Folytonos legyen a függvény és bármelyik pontjában legyen elsõ deriváltja, ezt próbáltam valahogy elmondani úgy, hogy aki nem tanulta az is felfogja mirõl van szó. De úgy látom te tanultál valami matekot :)
:)))) "Értem a problémát valszeg, de esélyem sem lenne megcsinálni. Nem vagyok programozó."
Nincs is ezzel semmi baj. Én sem hiszem, hogy meg tudnám csinálni, de tudom merre és hogyan érdemes elindulni. Ugyanakkor biztos Sanyix is tudna nekem olyan feladatot adni, amirõl meg nekem nem lenne lövésem. Ez így is van rendjén, csak épp vannak emberek akin nem tudják elfogadni, hogy reggel nem az õ seggükbõl kel fel a nap ;) Tudni kell hol vannak a határaink, mert az bölcsé tesz. Ismerek olyat akinek fingja sincs errõl és állandóan csak az arcoskodás megy és egyszerûen sosem képes õszintén azt mondani (vagy legalább gondolni és elfogadni azt) hogy nincs igaza, tévedett stb.
Nem arról van szó, hogy "gradiensillesztést" kell csinálni a mért pontok alapján? Minél több mérés van annél könnyebb. Bár több adat lesz, részletesebb kép, de jobb kód kell a "simításhoz". Értem a problémát valszeg, de esélyem sem lenne megcsinálni. Nem vagyok programozó. Ez a baj. Még fejben is megvan a blokkséma, hogy mit csinálnék, de kódot nem tudok hozzá írni...
#149 -re is várom a választ. De ne googlizással válaszolj, mert a C nyelvet csak azért mondtam, hogy kb. értsd mirõl van szó. Lehet ne az mondjuk K++ is amit épp most találok ki. És ismét felhívom a figyelmet a feltételekre.
"matematikai eljárással számol valamit, a környezõ mérõpontok segítségével."
Na erre lennék kíváncsi mert édeskevés amit leírtál. És ne mond, hogy kigooglizod a dolgot. Titokban elárulom, hogy a - legalábbis nekem tanított - legkeményebb és legnehezebben megérthetõ matematikai elméleteket taglaló tantárgy van a háttérben.
Félreértetted, bár az elsõ megfogalmazás nem volt tiszta, de te amúgy is a másikra válaszoltál, szóval...
Nem hõtérkép kell, hanem egy program ami tetszõleges x,y pontban és z idõpillanatban meghatározza a hõmérséklet értékének legjobb közelítését a felsorolt feltételek mellett (!!!). Ezt NEM tudod megcsinálni OKJ-és képzéssel. Ami nem is baj, mert nyilván nem olyan gyakran van szükség rá - de van. Ha pedig ezt is kétségbe vonod és nem látod egy ilyen feladatnak a gyakorlati hasznát, akkor szerintem a témát le is zárhatjuk. Mondjuk elõször meg kellene érteni a feladatot.
De bazdmeg ti úgy beszéltek mint ha az okj-n csak tökéletes szakembereket képeznének, egyetemen meg csak retardáltakat. Istenem mennyi okj-s "informatikust" ismerek, akik postásként meg eladóként dolgoznak. Persze ismerek 1-2 fõiskolást is akik valószínüleg meg fogják kapni a diplomájukat, mert bemagolnak minden szart, de még a számítógép bekapcsolásához is segítségre van szükségük. Nem a végleteket kéne nézni. Elhiheted, hogy okj-sok között százszor több használhatatlan ember van mint diplomások között.
persze ez nem mindenkire vonatkozik, csak kb arra aki kizárólag az egyetemre/fõiskolára hagyatkozik, de ha arra hagyatkozva nem tud semmit, akkor meg minek? Ok jól jöhet a papír sürgõs esetben de ezért? :D
pont hogy szögelõdroidokat képeznek az egyetemen, szépen ilyen programozási mintákat mutogatnak (nekem is volt ilyen tantárgyam, a fõsulin), ebbõl tanuló profiknak ha véletlenül nem hasonlít a feladat valamelyik mintára, akkor csengõ van... Aztán meg a friss diplomást leültetik a gép elé, itt a feladat, tervezd meg, írd meg, akkor megint csengõ van... Akkor mit tudnak? Komolyabb dolgoknál való pislogást inkább a diplomásoknál hallottam.
Ja a kedvencem: 3 diplomás emberke (bár nem info), fölényeskedve szól az "alacsonyabb rendûnek" hogy ki kéne nyitni az ablakot, hogy bejöjjön az "oxigén"... visszakérdezés: oxigén? - Igen oxigén. -Nem inkább levegõ? - Nem, oxigén! ok bb
És ebbe mi a nagy diplomaszükséges dolog? Ha jól értem egy ilyen szép szines hõtérképrõl van szó, amiben az x helyen mért hõmérsékleteket 255 "fokozatban lehet elmenteni, és az elhelyezett mérõk pillanatnyi értékébõl kiszámol egy szép színes hõtérképet(y mintavételezési) alkalommal, és ahol nincs mérõ ott matematikai eljárással számol valamit, a környezõ mérõpontok segítségével. És ezt különbözõ idõpontokra lehet nézni (mondjuk 13:00 egy térkép, 14:00 másik). Valahogy így értelmezem, már ha érthetõen írtam le hogy mire gondolok, ami nem biztos :D De ez megint olyan, hogy belegondolsz, kiguglizod a hozzá tartozó képletet és megírod.
"Számolhatsz hõmérsékletet tetszõleges pontban csak az nem feltétlenül lesz igaz." Persze hogy nem, ezért írtam, hogy az értékek legjobb közelítését adjuk meg.
Ja és még az is legyen elvárás, hogy az egyes (pl. mérési) pontokban a program által meghatározott értékek által elõállított görbe, szintén rendelkezzen bármely pontjában érintõvel.
Csak azért beszéltek konyhanyelven, hogy ne kelljen sokat googlizni már a feladat megértéséhez sem.
Akkor itt a másik feladat. Írj szintaktikai ellenõrzõ programot, amely bemenetként egy szövegfájlt vár és ellenõrzi, hogy a fájl szintaktikailag egy helyes C forráskód-e vagy sem. Ha nem akkor jelezze az elsõ hibát, ahol "elbukott" a forráskód. Mindezt lineáris idõben tegye, lineáris bonyolultságú legyen az algoritmus.
Ennyi faszt! Nekem se tetszik a magyar felsõoktatás, nekem sincs diplomám, de amit itt egyesek összehordanak... A matekot mindenki utálja, de ha úgy tetszik a programozóknál ez az alapmûveltség része. Lehet, hogy manapság a legtöbb program abból áll, hogy adatbázisba beírunk valami adatot, után adatbázisból kiolvasunk valami adatot, de ez egy lófasz. Ilyet még nagyanyám is megír bármilyen nyelven. Egy egyetemen nem ilyen szögelõdroidokat képeznek. Ha már valami komolyabb dolgot kell megírni, akkor az összes ilyen "okj-s programozó" csak pislog, vagy napokig csak guglizik. Ezért kellenek a 4-5 év tapasztalattal rendelkezõ diplomás programozók, hogy komplexebb programokat megtervezzenek. Programozni bármilyen retardáltat meg lehet tanítani, de komolyabb matekot csak egyetemen tanítanak.
"Az így kapott felület bármely belsõ pontjában létezzen érintõsík."
Itt felület alatt az egy adott idõpillanatban az összes pontban mért eredmények által alkotott felületre gondolok.
Molnibalage: ne erre fókuszálj. Próbálj elvonatkoztatni és megoldani a feladatot. Amikor pl. matek órán azt mondja neked a tanár, hogy húzz párhuzamos egyeneseket, akkor sem mondod neki, hogy hát még csak egy egyenest sem tudok húzni nemhogy két párhuzamosat.
Itt most a matematikai megközelítés a lényeg. A sok pont nyilván lehet 10 ezer is én nem limitáltam a mérések számát, csak azt kértem, hogy a program legyen felkészítve a tetszõleges mérés eredményének feldolgozására.
Az eredmény nem lesz jó. Számolhatsz hõmérsékletet tetszõleges pontban csak az nem feltétlenül lesz igaz. Mivel a meteorológiai jelenségek közel sem anizotrópak, van doborzat és a talaj is különbözõféleképpen sugároz vissza. Szóval kiszámolható egy eloszlás, de kissé irreleváns lesz a dolog. Ahhoz nagyon sok pontban kéne mérni.
Lehet kicsit homályosan fogalmaztam, de nézzétek el nekem, mert csak most találtam ki a feladatot és kicsit félreérthetõen foglmaztam az átmenettel kapcsolatban. Szóval.
Az ország X tetszõleges különbözõ pontján egy nap Y hõmérséklet mérést végzünk (tetszõlegesen feloszthatjuk az egy napnyi idõtartamot). A mérési eredményeket felhasználva készítsünk olyan programot, amely tetszõlegesen megadott helyen tetszõleges idõpontban megadja a hõmérséklet értékének legjobb közelítését, úgy hogy a mérési helyeken és a mérési idõpontokban pontosan az elvárt értéket kapjuk vissza. Az így kapott felület bármely belsõ pontjában létezzen érintõsík.
Na jó akkor itt egy példa, bár ez nem igazán tervezéssel kapcsolatos. Hogyan oldanád meg a következõt:
Egy progarmot kell írnod amely az ország X különbözõ (tetszõlegesen elhelyezett) pontján mért hõmérsékletekbõl az egész országra elkészít egy hõtérképet "átmenetek" nélkül (mondjuk ez jelentse elsõ körben azt, hogy 256 értéket különböztetsz meg, mondjuk legyen a 0 = -10 Celsius, a 255 pedig +40 Celsius, de ez részlet kérdés). Ha ez megvan, akkor ezt fokozzuk tovább és vegyük be az idõt is mint tényezõt (mondjuk napi Y mérés felhasználásával) és készítsünk egy olyan képsorozatot, melynek minden kockáját az elõbbi módon állítottuk elõ. Legyen mondjuk percenként egy képkocka (1440 képkocka) és feltételezzük, hogy Y << 1440. És itt is próbáljunk meg folyamatosságra törekedni (tehát csak a végleges megjelenítéskor kerekítsünk, nem pedig számoláskor).
"Vagy ez normális átlag, hogy 75% inkább menekül a adott szakágból?"
Igen, ez a normális. RENGETEGEN vannak úgy vele, hogy brahiból beadják, mert menõ dolog infósnak lenni, és ha már látott 2 PC-t, akkor elhiszik magukról, hogy õk fújják a passzátszelet. Na õk jobb is, hogy kiesnek.
Egyébként meg be lehet kapni. Mást se mondtok, csak hogy szar a 'programozói ismeretek' oktatása. Hát nem ártana a másik oldalról (diákok oldaláról) is megvizsgálni a kérdést! Mikor Java gyakorlatvezetõ voltam, a 20 fõs csoportbõl egy kezemen meg tudtam számolni kiket érdekelt az óra.
Tudom, most megkaphatom, hogy biztos én voltam a hibás, de könyörgöm, aki a félév elsõ óráján azzal indít, hogy bejön, felírja a nevét a jelenléti ívre, majd lelép, az szerinted mennyire érdekelt a tananyag elsajátításában? Vagy aki bejön melegedni és a leveleit nézni? És akkor még nem is hoztam szóba az átlag nebuló (nem létezõ) önálló problémamogoldó és absztrakciós készségét.
Az a 75% az nem menekül, hanem alkalmatlan... Menekülni csak aktívan lehet, semmit nem tevés az nem aktív cselekedet... Pl. kifutni tíz éves idõkorlátból, az menekülés, vagy kibukni az elsõ komolyabb vizsgákon?
Egyetértek. Egy szóval sem állítom, hogy abból élek amit az iskolában tanítottak meg nekem. Az a tudás amit magam szereztem meg iskolán kívül, olvasással, kísérletezgetéssel....abból bírok megélni. Sok olyan dolgot tanítanak GDF-en, amit nem kellene, de ez más iskolában is így van. Nem fér a fejembe, hogy miért kellene egy mérnök informatikusnak, mikro- és makroökonómiát tanulnia, gazdaságtannal stb. Programozást mi is tanultunk, de a vizsgán át lehetett menni egy alap tudású számológéppel :O Valaki megelégedik vele, valaki meg unatkozik és komolyabbat mutat be... Jómagam egy JDBC alapú (az adatbázis a feladatomban kikötés volt) multiplayer amõba volt :)) Na most elõtörtek az emlékek :DD Én csak az ellen "harcolok", hogy ne csak az iskola alapján ítéljék meg az embert...
Tehát tanár vagy..vagy oktató. Volna lehetõséged szólni, hogy a képzés nem olyan mint amilyennek lennie kéne. Miért nem teszel semmit? Vagy ez normális átlag, hogy 75% inkább menekül a adott szakágból? Persze lehet nem tudsz ellene mit tenni nem voltam fõiskolai oktató és nem is kívánok az lenni. Volt OKJ-s oktatóim nagyon bírtam...mert a diákokhoz...hozzánk pozitívan álltak, és a lehetõ legújabb technikákat oktatták..noha nem feltétlen az volt nekik elõírva (volt ilyen nekik hogy 200 óra egérkezelés...Delphi programozást oktattak inkább mert látták hogy tettszik nekünk)...nem az oktató a hibás..hanem az az idióta bagázs aki ilyen tanterveket ad ki!
Úgy érzem gáz, hogy az oktatók bevallották nekünk, hogy most(1 éve...panaszkodtak mert megszûnt a programozó képzés)olyan dolgokat oktatnak aminek nincs értelme, ezt õk is tudják, a diákok is sejtik...nos 1 éve mindketten otthagyták a tanári állást és most banki rendszereket programoznak.
Én is hallottam már több helyrõl, viszont ettõl függetlenül lehet urban legend. Állítólag ilyen a debreceni egyetmrõl kikerültekre is elhangzott anno, akkor keményítettek egy kicsit a képzésen. A mostani helyzet az hohy szvsz a debreceni képzés védjegye a logika (powered by Várterész tanárnõ) és Pici személye. Mindketten hatalmas koponyák, viszont emberileg Juhász tanár úr az akit tisztelek is. Másrészt õ az aki nagyon nyitott a minõségi de gyakorlatorientált képzés felé, õ képviseli azt az irányvonalat hogy kézzelfogható és hasznos tudást adjon át a diákjai számára és emellett rengeteg céggel tart kapcsolatot, a Programozási technológiák elõadásra tavaly külsõs elõadások is bekerültek,pl volt egy IT Service-szos DBA és egy azért erõsen marketinges iBolt-os csóka. Mindemellett ha egyetemi és programozóképzésrõl van szó, állítólag a szegedi a legjobb(vannak iszonyatos jó jegyzeteik, szoktam is olvasgatni), utána az ELTE (szerintem ott már tényleg sok a matek, habár egyes terülteken minden bizonnyal iszonyatos hasznos lehet), utána a cívis város és végül Miskolc.BME ugye lecsúszik a listáról, mert ott konkrétan programozó képzés nincs,ha még aktuális a 2005ös helyzet:) Az elõbbi lista szigorúan szubjektív, fõsulikról nem tudok nyilatkozni.
Amit írtam az alapvetõen BME, amit olvastam kommentek, azok alapján a többiek is errõl beszéltek. Vannak különbségek a GDF és a BME között, ezt remélhetõleg senki nem tagadja.
Tartottam gyakot és vizsgáztattam GDF-en, annak a szintjérõl tudok nyilatkozni. Illetve azt is tudom, hogy amivel a BME-n nyitnak - mármint hogy a felvettek 75%-ból SOHA nem lesz mérnök - ez is igaz.
"Egyébként pontosan hogyan zajlik ez? Mivel nem tudok programozni el tudná valaki mesélni úgy, hogy én is értsem. Pl. arról van szó, hogy más matematikai algoritmussal számolnsz valamit? Vagy értelmesebb sorrendben hívsz le adatot, hogy a memória gyorsabban "egye" meg? Stb...?"
Igen, nagyjából ilyesmi. Az optimalizálás ott kezdõdik, hogy kitalálod milyen algoritmusokat és adatszerkezeteket érdemes használni. Pl. ha tudod, hogy van egy rakás adatod, ami nem fog változni, akkor bináris fát használsz a tárolására, mert abban lehet a leggyorsabban keresni. A beszúrás viszont sokáig tart, és macerás. Ha viszont valami olyan tároló kell neked, amibe gyorsan tudsz beledobni egy elemet, és gyorsan akarsz hivatkozni az n. elemére, akkor elég egy sima vektor is. Vagy ott van pl. a 3D megjelenítés. Ugye minden kirajzolt objektum kis háromszögekbõl áll, amibõl rohadt sok van. Nagy részét viszont nem is látod, mert a nézõponthoz közelebb lévõk takarják a hátsókat. Csak ezt a takarást minden egyes poligonra kiszámolni rohadt költséget. Az Unreal motorja pl. azt csinálja, hogy a pályát felszeleteli konvex darabokra, és egy logikai fába szervezi (BSP - Binary Space Partitioning). Így rengeteg objektum kirajzolását meg lehet spórolni, egyszerûen csak meg kell nézni, hogy a kamera és a kirajzolandó objektum hol vannak a fában. Ez kb. olyasmi, mintha belépnél egy lakásba, és olyan helyre mennél, ahonnan a fürdõszobának még az ajtaját sem látnád. Ha még az ajtót sem látod, akkor a fürdõszobát pláne nem, ergó a benne lévõ dolgokat nem is kell "kirajzolni". Az ilyen megoldások kitalálásához kell a széleskörû ismeret, úgy mint algoritmusok, adatszerkezetek, kis bonyolultságelmélet, gráfelmélet, grafika, diszkrét matematika, és még sorolhatnám. Lehet, hogy az OKJ okleveles programozó gyorsan és optimálisan ír kódot, viszont ilyeneket megfelelõ elõismeretek nélkül soha nem fog kitalálni, de még lehet, hogy megvalósítani sem. Persze ott van a kód szintû optimalizálás is, amikor a fordító kiköp valamit, azt a tesztelõk megvizsgálják, hogy melyik kódrész fut legtöbbet, aztán elkezdik akár assembly szinten hackelgetni, hogy pl. a változókat minél tovább regiszterekben tartsák, a proci minél kevesebbszer használja a cache-t, memóriához csak legvégsõ esetben nyúljon, ésatöbbi.
persze hogy fogalmam sincs mirõl beszéltek, valószínûleg nektek sincs. Már írtam, konkrét példát kérek ezekre a tervezéskori jóságokra, amíg ez nincs okoskodó bullshittelés marad. A fõiskolán meg kb ilyen ismereteid lehetnek: minden csak amire valaha szükség lehet az nem.
Mellesleg igen fél év alatt látom mennyire köze nincs tárgyakat tanítanak, azt is ahogy a tanár se tudja mirõl beszél, azt is ahogy a példaprogramjaiban olyan alap, és egyébként hatalmas hibák vannak, hogy egy melóhelyen közröhej tárgyává válna, ha nem rúgják ki azonnal... Merem állítani, ahogy sokan azok közül is megállapították akik ki is jártak ilyen szakokat...
nem. De ahogy hallom te jobb helyre jártál, nekünk elektronikán még szûrõkrõl se beszéltek.... 6346456445456 voltos 7457456456 amperes generátoros omgwtf vasakról volt szó INFORMATIKA SZAKON.
Nem vagyok a kisbarátod (ha mondjuk a nevemre kattintasz láthatod, hogy még idõsebb is vagyok valamivel). Abból, hogy megint a kód optimalizálásról olvasok a hozzászólásodban, arra következtetek, hogy fogalmad sincs mirõl beszéltem, vagy mirõl beszélnek a többiek (pl. bakagaijin), amikor mondjuk matematikai modellrõl/tervezésrõl beszélünk. Ez nem az amikor már konkrét kódolás közben gondolkozol azon, hogy hogyan is kellene gyorsabbra megírni. Oké, lehet a for ciklusos példám nem volt a legjobb.
Ezzel persze nem azt mondom, hogy az utólagos optimalizálásra nincs szükség. Ugyanúgy fontos az is, ezt csinálja meg mondjuk az OKJ szakképzett programozó - valószinûleg hatékonyabb is lesz, mint egy diplomás. De a magasabb rétegben - tervezés stb. - ne õk döntsenek, hanem egy olyan programozó, aki rendelkezik megfelelõ ismeretekkel ehhez (neadjistem õ nem is tudná olyan jól leprogramozni az adott konkrét feladatot). De nyilván ez is függ a projekttõl. Igen vannak olyan projektek, ahol tökmindegy, de ettõl még nem te leszel a alfa és az omega a programozásban. Én elhiszem hogy tökéletesen el tudod végezni a munkádat, de ettõl még nem a te ismereteid lesznek mérvadóak programozásban úgy általában, és ettõl nem válik a diploma feleslegessé.
Ezt kellene megérteni és nem fikázni egymást. Különbözõ munkák/különbözõ projectek különbözõ ismereteket igényelnek. Én sem mondom azt, hogy hú hát én nagyon jó programozó vagyok, a fõnököm istenít és mindig minden idõre kész és nagyon gyorsan fut, az ügyfél is elégedett és még IE alatt is jól jelenik meg - pedig egyetlen kõmûvest sem használtunk fel a project során - ergo tök felesleges a kõmûves képzés, és szar az oktatás mert ilyenekre pazaroljuk a pénzt.
Bírom, hogy fél év "lógás" után meg merted állapítani, hogy az adott fõiskolai képzés hová is tart és mit lehet/nem lehet profitálni belõle. Majd miután rájöttél az egyetemes nagy igazságra - otthagytad. Pusztán mondjuk egy két idióta tanár miatt.
Annak idején én is így gondoltam, hogy tiszta idióta egy egy tanár, de késõbb megváltozott a véleményem.
Mond valakinek az a név valamit, hogy Juhász Pici? :)))
Több trükk van. Közelítéses számításokat végeznek csak (ilyenkor elõfordulhat, hogy a figura átmegy a falon). Vagy kínosan ügylenek arra a DirectX programozók, hogy kizárólag a modell azon részét számolja a gép amit látsz(hátsó részek nincsenek kiszámolva nincs rajtuk textura). Mindenféle mapping ami vasból jön...ezért követelik meg sokszor a drága kártyákat. Újabban figyelnek arra is, hogy amit nem veszel észre a játék "sebessége" miatt azokat a texturákat elnagyolják. Ha távol állsz egy gömbtõl akkor a gömb poligonszámát lecsökkentik mert úgysem látod minek terhelje a gépet. A memóriafoglalás sem mindegy. Lehet dinamikusan vagy statikusan memóriát foglalni.
Statikus: Megmondják, hogy X MB kell és pont. Ilyenkor a program lassabban töltõdik be sok esetben, viszont a futás közben nagyon gyors, mert az oprendszer sem vehet el belõle területet a program futása alatt.
Dinamikus: Gyors betöltõdés, lassú futás, mert bármelyik oprendszeren futó program "elfogyaszthatja" a memóriát.
Ezt a játékoknál kombinálva használják, ezektõl (hogy épp mit hogy foglalnak le és mikor) nagyban függ a futási sebesség.
Vagy épp amit a játék sokat használ...bitmapot, vagy bármit, berakják egy statikus memóriába, én onnan hivogatják, hogy a gép többször ne számolja ki fölöslegesen.
Ui.: Ezeket nem fõsulin tanultam plán nem a GDF-en.
Ilyen a GDF-en nincs. Megkérdeztem, olyat lehet-e, hogy ami jövõre lesz tárgy...tehát elõttünk lévõ évfolyamnak már van, abból szabad-e vizsgáznom, akár plusz pénzért. Mondták erre nincs lehetõség. Namost én viszont nem fogok tökölni még közel 2 évet egy ilyen nyomoronc alap diplomáért. És pláne nem fogok a zsebükbe dugni 1 milliót még.
Nagyvonalakban ez az a megközelítés amivel az algoritmizálási problémákat hatékonyság szempontjából le lehet írni. Ezzel az elemzéssel és jelöléssel a feladat számítási idejének a karakterisztikáját figyeled, ami tetszõleges számú és legkevésbé kedvezõ bemenet esetén elõfordulhat, ami ad egy mindenkori felsõ limitet a futási idõre(vagy pl. memóriaigényt is lehet hasonló módon elemezni...). Emellett megállapítható egy mindenkori legoptimálisabb futási idõ is, így a probléma (bemenet, azok rendezettsége, memóriaigény...) jellegétõl függõen válaszhatsz egy számodra megfelelõ eljárást. Így amikor van egy bonyolultabb algoritmusod a fenti megközelítés ad egy tulajdonképpeni profilt a problémára.Pl:: Type of Sort Best Worst Average ... QuickSort O(N log N) O(N2) O(N log N) HeapSort O(N log N) O(N log N) O(N log N)
A fentiek közül a HeapSort jellemzõen lassabb mint a QuickS, de az elõfordulható legkedvezõtlenebb bemenetre sokkal jobb eredményt ad. Nézz meg pl. gráf-bejáró algoritmusokat ha érdekel az hogy milyen különbségek lehetnek az egyes megoldások közt, futási idõ szempontjából...
Jah igen, és gyakran már a használt adatszerkezet szintjén eldõl az hogy mmennyire optimális a programod. Pl piros-fekete fák használatával garantálhatod hogy a keresés iszonyatos gyors lesz, viszont a fa elõállítás utáni módosítása elég költséges...
És végül Donald Knuth örökzöldje::"...premature optimization is the root of all evil"
Igen, alacsonyabb szinten algoritmus döntések is van benne bõven. Viszont minél magasabb szinten kapod el a problémát, annál többet lehet vele nyerni. Minél késõbb teszed, annál költségesebb és annál nagyobb kínszenvedés és vért izzadás nyerni valamit rajta.
Írtam én ilyet? :). Tudom, hogy a játékok is változnak, ezt is írtam.
A modell-döntés alatt tervezési lépéseket értem, van egy nagy méretû feladat, amit le kell modellezni. Folyamatot modellezel és tervezel. Ez alapvetõen rengeteg beszélgetést és rajzolást jelent, megérteni mi a probléma, mire van szükség, mit miért csinálnak. Ilyenkor van arra lehetõség, hogy kiderüljön valamire abszolut nincs is szükség mert megoldható máshogy. Lehet, hogy sok mindent sokkal értelmesebben, hatékonyabban lehet csinálni; de lehet hogy nem (!). Mikorra odáig eljut az ember, hogy lekódol valamit, akkor már konkrétan megvan a kép a fejében, hogy mit akar csinálni és "csak" az van hátra, hogy ezt konkrétan hogyan is csinálja.
"Aztán a másik véglet a játékfejlesztõk, tökig kioptimalizált kód, amihez az íróján kívül más bottal sem akar hozzányúlni, mert fél hogy összeomlik az egész mint egy kártyavár."
Ez félig igaz. A Falcon fejlesztése kapcsán én csak az eredményt látom. Iszonyatos bughegyek és sok még mindig az eredeti 10 éves kódból jön... További vicc, hogy a játékoknál az optimlizálás lassan elûnik sajnos. Vegyél erõmûvet azt csá. Persze még így sem megy. Pl. A Lock On-hoz nincs olyan gép amin 30 gép vívhatna légicsatát full felbontásban...
Egyébként pontosan hogyan zajlik ez? Mivel nem tudok programozni el tudná valaki mesélni úgy, hogy én is értsem. Pl. arról van szó, hogy más matematikai algoritmussal számolnsz valamit? Vagy értelmesebb sorrendben hívsz le adatot, hogy a memória gyorsabban "egye" meg? Stb...?
"Mûködik, az eredmény jó, és az a lényeg. A játékok általában rövid életciklussal bírnak, írják õket pár évig viszonylag kevesen"
Ez is kezd változni. Ami jó az sokáig él. A moddolhatóság miatt egyes játékok ÉVTIZEDEKET megélnek. Falcon 4.0, Panzer General II, Rome Total war (lassan 5 éves lesz!).
Ezért jó, hogy sokféle meló van. Eyy zártkódú, hosszú életciklusú programrendszernél fontos, hogy a kód áttekinthetõ (értsd: karbantartható) legyen, mert x-millió ember reszelgeti hosszú éveken, akár évtizedeken át. Ezek azok, ahol általában az erõforrás kevésbé számít, úgysem megveszik, hanem bérlik. Sokkal inkább számít, hogy a szomszéd pistikét is be lehessen állítani a gépsor mellé, és ne két év legyen mire produktív lesz. A Java kifejezetten ezirányba halad, minél szeparáltabban fejleszthetõ-tesztelhetõ modell, ha a fejlesztõ nem látja az egészet annál jobb, mert még a végén eladja a logikát a konkurrenciának. Oroszoknál komplett fejlesztõi kapacitásokat lehet venni kilóra, itt elsõdleges szempont is, hogy ne is lássák mit csinálnak.
Aztán a másik véglet a játékfejlesztõk, tökig kioptimalizált kód, amihez az íróján kívül más bottal sem akar hozzányúlni, mert fél hogy összeomlik az egész mint egy kártyavár. Mûködik, az eredmény jó, és az a lényeg. A játékok általában rövid életciklussal bírnak, írják õket pár évig viszonylag kevesen (ez változik - egyre nagyobb csapatok vannak. De ha mondjuk egy SAP vagy Sun mérethez hasonlítod akkor iciri-piciri csapatokról van szó) kidobják a piacra, megjelenik pár patch és ennyi volt, a kód felkerül egy archívumba valahol. Esetleg ha nagyon jó volt átvesznek valamit, de nem a meglevõt reszelik tovább.
A beágyazott rendszeres programozás megint más tészta, ott minden memóriára szükség van, az idõ, a méret, és a stabilitás az úr. Egy ügyfél business-modell alapú leprogramozása (a deklaratív nyelvek felhasználási köre egyre bõvül) ismét más. Itt a rugalmasság, áttekinthetõség számít - a gyorsan változó ügyfél igényeket minél gyorsabban, (remélhetõleg minél strukturáltabban, minél rugalmasabban) élesbe vinni. A web megint más, stb-stb.
Más fejlesztési módszerek, más igényekre. Ezek másfajta embereket igényelnek.
Más. A lenti hozzászólásomban matematikai modell-optimalizálásról írtam, nem kód optimalizálásról. Ez utóbbi csak az implementációt optimalizálja, egy szar logikai modellt lehet baromi optimálisra kódolni, de ettól a modell nem lesz jó...
Megint más. Roliika, nyelvekent a BME-n lehet tanulni, külön nyelvi intézet van, egzotikusabb nyelvekkel is, vizsgázni is lehet ha valakinek az kell. Nem állnak mögötted korbáccsal, és nem is könyörögnek, hogy lécci-lécci vegyél fel nyelveket és járj be. Ez a mélyen tisztelt hallgatón, a szándékain és felismert érdekein múlik. Ez nem óvoda. Úgyanígy van az általad leírt többi szakmai gyakorlati tudással is. Mindenre van lehetõség, az egyetem komoly kapcsolatokkal bír cégekkel, jól felszerelt laborjai vannak. Ha valaki akar az találhat olyan feladatokat amivel foglalkozni akar, de sem a prof, sem a doktoranduszok nem fogják a hallgatókat unszolni, hogy lécci gyere már itt van ez a topik, nézd de érdekes, mozóóóg, gyere ülj ide és csináld.
PTE-TTK szintén? :D Nem voltál az osztálytársam? Csak mert mi is így voltunk valahogy...matekhoz nagyon értettek szóse róla, kötõszavakat megis értettük...aztán volt valami elektro akármi óránk ... oktató a felül és alul áteresztõ szûrõkrõl beszélt...mondtuk neki hogy ez szép tényleg...tehát ha 2 ilyen szûrõt egyberakok akkor csak egy adott sávot enged át...hogy oldható meg, hogy 105Hz-re állítsuk? Legalább számoljuk ki papíron...vagy milyen eszközök kellenek hozzá konkrétan? Hát õ ehhez nemért csak az anyagot adja le ezért fizetik. Csodálatos. És aki ezt bemagolja jó mérnök válik belõle...?
hát ez nem igaz kisbarátom... én nekem nincsen "komoly" matematikai tudásom, mégis az optimalizálás megszállottja vagyok(najó annyira nem, mint egyes kockák, akik mondjuk otthon egyéb dolgok helyett inkább optimalizálnak :D). Nemrég is egy kollégám mondta, hogy a lehetõ legegyszerûbben csináljam a dolgokat, mert úgyse olyan erõforrásigényes a program amit csinálunk. Merthogy én javascriptet is akartam használni, hogy egy csomó mindent a kliens gép oldjon meg, ne kelljen annyi adatot összevissza küldözgetni, ne kelljen minden beállításnál újra generálni az oldalt a szervernek. Na meg volt egy 10 soros kód amit egyébként 1 adatbázis lekérdezésbe(ami elég bonyolult a háttérben de azt másik program végzi) be lehetett volna nyomni, de mivel ezeket az adatokat már egyszer lekérdezte, és csak keresni kéne benne megoldottam új lekérdezés nélkül 10 sorban, erre nem kell túlbonyolítani. Mondom jóvan de akkor lassabb lesz az egész -> ááh nem olyan fontos ennél. Ha hagyják nagyon figyelek arra mi mennyi erõforrást használok, az okj-n a tanáraim is idegbajt kaptak, mikor mindig mondogatták, hogy a részeredményeket mentsük már egy új változóba hogy gyorsan átlátható legyen, de én nem tettem, mert minek memóriát használni, ha egy 70 karakteres sorba befér az egész :DDD De legtöbb helyen a gyorsaság számít, és az hogy a kód minél egyszerûbb legyen LÁTSZÓLAG. Mert ugye lehet hogy van egy 10 soros kód ami jó gyors, és van egy 1 soros ami lassabb, mert benne egy bazibonyolult eljárást hívunk meg, mint a lekérdezéses példám.
Haver is hasonlóan dolgozik, õ is mindent kihasznál hogy a lehetõ legkevesebb erõforrást használja a programjainál, õ is velem együtt hagyta abba a fõiskolát fél év lógás és röhögés után (a tantárgyakon, és egyes tanárok nemtudásán röhögtünk, és ez nem a bmf volt, hanem egy "nagyobb nevû" intézményben).
Mármint az várod, hogy gyakorlatilag szakmád adjon? Az felsõoktatás az nem szakmunkásképezde. Ez kokrétan melyik szakokra érted? Mert úgy látom csak infósoról beszélsz. Van tapasztalatod más karról / szakról is? ---
"Ha valaki autodidakta akar lenni tegye de akkor minek a diploma."
Mert az egyetemen kapott tudással már tudok az lenni. Ha nem jártam be volna akkor nehez menne a tanulás, fel sem fognám azt a sok dolgot amit magamtól tanultam (vagy ÉN jöttem rá magamtól!). ----
"HASZNÁLHATÓ dolgokra kéne oktatni"
Én még a régi rendszerben tanultam. Eddig úgy tûnik sok hasznos dolgot tanultam. Nem konkrét dolgokat, hanem átfogó képet kaptam. Pár mondatban a cégnél felvilágosítanak és értek szinte mindent elsõre. -----
"némi matek hogy értse is mit merre"
Egyedül ezt keveseltem pedig 4 félév volt 8,8,6,4 óraszámban. 8,8,8,4 kellett volna vagy esetleg 10 a 3. félévben. Akkor volt vektroalgebra és diffegyenletek. Abból még heti 10 sem ártott volna. A való életben nem sok diffegyenletet oldasz meg, de ha ismered az átalános diffegyenenletet akkor átlátod magát a folyamatot és érted, hogy mi zajlik a rendszerben és értelemezni tudod az egyes eseteket és hogy mit jelentenek. Aki erõs matekban az sokmindent tud. -----
"Egyetértek. Rengetegen kidakadnak hogy mennyire felesleges tárgyakat kell hallgatniuk az egyetemen, és mindezt úgy teszik mintha esélyük sem lett volna arra hogy utánajárjanak mire is van szükségük, vagy mit is tartanak feleslegesnek."
Én is sokmindent feleslegesenk és rossznak tartottam. Ez már rég megváltozott. A munkahelyemen csak lesnek, hogy miket tudok és, hogy milyen széles összefügésben látok át dolgokat. Látom a szabályozástechnikai problémát is (nem lenne feladatom), megoldani nem tudom, de legalább képben vagyok. A hobbim által is (haditechnika) az átlagos gépsznél úgy látom messze nagyobb szélességben látom át a dolgokat. Persze egy "autóbuzival" összevetve (találkoztam ilyennel) semmit sem tudok egy autóról, de õk az autó kivételével gyakorlatilag meg vannak lõve.. -----
"Nagyon gyerekes dolog játszani az áldozatot, ha valaki arra nem képes hogy utánajárjon mit is fog hallgatni az egyetemen, az az életképtelenség elsõ jele."
Ja. Fórumokon is elég hamar megválaszolják ezt. -----
Egy BSC az SZAK diploma. SZAK tudással SZAK embereket kéne képezni. Megvan a diploma, állás nincs,nemérti mivan körülötte. Szar! Ha valaki autodidakta akar lenni tegye de akkor minek a diploma. HASZNÁLHATÓ dolgokra kéne oktatni, mint hálózatkezelés, rendszertervezés, vékony és vastag kliensek, architekrúrák, hálózatok hálózatbiztonság...némi matek hogy értse is mit merre, Java vagy C# oktatás (nem felületesen mint most) operációs rendszerek telepítése konfigurálása adminisztrációja...LINUX is!!! és idegennyelv.
Egem kiskorom óta érdekelt az informatika a zsebpénzembõl mindíg magazinokat vettem és menetm szakkörökre mert gépre nemvolt pénz...érettségi megvolt aztán programozó OKJ (nagyon élveztem oktatókat is csíptem), aztán PTE-TTK...ott 1 évig gépet sem láttam progterv info szakon. Otthagytam...1 év múlva nagynehezen rávettem magam a GDF-re...ezek a tárgyak ezon golndolkodtattak el, hogy mi a fenét keresek itt és pláne miért tanulok környezetgazdaságtant és mikromakrót meg mindenféle szart ami nemérdekel...másfél évig nyomtam...most telt meg a pohár..vizsgáim nagyrésze megvan...de nemlátom mi értelme lenne még 1 millát erre költeni, nem tudok többet mint mikor idejöttem sõt idegesít sok oktató hozzánemértése. Ennyi kész..azt oktatnak akit akarnak de engem nem.
Kár hogy a tanulmányi éveket nem "pazarlod" mivel mindenkori minimálbérként nézik nyugdíjazásnál tudtommal.
Köztisztviselõket nem kell félteni..... Muter állami cégnél dolgozik intézményvezetõ, szarrá szivatják, idegileg kikészítik (õ közalkalmazott csak). Ahhoz képest hogy mennyit dolgozik a ~400 bruttót kevésnek mondanám. Felelõsség persze csak az övé. Namármost õ belelát dolgokba (hagyj ne mondjak konkrétumot) és igen fel szokta cseszni az agyát a képviselõk meg köztisztviselõk dolgain. Arról nem is beszélve hogy effektív munkát alig csinálnak, és muteréknál építik le létszámot hogy ne kelljen a köztisztviselõ rokonokat kirúgni (akik mellesleg nem igazán dolgoznak)...
BSc-rõl (bolognai képzés) meg annyi hogy ez próbálja komplexitásra tanítani az embereket. Sajnos nem fogja (és nem is tudja, de törekednie kéne rá) az összes szakmabeli dolgot átfûzni. Az viszont szerintem már gáz ha a tanárok mondják hogy szerintük is szar a rendszer.... Amúgy vicc hogy ahol létrehozták ezt a rendszert már nem alkalmazzák, mert rájöttek h sz@r.
Bocs a helyesírási hibákért és a néhol zavaros megfogalmazásért...
Egyetértek. Rengetegen kidakadnak hogy mennyire felesleges tárgyakat kell hallgatniuk az egyetemen, és mindezt úgy teszik mintha esélyük sem lett volna arra hogy utánajárjanak mire is van szükségük, vagy mit is tartanak feleslegesnek. Kérem,ott vannak a tantárgyi és féléves tematikák bárki számára, csekkolod milyen tárgyaid lesznek, ha nem tiszta hogy mit is tartalmaz akkor google-->jegyzet keresése,és tiszta lesz hogy nagyvonalakban mirõl is lesz szó. Nagyon gyerekes dolog játszani az áldozatot, ha valaki arra nem képes hogy utánajárjon mit is fog hallgatni az egyetemen, az az életképtelenség elsõ jele. Ha nem akarod azt tanulni amit az egyetem/fõiskola nyújt, egyszerûen keresel magadnak mást. Azzal viszont abszolut egyetértek, hogy magában a papírnnak nincs szignifikáns súlya, viszont azt tényleg be kell látni, hogy ha valaki x évet szopott azért a diplomáért, akkor abban az emberben tényleg ott van a lehetõség,hogy gyorsabban s hatékonyabban adaptálódjon a munkahelyén elõforduló feladatokhoz. Vannak hibái a mostani felsõoktatási képzésnek, ez kétségtelen, de minden szélsõséges megnyilvánulás vagy sznobizmus vagy a sértettség amiatt hogy kigolyózták az illetõt. Ahogy hallgatom a nagy koponyákat egyre szilárdabb lesz az a véleményem hogy a speciális tudás veszélyes is lehet, mert ha beüt a gebasz, akkor bizony az ember hirtelen nagy bajban találja magát. Az egyetemi oktatás azért van annyira széleskörû, hogy sok minden finomságot körbejár, még ha egyénenként valaki valamit feleslegesnek is gondol, ami akár jogos is lehet az illetõ szemszögébõl. A lényeg annyi lett volna, hogy nem elsõdleges a papír, viszont számít, pont a fentiek miatt. Aki rajong a szakmájáért az úgy is ráfekszik autodidakta módon a tanulásra, és szvsz ez az ami igazán számít, és ehhez szerintem az egyetem megfelelõ táptalaj. Nem kell megváltást várni a sulitól, mert az csak asszisztál a tanulmányaid mellé.
"csak épp az oktató nem így állt hozzá, talán tisztában sem volt vele mit beszél."
Te rolika, miért vagy az, hogy az összes hozzászólásodból az süt, hogy mindenki helikopter, csak te vagy mindennek a megdönthetetlen szakértõje?
Egyébként no offense topiktársak, de félelmetesen sok az önigazolást keresõk és az utólag megmagyarázók száma. Bele kéne törõdni, hogy nem mindenki képes elvégezni az adott egyetemet / fõiskolát / gimnáziumot (menjek még lejjebb?:)), vannak jobb és rosszabb képességû emberek köztünk. Ez tény. Lehet magyarázkodni, kifogást keresni, másokat hibáztatni, de túl sok értelme nincs.
Azok, akik az elsõ éveben otthagynak egy fõsulit/egyetemet pedig menne nekik, azok sztem hibát követnek el, mert az elején még fogalmuk sem lehet arról, milyen is az egész valójában. Én végzõs BME-s vagyok, és az elején néha úgy éreztem, nem nekem való ez a sok elmélet. De szakirány, meg önálló munkák során, amikor azzal foglalkozhattam ami érdekelt, azért éreztem, hogy nem véletlen, hogy ilyen erõs elméleti alapot adtak nekünk. Egy részére mindenkinek szüksége van, ha érteni akarja, amit csinál. Ilyen széles rálátás miatt lehetsz jó szakember, aki nem csak használni tudja a meglévõ eszközöket, hanem újat is alkotni, tervezni is képes, EZ a lényege az egyetemi oktatásnak. A fõiskolai ehhez képest még gyakorlat orientáltabb. Infósoktól is hallottam (én nem az vagyok), hogy nem arra mennek rá, hogy minden nyelv nyavajáját leadják nekik. A suli csak a tudást, az eszközt adja a kezedbe, hogy utána te magad legyél képes arra, hogy megtanuld, amit kell. Aki úgy áll az egészhez, hogy minimum legyen meg, az tényleg semmi gyakorlati tudással kerül ki onnan. Mindenkinél magán múlik, hogy mire viszi. Ha vmibe jó akarsz lenni, felveheted az arra specializált választható tárgyakat Mivel megalapozták a tudásod, ha meg akarsz tanulni egy nyelvet, elmész kiveszed a könyvet, és pár hónap alatt jó lehetsz benne, aztán jelentkezhetsz szakmai gyakorlatra, hogy még jobb légy. Mindenkinek magának kell keresnie az utat, mert ez nem középsuli, hogy mindent az öledbe tesznek... De nem ez a kihívás, ez a könnyebb része, egy nyelvet megtanulni nem olyan nagy kunszt! De komplex gondolkodásmóddal rendelkezni, tervezni, újat alkotni, na az ami különlegessé tesz egy mérnököt.
"Látszik" Haha. Azt nem mondtam, hogy soha nem is programoztam és soha nem is tanultam ;) Ne flémeljünk. Thx.
Nem kód optimalizálásról beszélek, mert oké arra odafigyelnek, de az tuti, hogy az utólagos kódoptimalizálás nem azt jelenti, hogy az egész modellt alapjaiban változtatod meg, annak érdekében, hogy gyorsabb legyen a kód. Mert én errõl beszéltem. Igen utólag lehet optimalizálni, de bizonyos esetekben egy jobb modell sokkal hatékonyabb mint az utólagos foltozgatás.
"A pályakezdõk között az informatikusok a legjobban fizetettek" - azért én vitatkoznék ezzel a kockafizetéssel - Kár hogy a Gépészmérnök(géptervezõ mérnök) és Mechatronikai mérnök szóba sem került igazán pedig õk aztán benne vannak az ipari termelés és automatizálás velejébe, amiben irdatatlan pézek vannak, és hiány van belõlük... nos épp ezért lehet nagyot kaszálni, fõleg külföldön... és ha jó vagy 1,5 milla Ausztráliában, géptervezõként... puff neki
Gondoltam végigolvasom ezt fórumot mert akkora hülyék szólnak itt hozzá, hogy az már már érdekes. Az meg pláne vicces, hogy kb mindenki beszólt mindenkinek valami félreértés alapján mert még arra sem képes, hogy értelmezze a hsz-t.
Na mind1 a lényeg, hogy amikor csóka aszonnya, hogy fölösleges matekkal tömni a programozó fejét akkor abbahagytam... Jó szórakozást:)
Beágyazott rendszerekben nem Java-t fognak használni, hanem inkább C-t, vagy Assembly-t. Igaz már terjednek a Java alapú megoldások is, de Javaban épp az a jó, hogy nem kell a memória kezeléssel szarakodni. Arra ott van a GC.
"Egyébként nem programozok amúgy :D " Látszik. Egy OKJ-s képzés keretében is odafigyelnek a kód optimalizálásra. Fõiskolán mertünk szólni néhányan hogy a Javanál egy hangyányi gond, hogy van memóriaigény egy szöveg kiiratásnál is míg C esetén nincs. Erre az volt a válasz, hogy olcsó a memória vegyünk a gépbe. Ezt magyarázza el egy olyan cégnek ahol robotok irányítását kell megoldani, és nincs olyan, hogy hopp dobok bele egy kis memóriát ha nem elég. Mellesleg a Javaval a világon nincs semmi bajom..optimalizálható, csak épp az oktató nem így állt hozzá, talán tisztában sem volt vele mit beszél.
Egyetértek. Addig amíg a programozó mögött nincs komolyabb matematikai tudás, el sem gondolkozik azon, hogy vajon nem-e lehetne ezt egyszerûbben/gyorsabban megoldani. Lehet hogy, kivülállónak furcsának tûnik ha egy ilyen ember egy egyszerû problémán is órákat gondolkozik, de ez nem azért van mert az idióta nem látja, hogy 10 egymásba ágyazott for ciklussal 5 perc alatt meg lehet oldani, hanem mert egyel akarja megoldani úgy hogy sokkal hatékonyabb legyen.
Mi az eredmény? Mindkettõnél ugyanaz látszik. Lesz egy kimenet ami tökre megegyezik (remélhetõleg). Csak az egyik "kicsit" lassabb lesz mint a másik. Ha 100 ilyen favágó programozó dolgozik mondjuk egy játékon, akkor el tudjuk képzelni mi lehet az eredmény, aztán lehet gondolkozni hogy hol kellene optimalizálni stb. Lehet fel sem tûnik az, hogy egy-egy rész lassú és csak közvetve lesz rossz hatással az egész projectre és soha senki nem fog rájönni, hogy talán ha rendes matematikai tudással rendelkezõ programozót vettek volna fel ez nem így történt volna.
Amelyik vezetõ ezzel tisztában van, az nem mondja azt hogy az egyetemi matek/programozó diploma felesleges. Felvesz X számú ilyen embert, meg 4X favágó programozót és megpróbálja õket csapatmunkára ösztönözni (én legalábbis valami ilyesmit tennék). Szóval befektet - bár talán sosem tudja meg, mi lett volna, ha csak egyszerûen felvesz 5X favágó programozót.
Vagy legalábbis nem _gondolják_ azt, hogy érdemes komolyabb matematikával nekiugrani. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne sokat dobni a folyamaton komolyabb matematikai modellel.
Ez valahogy úgy van, hogy anélkül is mûködik, a dolgokat többféleképpen lehet csinálni. A különbség ott van hogy a) mennyibe kerül, b) mit hoz. A recesszió ebbõl a szempontból jó dolog, szelektál a modelleket alkalmazók között...
Durván nyolc éve programozok, és tény, hogy komoly problémával még sohasem kerültem szembe (azaz több gépes, komoly számításos dolgok) ám eddig minden problémát meg tudtam oldani amit munka folyamán kaptam. Nem is igazán hiszem, hogy mezei cégeknél mindennaposak lennének azok a problémák amihez ilyen komolyabb mértékû számítások szükségesek.
Most õszintén, te a mérnök informatikus képzéstõl mit vártál? Hogy majd analízis, elektronika, és fizika ismeretek nélkül fogsz tudni eszközöket tervezni? Ha annyira programozni akarsz, akkor menj programtervezõ infora. Bár matek ott is lesz, nem is kevés. Viszont ha azt nem tudod, akkor lehet, hogy rövid idõ alatt meg tudsz írni valami egyszerûbb programot, de ha szembefutsz egy bonyolultabb problémával, akkor még azt sem fogod tudni, hogy egyáltalán hogyan kezdjél hozzá, mik a lehetõségeid, vagy hogy egyáltalán megoldható-e.
Tudtam, hogy ebbe fognak belekötni, ezért is tettem oda a (sic!) jelzõt, igaz, kicsit helytelenül használva. Itt arra akartam célozni, hogy (sajnos) azt vettem észre az informatikai cégeknél, hogy sok a szöveg, de kevés az ész. Ha te nem így tapasztalod, örülök neki, legalább tudom, vannak másképp mûködõ cégek.
Az is. Nincs konkrétum, és ami hát a szak szépsége, hogy halvény lilájuk sincs az oktatóknak mit fognak adni bele oda a tantervbe 1 év múlva. Szerintem kaptak egy semmitmondó listát a Közoktatási Minisztériumtól, hogy öcsém hiány van informatikusokból a mérnökök meg biztos okosak hát legyen mérnök informatikus szak. Ez most lehet ritka idiótán hangzik, de anno láttam OKJ-n mit kaptak szerencsétlen oktatók, hogy mit oktassanak...5 sort 1 félévre...ennyi...én nem a tanárokat hibáztatom, hogy szar az oktatás mert nekik követniük kell a tantervet...de nem tudom ki az a baromarcú aki a minisztériumban ilyen tanterveket gyárt...elbeszélgetnék vele. Szakmailag toppon van gondolom...
fleezeum...tudom. Tegnap hagytam õket ott a csába. Mondták páran, hogy gagyi, és ott az oktatók próbálták elhitetni, hogy nem az, és fejlõdött az iskola...nos a vezetés azonos, és van pár...na inkább az oktatókat nem minõsíteném. Páran vannak azért haveri körben akik elvégezték és megvannak vele elégedve...de szerintem a diplomának örülnek csak. GDF...ugye volt egy idõ mikor azt mondták ott szinte ingyen adnak diplomát. Ennek a korszaknak valóban vége. Most 1es tárgyakból megy a szivatás, és olyan tárgyak vannak melyek köszönõ viszonyban sincsenek az informatikával. Persze aztán lehet magyarázni hogy ez kell meg aziskell egy jó informatikusnak, hiszen ma így általánosságban az informatika akkora terület, hogy bármit rá lehet húzni. De ez olyan mintha azt mondanák..most orvosokat képzünk...levan szarva milyen orvos..orvos. Na ilyen a mérnök infó is...a progterv infó meg full matek...1 évig gépet sem láttunk...igen azt is kipróbáltam nem jött be 46-an kezdtük, félévre 6an maradtunk. Így hát csalódottan de ott kell hagynom a felsõoktatást, nem ér semmit.
Nem...én eddig nem szidtam a felsõoktatást és nem szoktam inni tehát részegen sem beszéltem ilyesmirõl. De ez a töketlenkedés nekem már sok.
Szerintem az embertõl függ hogy mit fog tudni, nem az iskolától. Az iskolának a neve lehet jobb, de a tananyag ugyanaz. Nem saját maguk állítják össze az iskolák.
Azért ne általánosítnuk kéremszépen. Ott ahol én dolgozom nagyon nem ez látom. A nagy öregekhez képest egyes elméleti felmerülõ kérdésekben (érdekes módon, erre nem számítottam..) jobb vagyok, de másban simán agyonvernek.
a Gábor Dénes fõiskolát jobb ha letagadod... olyan hirdetéseket láttam,h bárki jöhet,csak a gdf-esek felejtsék el a dolgot! egy BME-s diploma sokat ér (persze nem elég,kell hozzá gyakorlati tudás is,de nem véletlenül érik el azt a BME-sek amit elérnek..)
Mondja már meg nekem valaki, hogy a Mérnöki informatika pontosan mit takar? A programozó az programoz, a weblaptervezõ weblapot tervez, art designer rajzolgat... de ez a mérnöki informatika nekem nagyon általánosnak hangzik.
A valódi informatikus kevés, abból sok van aki annak nevezi magát. Ez az igazság
És van az a verzió, hogy vki bizonyos munkkörben dolgozik, megcsinálja a diplomát és aztán kicsit szélesebb körûen, de ugyanazt a munkát végzi csak több pénzért. Ott nem lehet azt mondani, hogy friss diplomás. Pedig az, de mégis olyat kell majd csinálnia amit eddig is csinált, tehát valószínû profi benn.
egyrészt szerintem is túlképzés van, másrészt nézd meg, hogy kéthavonta van itt egy cikk az sg-n, hogy jajjdekevés az informatikus. pedig eszméletlenül sok informatikus van, csak egy cég sem akar pénzt költeni a továbbképzésükre. kicsit olyan ez, mint erdõ közepén, baltával a kézben nyavalyogni, hogy manapság nincs tüzifa.
Egyetemi képzésrõl nem sok értelme van vitát folytani...
Egy példát szeretnék felhozni. Vesegörcsel mész orvoshoz, és két doki közül választhatsz. Az egyik diplomás, a másik meg otthon tanulta a szakmát. Melyikhez mész be?
Akkor már beleszólok én is egy friss kõmûvesre sem bíznám hogy építsen nekem házat. Pedig elvileg tudna, nem?
még mindig kérdezek: mit gondolsz, egy frissdiplomás építészre hány épület tervezését bízzák, hogy csinálja meg egyedül? nem olyan különleges terület az informatika, mindenhol máshol is így mûködnek a dolgok. (ügyvédeknél, orvosoknál, gépészmérnököknél, építészeknél, közlekedésmérnököknél, egyszerûen mindenhol ez a helyzet.)
Még az elõzõhöz: viszont, ha azért nem veszik fel (a diplomás építészt), mert nincs hely, akkor be kell látni, hogy építészekbõl túl sokat képeztek ki (túlkínálat van belõlük), és be kell érnie más munkával. De erre inkább már jobb példa lett volna a bölcsész "szakma".
Én nem akarok általánosítani (még ha néha sikerül is .. ), a felsõ oktatásra szükség van. De az építész ne jelentkezzen kõmûvesnek, viszont ha megteszi (mert jól tudja, hogy nincs elegendõ tudása, hogy _igazi_ építész legyen) akkor ne csodálkozzon, hogy kõmûvesnek megfelelõ bért fog kapni.
ha a kõmûvest megkérdezed, akkor õ is azt fogja mondani, hogy építész nem kell, mert nem ért az egészhez. aminek persze van tapasztalati alapja, hiszen az építész soha nem fog olyan gyakorlati tudást felmutatni, amivel akár egy segédmunkás is rendelkezhet, csakhogy neki k*rvára nem is az a dolga.
informatikában ugyanez van, a probléma pedig az, hogy a kõmûves-munkára is mindenki diplomást akar, aztán meglepõdik, hogy hiányzik a gyakorlati tudás, de pénzbeli igény meg van. mit gondolsz, ha építészt akarnál kõmûvesnek felvenni, akkor nem kérne építészi fizetést? pedig az csak kõmûves-munka!
Én egy kaposvári szervnél dolgozom nem vmelyik minisztériumban, de amúgy vagy még 200 féle helyen lehet vki köztisztviselõ. Csak hogy az nem egy kategória. + miért hazudnék a saját fizetésemrõl lefele????????????? Felfele szoktak hazudni. + sokkal jobban szeretném azt írni, hogy hú de jó nekem diploma nélkül is 300 nettóm van. DE csak 86000 nettóm van.
Informatika és tudomány
