A frekvencia meghatarozza nagyjabol az atviheto adat maximumat, hiszen az alapfrekire van ultetve az adat még FM eseten is, adott savszelt nezve persze.. de arrol 1 arva szo sincs. :S Az adatatvitel hatosugara sok mindentol fugg, a frekitol is, de elegge sajatsagosan. Kulonbozo tartomanyok teljesen kulonbozo antennakat igenyelnek. Mondjuk sokminden keveredik a cikkben, jo lenne vmi egzaktabb..
Mindenki egybõl a letöltésekre gondol, de arra nem, hogy ez milyen szinten egyszerûsíti a kommunikációt egyes chipek és áramköri elemek között.
Ha jól látom, a cikket simán átvették az MTI-tõl, vagyis a fordítási hibákért is az MTI felelõs. Így az MTI fordítójának sara, hogy a "highest level of integration for 60GHz wireless single-chip solutions" kifejezésben az integráció/integráltság szót helytelenül tömörítésre fordította.
Megadják viszont az eredeti cikk linkjét, amibõl kiderül egy s más. Az egyik az, hogy a 60GHz-es sávra egy új szabványt hoznak létre, ezért esik említés a 60GHz-rõl. A frekvencia pedig annyiban nyilván nem közömbös, hogy pl. 2GHz-en lehetetlen másodpercenként 2GB/s sávszélesség elérése, fõleg mert az igénybevehetõ frekvenciatartomány bizonyára igen szûk.
Az eredeti cikk sebességadatokat is közöl: 15Gbps 1 méteres távolságból, 10Gbps 2 méteres távolságból és 5Gbps 5 méteres távolságból.
A "drót nélküli" kifejezés is tökéletesen helyes, szinonímája a "vezeték nélküli" kifejezésnek. Abszolút helytelen viszont a hozzászólásodban említett "gbps" mint a gigabyte per secundum rövidítése, ha már itt tartunk. A gigabyte per secundum helyes jelölése: GB/s vagy GBps, bár a sávszélességet hagyományosan inkább bit per secundumban adják meg, ahogyan az eredeti cikk is teszi: Gbps, vagyis gigabit per secundum. Ugyanis a giga prefixumot nagybetûvel rövidítjük, hasonlóan pl. a mega (M) vagy a tera (T) prefixumhoz. Nagy "B"-vel pedig a byte-ot jelöljük, a kis "b" ugyanis a bitnek van fenntartva. Ha már javítasz, akkor helyesen tedd azt.
Meg nincs torolve. Valszeg alszik meg az illeto. Amugy egyetertek veled.
Megkérdezhetem, hogy milyen alapon vette ki a négyes, ötös, hetes és tízes hozzászólásokat, melyek egyike sem sértett faji, felekezeti vagy nemi identitást? Nem sértegettek senkit sem és nem tartalmaztak vulgáris kifejezést sem. Egyszerûen rámutattak arra, hogy manapság egyre igénytelenebb és szakmailag megalapozatlan, téves és félrevezetõ cikket közölnek vagy lustaságból vagy hozzá nem értéstõl vezérelve. Nagyon egyszerû pl. az erdeti cikkben szereplõ wireless kifejezést "drót nélkülinek" titulálni, holott az vezeték nélkülit jelent (minden vezeték drót, de nem minden drót vezeték).
Ismételten megerõsítem, hogy a 60 gigahertz NEM sebesség, hanem frekvencia. Ez akkor is igaz, ha ezt a hozzászólásomat is ismét kitörli. Az Ön tudatlanságát nem helyes olyan módszerekkel korrigálni, mely a sértõnek tekintett és a hiányosságokra rámutató hozzászólás(oka)t eltünteti, hanem helyette meg kellett volna tanulnia a helyes dimenziókat a középiskolában. Igaz erre nem mindenki képes, ellentétben a Delete gomb nyomkodásával. Ebben az esetben talán nem kellene cikkírással vagy fordítással (ferdítéssel) veszõdnie, hiszen oly sok egyszerû és szép tevékenység van még az életben. Ezen állításom igazolható talán azzal is, hogy a cikk módosítása után is értelmetlen és pontatlan kifejezések maradtak az írásában. Újból leírom, hogy az utolsó elõtti bekezdésében használt "gigabájt" nem továbbítási sebesség, hanem adatmennyiség. A továbbítási sebesség az pl. gigabájt/sec vagy gigabájt per secundum (gbps), ahogyan - helyesen - az eredeti cikkben is szerepel. Reménykedem, hogy másodjára eljut a mondanivalóm lényege önhöz! Ha derogál szakmailag hozzáértõket megkérdezni és az angol nyelvvel is hadilábon áll, akkor legalább egy profi fordítót illene felkérni a cikk végleges beszerkesztése elõtt ellenõrzésre.
Egyébként pedig mire van ez a hozzászólás rovat, ha csak úgy kényükre-kedvükre kitörlik az érdemi hozzászólásokat, ahelyett, hogy a szakmai hiányosságaikat elismernék? Avagy az az alapelv, hogy ami tetszik az megmarad, ami meg sértõ az meg megy a kukába? Abban az esetben, ha a hozzászólásomban valamivel vagy velem nem ért egyet a tisztelt cikkíró, akkor tessék leírni a szakmai álláspontját, amit készen állok Önnel megvitatni. Más - szakmailag igényes cikkek esetében - (pl. Cifu írásaiban) ez a korrekt eljárás már gyakorlat.
Kíváncsian várom, hogy ezt a hozzászólást mikor törli ki a Hozzászólások közül.
Üdvözlettel: Zero Albedo
"jelenleg ez a chip képes a legnagyobb tömörítésre." Mi ez a baromság? Egy célhardver mindig egy algoritmust valósít meg (kivéve a programozhatót). Akkor ez azt jelentené, hogy egy új tömörítõ eljárás tud. De ezt kétlem.
"ez azt jelenti, hogy egyetlen másodperc szükséges ezzel a sebességgel egy DVD letöltésére." ??? A gigahertz tudtommal nem az adatátviteli sebesség mértékegysége. Igaz már régen volt, de nekem úgy rémlik a frekvencia emelésével a hatótáv erõsen csökken. Ha a Wifi 2Ghz-en megy, aminek a hatóváolsága tízméterekben mérhetõ akkor ennek csak centiméteres lenne. Ami vicces lenne :)
hubakker kijavították a cikket. Ilyen sem volt még az esgén. o.o Csoda történt!
nem :DD
Otthon: raid 0, esetleg raid 10, uzleti raid 50,60 Ezek kétszereznek. Ha 2 db "ketszerezot" raid 0-ba, akkor negyszerezi a sebesseget. pesze, ez mar hardware raid-del megy csak hatekonyan.
õõõ van olyan winchester ami ekkora adatot képes ijen gyorsan kezelni? tudomásom szerint a leggyorsabbak is csak 150-300 megabájt per szekundumos sebességet képesek produkálni, de javítsatok ki ha tévedek:)
Én szerintem meg wifin keresztül a netrõl egy DVD filmet 1 másodperc alatt lehet letölteni.Az nem lenne rossz:D
inkább az internetet kellene tömöríteni.
Ez akkor a wifi utódja lehet?
Fantasztikus. Szóval most akkor ez egy kis hatótávú cucc, ami gyors ?
Oké. Valaki nekem mint full hülye laikusnak valakai el tudná magyarázni h ez pontosan mit is jelent? Ez a chip pontosan melyik hardver része? Hogy néz ki ez alkalmazásban? Elõre is köszönök bári nemü felvilágosíást n_n
Informatika és tudomány
