A Vénusz légköre teli van maró savas gázokkal. Ki lehetne õket valahogy küszöbölni? Meg a hõmérséklet is csökkenhetne.Akkor talán meg is lehetne oldani, de hogy a Mars mágneses terével mi legyen...
110 ezer év múlva érné el az Alfa Centaurit ? Asszem sietnem kell el ne késsem a csatlakozást Hallod belegondolva ez kiábrándító azért... Az a baj hogy ez nem a tudományról szól már hanem az érdekekrõl. Azért nincs gyors ûrhajó mert nincs benne pornó meg nem lehet vele játszani. A 3D-s kártyák gyorsabban fejlõdnek mint az úrjhajók. Lehet nemsokára a Xbox od vagy PS6-odba gyorsabb lesz a számítási sebesség mint a holdra szálló egység computere... mert hogy ehhez érdekek fûzõdnek.
Képeket akar a nép! Látni szeretném a naprendszerünk határát.
szerintem mivel a vénusznak eleve van számottevõ légköre, ott egyszerûbb lenne a terraformálás, mint valahogy a marson megoldani hogy ne szökjön a légkör
A légkör elsõsorban veszít anyagot, nézd pl. a Marsot, ott a gravitáció nem akkora mint a Földön, ami megtartotta a légkör java részét. Ráadásul nálunk a vulkánok még pótolják is a gázveszteséget, a Mars kérge viszont túl vastag és rideg már ahhoz, hogy a feláramlások vulkánokat alakítsanak ki rajta.
A napszél fõként elektronokból és hidrogénbõl áll. Plussz a fotonok is tudnak gerjeszteni. Ezekbõl a protonok (vagyis a hidrogén) lehetne légköri alkotó, de épp ez a legillékonyabb. Ráadásul ez nem úgy mûködik, hogy itt beöntök x-et, és ott x távozik. Egy nagy energiájú részecske többször is ütközhet, több más részecskének is elég energiát adhat a légkör elhagyására.
Nem egészen. Régen valószínûleg jóval vaskosabb légköre volt a Marsnak is. Gravitációra is szükség van persze. De a mágneseség fontos. A Földön van, a napszél részecskéit ez eltéríti, nem tudnak olyan könnyen közvetlenül kölcsönhatni a légkör részecskéivel, és még ezekre is hat az eltérítõ erõ. A Marson viszont igen nagy energiát adnak át, így a részecskék könnyen elérik a szökési sebességet. Így lassan-lassan "párolog" a légkör.
Mi köze a mágneses térnek a gravitációhoz? A gyenge gravitáció miatt nincs légkör, nem a mágneses tér miatt.
Igen, biztos. Pár 100 millió év alatt a Földön is kialakult a jelenlegi helyzet. Nyílván ez irányítottan gyorsabb is lehetne, de nem pár száz év. Ha belegondolsz mind az Antarktisz, mind a Szahara termékenyebb, mint a Mars legparadicsomibb része és ugye egyik sem nevezhetõ a Föld tüdejének. És azzal a fránya napszéllel is csinálni kellene valamit, mert ugye a Marsnak elenyészõ a mágneses tere, így az a vékonyka légköre is folyamatosan szökik, ami van. Egyébként szerintetek melyiket lenne könnyebb, Vénusz, vagy Mars. A Vénuszon van mágneses tér, csak ott meg túl vastag a légkör.
Szerencsére a természet tud sok mindent, csak be kell indítani. Már most vannak olyan baktériumaink és algáink, amelyeket, ha eljuttatunk a Marsra, akkor be lehet indítani az evolúciót. Csak egyelõre megy a vacila, mert hátha van mégis saját baktériumflórája, és nem kellene összekeverni azzal. Jusson eszedbe a Jurasic Park II. egyik beköpése: "Az élet utat tör magának."
Rövid leszek - mert úgy sincs annyi energiám amennyi szükséges lenne, hogy a szabad piacgazdaság felé fordítsak itt néhány embert - köztük téged is :) de nem lenne gond elgondolkozni a következõ számokon (csak USA költségek):
- According to Steve Garber, the NASA History website curator, the final cost of project Apollo was between $20 and $25.4 Billion in 1969 Dollars (or approximately $135 Billion in 2005 Dollars).
- In today's money, the cost to the U.S. would be over five trillion dollars (at 288 billion 1945 dollars)
és csak néhány kérdés...
- Mennyi értéket romboltak le és embert mészároltak le (köztük ki tudja mennyi Einsteint, Bohrt és Teslát) az államok. Hasonlítsuk ezt össze azokkal az értékekkel amelyeket az állam vezetésével hozott létre az emberiség.
- Hogy a fenébe csinálták meg az elképesztõ légiközlekedést (repülõket és minden ami kell hozzá) a magáncégek az én és te adópénzed nélkül, honnan volt nekik pénzük? Hidd el sokkal de sokkal több pénzbe és erõforrásba került mint az üsszes eddigi ûrprogram egy kalap allatt. Hogy a fenébe fejlesztették ki a számítógépeket is és az egész telekommunikációs világot a magáncégek? És minden mást is ezen a világon.
Válasz:
Mert az embereknek szükségük volt rá, és amikor valamire szükség van és a fejlõdés olyan pontra érkezik, hogy azt technikailag megtudjuk csinálni vagy ahhoz közel vagyunk, akkor az erõforrásokat is olyan irányba fordítják a magáncégek, mert gazdaságos lesz a dolog. Ha nem vagyunk közel a fejlõdésben akkor semilyen állam és adómiliárdok nem segítenek (miért nem oldanak meg olyan problémákat amelyekre jelenleg nincs válasz, akármennyi miliárdot is költenek el). Az ûrkutatás szerintem sokkal elõrébb tartana ha magáncégek csinálták volna mert óriási kereseti lehetõség van az ûrturizmusban. Ha pedig még nem értük el azt a színtet, hogy megtudjuk ezt fizetni akkor meg nincs is rá szükség még ha technikai szempontból elérhetõ is.
Mondja meg már valaki mekkora a ROI az Apollo program milliárdjain? És mekkora a ROI ugyanekkora befektetésen valami más iparágban amelyre az embereknek szükségük van? Na most miért van az állam, hogy alvegye a pénzem és olyan dolgokra költse amelyre nekem nincs szükségem és még az mellett sokszor kevesebb legyen a ROI mint ha valami másba fektettem volna (esetleg olyan dologra amire szükségem van) a saját pénzem. Érdekes megemlíteni, hogy az a szegény Joe is aki valahol Alabama déli részén napi 12 órát dolgozott és alig tudta a gyerekeinek a betevõ falatot az asztalra tenni, egyetemrõl nem is gondolkodhatott az adó pénze egy része elmenet a holdra... pedig a gyereknek kellett új cipõ is...
Na de alapjában nekem teljesen mindegy, hogy ki megy a holdra... állam vagy magáncég... az ami nem mindegy, hogy ezt ki fizeti, hogy kényszer (véglegesen erõszak alkalmazása ha nem fizetsz - börtön és ha szökni akarsz vagy ellenálsz akkor golyó) által fizeti mindenki, vagy önkéntesen aki jónak látja és megengedheti is magának.
És nem árt azt sem elmondani, hogy igen is az USA esetében magáncégek mentek a holdra és azok fejlesztették ki az eszközöket, a NASA csak adminisztrálta a dolgokat (a neve is azt jelenti) és persze az adófizetõk pénzét szépen a magáncégeknek adta ellenértékben. Ha gazdaságilag értelmes a dolog (nem mondom sem, hog igen sem, hogy nem) és nem lenne NASA (állami) monopólium akkor ugyanezek a magáncégek egymás közötti egyöttmûködésel (mint sok más esetben a gazdaságban konzorciumok jönnek létre) megcsinálnák ugyanezt. Ha gazdaságilag még nincs értelme akkor pedig nem.
Egyébként nem értek egyet azzal, hogy elég pénzzel mindent el lehet érni. Vannak más korlátok is. Anno Európa összes pénze sem lett volna elég, ha nem születik egy Bohr, egy Planck, egy Einstein, vagy egy Maxvel. Bár tény, hogy nagyobb ráfordítással nagyobb valószínûséggel termel ki ilyen agyakat az oktatás. Mindenesetre zsenialitást nem könnyû tanítani, ha lehet egyáltalán bármennyire. A Mars terraformálása sem csak elhatározás kérdése. Az egész világ több mint száz éves ipari termelése például gyakorlatilag semmit nem változtatott a légkör tömegén, csak egy pár összetevõ mennyiségét változtatta kissé. Így ezzel azért elértünk kb 1 foknyi melegedést. De a Marson nem egy kis mennyiségû összetevõt kellene megváltoztatni, hanem légkört kellene csinálni. Mibõl lenne az energia erre???? Ha a jelenleg feltárt összes olajat eltüzeljük itt a Földön az ugyan változtatna valamit a klímán, de a Marson ez édeskevésnek is elhanyagolható lenne.
Ez a hõmérsklet eltér attól, amit te érzel. A részecskék ugyan nagy energiájuak, de rendkívûl ritkák.
A részecskék hömérsékletérõl van szó nem a tér hõmérsékletérõl. Picit sok lenne hiszen a nap felszíne is csak kb. 5500 C.
Én a gondot abban látom, hogy az emberiség számára, ha nem is abszolút, de viszonylagosan korlátlan formában állnak rendelkezésre alapvetõ erõforrások. Csakhogy a korlátlanságra nem lehet egy olyan pénzügyi rendszert alapozni, aminek fenntartásában érdekeltek azok akik a viszonylagos korlátozottság évezredei alatt szerezték meg a hatalmukat az emberek felett. Szal ami most van, az a viszonylagos korlátlan erõforrások közepette, a viszonylagos korlátozottság látszatának fenntartása.
Ahogy írod más a verseny és más a harc. A verseny alatt a résztvevõk csak kisebb mértékben befolyásolják egymás létezési valószínûségét, mert az erõforrások viszonylagosan korlátlanul rendelkezésre állnak. A verseny lényegét az adja, hogy milyen sikeresen tudják a rendszerek önmagukat újratermelni. A harc akkor jelenik meg, amikor az erõforrások korlátozottsk, és ez önmagában is befolyásolja a résztvevõk létezési valószínûségét, arról nem is beszélve, hogy erõs szelekciós környezetben beindul a "csak egy maradhat" effektus.
Az élet lehet tejfel, ami azt jelenti emberi nyelvre lefordítva, hogy nem kell senkinek alapvetõ egzisztenciális problémákon felõrlõdni, és mindenki arra koncentrálhat, hogy az az identitás amit õ képvisel, minnél sikeresebben újratermelõdjön a társadalomban.
Ha a termelõeszközök fejlettségét nézzük, akkor ezt a szintet a fejlett nyugati társadalmak az 50-es 60-as években elérték. Nem véletlenül voltak ekkor a híres diákmegmozdulások, mert látták azt, hogy akkora az egyetlen akadály egy viszonylagos jóléthez már csak tudati szinten van.
"Szerencsékre" azok az erõk, amik évezredekig a hiányra alapozva uralták a társadalmat, gyorsan kitalálták, hogy az emberek fejében hogy tartsák fenn a hiány illúzióját. Erre az elsõ lecke az olajár robbanás volt a '70es években, de a divathülyeségek is ilyenek, amik hirtelen megnyomják a keresletet valami irányában, ami által így idõlegesen hiány tud kialakulni, ami viszont hyper profitot termel. Népszerû hiány biznisz a katasztrófáktól, a környezet összeomlásától, vagy a biztonság elvesztésétõl való félelem, terrorizmus, a sátán tengelyéhez tartozó országok, vagy a csúcsok csúcsa amikor az embereknek azt a koncepciót adják el mint valami titok(mint az információ hiánya) felfedezése, amit valójában tõk nyiltan csinálnak, lásd a konspirációs elméletekkel kapcsolatos divat. Mindezt egy olyan társadalomban ami egyre inkább az információk nyíltságára épül.
Szerintem akik ezt az emberek 99%-ával a XXI. szd-ban még is meg tudják csinálni, azok a maguk nemében zseniálisak!!!!;))))
Hát ha nem lenne központi hatalom, akkor nem lenne ûrkutatás sem, mert magáncég nem tud ennyi pénzt ilyen dolgokra kidobni. Ja és nem lenne atomenergia és általában nem lenne komoly tudományos kutatás, aztán nem lennének infrastruktúrális létesítmények, csatornázás utak, mondjuk közoktatás egészségügyi intézmények, stb stb stb. A fenti funkciók szinergiuks egységét úgy hívjuk, hogy állam és mivel mind a mai napig ezek a legnagyobb gazdasági és akármilyen tényezõk tök felesleges úgy tenni mintha lehetne nélkülük élet. Igen, lehet szabályozni, meg bizonyos területeken csökkenten a jelentõségét 100%-ról 98%-ra. De ha magánkézbe adsz dolgokat, akkor jönnek a 3X-os árú autópályák meg ilyenek, mert senki nem hülye dolgozni a pénzért, ha nem muszály. A központi hatalom az egyetlen erõ arra, hogy muszály legyen.
A kereskedelmi korlátok nélküli önszabályozó piac egy olyan ábránd amivel az emberek nagyrészét át lehet baxni, szerintem. Mert sajnos nem nyilvánvalóan hülyeség, és szerencsére még senki nem merte megcsinálni tökéletesen tiszta formában, de így viszont mûködõképtelenségérõl nincs is tapasztalatunk, pedig kb olyan mint amikor valaki a saját hajánál fgva húzza ki magát a mocsárból. Pl Münchausennek elvileg elhitték, hogy sikerült.;)))
És most fenékig tejfel? Van akinek igen de a többségnek még véletlenül sem. És ez soha nem fog változni egyszerûen mert semmibõl sincs korlátlan mennyiség. Minnél nagyobb tõkét (nem pénzt hanem valós tõkét) halmozunk fel, és fejletebb eszközökkel (tõkével) rendelkezünk úgy emelkedik az életszínvonal és az élet is némileg könyebb és kiszámíthatobb, de tejfel nem lesz soha. Különben ott nyugatabbra ha csak elegendõ energiát tartalmazó élelemre gondolunk és fedezékre akkor majdnem 100% lakoság gondjai megvannak oldva, a gond, hogy emberek vagyunk és nem elékszünk meg a 2000 kcal-al naponta és egy kis szegény szobával amelyben egy kis ágy van :) hanem akarunk élni is, élvezni az életet, boldogak lenni... most ez mindenki esetében valami más, valaki kevesebbel is boldog valaki nem, valaki sonkát akar valaki meg almát valaki 3 szobás lakást valaki pedig nagy házat stb. valaki számítógépet valaki pedig minden este másik csajt :)
A gépek fajlagos teljesítménye a mérettõl is erõsen függ ám, ez nem olyan egyszerû. Tehát, ha fogsz pl. egy gátturbinát és hajtasz vele egy 1:20 méretarámyú modellt nagyon más fajlagos teljesítményt kapsz, mintha egy valós gépen néznéd a teljesítmény / térfogat vagy /tömeg arányát. Clear? Tehát, ha valami mûködik 1:100-ban akkor semmi garancia nincs arra, hogy 1:1-ben azt olyanm könnyû összehozni. Lézerrel szétlõni kis modellrepcsit, ment a 80-as években. Ballisztikus rakéta elleni repcsire tett rendszeren cirka 20 éve dolgoznak és még midig nem megy, mert ugyebár egy lézer teljesítményének a növelése az nem csak abból áll, hogy pumpálom bele az energiát...
Ezer milliárdok... Azt mégis honnan lopja az ember? Végül is csak a 8 legfejlettebb országok teljes éves költésgvetése van ebben a súlycsoportban...
Az atom meg rossz példa, mert a fúzióhoz képest vicckategóra. A hasadás során elõálló max. elméleti hõmérséklet a reakotorkban az 1000K-es nagyságrendben van a fúzió során ennél 5-6 nagyságrenddel nagyobb. Semmiség...
Az akkori átlagos nyugat európai színvonalon. Nos '80-es években nyugaton sem volt olyan fenékig teljfel az élet. Protugália, Spanyolhon kb. olyan sem volt, mint most Mo. az írekrõl meg ne is beszéljünk. Az angliai bányássztrák is elárult egy-két dolgot az angol "munkásosztály" életkörülényeirõl...
A verseny akkor is meglenne. Az egységes Földdel az lenne a gond, hogy nem lenne elég pozíció a milliónyi hatalomra éhes buta embernek! Ha lenne egy kis eszük, akkor sokkal nagyobb bizniszeket lehetne csinálni összefogással mint háborúval... Csak...eleinte több befektetés kéne, és kevesebb hatalomvágy.
Jó úton jársz. Éppen ez a probléma az állam is túl hatalmas, hát még akkor egy nagy állam. Központi hatalom mindég káros. A jelenlegi integrációk pedig olyan problémákat akarnak megoldani amelyeket maguk az államok csináltak (pl. minden államnak saját pénze, kereskedelmi korlátok stb.) Egy olyan világban ahol az államok nem állnak egymásnak útat, ahol nincs kereskedelmi korlát és ahol egységes a pénz ott nincs semmi gond az együttmûködésre és a fejlõdésre és a verseny is megvan. A verseny jó de a harc az már nem. Ha jobb akarsz lenni a másiknál az verseny, ha eltöröd a másik lábát vagy valahogy megakadályozod hogy gyorsabb legyen akkor az harc. Az a baj, hogy ma több a harc mint a verseny. Az országok vagy inkább régiók, népcsoportok természetes hatékonyságot növelõ egységek, azért jöttek létre mert könyebb és hatékonyabb a csere azok között akik közelebb élnek egymáshoz, és egy vagy hasonló nyelvet beszélnek és kultúrának a részei. Ezt megszüntetni nem lehet, és nem is kell, de erõsíteni sem mások számlájára.
"A Földön a '80-as (!) évek technikai színvonalán és megmûvelt terület nagyságán kb. 20 (!!) milliárd emrnek lehet élelmiszert elõállítani TECHNIKAILAG. Az, hogy ezt nem teszik ez tisztán a piacgazdság miatt van, technikailag kivitelezhetõ."
Most még csak egy dologra kell válaszolnod (mivel ennyire tudod azt amit még soha senki nem csinált), hogy Prágai sonkát, Szegedi kolbászt, Szarajevói csevápcsicsát, Párizsi galambpecsennyét, Sékely puliszkát vagy orosz hadifogoly moslékot értesz a 20 milliárd embernek való élelmiszer allatt? Vagy keverve mindenbõl egy kicsit... és akkor ha kinyírjuk a piacgazdaságot (ami egyébként csak az újságokban és a TV-ben van) de ha mégis teljesen kinyírjuk akkor mi alapján osztod ezt a sok színes élelmiszertermékeket el, hogy kinek mi jut? Persze nem beszélve, hogy ilyen problémád nem lenne mert nem is volna mit osztani, vagy esetleg rabszolgák termelnék mert, szabad ember ingyen nem dolgozik fõleg nem orosz hadifogoly moslékon.
A földön valószínûleg 20 milliárd embertõl több is megélhet (persze ezt nem állíthatjuk 100%), és élelmiszert igy is többet termelünk mint amennyien vagyunk (másképen nem növekedne az emberek száma), a probléma, hogy vannak emberek akik nem termelnek semmit és ezért éheznek (nem mindég a saját hibájuk miatt).
És persze az amcsik ahol a gazdaság a világon legjobban nevezhetõ piacgazdaságnak a legelhízotabbak a világon, gondolom éppen azért mert a piacgazdaság miatt nem tudnak elég élelmiszert termelni. :) ... úgy nézem szerinted ez a helyzet.
Ez a nagy sci-fi utópia az együttes összefogás, az államok megszûnése ... totális baromság. Ahogy jól szemléltetted, az emberi faj ilyen módon nem lenne képes fejlõdni. Egyetlen dolog hajtotta eddig elõre az egész technikai fejlõdést .... a versenyszellem! Ha egyetlen "állam" lenne az egész föld, nem lenne kit lekörözni, nem éreznék a kényszer
Hitler is így kezdte ... és hamar rájött hogy nem megoldás, túl hosszú távú, ezért csinálta azt amit .... tehát te is csak a hitleri verziót mondtad a kettõ közül.
Nézd, egy teljes órás tudományos ismeretterjesztõ mûsor volt csak errõl. Errõl a részleteket én se tudom, de az biztos, hogy a végkifejlet a megvalósíthatóság volt. Gázokkal mesterséges üvegházhatást akarnak elérni, hogy felmelegedjen a felszín. Aztán ha már a hõmérsékelt megvan, akkor jöhetnek a nõvények, amik segítik a légkör helyreállítását... De ez nem két éves folyamat, és nem egyszerû. De ha annyit áldoznának rá megvalósítható lenne.
A fûzió is csak azért nem mûködik még, mert leszarják amíg van olaj, amíg nem elég égetõ probléma az atomerõmû stb... Értsd meg a fejlõdés csak ettõl függ. Fel lehet gyorsítani ha pénzt és energiát áldoznak rá az országok! De nem csak 1-1 kutató labor. Az atomt is 20 év alatt majdnem a semmibõl készítették el! És mégis sikerült. A 10-es években még alig tudtak valamit a maghasadásról sõt még az atomokról se sokat, és 45ben már robbantottak! Mindez azért volt mert szükség volt rá. Azonnali szükség! A háború miatt. Így nem számított se a pénz se az emberi erõ se semmi. A 60-70-es években az usaban több tudománnyal foglalkozó iskola alapúlt mint ahány összesen van itthon! Csak azért mert tudatosan terveztek a technológiai fejlõdésre! Kutatólaoborokat pénzeltek. Speciális iskolákat hoztak létre. Nagyon nagy propaganda volt a tudomány és a techika mellett, hogy minnél több diák menjen tudósnak vagy hasonlónak. Nem nagyon volt pénzbeli határa a kutatásoknak. Hány meg hány kudarc volt mielõtt elérték a célt ? Hány rakéta esett vissza és robbant szét ? Hányan haltak meg a kísérletek alatt? Rengetegen és rengeteg pénzt emésztett fel, de nem állították le a projectet és 12 év alatt el is jutottak a semmibõl a Holdra! Errõl beszélek én! Ne hülyéskedj, ma már a tervekig se juthatnak el, ha az elõre kalkulált költségek egy dollárral is meghaladják a limitet! Így persze, hogy nem lehet fejleszteni!
Nem persze, hogy nem tudok más meghajtási formát mondani. Azért mert még nincs. De nem a láthatáron sem. A lézeres fellövésrõl hallottál ?:) Videót is láttam róla... Nem nagy tárggyal, de mûködik. Értsd meg az apró fejlesztések, elméleti tervezések 50%-a megvalósítható lenne, vagy ha nem akkor kialakulhatna belõle egy mûködõ prototípus ha képesek lennének pénzt fektetni bele! Nem milliárdokat, ezer milliárdokat kéne! És nem csak a pénz. Tudósokat képezni, oktatni, összefogni stb... Sz.ted a jelenlegi rakétahajtómût hogyan kísérletezték ki? Gondold csak át... Azok is ugyan ilyen elméleti tervek voltak! CSak akkor szükség volt rá mindenképpen! Ezért nem számított hány kudarc, hány élet és mennyi pénz veszik oda! De kellett! És bejött! Ma már nem nagyon mernek pénzt áldozni az extrémebb elképzelésekre! Azért mert kétséges a kimenetel és sokba kerül... Ennyi...
"Ugye 1957-ben fellõtték a szputnyikot. Ekkor még az Usa sehol se volt."
Hát ez rohadtl téves. Nézd meg, hogy mennyivel késõbb jött az elsõ USA szonda. 1 év? Ez neked a nem volt sehol? Viccnek szántad? Nem jártak annyira elõl az oroszk, mint azt sokan szereték láttani. USA igen hamar észbekapott és '65 táján már elég nyolt kenték a témát. Rakétatechnikéban mind a mai napig senki nem szorongatta meg az USA-t. SENKI nem volt képes olyan kriogén hajtóanyaggal mûködõ hajómûvet összerakni, mint õk tették az ûrsiklóhoz, vagy olyan rakétát építeni, mint a Saturn V.
Akkor számolatlanul volt pénzt erre. Az Apolló program 24 milliárd dollár volt. Nem'tom mennyit ért az akkori dollár a mostanihoz képest, de nyugodtan szorozd fel az összeseget 10-20-szal. Ma egy ilyen beterjesztéstõl hanyattvágá magát mindenki..
"Elméletben már megvalósítható, csak pénz és idõ kérdése. Persze nagyon sok pénz."
Aha. Akkor mutasd ezeket az elmleteket. HOGYAN? Én még nem találkoztam BIZONYÍTHATÓAN mûködõvel. Elméletben nagyon sok dolog megy, de a gyakorlat más. Mellesleg mik az igényei ennek az elméleti úton mûködõ dolognak?
"De teljesen mind1, mert technikailag szinte(!) mindent lehetséges lenne megoldani."
Aha. Szép dolog az opimizmus, de átesn sem kéne a ló túloldalára. A fúzión is csak kb. 40 éve gyötrõdnek és még kb. 40 mire talán lesz belõle valami.
"A nasa is holdbázist tervezett már ezelõtt 30 éve... "
Tervezni én is tudok sokmindent. Jelenleg komoly tömegû dolgokat a Holdnál messzebb még eluttatni sem tudunk semmivel. Mekkora a legnagyobb tömeg ami a Marsig eljutott? 200 kg?
"Ha áldoznának egy kicsit rá, és egyszerûbbé olcsóbbá tennék az ûrbejutást, akkor az ûrturizmus is lendületet kapna."
Eddig csak dollármilliárdokat áldoztak rá...
"Persze, hogy baromi drága 1Kg-ot felküldeni az ûbe amikor még mindig a 20-40 éves technikát alkalmazzák. "
Na ennél a mondatnál szokott felforrni az egyvizem. Mondj egy mûködõ hajtásti elvet ami felvisz nagy tömeget és nem rakétaelven mûködik. Ja, hogy ilyen nincs még a láthatáron sem? Az összes "újhullámos" hajtás csak akkor mûködik, ha már fent vagy és nagyon kis hatásfokkal, de viszont állandóan. Mûszeres szondáknak ez jó, de egyébként felejtõsek. Mellesleg a belsõ éségû motor hány éves? Cirka 120.. A váltóáramú hálózat? 100? De szarok is ezek a dolgok mi? Szóval el kéne felejteni azt, hogy aminek az elve régi az ócska is.
Az elmúlt század már bebizonyította, ha egyes országok nagyon akarnak valamit, akkor úgyis elérik. Csak az a kérdés, hogy az adott ország mennyit hajlandó áldozni rá. Ugye 1957-ben fellõtték a szputnyikot. Ekkor még az Usa sehol se volt. Viszont 1969-ben meg már megelõzve az oroszokat Holdraszálltak. Ez alig több mint 10 év... 57-ben még az usa nem volt képes épkézláb mûholdat pályáraállítani, rá 12 évre meg már Holdraszálltak. Te teljesen mind1, addig úgysem lesz nagy elõrelépés, amíg rá nem jönnek, hogy nem egy országban vagy unióban élnek, hanem a Földön. És mind1, hogy orosz vagy amerikai vagy kínai. Bele se gondolok mi lenne, ha ezek nem egymást akarnák leelõzni, hanem együtt fejlõdni. Persze ez túlon túl utópisztikus xD . Viszont jöhetne már valami, akármi ami rádöbbenti ezeket a nagyokosokat, hogy a Földön élünk, és nem az usában vagy kínában vagy a közel-keleten...
A terraformálási dolog annyira sci-fi mint a holdbázis. Elméletben már megvalósítható, csak pénz és idõ kérdése. Persze nagyon sok pénz. És amíg nincs rá szükség addig csak terv marad semmi több. A vénuszt elég nehéz lenne emberi életre alkalmassá tenni. Nehéz lenne megbírkózni az átlag 400fokos hõmérséklettel... Akkor már inkább a Mars.
De teljesen mind1, mert technikailag szinte(!) mindent lehetséges lenne megoldani. Kizárólag pénz kérdés. Persze irdatlan mennyiségû pénz és technikai fejlesztés kutatás és rengeteg idõ... De ha akarnák meg lehetne oldani. A nasa is holdbázist tervezett már ezelõtt 30 éve... De akik a pénzt osztják feleslegesnek tartották így nem lett belõle semmi. Amiben profit van, azt fogják csinálni. Sajnos. Ha áldoznának egy kicsit rá, és egyszerûbbé olcsóbbá tennék az ûrbejutást, akkor az ûrturizmus is lendületet kapna. Csak ehhez is az szükséges, hogy sok sok évig profit nélküli kutatásokat, kísérleteket pénzeljenek. Persze, hogy baromi drága 1Kg-ot felküldeni az ûbe amikor még mindig a 20-40 éves technikát alkalmazzák. Viszont senki sem ad nagyobb összeget azért, hogy újabb és késõbbiekben olcsóbb technikát kísérletezzenek ki. Mivel az addig semmi hasznot sem fog hozni. Dehát a 30-as években még a sima repülést is csak a kiváltságosok tudták megfizetni.
Az USA egyelõre erõsen bukik az iraki háborún, és nem kell feltétlen a vezetõ szerepre törekedni az állampolgári boldogsághoz és jóléthez (lásd például Svájc). Persze egy óriási ország nem játszhat adóparadicsomot, de kereshet alternatív utakat a megszokott erõszakos eljárás helyett. Az USA becsületére legyen mondva, próbált már más megoldást (ez volt az elzárkózás politikája az elsõ világháború környékén), de aztán Európa a háborúival mindig visszarángatta a színpadra, most meg a globalizáció nem hagyja lelépni. Aztán hogy elég pocsék színész, arról már nem igazán tehet, kinn van, muszáj ugrálnia, ha lelépne, azért utálnák. Legalább megpróbál pozitív karaktert alakítani, más domináns formációk a történelemben meg se próbálták. Sajnos az elmúlt száz évben azt tanította neki a történelem, hogy a problémáit mindig az erõs hadsereg oldotta meg, és a beidegzõdések már automatizmussá válnak. Tanulhatna a mostani európai kísérletbõl (a két nagyjából egyforma gazdaság együttesen ugyanannyit költ fegyverkezésre + segélyekre együtt, csak az arányok mások), de még egyelõre kétséges, hogy melyik taktika fog hosszútávon beválni.
"Pont pár napja mondta a rádió, hogy 99’-ben lett 6 milliárd ember a Földön és (ha jól értettem?) 4 év múlva leszünk 7 milliárdan…"
1. Az nem '99-ben volt, hanem olyan kb. 5 éve.
2. A 7 millárd ember odébb van.
3. A népességnövekedést kicsit túlbecsülték. Kínában már megállt a boom és máshol meg csökken a népesség. Persze most is nõ, de nem olyan drámai mértékben.
"A másik, a békésebb pedig a többi égitest lakhatóvá tétele"
Ez jelenleg a sci-fi / utópia kategóra. Amíg ALACSONY földkörüli pályára felvinni 1 kg tömeget 10'000 dollár ezt felejtsd el. A Vénusz és a Mars van még abban a sávban ahol talán emberi élet úgy-ahogy lehetséges. Mindkettõ lakhatóvá tétele (Vénusz esetében ez szerintem reménytelen) ma meghaladja az egész Földön található erõforrásokét...
A Földön a '80-as (!) évek technikai színvonalán és megmûvelt terület nagyságán kb. 20 (!!) milliárd emrnek lehet élelmiszert elõállítani TECHNIKAILAG. Az, hogy ezt nem teszik ez tisztán a piacgazdság miatt van, technikailag kivitelezhetõ.
’’Hogy az ûrkutatás teljesen baromságnak tartom az sem igaz mert vannak dolgok amik az érdekességen túl olyan problémák amiknek megoldása egy talán jobb földi léthez vezet, de felesleges a problémákért olyan messzire menni! A másik ha jól tudom simán látják amit akarnak távcsõvel, akkor ismét felesleges ûrhajókra fejleszteni’’
-Pont pár napja mondta a rádió, hogy 99’-ben lett 6 milliárd ember a Földön és (ha jól értettem?) 4 év múlva leszünk 7 milliárdan…
Thomas Malthus: ’’A népesség ereje határtalanul nagyobb a Föld erejénél, amellyel élelmet termel az ember számára.’’
A túlnépesedés elkerülésére szerintem (lényegileg) kétféle forgatókönyv van: az egyik a hitleri verzió…
A másik, a békésebb pedig a többi égitest lakhatóvá tétele.(Ez azért szimpatikusabb nekem.) Vajon hány éve van az embernek arra, hogy olyan szintre fejlessze fel a technikát, hogy a Marsot (is) lehessen terraformálni?
Tehát e feladat megoldására nem pusztán egy technikai kihívásként, érdekességként kell tekinteni, hanem szociális, társadalmi LÉTSZÜKSÉGLETként!!!
Az USA-nak rengeteg pénzt, hoz a szenvedés senkit nem érdekel (már akik fent vannak)és ha za USA nem érezne kényszert, hogy fenttartsa a pozícióját, akkor jönne valaki más aki átveszi a helyét és akkor jönne a csúnya világ (ugye volt már valaki aki küzdött ezért).
A dollár gyengesége és a háború között van összefüggés, de a gazdaság erõssége és a pénz erõssége között valóban semmilyen összefüggés nincs. Egyszerû példa: ha holnaptól megegyezünk, hogy hozzáírunk egy nullát minden forintösszeghez, akkor a gazdaság, fizetések, egyebek reálértéke semmit sem változik, de az átváltási árfolyam tizedére nõ/csökken.
A valutaárfolyamokat az határozza meg, hogy az adott pénz, mint áru mennyire keresett, és nem a gazdaság ereje. Ez tucatnyi különbözõ faktortól függ, de stabil helyzetben a legfontosabb befolyásoló tényezõje a jegybanki kamatszintek különbsége, amely most épp nagyon nem kedvez a dollárnak. A kamatok valóban gyakran korrelálnak a gazdaság erõsségével, mert nehéz gazdasági helyzetben kamatot szokás csökkenteni, így azt az illúziót kelti, hogy a gyenge gazdasgá gyenge valutát jelent. Valóságban elõfordul az is, hogy nehéz gazdasági helyzetben egy ország valutája erõsödik, mert pénzhiány lép fel a bankrendszer összeomlása idején. Ilyen volt pl. a japán jen felértékelõdése a 90-es évek lakáspiaci összeomlása idején vagy a dollár erõsödése a nagy gazdasági világválság elején. Addig jó, amíg a dollár gyengül, mert az azt jelenti, hogy a FED még kézben tartja az eseményeket. Ha a mostani válság erõsödne és a banki hitelezés valóban összeomlana, akkor a dollár akár pillanatok alatt az egekbe repülne.
A háborúk nem feltétlen hoznak pénzt, de sok szenvedést. Ha az országok jobban bíznának egymásban, az USA sem érezne kényszert arra, hogy vezetõ pozícióját minden áron bebiztosítsa.
Távcsövekkel ilyen információkat nem lehet beszerezni, csak helybe küldött mérõmûszerekkel. Azonkívül a jó távcsövek is drágák.
Értem, tehát egy nemzet/állam gazdaságának erõssége és a pénz erõssége között semmilyen összefüggés nincs. Tehát a dollár nem azért gyenge, mert a háború irdatlan sokba került és azért sem mert egyre több emberre jut Amerikában egyre kevesebb munkahely. Világos
Mi ez a lökéshullám pontosan amirõl ír a cikk? Arról van szó, hogy a Naprendszernek is van egy másneses mezeõje? Tehát az ezen belüli tér nagyon eltér attól ami azon kint van? Tehát, ha valami csoda folytán ember jutna oda, akkor ott még másmilyenebb lenne a sugárterhelés?
Egyébként ezek a távolságok ahol vannak valami hihetetlen az én szemben. Kb. olyan érzés ez, mitha valaki a Wright fivérek korában felrepült volna egy X-15-tel a felsõ légkörbe a többiekhez képest. Ilyen messze van a többi szondától ez a kettõ. Számomrá már szinte misztikus ez az egész. A mély ismeretlenbe tart a két szonda.
elvileg többször is át kellett lépniük a lökéshullámot (a hullám folyamatos és gyors mozgása miatt)
Nem tudom miért ez a sok sírás hogy jaj háborúk meg miegymás, mert mondtátok háború pénzt hoz usára és szerintem így is eleget költ ûrkutatásra, aminek nem túl sok értelme van. Szal ha háború pénzt hoz és annak egy részét ûrutazásra költik, akkor ha nem lenne háború még kevesebbet költenek ûrkutatási célokra. Hogy az ûrkutatás teljesen baromságnak tartom az sem igaz mert vannak dolgok amik az érdekességen túl olyan problémák amiknek megoldása egy talán jobb földi léthez vezet, de felesleges a problémákért olyan messzire menni! A másik ha jól tudom simán látják amit akarnak távcsõvel, akkor ismét felesleges ûrhajókra fejleszteni, a kutatásokat is inkább robotokkal csinálják felesleges embereket lövöldözni minden felé.
A jaj szétesik a föld és majd máshová költözünk érdekes feltevés, NG volt egy pár mûsor ezzel kapcsolatban számokra már nem emlékszem, meg pontos adatokra de rengeteg probléma van ezzel az elképzeléssel.
Annyira nem értek a témához ez csak egy vélemény ne tessék bunkózni inkább ha valaki jobban ért hozzá magyarázza el miért látom rosszul a dolgokat ha rosszul látom.
A kis magyar Wkipédia most is segít (sõt, te is segíthetsz rajta!): "Az ember által épített eddigi leggyorsabb ûreszköz, a Helios-2 legnagyobb sebessége 253 000 km/h volt, ami a fénysebesség 0,0235%-a. Ez az ûrhajó tehát 17 000 év alatt érné el a Proxima Centaurit. Ha egy emberöltõt 35 évnek veszünk, akkor ez majdnem 486 nemzedéket jelent." (katt ide)
Beleszólhatok? 1. Nem tetszett a sok fahrenheitezés. Tessék SI-ben számolni, mert a mértékegységek keverése miatt már zuhant le ûrszonda. 2. Stagnálás. Fejlõdni sajnos csak emberekkel lehetne, de az emberek többsége iszonyat korlátolt, önzõ, lusta és buta, és az ilyenek egyre többen lesznek. Nemtom a megoldást. Illetve, ha tudnám sem mondanám el. :-) 3. 100 ezer km/órás száguldáshoz nem kell H-bombás hajtómû, ilyent a mai gyerekek is tudnak. 4. ? (elfelejtettem, majd eszembe jut)
Na igen :) Ebben tökéletesen igazad van... És eléggé érzõdik az irónia is benne :) De tény, ha nem találnak ki valami forradalmian új meghajtást, vagy utazási formát akkor sosem fognak eljutni tényleges távolságokra... Márpedig az univerzum méretének a szintjén a kis naprendszerünk elhagyása kb olyan mintha 30 év alatt kijutottál volna a fürdõkádból és a Holdra szeretnél eljutni...
Sz.tem azért igaza volt Tinmannak bizonyos szempontból. Csak inkább úgy fogalmaznék, hogy nem akarnak költeni rá. Alapból is irdatlan sok pénz megy el ûrkutatásra a világon. Mellesleg szerintem mégtöbbet is megérne. De egyeseknek meg a háború jobban profitál. Nincs sok motiváció mégtöbb pénzt beleölni. Legalábbis nem látnak nagy profitot benne. Sajnos maga a felfedezés meg nem ér meg nekik annyit, mint egy jó kis háború meg egy kevéske kis olaj ami elõbb utóbb úgyis elfogy. Bezzeg amikor a Szovijetuniót kellett megelõzni akkor volt pénz! Az usa 20 év alatt majdnem a semmibõl eljutott a Holdra. Egyszerûen nem volt pénzbeli limit, mind1 mibe került meg kellett elõzni az oroszokat. A Nasa a 80-as években az ûrsikló project végkifejletét menetrend szerinti járatokra tervezte! Aztán amikor vége lett a hidegháborúnak valahogy megakadt minden... visszaesett a fejlõdés. Vajon mért...Már nem volt kit megelõzni, leelõzni. A 70-es években hidrogénrobbanással hajtott ûrhajót is terveztek, ami elméletben 100 ezer km/h-ra lett volna képes, és a kor technikai szintjén megvalósítható lett volna, viszont az már tényleg felemésztett volna minden anyagi forrást (via Carl Sagan - Cosmos). Meg lehet nézni manapság már a legfõbb szempont a költséghatékonyság... Így tényleg nehéz feltalálni, kitalálni, fejleszteni, kísérletezni ha állandóan azt kell lesni hány dollár maradt még... Talán most, hogy a Kínaiak meg talán a Japánok, esetleg még az oroszok is beindultak kicsit, talán kialakul megint egy verseny, ami újra fellendítheti az ûrkutatást...
egész jól halad ... a legközelebbi csillagrendszer tõlünk 4,5 fényévre van (Centauri) egy fényév ugye 10 billió kilóméter, 45 billió kilóméterbõl megtett 12,5 millárdot ... már csak 3600 szor ennyit kell mennie hogy elérje a legközelebbi csillagrendszert, és kb. 1800 szor ennyit kell mennie hogy elérje a naprendszer VALÓS HATÁRÁT (!) ha 31 év alatt tette meg ezt a távot akkor durván 54ezer év múlva fogja elérni a határvidéket és kb. 110 ezer év múlva érné el az Alfa Centaurit... ha arra ment volna...
Ekkora számoknál nem igen van különbség :) különben a K a "tudományos" nem a C és nem is az F :)
En szemely szerint drukkolok a voyager-eknek, bar remelem par evtized mulva utoleri oket egy szemelyzettel ellatott kutatohajo.
Az urkutatas elorehaladasahoz ket dolog kellene. Az egyik hogy vizet talaljanak a marson (ez megvan), a masik hogy sikeruljon osszerakni egy mukodo fuzios reaktort (ezen meg dolgoznak). Igy egybol felertekelodne a Hold, mivel ott rengeteg fuzios hajtoanyag van, tovabb megerne a Marsra elmenni, mert akar ott is lehet maradni. Amilyen a helyzet a Foldon, elobb utobb a gazdagabb emberek kozott lesz olyan aki atkoltozik. Es o jo esellyel visz magaval egy teljes koloniat is. A technika megvan mar ma is, csak meg nem eri meg anyagilag es csak az oda ut lenne biztonsagosan megoldhato.
Ha csak ez kell :) Miért nem Celsius fokban vannak a hõmérsékletek? :)
Pont tegnap jutott eszembe hogy mi van a voyagerekkel erre tessék :D
És mi köze ennek a gazdagsághoz. A dollár vásárlóereje és más pénzhez (pl. EUR) mért árfolyama között nincs majdnem semmi különbség. Azt akarod mondani, hogy az amcsik most kétszer szegényebbek mint voltak 10 évvel ezelõtt az európaiakhoz képest (vagy az európaiak kétszer gazdagabbak), a dollárnak ehhez semmi komolyabb köze sincs, az erõforrások számítanak a valós tõke, az ingatlanok, a gyárak a gépek, és minden ami segítségével minõségesebb életet élhetünk. Az árfolyam csak akkor számít ha turista vagy vagy ha külkereskedelemrõl beszélünk, az amcsiknak a külkereskedelem jelenleg nem gond, mert nyomják a nagy hiányt. Ki fizeti... a Kínaiak mert szükség van nekik az amcsi fogyasztókra és félig ajándékba adják a termékeiket nekik mert ha nem lenne az amcsi fogyasztó akkor nem lennének képesek termelni sem (kisebb termelés magasabb árak a Kínai piac vásárlóereje viszont gyenge) így tõkét kapnak és néhány évtizedel gyorsabban érik el az iparosodott társadalmi szintet. Az amcsik pedig dollár ide vagy oda repülnek az évtizedek allatt felhalmozott gazdagságukon. Persze amikor a fogyasztás nagyobb mint a termelés akkor annak nem lesz jó vége... de az más mese. A dollár egyébként azért van mélyponton mert semmibõl álítanak elõ milliárdokat (3 év allatt 4000 milliárd valós érték támogatást teljesen nélkülözõ számítógépben élõ dollárt csinált a FED) és az persze, hogy a dollár árfolyamát (és némileg vásárlóerejét is - kevésbé mert legtöbb ilyen dollár külföldön kötött ki és az amcsi piacon csak kisebb mértékben érezteti hatását) csökkenti, és mélypontra küldi. De a gazdagsághoz semmi köze, csak a kereskedelmet hátráltatja (idõvel) és a gazdasági kalkulációt nehezíti, mert ha nem stabil az árfolyam és vásárlóerõ akkor nehéz számolni, hogy gazdaságos e valami vagy nem fõleg 10% alatti haszonkulcsok melett.
Már ne haragudj, de ma sokkal gazdagabb a világ (és az USA is) mint volt 40 évvel ezelõtt. A pénz az valami ami árucserét segít elõ (és monetaris kalkulációt - gazdaságos valami vagy nem, tudjuk e jobb helyen alkalmazni az erõforrásainkat vagy nem), és valahogy az Iraq és a hamarosan bekövetkezõ Irán nem hiszem, hogy a tõke (erõforrások) leghatékonyabb és gazdaságos alkalmazása. Különben nem mondtam egy szóval sem, hogy az állam kell ezzel, hogy foglalkozzon éppen az a baj, hogy nem engedélyezi a magánûrhajózást (csak az elmúlt néhány évben kezdett egy kicsit engedélyezni), a pénzt és az erõforrásokat a gazdaságban és a fogyasztóknál kell hagyni nem pedig óriási adót beszedni és marhaságra (pl. 15 néhánymilliárd dolláros anyahajóra és néhányezer atomrakétára költeni). A világ soha nem volt ilyen gazdag mint ma, persze sokkal gazdagabb is lehetne ha nem pazarolnák az erõforrásokat és hitelexpanzióval meg óriási adókkal ne irányítanák marhaságok felé a világot.
Csak nem a kis embereknek, akikbõl van 6.5 milliárd ezen a bolygók...És ez elég nagy promléma, holmi csimpi csumpi köcsög hatalomharchoz képest..Csakhát, a vezetõk intelligenciája és hatalom vágya, fordítottan arányos.
Hát, a számítógépekkel is így voltak anno, amikor még telefonálni kellett a gép egyik végébõl a másikba... Azóta elég durva, elõre nem látott fejlõdés ment végbe. Elég nagy rá az esély, hogy az ûrkutatással is így lenne, ha rendesen ráeküdnének az okosok.
látom te már okoskodtál is meg is van az eredménye
Nem azért nem megyünk a Holdra mert nem tudunk... hanem mert nincs rá pénz. A világ a túlnépesedés miatt sokkal komolyabb problémákkal kell, hogy megküzdjön, mint a Holdra mászkálás dollármilliárdokból.
Biztos lehetsz benne, ha a Mars oxigén légkörrel rendelkezne és majd' összeroppanna az õserdõk súlyától, akkor nem itt tartana az ûrkutatás ahol... A jelenlegi technológiával esélyünk sincs gyorsan elhagyni a naprendszert, vagy terraformálni valamelyik közeli bolygót, így nincs az a bolond kormány, mely komolyabb ûrkutatásba szórná a fölös pénzét.
Az ûrkutatás (Mit csinál az ûrhajós? Ûrkutat ás...) luxus.
"Az eredeti küldetésüket bõven túlteljesítõ Voyagerek folytatják magányos útjukat a végtelenbe..."
Ezt nevezem én mérnöki munkának. 30 év a borzasztó "sivatagban" és még mûködik, méghozzá többmilliós szuperszámítógépek nélkül. A kérdés, ha akkor ezt tudták azzal az erõforásokkal akkor mit kellene ma tudni a mai erõforrásokkal... és valójában mit tudunk. Az USA két év múlva nem lesz képes az ûrbe menni (Space Shuttle nyugdíjba vonul), a Holdra több mint 10 év felkészülés kell... és az sem biztos, hogy meglesz, mindez 40 évvel az Apollo 11 után... szóval fel kellene tenni a kérdést, hová mennek a milliárdok (nem csak a NASA-ban hanem pl. az oktatásban stb.) ha ekorra erõforrásokkal ilyen kicsire vagyunk képesek (viszonyítva a ceruza és papír mérnökökhöz akik óriásit alkottak)?
...Persze 30 évvel ezelõtt nem létezet sem .jpg sem .gif :) de azért volt Apollo és olyan történelmi forradalmak mint pl. a számítógép... mi van most mp3 lejátszó és uborkahámozó? Ja és 100 éves belsõégésû motoron alapuló autók amelyeket minden 5 évben cserélünk mert szebb a lagozás és a "design"... egyébként még tökéletesen mûködnek de mit szól a szomszéd ha "öreg" autónk van. :) a mobilról ne is beszéljünk... hatékonyak vagyunk nincs mit :)
Na srácok, akkor indulhat a tudálékoskodás!
legalább egy .jpg vagy .gif kepet kuldhetett volna.
Informatika és tudomány
Akkor talán meg is lehetne oldani, de hogy a Mars mágneses terével mi legyen...
