gondolom 2009-ben még kiröhögtek volna, ha a Nemezist emlegeti valaki. Közben el telt 8 év, és a kutatások haladnak. Nagyon úgy néz ki, hogy a Napunknak van egy "testvére", csak baromi messze vannak egymástól, de a tesó annyira azért nincs messze, hogy ne zavarjon be az Oort - felhő viszonylagos rendezettségébe. (ez pár hónapja volt a Natgeon). A hír meg ez: http://index.hu/tudomany/2017/06/17/nap_nemezis_iker_csillag/
"Tudósok számítógépes modellekkel szimulálták, hogy a gravitáció hatására hogyan is születnek meg a napok a gázokból. Az egyik ilyen szimuláció során jutott Pavel Kroupa, a University of Bonn tudósa arra a következtetésre, hogy a csillagok párban születnek. Erre azonban nem volt közvetlen bizonyíték egészen a nemrég publikált Perseus tanulmányig "
"A Nemezist és a mi Napunkat, bár párban születtek, mindezt nagyon messze egymástól: a tanulmány szerint 500 millió csillagászati egység választotta el a két égitestet. "
Ügyes, nagyon ügyes...!:) Most, hogy közeledik 2012 és megdõltek azok az állítások is, hogy már 2008-ban lehet látni a közeledõ 'valamit', gyorsan kitaláljátok ezt a 300 éves mesét... Szép munka!:)
Nem mostani cikk, de hátha. A bolgyó a tizenkettedik bolygó, amit már a maják is leírtak a naptárjukban. Jellemzõen 16 ezer évenként tér vissza a bolygó, az elõzõ ütközésnek köszönhetjük, hogy egyáltalán létezünk. A következõ visszatérés 2012 körül várható, a maj naptár szerint. Viszont, mivel eredetileg most nem 2008-at írunk hanem 2008-300-at (köszönhetõ Bíborbanszületett Konstantinnak, aki betoldott 300 fiktív évet a történelmünkbe) így a mi életünkben nem fogjuk látni az anyabolygó visszatérését. Akár tetszik,akár nem, igazi naptár szerint még 1708 körül járunk. A másik pedig az a tény, hogy a maják, akik évezredekkel elõre megcsinálták a naptárt, nem véletlenül hagyták abba, mert tudták azt is, hogy az anyabolygó visszatérése után nincs ember, aki megmondja, hogy mi lesz. A régiek sokkal többet tudtak, mint mi, de ez majd 300 év múlva fog kiderülni.
Még valami: Nincsenek véletlenek.
hm..csillagászat 1-es.. nézzük át.. 1. nagyritkán? kurvára nem nagy ritkán csak mondjuk nem látjuk ugyanis a hold s*ggébe csapódik be amit nem felénk tart mint azt megtanultuk 6.-ban 2. persze ritkábban mint más bolygókba, pl a földbe, ugyanis ami megy a hold felé és beleütközne, piff. beszívja a föld, 3. ami beleütközne akármelyikbe és messzirõl jön, Kuipier öv stb, azt szépen megmarkolja kedves Jupiterbarátunk és õ eszi meg.
Hihetetlen mennyi baromságot tudtok összehordani. Viccesek ezek a hozzászólások, jót szórakoztam.
Igen, kilóra mérik a mûholdakat :)
A legtöbb mûhold könnyû, légies szerkezetû, nagy napelemtáblákkal. A belsejük is nagyrész üregesnek tekinthetõ. Még a ritka felsõlégkör is nagymértékben befolyásolja a mozgásukat.
A LAGEOS holdak tömör fémbõl készült golyók, csak prizmák vannak az oldalukon, meg az a plakett a kontinensek múltbeli, mai, és jövõbeli állásával. A pályájukat a gravitáción kívül más nem nagyon tudja befolyásolni, nagyon kicsi a hatásheresztmetszetük. Pont ezért jók gravitációs anomáliák feltérképezésére, amiket pl. a hegyek okoznak.
Ezek a kutatók soha nem jelölik meg a forrásaikat, gyaníthatóan azért mert nincs nekik.
Ja és az nem számít hiteles forrásnak hogy elõzõ életükben atlantiszi fõpapok voltak és regressziós-hipnózisban emlékeznek vissza az akkoriban történtekre :)
btw az egész letûnt civilizációk téma tényleg érdekes (mert elméletileg tényleg lehettek ilyenek) de az ilyen "kutatók" hiteltelenné és nevetségessé teszik az egészet :(
Egyes tudósok szerint az sg tudományos fórumain egy óra alat annyi hülyeség termelõdik, hogy ha azt energiává lehetne alakítani, akkor az így nyert energia az emberiség várható energiaigényét a következõ száz évben bõven fedezné.
A letûnt civilizáció a kutatók szerint nem volt technikai. Az energiát kristályokból nyerték (a kutatók szerint).
Az Ürodüszeia 2001-ben magától kiemelkedett. Amúgy, jó hogy eszünkbe jutott: ha valahol elhagyunk ilyen cuccokat, jó lenne beletenni pld. egy rádióadót, amely jeleket sugároz. Különben egy nagyon fejlett technikával nem leeht gond átfésûlni egy bolygót, és minden gyanúsat megtalálni. Megint csak a sci-fire hivatkozom: a star Trekben mérföldekkel egy idegen bolygótól detektálják az életjeleket.
Egy pl 5x5 méteres szonda a Hold felszínén valahol ami nem feltétlenül csilli-villi krómozott hanem mondjuk funkcionálisan szürke, lehet hogy szimetrikus de lehet hogy nem az, ha tudnánk hogy létezik és lenne elképzelésünk még arról is hogy hogyan nézhet ki...
Ez kb olyan mintha azt mondanám hogy leraktam egy táskát a földre valahol az Alföldön te meg találd meg :)
A Holdon nincs szél, nincs guberáló cigány már évszázmilliók óta. Csak egy-egy meteoritocska csapódik be nagyritkán. Ott, ha valamit leteszel a talajra, az olyan, minta pedáns német csomagmegõrzõbe raktad volna le. Akkor most mi van?
Ennyi erõvel lehet hogy a Mars is tele van idegen szondákkal csak ha az ember nem tudja hogy pontosan hol van akkor nem fogja észrevenni, tût a szénakazalban.
A TS fõként kínai távcsöveket árul (SkyWatcher), persze van náluk más is, (Meade, Bresser stb.) de azok is ott készültek. Ami nem, az legalább kétszer annyiba kerül, ill. nincs is a listán (érthetõ módon) inkább csak rendelésre hozzák. A gyakorlatban ez nagyjából azt jelenti, kb. egyel nagyobb távcsövet vehetsz ugyanannyi pénzért. Pl. refraktorok esetén legalább egy inch-el, reflektorokból inkább 2-vel nagyobbat. Kezdõ távcsõnek az áruházi 5-6 cm-es (10-20 eFt körüli) távcsövekkel nagyon nem lehet melléfogni. Bolygózni úgyis kicsik, a hold jól néz ki velük, a mélyegek is, mert azokhoz nem kell nagyítás, ott az átmérõ a lényegesebb. Nagyobb mûszert már nem is nagyon árulnak, ilyen helyeken. Ill. kezdõknek azt jobb szaküzletben megvenni. De ha már van némi „bóvli távcsöves” tapasztalat, akkor a durva optikai hibákat vagy a tubushoz nem való állványt úgyis kiszúrja az ember. Én nem hiszek az egy életre szóló távcsõben. Jobb a fokozatosság.
Ez igaz, feltéve ha az említett régebbi civilizáció valóban hasonló volt a mint a miénk, szeretett barominagy és látványos épületeket emelni idõtálló anyagokból, extrém mértékben megváltoztatta a környezetét és belakta az egész bolygót.
Viszont ezek közül egyik sem feltétele egy fejlett civilizációnak szal csak azért mert nem találtunk eddig semmi látványosat az még nem azt jelenti hogy a miénk az elsõ és egyben az eddigi legfejlettebb civilizáció, elméletileg bõven megvolt rá az esély hogy az elõttünk lévõ korokban egy faj eljuthatott magas szintre de mára a nyomaik is eltûntek.
(nem azt mondom hogy volt ilyen hanem azt, hogy van rá esély hogy volt sõt, még akár az is belefér hogy NEM emberi volt az a civilizáció, túl keveset tudunk az elmúlt párszáz-millió évrõl ahhoz hogy elvethessük ezt a lehetõséget)
LAGEOS-ról a Wikipedia cikk 8,4 millió éves élettartamot ír, a 200 millió évrõl a magyar Ûrhajózási Lexikonban olvastam. Mondjuk az utóbbi hitelesebb forrás, de hátha a NASA jobban tudja. Ha má' õk lõtték fel... :)
Nem értek veled egyet. Nekem volt egy kínai távcsövem. Elég jó helyen vettük photosboltban. Annak az áráért tudtam venni egy távcsõszolgáltatónál sokkal jobb minõségû árut. A mechanika stabil, nem torzit a kép. Mondjuk az már tény, hogy manapság szinte minden kínából származik.
Másrészt, ahogy stremix is írta, piramisok... a megalitikus kõépítményekrõl nem is beszélve. De már az õsember környezetformáló tevékenységének is van nyoma, pl. mamut kihalása.
A mûholdak meg nem potyognak le. A pályamagasságtól függ, hogy mennyire fékezi õket a felsõ légkör. A nemzetközi ûrállomás pályakorrekció nélkül néhány év alatt lezuhanna, de egy geostacionárius mûhold ezer év alatt csak 1 km-t süllyed, tehát kb. tízezer évig fent marad. Ami pedig a Nap körül kering, az nem fog visszajönni a Föld közelébe...
A nagy sûrûségû geodéziai mûholdak pedig, mint a LAGEOS, várható élettartama 200 millió év. A NASA készített az oldalukra egy kis fémlapot, amin rajta van a kontinensek mai állása, hogy ha egy jövõbeli civilizáció megtalálja, akkor tudni lehessen hogy melyik földtani korban lõtték fel:
Bocs, gyalikukac-tól akartam kérdezni. Mert szerintem az áruházi távcsövek minõsége manapság nem sok kívánnivalót hagy maga után. Kezdõtávcsõnek azok a legjobbak. Ha rákap az ember, úgyis vesz egy nagyobbat. Az meg, hogy Kínában gyártják szintén nem kritikus. Azonos anyagi ráfordítás mellett egy kínai távcsõvel többet fog látni az ember, mint egy japán vagy orosz csodával.
A piramisok 4000 éve állnak, ezért az a 3000 év kevés sztem h eltûnjön minden nyoma a civilizációnknak. Sokminden megmaradna a föld alatt is. Ezért sztem is lenne nyoma egy hasonló kultúrának, ha létezett volna.
Errol nemreg vegeztek egy felmerest tudosok. Ha az osszes ember most eltunne, 3000 ev mulva nem mondanad meg, hogy itt valaha civilizacio es varosok voltak. A termeszet visszavenne a bolygot. A muholdak meg tudjuk, hogy par evtized alatt bepottyannak a legterbe, szoval az is max 100 ev es tiszta az egbolt.
tyúklép tudod ez egy tudományos fórum és gondoltam csak olyanok írnak ide akiknek van valamennyi ismeretük a témával kapcsolatban. Ennyi erõvel az egész fórumnak semmi értelme mert mindenki írhatna hülyeségeket. Su0my hsz-hoz annyit fûznék, hogy elõször mielõtt mond valamit nézzen utánna a szó jelentésének. És tudd meg, hogy idézem: " 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél." Ez úgy ahogy van baromság. Szabad szemmel nem fogod jobban látni a galaxist mint a bolygókat. Ugyanis a galaxisok sokkal haloványabbak mint a naprendszer bizonyos bolygói. vénusz, mars, jupiter, szaturnusz, uránusz. Most ne az X-bolygóra gondoljatok. Az egyértelmõ, hogy halványabb mint a galaxisok. Az androméda galaxis pl: 3.40M . Ez az x bolygó, mivel még nem fedezték fel, sokkal gyérebben fénylik.
Jó cikk, tetszik.
A flémhez annyit, hogy érdekes, a legtöbb ilyen eszetlen elmélet jó régi, ez a táguló Földes is legalább 150 éves lehet. Azóta milliószor megcáfolták, de egy csecsemõnek minden vicc új. Gondolom egy darabig még lesznek a jövõben olyanok, akik beveszik. Amíg lehet könyveket írni róla, és megélni a hiszékenyekbõl, biztos
A történelem már izgalmas kérdés, hogy mit tudtak a régiek, és mit nem. Nem zárok ki semmit, hiszen a régészek még a nemrég történt dolgokban sem biztosak, de azért egy olyan civilizáció, mint a mienk, sokezer éve, elég valószínûtlen. Pont itt az SG-n volt róla cikk, a modern kornak olyan hatásai vannak a Földre, amiket évmilliók múlva is ki lehet mutatni.
Szóval ha lett volna egy technikai civilizáció a Földön, mondjuk 1 millió éve, a mienk nem is létezhetne, mert õk már elhasználták volna az összes kõolajat, kibányászták volna az összes elérhetõ ásványkincset, kipusztították volna az élõvilág nagy részét, szeméthegyeket hagytak volna maguk után, hatalmas mennyiségû betont, cementet, többmilliárd emberi csontvázat, az ûreszközeik pedig körülöttünk keringenének. Ilyen lesz a Föld 1 millió év múlva...
Lehet hogy értesz a csillagászathoz (én nem, ezért nem is szóltam hozzá eddig) de az emberi kommunikációhoz igen (Te nem , ezért miért szóltál hozzá?) ... kiisb kommenjébõl messzirõl süt az irónia, én kb 10 percig széles mosollyal vigyorogtam rajtam, mert többé-kevésbé ÉRTEM A HUMORT :)
A magyarázat egyszerû. Egy galaxis mérete nagyon sokkal nagyobb mint egy bolygóé. Fogalmam sincs hány 0-t kéne leírni, de biztos nagyon nagy szám. Ezért látszik, hiába van messze. A bolygó amit keresnek meg pici, és kevés ott a vény is. Egy galaxis több millió csillagja viszont veszettül világít.
bármennyire is furcsának látszik, ha 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél.
meg lehet ez is flood, de ugye a gömb sugarának növekedésével négyzetesen növekszik a gömb felülete (A=4*pi*sugár a négyzeten). na most képzeld el, hogy a Kuiper-övön kívülrõl ez mekkora felületet jelent: ezt kéne tûvé tenni ;)
plusz bejön tényleg az is, amit gyalikukac úr nagy szakértelemmel 2 mondaton belül 3-szor is megismételt: öléggé sötét az objektum valószínûleg és nem azért, mert nem fújja kívülrõl a talpramagyarhííííííííaházá-t..
arrakistor meg sajnos más eset. gyógyíthatatlan. belülrõl nõ a hülyeség. :S xD
öregem, hogy te mekkora egy primitiv suttyó vagy.. ehhe az 1 dologhoz értesz lerí a hsz-edbõl és akkor ösz itt arcolni.. pont az lenne a lényeg, hogy mindenki mûvelõdjön valamelyest.
Istenem ennyi tudatlan embert itt a fórumban. Ha nem értetek valamihez akkor minek írtok baromságokat? Tudod kedves Sw3n ha értenél egy kicsit is a témához akkor nem kérdeznél ilyet. Tudod minden objektumnak amit az égen látsz fényereje van. Ezt magnitudoban adják meg. A nap kb -27 magnitudós a hold már csak -13 kb teliholdkor. A jupiter maximum már csak -1.7 magnitudo. Az emberi szem fényszennyezett környezettõl mentes helyen általában 6 magnitudós objektumokat lát még. Tehát minék kissebb a szám szval minuszba lemegy, annál fényesebb az adott dolog. A plútó 14 magnitúdó kb. Minél távolabb van annál halványabb. Ráadásul a bolygóknak nincs saját fényük! Tehát ha egy csillag lenne olyan távolságban mint az X-bolygó akkor azt látnánk. De a bolygóknak nincs saját fényük. Ezért nem látod azokat amik messze vannak. A vénuszt, marsot, jupiter, szaturnuszt és az uránuszt még lehet jó viszonyok mellett szabad szemmel látni. Csak, hogy tudd a távoli galaxisokat azért látjuk mert ott több ezer csillag van. És van saját fényük. Én Amatõrcsillagászkodom és van távcsövem is. A plútót pl.: nem lehet vele látni. Jah és ne ilyen Tescos kínai csodákra gondoljatok mert kiisb is irt vmi zagyvaságot. Tescoba távcsõ ...
Ma felhívott egy haverom az X bolygóról. Jó srác. Azt mondta, hogy a jövõ hét csütörtökre megszervezte, hogy minden középiskolában az udvaron raknak egy nagy tábortüzet, amivel kivilágítják a bolygójukat, és majd akkor nézzük meg õket. Le is mentem a TESCO-ba egy távcsõért, hogy lássam végre azt a rusnya képét.
Lol a linkelt oldalon már van videó hogy minden bolygó növekszik. :D
Svejk-ben volt hogy a földön belül van egy másik föld, ami nagyobb mint a külsõ föld:D akkor szerintem már ez is megálja a helyét.
A pangea elmelethez csak egy megjegyzesem lenne. A Fold annak idejen elegge eldeformalodott, amikor egymasnak mentek a Hold elodjevel. Egy ilyen utkozes kepes akkora felszini deformaciot okozni, hogy egy helyen kialakuljon egy vastagabb kozetlemez. Az alabukasi zonak megletet nem kell elhinni, eleg ha megvizsgaljuk, hogy tunik-e el oceani lemez szarazfold alatt. Ha igen, akkor annak valahova mennie kell. (es igen, van olyan lemez ami zsugorodik)
A belinkelt animacio egybkent tartalmaz par jol lathato morph effektet is, tehat a bemutatott szilard foldreszek alapterulete is valtozik rajta, a forma deformalodasa nelkul. E melle jon meg a magneses iranyok elterese, tehat az, hogy a regebbi szarazfoldi kozetretegekbe fagyott magasnes kristalyok iranya nem egyezik meg a jelenlegi iranyokkal, tehat az adott kontinens azota jopar fokkal elfordult az eszak/del iranyhoz kepest. A videon bemutatott elmelet jol nez ki, de sajnos tul sok helyen vannak benne lathato hibak.
A kulso bolygo elmelet lehetseges, de inkabb valoszinu, hogy ha volt is ott valami, akkor az a naprendszer kialakulasa soran elszabadult es kirepult a Nap gravitacios mezejebol. Ha egy urhajo kepes erre tisztan gravitacios gyorsitassal (parittyaeffektus), akkor egy kisebb szilard bolygo is kepes lehetett ra. Az, hogy miert nem latjuk pedig egyszeru: tul kis meretu, tul messze van, semmi nem vilagitja meg, sajat fenye pedig nincs.
2.5 millió fényévre van az Androméda. Azért a pont még mindig ott van nálad. :)
sw3n: Az Androméda kb. 4.4 magnitúdóval rendelkezik. A Plútó 13-14 magnitúdós, mivel csak egy kavics a naprendszer szélén. Amúgy ez valamikor középiskolás anyag volt. Nem tudom milyen a mostani tanügyi rendszer.. :)
Picit gondolkodj már, ez nem ki-néz-messzebbre verseny. Tiszta éjjel szabad szemmel látom az Andromédát, ami két millió fényévre van, ha pedig nem veszem fel a szemüvegem, akkor a monitoron 30 cm-re levõ légypiszkot se látom tisztán. Ez most szerinted akkor ellentmondás?
Sztem arrakistor egy spambot, minden témában a legnagyobb baromságot dobja be, mint világmegváltó elmélet/elhallgatott igazság... Ilyen hülye ember egyszerûen NINCS.
Pár komment a video alól aik megtetszettek:
"3-4 szuperkontinens - széttörés, ütközés összeállás szuperkontinensé periódus után már nagyon valószínû, hoyg nem igazán látunk olyan partvonalat, ami nem illik össze semmivel (azaz nem ütközött eddig semmivel. ami ütközött, az most egy hegylánc része lásd himalája az régen india partvonala volt) ha viszont így van, minden partvonal megegyezik valamivel, akkor jóeséjjel össze lehet õket rakni egy gömb/tojás alakká. szerintem."
"Az új elmélet fõ eleme, hogy tagadja a közetlemezek alábukását. Szerinte csak szétterjedés van (spreading) de nincs alábukás (subduction). Kíváncsi vagyok, hogyan magyarázza a hegységek keletkezését. Azok ugyanis vagy két szárazföldi, vagy egy szárazföldi és egy óceáni lemez ütközésével keletkezhetnek. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szárazföldek idõnként közelednek is egymáshoz."
Sok mindent leírtak a sumérok, de a görögök, rómaiak is. Például azt is, hogy a Hold egy istennõ, bájos orcával. Aztán a valóság elég parlagias, vagyis köves.
Talán, elképzelhetõ belsõ növekedés is, ha mondjuk volt olyan idõszak, hogy tegyük fel sokkal vastagabb volt a szilárd kéreg aminek esetleg késõbb a nagy része fokozatosan képlékenyebb lett és így nagyobb térfogatúvá vált. Vagy esetleg fizikai kémia okok miatt sok anyagból másfajta, kisebb sûrûségû vagyis nagyobb térfogatot igénylõ anyagok jöttek létre .
Egyébként visszatérve az x-bolygóra, a sumérok (állítólag), azért írom hogy állítólag mert én is csak 1x láttam róla egy filmet. Na szóval állítólag már évezredekkel ezelõtt felrajzolták a teljes naprendszert, ami az akkori technikával ugyebár lehetetlen, na mind1 nem is ez a lényeg, hanem az hogy volt 10edik bolygó, ami a fent is illusztrált pályán keringett. Szerintük a bolygó mérete 5x a földének.
Azért ebben van valami, én is azt tartottam mingíg is egy megmagyarázhatatlan dolognak, hogy miért van az, hogy valaha az összes kontines egy földrészt alkotott. Bár ennek azért szerintem kézzelfoghatóbb a magyarázata, mégis majdnem ugyanaz, mint a növekvõ föld elmélete. Ugyanis a föld valóban növekedett, csakhogy nem önmagától, hanem egy másik "földtõl" ami a bolygóba csapodótt és így hozta létre a ma ismert földet és a holdat. Talán ezzel magyarázható az is, miért volt egybefüggõ szárazföld. Véleményem szerint azért mert a becsapódás közben ható erõk, a becsapódás irányából, a másik oldalra kényszerítették az anyagot, monthatnánk azt is, hogy egy krátert hozott létre, ez a kráter pedig a mai óceánok árka lenne.
Minden égitestet belülrõl egy fehér lyuk , egy inverz univerzum negatív térideje , az inverz téridõ fordított idejû és méretû fekete lyuka táplál belülrõl az idõk végezet óta. Ez a végtelen univerzum rövid története.
alapjaiban ROSSZ a tudományos okostojások naprendszerkeletkezési elmélete, mivel minden bolygó és égitest belülrõl növekszik!!!
Mindig is érdekelt ez a téma...Habár én tök hülye vagyok matekból, és tuti nem vennék észre semmi rendelleneset a meteorok-bolygók-üstökösök mozgása között,azért nagyon örülnék neki ha tényleg találnánk 1 10-1edik bolygót.Már csak azért is, mert akkor hátha abban is találnak a csillagászok vmi oda nem illõt, és elkezdik keresni a 10ik bolygót, ami mondjuk 2x akkora lenne mint a Jupiter...Na jó elkalandoztam:)Az lenne a legszebb ha már kereskedelmi kapcsolatokat ápolnánk a Tûzkeresztség galaxis meg az Androméda köd lakóival
azé iksz bolygó, mer az olyan kúl, és így többen kattintanak a cikkre :)
Eredetileg nem azért nevezték el X bolygónak mert az lett volna a tízedik? Csak mert ha igen, akkor ez kicsit elferdült azóta :D
Két legenda vam: 1. Nibiru: bolygó 2. halálcsillag: barna törpe
A #2 valószínûtlen, mert nagyobb felfordulásokat okozna. #1 elképzelehtõ, de szerintem jóval kijjebb van a Kuiper-övön. Interpollálni kellene a Mars-Jupi között lévõ aszteroida-öv adatait, és valahol ott kint meg is lenne a Nibiru (X bolygó).
> végülis, ha így állnának minden tudományos problémához, hogy bizonyos része elhanyagolható... Érdekes meglátás, pont egy "tudós"/kutatótól.
Amit ugye ha ugy olvasol VEGIG, hogy nem eroszakolod bele az ilyenkor kotelessegszeruen jelentkezo rosszindulatot, nyilvanvaloan lejon a cikkbol, hogy egy szamitogepes modellt alkalmaztak a jelenseg szimulalasara, ami meg jonehany pontban nem 100%-os pontossagu ezert a kollegaja altal felvetett problemak egyelore "elhanyagolhatok":
"Jelenleg egy realisztikusabb szimuláción dolgozik, amivel részletesebben tanulmányozhatja elméletét."
Hja, csak azokat csillagok alkotják, amiknek saját fényük van. A körülöttük lévõ bolygókat mindeddig csak következtetéssel látták meg (pl. gravitációs hatásuk a csillagra, vagy a fényének elhalványítása ahogy elhalad elõtte). Egy Plútón túl lévõ töksötét sziklát nagyon nehéz megtalálni, fõleg ha olyan anyag alkotja, ami elnyeli a Nap fényét, és keveset tükröz vissza belõle.
"az öv objektumainak pályái jóval távolabbra nyúlnak mint azt a megfigyelések tükrözik, és a nagy dõlésszögû pályákra sem ad igazán magyarázatot. Ezeket Morbidelli is elismeri, a csapat szerint azonban ezek elhanyagolható problémák" végülis, ha így állnának minden tudományos problémához, hogy bizonyos része elhanyagolható... Érdekes meglátás, pont egy "tudós"/kutatótól.
Na akkor ezt valaki legyen szíves megmagyarázni nekem:
"Lykawa a japán Kobe Egyetem csillagásza, egyike azoknak akiknek meggyõzõdése, hogy a Plútón túl egy eddig soha nem látott bolygó rejtõzik, ami méretét tekintve megegyezik a Földdel. Lykawa szerint felfedezése a technika fejlõdésével csupán idõ kérdése."
Milyen fejlõdés? Már sokkal távolabbi galaxisokat is látunk, szóval valaki aki türelmes, legyen szíves elmagyarázni nekem, ez hogyan van. (esetleg a sötét miatt nem látszik? :D ) thx
2010-ben visszatérünk rá- de ez kb akkora faszság, mint a többi elmélet, ami az UFO-magazinban (és társaiban) megtekinthetõ..
No és a Nibiru legenda? A pályáját hasonlónak vélik, mint a Szedna, csak jóval beljebb jön a Naprendszerbe. És feltételezik, h egy Jupiter méretû barna törpe, mely körülötte keringõ kisebb holdjain akár még élet is van... Állítólag 2010 ben már szabadszemmel is látható lesz az északi szélességrõl, most csak a déli szélességrõl távcsõvel látható.. A keringési ideje is 2500-3000 év.