A probléma az, hogy ez az irányzat a fizikán belül legalább akkora szélhámosság, mint a vallások. Egyébként én meggyõzhetõ vagyok, de csak konkrétumokkal. Viszont eddig semmilyen konkrétummal nem találkoztam, csak handabandával, meg félremagyarázásokkal. Nem kell több oldalt bemásolnod, elég, ha olyan linket adsz meg, ahol nem a vágyálmokat írják le, hanem a konkrét megvalósítást.
Az a probléma, hogy te már a kvantummechanika alapjait is tagadod, így odáig el sem jutsz, hogy összeálljon számodra a kép. Napestig vitázhatnánk itt ezeken, de mivel szerinted ugyebár csalás mind, ez még csak konstruktív vita sem lenne.
Te azt várod, hogy több oldalnyi anyagot egy mondatba sûrítsek. Hogy aztán azt is simán mellébeszélésnek minõsítsd.
Mellesleg ez nem az én mellébeszélésem, hanem a fizikusoké.
Ismét csak mellébeszélsz. Én tõled kértem az #50-ben, hogy írd le. Erre elküldesz guglizni. Nem valami komoly dolog (az eddigi mellébeszélésed sem volt az).
Ha tudsz számolni, minek jössz ilyen tippelgetésekkel? Javaslom tanulmányozásra a különféle kvantum-algoritmusokat, ezeket kimondottan kvantumszámítógépek részére hozták létre, pl. Shor-algoritmus, Grover-algoritmus, Deutsch–Jozsa-algoritmus, kvantumos Fourier transzformáció, stb. (Keress rá!) Ezt is tanulmányozhatod (ill. mivel nem teljes, és sok szócikk hiányzik, itt az angol változat). És ott van a google is...
"Adott mondjuk egy 64 ismeretlenes egyenlet, az egyes tagok 0 v. 1 lehetnek." - ez így elég speciális, de legyen.
"Ha egy hagyományos gép..." - számolni én is tudok. Inkább arról regélj, hogy miképpen "programozod". Ugyanis míg egy hagyományos digitális gép hw-e fix, és az adott programtól és az input adatoktól függ az eredmény, addig ezt a kvantum ketyerét hogyan hozod össze? Hogyan kötöd össze? Hogyan adsz meg inputot? Hogyan nyered ki az eredményt? Ezekre válaszolj, mert eddig ez csak mellébeszélés volt.
Adott mondjuk egy 64 ismeretlenes egyenlet, az egyes tagok 0 v. 1 lehetnek. Tegyük fel, hogy csak 1 megoldás lehet. Akkor a helyes eredmény egy bizonyos 64 bites számot ad ki.
No, akkor tippelj! 0 és 18446744073709551616 között... ;)
Ha egy hagyományos gép másodpercenként 1000 variációt próbál végig, akkor legrosszabb esetben ez 18446744073709551.616 mp ~ 5124095576030 óra ~ 584942417 évre lesz szüksége...
A kvantumszámítógép meg mondjuk mp-enként ad egy eredményt...
Ha növelni akarod a helyes eredmény esélyét, akkor "lefuttatod" mondjuk 1000x, az kb. 16 perc... Arról nem beszélve, hogy az eredményeket sokkal könnyebb visszaellenõrízni, mint megkapni.
No és hogyan tippelsz meg egy olyan eredményt, ami a hagyományos gépek számára pl. 1000000 év alatt számolható ki? Itt meg pl. pár másodperc.
"miért pont a helyes eredményre kellene (nagy eséllyel) beállniuk?" - ez meg egyenesen vicc: "nagy eséllyel". Ilyen alapon tippversenyt is lehetne hirdetni, mert semmivel sem lenne rosszabb.
"Ez a megfelelõ kvantum-algoritmusoknak megfelelõen elrendezett kvantum logikai kapuk hatása." - ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy minden feladathoz más-más hw-t kell építeni. A számítástechnika nem errõl szól. Amirõl te írsz, az vezérlés, és azt egyszerûbben is meg lehet oldani, nem kellenek hozzá "kvantumok".
"A hullámfüggvény mérés általi összeomlasztása, illetve a kvantum-összefonódás rég óta ismert és igazolt effektusok." - van pár mese, de majd egyszer túllépik ezt is.
Már úgy érted, nem gyõzött meg, hogy miért pont a helyes eredményre kellene (nagy eséllyel) beállniuk? Ez a megfelelõ kvantum-algoritmusoknak megfelelõen elrendezett kvantum logikai kapuk hatása.
Vagy egy szót sem hiszel belõle? Ebben az esetben nézz utána a kapcsolódó kísérleti eredményeknek. A hullámfüggvény mérés általi összeomlasztása, illetve a kvantum-összefonódás rég óta ismert és igazolt effektusok.
"Aztán egy mérés hatására mindez megszûnik, a qubitek visszatérnek határozott állapotba, mintha csak sima bitek lennének. És (nagy valószínûséggel) a helyes eredményt tartalmazzák." - ez nem valami meggyõzõ.
Annyit tennék hozzá a cikkhez, hogy nem csak a kvantumszámítógépet hozhatja közelebb a megvalósuláshoz, hanem hagyományos logikai kapuk, és azokból felépülõ digitális eszközök is létrehozhatók a segítségükkel (csak sokkal kisebb méretben, és sokkal alacsonyabb fogyasztással)!
Hát ennyit a 15nm-rõl, mint határ! :)
Az érdekes kifejezéseknek könnyen utána lehet nézni, de azért röviden leírom. (Entanglement = összefonódás.)
Kvantum-összefonódás: amikor különféle objektumok kvantumállapotai között kapcsolat jön létre, befolyásolják egymást (azonnali hatásként helytõl függetlenül). Azt hiszem, ilyenkor csak egy közös hullámfüggvénnyel írhatók le.
Kvantum-szuperpozíció: egy kvantummechanikai rendszer összes megengedett állapota; az elemei egyenként felvehetõ állapotainak összes közös variációja.
A hullámfüggvény összeomlása. Mûködés közben a qubitek kvantum-szuperpozíciót alkotnak, miközben kvantum entanglement áll fenn közöttük. Magyarul kvanrummechanikai effektusok alanyai, együtt kvantum-hullámzanak. :) Kvantum logikai kapuk által is manipulálva. Aztán egy mérés hatására mindez megszûnik, a qubitek visszatérnek határozott állapotba, mintha csak sima bitek lennének. És (nagy valószínûséggel) a helyes eredményt tartalmazzák.
(Mindez magyarázható lenne valamiféle véletlenszámgenerátorokkal is, és kellõ idõ alatt mûködne is úgy a dolog. A különlegesség ott van, hogy sokkal rövidebb idõ alatt kiemelkedik a véletlenszerûségbõl az eredményt adó variáció, mint amennyi idõ akár fénynek kellene ahhoz, hogy minden variációt végigjárjon.)
Megjegyzem, a leírt gyorsulás akkor jön ki, ha az a bizonyos qubit alapú változó digitális számítás esetén pl. egy ciklusszámláló lenne. Szóval a keresett eredményhez végig kellene léptetni az összes lehetséges állapotot. Mivel ugye itt egyszerre van jelen az összes lehetséges állapot. :) Így kvázi magát keresi meg az eredmény. :) Sõt, nem csak egy eredmény, hanem pl. egy sokismeretlenes egyenlet elemei.
Viszont, szükség van mellette egy hagyományos digitális számítógépre is, mert a kvantumgép eredménye nem 100%, hogy helyes, csak pl. 99. De a visszaellenõrzés általában sokkal egyszerûbb és gyorsabb mûvelet. Feltéve persze, hogy lineáris számításról van (itt) szó.
(Na persze kvantumszámításról beszélünk, szóval az egész cucc kvantumfizikai effektekkel operál. Szóval ilyen regisztereket nem lehet beépíteni egy mai prociba. :) )
Ez így nem túl érthetõ. Mondjuk inkább azt, hogy a qubit egyszerre van 0 és 1 állapotban, és az a 3 qubites regiszter egyszerre van 8 állapotban. Így egyszerre 8 számítás végezhetõ vele.
Ha -- tegyük fel -- egy ilyen számítás ugyanannyi ideig tart, mint egy digitális, akkor ez 8x gyorsulás. Az még nem sok. De pl. két ilyen regiszterrel egy idõben végzett mûvelet már 8x8 = 64x gyorsulást jelent. Még ez sem olyan nagyon nagy dolog. Nos, akkor vegyünk egy 64 qubites regisztert! Az egyszerre ennyi állapotban van:
18 446 744 073 709 551 616
Két ilyen regiszterrel együtt végzett mûvelet ennyiszer gyorsabb:
Azt hiszem, itt a lényeg: "Tekintsünk egy klasszikus számítógépet, amelyik egy 3 bites regisztert kezel. A regiszter bitjei minden idõpillanatban meghatározott állapotban vannak, mint például 101. Egy kvantum számítógépben viszont a qubiteket a klasszikusan megengedett állapotok szuperpozíciójával adhatjuk meg. A regisztert valójában egy hullámfüggvény írja le"
Tehát nem a spin egyik vagy másik állapota van, hanem bármelyik és ami köztük is van. Talán azért zárják körbe az elektront, hogy fix helyen maradjon, ne szaladgáljon el, és vizsgálható maradjon?
Ha jól tévedek akkor a kvantumszámítógép elektron spin manipuláción alapszik? A kvantumszámok közül a spin kvantumszám (-1/2, +1/2) mondja meg, hogy tengelye körül melyik irányba forog az elektron. Tehát pl, ha az elektron spinje +1/2, akkor legyen a bit 1, különben 0. És ha tudjuk forgatni meg tudjuk mondani, egy elektronnak, hogy te most legyél 1 te pedig 0.
Valaki hozzáértõ magyarázza meg legyen szíves, hogy miért emlegetik e cikk kapcsán a kvantumszámítógépeket? Az itt leírtak szerint egy szem elektron mozgását tudják befolyásolni, vagyis a mostani(!!) processzorokon átfolyó elektronmennyiség töredékét. Ergo olyan, mintha egy autóba csak csöpögtetni kellene a benzint. A kvantumszámítógép ezzel szemben a részecskék kvantumállapotaival operál, ami egy teljesen más mûködési elvet jelent...
Javítson ki valaki, ha tévedek!
Talán az 1800-as évek vége felé azt jósoltak, hogy ha Párizs utcáin ilyen ütemben növekszik a forgalom, akkor 50 év múlva méter vastagon borítja az utakat a lósz@r... Extrapolálva minden hülyeséget ki lehet hozni. Akár még azt is, hogy 500év múlva le kell fedni a tengereket és óceánokat, mert az emberiség nem fog elférni a szárazföldön. :)
Azért elég gyorsan elfogunk jutni a mai számtek határáig. Eddig ugyan nem volt nyilvánvaló, de a számítógépeink valójában hõerõgépek. A felhasználható energiával munkát végeznek (jelen esetben összeadnak kivonnak) meg egy csomó hõt termelnek. Pár éve volt egy cikk, hogy ha a jelnlegi irány szerint folytatódik a fejlõdés, akkor mondjuk 20 év múlva hova jutunk. Pl hogy igaz hogy nemtom hány nagyságrenddel nagyobb lessz a proci teljesítménye, de a hõmérséklete olyan lesz mint a Napé, és ha egy elfüstöl, akkor egy várost visz magával. Ergo új fejlõdési irányokat kell keresni, mert ez nem tartható, mert ugye hol vannak a 10 GHz-es P4-esek?
Szal a kvantum elvekre épülõ számítógép nem lehetõség lesz 10-20 év múlva, hanem szükségszerûség!
TÉK
Úgy látszik jaspercry a helyesírás, az ékezet és a szintaktika kiment már a divatból. !!!!!! de felkiáltójelek nélkül, már nem létezik egy normáis mondat. Még jó hogy a Caps Lock-ot nem ismered .)
öcsém, ez aztán kusza hozzászólás :) több benne a felkiáltójel, mint a betû :)
Egy hatalmas ugrás lesz egyszer ha-pl. a kvantumállapot-hatás-segítségével kidolgoznak valami merõben forradalmi elvet, amivel feleslegessé teszik az elõrehuzalozott számítástecnikai-rendszerek elõállítását.
Az elsõ tranzisztort is kézzel gyártották. Elõször laboratóriumi körülmények között kell elõállítani bármit, aztán az ipar kitalálja, hogyan kell sorozatban, milliárd számra gyártani...
DE egyépként legyen neked igazad ,de sajnos én nem hiszek ebbe!!! a lényeget kimontad ,draga az eloállitási kolcség!!!(20év)de lehet hogy csak 15
Az lehet ,hogy hamarabb ,de az is biztos hogy az othoni készukékedbe ez nem fog bekerulni!!! a kozel távoljovobe sem ,figyeljél amit irok léci!!! 1946-ban elkészult ugye az eniac számitogép ami ugye 200x szorzást tudott !! a févezetÕ feltalálasa után egy pár évvel!!!de azt hogy neked az othonodba legyen egy számologéped !!! atomi szinten tuvel pakolgatják!!! egyenként!!!! sokkal gyorsabban!!! igen 20éven belul!!
Nincs igazad jasper. Ma sokkal gyorsabban bekerül a kereskedelembe egy fejlesztés, mint 60 éve. Mivel nincs hideg (se meleg ) háború ezért az üzlet az elsõ. Azt se feledd, hogy már számítógépek és hálózatok segítik a kutatókat, így hihetetlen gyorsan és hatékonyan lehet kifejleszteni valamit. Más kérdés, hogy nem biztos, hogy gazdaságos is lesz legyártani, és a magas költségek miatt pihentetni fogják.
Ez a legjobb cikk, amit a kvantum számítógépekrõl eddig olvastam. Remélem, ez rendesen felgyorsítja a feljesztés folyamatát, mert szerintem ez egy áttörés volt...
ez még azé elég messze van ,a gyakorlati használattol,mert ez még csak effekt,de nem tudják semmire se használni.Azért egy mostani pc prociba 870millio tranzisztor---ahhoz hogy logikai kapukat csináljanak ezekbol a pottyokbol az egy kis ido,de hogy 870milliot rá is tegyenek =ahogy hallom ezt nem fhototechnikával rá fotozzák egy szilicium lapkára,hanem atomi szinten egy kis tuvel pakolgatják manuálisan az atomokat.... igy hogy ebbol PC proci legyen az még vagy 20év...... tehát jol hangzik de aze ne éljuk bele magunkat a tranzisztor felfedezése 1940-es évek kozepén tortént, belolle az elso otthoni számitogép csak a 70-es évek végén,nálunk a 80-as évek derekán volt horror árért beszerezheto!!! ugy hogy sok reményt a kozeljovobe nem várok ettol,jol hangzik oszt kész!!!!
jah: Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!
de fasza lenne, csúcspc hûtés nélkül... ha valamire passzív hûtés kéne az már omgwtf-nek számítana :)
ezen is szaggatni fog a gta4
az alapján amit õk elmondanak tényleg sok területen alkalmazható. Persze a legnagyobb a kvantumszámítógép lenne
Én lószart nem értek a cikkbõl, de biztos nagy felfedezés :D