlékszem pontosan, de több szerv is közösen.
Mellesleg az tök cslóka, hogy atomerõmûvek körzetében megfigyelünk dolgokat és kijelentjük, hogy ATTÓL rákos valaki. És ha vannak mellette egyéb üzemek, vagy bármilyen nagy vízfelület vagy folyó ami lehet szennyezett ami máshonnan kap vagy gyújt fertõzést, akkor ez igen csalóka lesz. A szennyezés máshonnan jön, de az atomerõmû mellett lesz rákos a delikvens, de nem attól.
Mennyit olvastál a témában és beszéltél olyan emberekkel akik ezzel fogalkoznak mondjuk kb. 20-30 éve? Az emberek kb. 90%-a tájékozatlan enyén szólva a témában, Csernobilt említve ez a szám még tovább emelkedik. Az áltagembernek sajnos GÕZE nincs se radiokatív sugárzásokról sem az atomenergiáról.
További probléma, hogy még az sem igazán tisztázott, hogy mitõl lesz rákos az ember, mert a teljesen egészséges környezetben élõ fiatalemberekkel is elõfordul ez. A véletlen jelenségek során is akadhatnak fura eloszlások a kis minta és vizsgálati idõtartam miatt. Egy ilyen vizsgálat csak NAGYON hosszú távon és nagyon nagy területre vetítve mutat valamit.
Nyilván nem azért vizsgálták ki alaposan, mert olyan sûrû az ilyen eset. Szóval kicsit az esélye, hogy véletlen. És nyugodtan lehet, hogy nem az, csak nem jöttek rá, mitõl van.
Valószínûsíthetõen a mainziak nem egy atomerõmû alapján vonták le ezt a megállapítást, fõleg, hogy többes számban szerepel az atomerõmû. Az is valószínû, hogy a 37-es és 17-es számok átlagok.
Nos, hányan is halnak bele - nem ferzõzés okozta - légúti megbetegedésekbe? Valószínû, hogy a közlekedés okozta szmoghoz már nem sokat ad hozzá.
És az egész világ egy nagy összeesküvés mi? Paks környékén is FOLYAMATOSAN figyelik a rákos megbetegedés statisztikákat és SEMMI eltérés nincs az átlagtól. Olvass el párat talán Aszódi Attila könyvei közül..
Tudtam, hogy csípõbõl kamunak fogod nyilvánítani. Nyilván a felmérésben konkrét adatok vannak. Nem hiszem, hogy egy Suddeutsche Zeitung valótlan állításokat tesz egy környezetvédelmi miniszter szájába. Vagy az MTI hazudik, és ilyen hír nem is volt? Honnan tudod, hogy nem figyeltek fel erre már máshol is - csak nem hozták nyilvánosságra?
Fél-egy éve volt a fókuszban egy társasház amiben egy tucat rákbeteg ill. rákban elhunyt ember élt(halt). Mindent kivizsgáltak és semmit nem találtak. Akkor most mi van?? Arról nem is beszélve, hogy egy évben hányan halnak meg léguti megbetegedésekben amiket a hõerõmûvek, szemétégetõk okoznak. Amíg az atommal jól bánnak addig az a legjobb energiaforrás.
Aha. Nagy kamu. Akkor miért nem figyeltek fel erre sehol máashol a világon? Nem említ konkrét helyeket, hogy hol mértek mikor és kit. Ekkora szórás még simán belefér. Bármikor fel tuodk állítani olyan statisztikai mérési rendszert, hogy ez igaz legyen. Ez a felmérés csak azért készült mega hír is, mert a németek újabban erõsen atomellenesek.
Sajnos az egyéni szélerõmûveknek ez a hátrányuk. Ezért kell sok, nagy területen szétosztva. Én nem állítom, hogy ez a végsõ megoldás (most úgy tünik, hogy az a fúziós erõmû), de egy lehetséges energiaforrás. Egyedül valóban nem életképes, meg más megoldásokkal együtt az lehet.
""De minden ilyen lelõhely az állam tulajdona, a bányajog alapján. Tehát nem használhatod fel." Még. Azonban a technológia adott, és az állam is elõbb-utóbb kénytelen lesz levenni a vaskalapot."
Van egy rossz hírem a számodra. A bányajog kisebb-nagyobb eltérésekkel a Római Birodalom óta ilyen Európában. Azaz, az ásványi kincsek mindig az adott ország tulajdona volt, olvass utána, ha nem hiszed. Még egy homokbánya megnyitásához is engedély kell, adóval és illetékkel. Türelmes lehetsz, sikeres nem ebben a témában.
Az USA-ban ez másképp van, ott a földbirtokosé minden jog, a bányajog is.
"Atomerõmû közelében több a rákbeteg gyermek? MTI 2007. 12. 09., 15:25
Több mint kétszerte gyakoribb a rákbetegség atomerõmûvek közelében élõ gyermekeknél, mint erõmûmentes területeken - állítja egy német tanulmány.
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s A mainzi egyetem felmérése szerint az atomerõmûvek öt kilométeres körzetében 37 gyerekben alakult ki fehérvérûség vagy más rákbetegség 1980 és 2003 között, míg a távoli területeken azonos populációs jellemzõk mellett 17-ben, azaz feleannyiban sem.
A tanulmányt a Suddeutsche Zeitung címû német lap hozta nyilvánosságra, és megszólaltatott egy névtelenségbe burkolózó szakértõt is, aki szerint a statisztikai adatok alapján az atomreaktoroktól még 50 kilométeres sugarú körben is fokozott a rákveszély gyermekekre nézve.
A német környezetvédelmi miniszter közölte, hogy megvizsgálják a tanulmányt."
Ja támogatással, az meg a NAGYBETÛS csõdöt jelenti!! Paks jelenleg 8-9 Ft/kWh áron termel a szélerõmûvekbõl meg 23-24-ért veszik át. Anyád...
Ja és a legnagyobb baj, hogy a szélerõmûvek pont akkor nem termelnek mikor kellenének, a nagy nyári melegeben és hideg télen mikor nincsenek frontok és nagy légmozgások. A kombinált felhasználás néllkül az én szembemben a szélenergia egy rossz vicc.
"De minden ilyen lelõhely az állam tulajdona, a bányajog alapján. Tehát nem használhatod fel." Még. Azonban a technológia adott, és az állam is elõbb-utóbb kénytelen lesz levenni a vaskalapot. "Ami az állítólagos silány terméseredményeket illeti, az olajos magvak terméseredményérõl nincs nyilvános statisztikai adat. A kalászosokról viszont van, igaz hogy nem a legjobb évet zárták, de csak kb 3 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly. Azaz az áremelés okát másutt kell keresni." Aha, és ezt hol mesélték neked? A normál termésátlagnak (nem kiemelkedõen jó év, csak átlag) jó ha a fele volt idén. Aki mást mond az hazudik, legyen KSH, vagy kormányszóvivõ, vagy tök mind1 ki, mivel a fogyasztás nem bõvült (a biodiesel egyrész picsányi kis mennyiség, másrészt árpát, búzát kukoricát nem érint), az árak mégis több mint a duplájára emelkedtek. De ha lemész a boltba, ott is azt látod, hogy 150 helyett 220 a tej, és ez már nem is igazi tej, hanem tartós vacak (az igazi meg 250-270. Vajon miért, mikor a tehenek se repcét, se napraforgót nem nagyon esznek? Most a többit inkább nem vesézem ki, valószínûleg azokat az infokat is hasonlóan megbízható forrásból szerezted be.
Ami a szélerõmûvet illeti: Egy ismerõsöm most õsszel vett meg egy tanyát Bercel mellett. Az elõzõ tulaj egyéni szélerõmûvel, és minden sallangjával (akkus energiatárolás, elektronikus stabilizátor, transzverter, stb) próbálta megoldani az áramellátást. Végül tavalyelõtt inkább bekötette a hálózatba. Ugyan ott évente kb. 290-310 napon keresztül fúj a szél, de így is gyakorta elõ kellett venni a petróleumlámpát.
Ja, annyit meg a szeleromuvekhez: talan itt sg-n volt egy cikk, amiben azt az otletet vazoltak, hogy hasznaljuk a "folos" szel-aramot hidrogen eloallitasra. Azzzal aztan lehet uzemanyag-cellat taplalni, elegetni, akarmit.
Sajnos azt kell mondjam, a bioddizellel es a szeleromuvekkel kapcsolatban tevedsz. A magas etolaj arat nem a biodizel temeles okozza, annak hanyada jelenleg gyakorlatilag teljesen lenyegtelen. Jelentosen befolyasolja viszont az arat az, hogy az idei napraforgo termes egyes teruleteken (pl. itt nalunk) csupan 30%-a volt a normalisnak. A szellel kapcsolatban: Magyarorszagon jelenleg ovatos szamitassal kb. 12-15 ev alatt terul meg egy ilyen beruhazas. Ha a kormanyzat tenyleg melleallna (es nem az energiaimportban lenne erdekelt), es normalis szabalyozast csinalna (tamogatas nem kell, csak kiszamithato, minden szereplonek elfogadhato feltetelek) akkor lehetne csinalni Magyaroszagon is normalis farmokat, ami egy orszagos meretu halozat eseten a szeljarasbol adodo ingadozasokat is finomitana.
A szélenergia szerintem egy rossz vicc, mondom ezt annak ellenére, hogy fél éven belül végzett áramléstechnikus leszek. Miféle környezetkímélõ energia ami mellé kell hagyományos erõmû és az egészet csak a szennyezõ iparágakból való bevétel tart fent? LÓSZAR!! CSAK olyan helyen engedélyezném, ahol vizíerõmûvekkel lehet kombinálni tározós rendszerrel. Hála istennek itthon az energiaügyi hivatal csak 300MW-ra adott engedélyt, pedig vagy 1800-ra kértek. Én már itt elkaszálnám az egészet. ATOMERÕMÛ! Az kell!
Az ember olyan, mint a birkák: kell egy megfelelõ inger, ami kiváltja a tömeghisztériát, és utána aztán még a szakadékba is beleugranak. No, erre a zöld energiára kellene valahogy ráuszítani a társadalmat és az államokat.
Geotermikus energia. Magyarországon hévíznek neveznek minden olyan forrást(legyen az természetes, vagy fúrt kút) amely legalább harminc fok meleg. De minden ilyen lelõhely az állam tulajdona, a bányajog alapján. Tehát nem használhatod fel. Ami pedig erõmûvi felhasználását illeti, direkt megkérdeztem egy geológus barátomat, aki szimplán röhögõgörcsöt kapott. Ami az állítólagos silány terméseredményeket illeti, az olajos magvak terméseredményérõl nincs nyilvános statisztikai adat. A kalászosokról viszont van, igaz hogy nem a legjobb évet zárták, de csak kb 3 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly. Azaz az áremelés okát másutt kell keresni. Ami a Bõs-Magymarosi erõmûvet illeti, ajánlom hogy olvasd el a Wikipédia vonatkozó cikkét, számodra is érdekes dolgokat írtak benne. Ami a szélerõmûveket illeti masszív támogatást élveznek, már az építés alatt is, és késõbb is magasabb áron veszik tõlük az áramot.
Ami a fûtésedet illeti, szerintem napkollektoros rásegítéssel kellene próbálkozni, már ha családi házban élsz. Itt egy minta: Ez a már kész kollektor Ez pedig még az építés közben Fenn a tetõn.
Biodiesel, étolaj: a jelenlegi ár irreleváns, az idei termés nagyon rossz volt, a búza, árpa, kukorica - minden ára kb duplájára emelkedett, nem csak amibõl bioüzemanyagot gyártanak. Ehhez képest az étolajon a +50% még kevés is. Szélenergia, napenergia: azért nem sok olyan cégrõl hallottam, akik pl szélerõmûvet építettek, majd éhenhaltak. Ja, és a tengerhullámzásból nyert energia kicsit kimaradt, pedig sokkal egyszerûbb és stabilabb energiaforrás, mint ez a kettõ. Geotermikus energia: én k.rvára örülnék, ha "csak" 70 fokos víz állna rendelkezésemre 24/7, mivel megspórolnám vele a fûtés és melegvíz számlát, ami enyhén szólva a legkomolyabb energia kiadásom jelenleg. Jelenleg úgy 40-50 fokos vízzel fûtök... Vízi erõmûvek: hát igen, nem kívánatosak, ha egy alapvetõen p.csány lejtésû folyóra csináljuk úgy õket, hogy elõtte több 100 km2 területû tengert gyártunk, széjjelb.szva vele megyényi területeket. Biomassza erõmû: a levegõben lévõ széndioxidot megkötõ növényeket égetik el, így gyakorlatilag ha ugyanannyi gazt újra is telepítenek, akkor nem okoznak vele kárt (jó, a talajt is karban kell tartani, de még így is nagyon megéri). Persze a fúziós erõmû jobb volna, ha nem volna csupán mese.
Az olajlobbi olyan erõs, hogy nem hagyja az államokat komoly pénzeket beleölni ezekbe a projektekbe. De a spekulánsokat õk sem tudják korlátozni és ha nagyon beindulnak iszonyatos pénzeket tudnak belerakni a befektetõk ezekbe a cégekbe. Ráadásul ezek komoly alapok 3-5-10 éves távval számolnak. Ezért nem kell aggódni, nagy pénzek komoly befektetõktõl kerültek ezekhez a cégekhez. Jó kilátások, megfelelõ forrás, szerintem is irány a csillagos ég.
Az a baj, hogy a spekulánsok(kockázati befektetõk) mozdulnak rá, hogy kihasználják a trendet. Ezeket csakis a pénz érdekli, azaz hasznot akarnak látni mindenbõl.
Azért örülök, hogy a tõke is felkapta a témát. Ilyenkor szoktak beindulni a dolgok:)
Én is így jártam. Háborogtam a hentesnél, hog miért ilyen drága, aztán kiderült h mindenhol ennyi:) Szerencsére az étolajat nem literszám isszuk, szóval nem emiatt adósodunk el.
Nem szabad a spekulációs tõkére hagyni az egészet, mert akkor tényleg csõd lesz a vége. Egyértelmûen tiszta, reális célkitûzésekhez kapcsolható állami programok köré épülõ fejlesztésekre van szükség. Bár sajna az államok is csak kapkodnak ebben a tekíntetben, ami érthetõ is, mert amíg a legnagyobb szennyezõ államok nem akarnak semmi kézzelfoghatót bevállalni, addig mindenki más csak próbálkozik.
Mondjuk az étolaj tényleg durva. Kb. a nyáron vettem étolajat utoljára (nem én szoktam ezeket vásárolni), akkor 279 ft volt egy üveggel. Most meg megyek a tescóba, mondom veszek egy üveggel ugy is kell, nézem 399 ft... a tescoc is 379... Körbe is néztem hogy tényleg-e a tescóba vagyok vagy valami hiperdrága üzletben de nem. Szóval nagyon durva. Etc... lassan a gázolaj is olcsobb lesz. Az lesz majd a fasza ha hála a nagy környezetvédelemnek nem kihalunk hanem éhen... (mert ha egyre nagyobb területeket ültetnek be a biodiesel miatt, akkor elõbb útobb az összes "magvas" termék ára az egekbe szökik például a kenyéré. Arról már nem is beszélve, hogy ezt majd mennyire megérzik a szegényebb országok lakói ahol már 1-2% áremelkedés hatására újabb százezrek kezdenek el éhezni)
Ez azért nem lesz olyan pukkanás mint a dotkomos, ahol megfoghatatlan immateriális javakba fektettek be a népek milliárdokat. Az újrahasznosítás, mint egyfajta energiaforrás egyre nagyobb szerepet fog kapni, ez nem vitás, szerintem. Csak abból a szempontból kockázatos a befektetés, hogy nem lehet pontosan tudni, melyik alternatív energiaforrás kerül ki gyõztesen. Ez az iparág nem olyan mint a dotkomos vállalkozások, ahol egyik napról a másikra eltûnnek a vállalatok. Az energia nem vész el, csak átalakul, bár ha rossz lóra tett valaki annak mindegy. Az olajár-csökkenésrõl meg annyit, hogy már nem fog csökkenni az ára huzamosabb idõre. 2020-körülre már alig lesz kõolaj, a földgáz pár évtizeddel még túléli. Elõször csak lassan fog emelkedni a kõolaj ára, majd gyorsan az egekbe fog szökni, aztán meg ha a vállalatok nem képesek váltani, becsõdölnek. Mondjuk a repülés is nagyon sokba fog kerülni, de nem tudom meddig mehetnek még kerozinnal a gépek. Aztán lehet hogy másként lesz, ez az én véleményem.
Cserébe a szél és napenergia nem feltétlenül akkor áll, és áll akkor rendelkezésre, amikor szükség is van rá, ezért melléjük gyorsreagálású - pl. gázturbinás - erõmûveket kell létesíteni.
Ami a lufi kidurranását illeti, perpillanat a durr "D" betûjénél tartunk, csak sok még a süket.
Biodízel: következmény, az étolaj ára a másfélszeresére nõtt, alig három-négy hónap alatt. Viszont a kõolajszármazék dízel ára sem csökkent.
Szélenergia: pár szélerõmûvet felépítettek az igaz, de az erõteljes támogatások ellenére sem túl gazdaságos, még a szelesebb területeken sem.
Napenergia: mint a szélenergiánál. Mindkettõnél komoly összegû beruházásra van szükség az erõmmû felépítésénél, ez viszont csak lassan térül meg. Az energiaforrás alacsony szintû, nagy területet foglal el.
Geotermikus energia: Magyarországon elég kevés található belõle, a közhiedelemmel ellentétben. A 2002 -es adatok szerint összesen 1204 mélyfúrást tartanak nyilván. A valaha fúrt kutakból azonban csak 840 körüli mûködik még, de azok közül is csak 4 kút ad 100 Celzius fok feletti vizet. A többség csak többé-kevésbé meleg fürdõviznek jó, energiatermelésre nem.
Vizi erõmûvek: politikailag nem kívánatosak, mint a Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõ, pedig kisebb, helyi erõmûveknek még mindig ezek lennének a legalkalmasabbak. Persze az erõmûveknek alkalmas helyek száma nem sok, és számolni kell a politikai ellenzéssel is.
Biomassza erõmû. Másodlagos energiaforrás, amely azt a mellékterméket használja fel jó esetben, ami amúgy veszendõbe menne, ahogy támogatói állítják. A valóságban ezek a melléktermékek többnyire hasznosítva vannak, vagy mint állati táp, vagy mint talajjavító adalék, vagy a gyártás hõ- energiaszükségletét fedezi, stb. Pl. a fafeldolgozó iparban a fûrészport többnyire ragasztóval keverve farostlemezt állítanak elõ, vagy a többi hulladékkal együtt felfûtik a kazánban, gõztermelésre.
A tõzsde kitermeli azt a pénzt, ami kell a zöld energia kutatásokhoz. Az energia a századunk legnagyobb üzlete, a következõ századé pedig az advanced recycling lesz. ;-)))
egyértelmûen kidurran majd ez is, de az nem jelent megsemmisülést, csak normalizálódást, integrálódást. ha addig meg kitermel a hájp google meg paypal színvonalú hasznos jószágokat, akkor megéri. elõre is köszönöm, hogy valakik a saját pénzüket kockáztatva felfuttatják a dolgot. még akkor is, ha azt a pénzt elõtte rólam akasztották le.
leginkább attól félek, hogy a nagy lázban nem látják majd a fától az erdõt és az elavult eszközök kidobásával végül több kárt okoznak, mint amennyit az újjal spórolnak.
Informatika és tudomány
