Hangzatos szavak. Átültethetõ technológiát és $-rá konvertáható valamit nem adott igazán. a GPS-ért meg kõkemény pénzeket fizettek miután civileknek is elérhetõvé vált. Aztán egyre ólcsóbb lett. A lényeg ez. A SZU sem azért omlott össze, mert rossz kedvük volt, hanem mert amit gyárottak és dollárért akartak eladni az nem kellett senkinek...
"Nos, a holdraszállásnak milyen kézzelfogható haszna volt annak, aki a földön maradt. Nem a közvetett hatásokra gondolok 40 évvel késõbb. Másnap mennyivel volt jobb?"
Büszkeség? Nemzeti öntudat? Összetartozás érzésének erõsödése? Patriotizmus? Optimizmus, jövõbe vetett hit erõsödése?
Olyan apró kis dolgok amik egy nemzetet nemzetté tesznek.
Úgy általában: A holdraszállásnak akkor más volt a háttere: 1. nem sokkal azelõtt lett vége a II. világháborúnak, ahol az amerikaiak az oroszokkal kényszerûségbõl összefogtak, de aztán egymásra kezdtek acsarkodni. 2. Be kellett bizonyítani, hogy ki a jobb. És ugye ennek ideológiai háttere volt: A "Rohadt Nyugat" - a "Büdös Komcsik" ellen. (Gúnyolódom, persze) 3. A rakétatechnikát hadi célokra igencsak fejlesztették, megvolt a kellõ gyakorlat, csak fel kellett melegíteni. 4. Pont azért, mert még nem sok idõ telt el a háború óta, az emberi élet nem volt annyira drága, mint most. A sikertelen kísérleteket vagy elhallgatták, vagy pedig hõsi halottként kapott egy dísztemetést a szerencsétlen áldozat.
Amúgy egy idõszakos holdbázist létre tudtak volna hozni, csak az oroszok nem erõltették a holdraszállást az amerikiaiak UTÁN. Errefel az amerikaiak megveregették a saját vállukat: Mi gyõztünk! És a holdbázis tervei szépen bekerültek a fiókba.
Senki nem mondta, h tobbet ert a holdraszallas, mint a GPS feltalalasa. Ugyanis ennek megitelese erosen szubjektiv, foleg akkor, ha ugy latjuk, hogy eleve rossz iranyba "fejlodunk". Mind1. Nem errol volt szo, hanem TE emlitetted az urkutatast. Ha az urkutatas szempontjabol nezzuk, v a raforditott energiabol, a GPS vs holdraszallast akkor lathato, hogy a GPS az NEM a holdraszallas tovabbfejlodese :) ennyi.
Az urkutatas azert nem fejlodott igazan, mert vege lett a hideghaborunak ill a demonstralo urversenynek. Ma mas teren folyik a demonstralas, ha kell..
A hadiipar mindig is elobbre volt mint a civil, abban persze amit kutatott. Halottal a DARPA nehany kutatasarol? Pl az altalanos robotikaban v az automatizalt terepkozlekedesben (meg meg 5000 teruleten) nincs aki leelozze. Ezek publikusak persze, nem vagyok bennfentes, nezz utana. De gondolom TE ezt sem vetted eszre, mint ahogy azt sem, h a NASA nagysagrenddel kevesebb anyagi tamogatast kap, mint Kennedy igerete betartasa elott..
Nabazz, ha titeket még sokáig hallgatlak, még a végén meggyõztök, hogy nem fuccsolt be az ûrkutatás, nem vetették vissza 25 évet legalább, nem vágták el a forrásokat, nem zárták be a NASA létesítményeinek és projektjeinek 90%-át és az ûrprogram jobban tombol, mint valaha is a hidegháborúban! Ugye ezt nem gondoljátok komolyan?!?!? Ugye nem!
A szovjet-orosz GLONASS GLONASS ma is üzemel (még inkább: ma már újra üzemel), sõt két éve már ingyenesen polgári célokra is megnyitották. Igaz, csak Oroszország területén 100%-os, mert még hiányzik pár mûhold, és ezek felküldéséig nemigen várható, hogy máshol is használni fogják.
#70: Na igen, ebben igazad van. Bár a földi csillagászati távcsövekre sem jellemzõ már, hogy a csillagász ott rostokol az okulárnál.
A teljes szolgálati ideje alatt mennyi emberi közremûködés és jelenlét kellett odafent? Mennyibe került üzemeltetni? Ha ember ûrtávcsõ lenne odafent folyamatos jelenléttel az mennyibe került volna. Én így értettem.
A Hubble éppen nem a legjobb példa, mert már a félrecsiszolt tükör torzítását megszüntetõ két korrekciós tükröt sem lett volna képes egy távirányítású eszköz felhelyezni. Ez áll a Hubble késõbbi javításaira is, amelyek egyébként eleve be voltak tervezve.
Ami a többi emberes ûrutazást illeti - a holdraszállást most ne nézzük -, azoknál valóban nehéz eldönteni, vajon az ûrben elvégezni szánt kísérletek miatt volt rájuk szükség vagy csak azért végeztek kísérleteket, mert az embereket amúgy is felküldték volna. Annyit azért sejtek, hogy a szovjetek maratoni ûrben tartózkodásai elsõsorban nem polgári kutatási célokat szolgáltak, bár bizonyítani ezt nem tudom. Úgy vélem, inkább egy esetleges katonai személyzet hosszú távú ûrben tartózkodását voltak hivatottak vizsgálni. Ezért nagyjából egyet kell értenem veled abban, hogy az emberek kevés olyan munkát végeztek az ûrben, amelyre szondák nem lettek volna képesek.
Ennek ellenére az emberes ûrutazások pártján állok.
Ja, a GPS rendszer hány holdból is áll? Milyen földi infrastruktúra áll mögötte? Elég nagy szûklátókörûségre vall leszólni tõled. Az oroszok sem holdraszállást sem GPS rendszert nem tudtak kiépíteni és más sem. Akkor mire a nagy fikázás?
LOL A holdraszallas utan 40 evvel 1 foldi GPS.. tenyleg komoly fejlodes.
Nos, a holdraszállásnak milyen kézzelfogható haszna volt annak, aki a földön maradt. Nem a közvetett hatásokra gondolok 40 évvel késõbb. Másnap mennyivel volt jobb?
Hányan is használak ma GPS-t? Eh...
Akkoriban Hold- es Marsbazisokrol meg terraformalasrol beszeltek (nem, nem a Blikk, hanem a NASA tudosai es politikusok).
Õk is tévedhetnek. Nem mérték fel helyesen a probléma nagyságát és a rendelkezésre álló források nagyságát. Fletó meg jólétrõl beszélt. És? Attól még baromság volt. Mint utólag kiderült a fenti dolgok is vágyálom kategóriát képeztek. A terraformálásról komoly ember meg nem beszélhetett, max. a laikusok beszámolója torította el az igazságot. Nem lenne példátlan eset, hogy XY kutató kijelent valamit és a blikk szintû újságok teljesen félreértik és vaskos szalagcímekkel hülyeséget közölnek le, mert nagyon jól hangzik...
De a civilszferaban durva parasztvakitas folyik, az teny.
Jaj. Még egy konteó hívõ... A civil ipar sok helyen rég lekörözte a katonait. Ez neked parasztvakítás? Ne fárassz már.
Erre nem vennék mérget. És, ha elérte a maximumát akkor mi van? Talán jelzi, hogy ideje más után nézni. Pl. szénbõl minden elõállítható, ami olajból. X olajár felett hosszútávon is megéri. Szénbõl olyan mennyiségû készletek vannak, hogy az olaj mennyisége egy gyenge tréfa mellette.
Nem. Nem vonul ki. A szondák most megcsinálják azt, amire az ember nem képes. Nagyon sok mindenhez nem kell ember és nagyon sok mindent meg sem tud odafent csinálni. A szondák alapvetõen elég költséghatékonyak, ha nem mennek tönkre és megfelelõen hosszú élettartammal bírnak. Lásd Hubble vagy marsi roverek, de sorolhatnék még pár szondát.
Mellesleg kérlek mutasd már meg, hogy komoly emberes ûrutazást és kutató tevékenységet ki csinált valaha a SZU-n és a NASA-n kívûl odafent? Ja, hogy senki...
A SZU összeomlása óta az orosz örökség a Mir-ben kimerült, de azt sem õk fizették igazán és a sikló is járt oda. AZ ISS-re is lehet, hogy jár a Szojuz, csak egy shuttle egy repülés alatt akár kb. 50-100-szor (!) annyi tömeget is felvihetne vagy fel is visz esetenként, ha jól tudom és nem csak 2-3 embert...
Ha maximális létszámú személyzet van a Szojuzban akkor csak kb. 100 kg (!!) hasznos terhet visz fel, de más esetben is csak 100 kg-os nagyságrendrõl van szó.
Hol van az STS rendszeren kívûl olyan cucc, aminek van ûrlabor modulja, tud kb. 16 t cuccot felvinni az ISS-re és még többet alacsonyabb pályára. Kérlek mutatta egy országot aki ilyen programot futattot sokáig vagy egyáltalán láthatáron van ilyen képesse. Ja, hogy ez sincs.
Szerintem nagyon el vagy tájolva, hogy ki és mit csiált eddig és, hogy ki és mit tervez.
LOL A holdraszallas utan 40 evvel 1 foldi GPS.. tenyleg komoly fejlodes. Akkoriban Hold- es Marsbazisokrol meg terraformalasrol beszeltek (nem, nem a Blikk, hanem a NASA tudosai es politikusok).
Ketsegtelen, h ma a legkomolyabb fejleszteseket a hadiipar (DARPA) vegzi, nem ismert penzhatterrel es soxor a kutatasi terulet is titkos.. ki tudja, mi a csucstechnologia valojaban? Nem sokan. De a civilszferaban durva parasztvakitas folyik, az teny.
A mai kapitalizmus alapja az allandonovekedes-kenyszer, az eroforrasok merhetetlen pazarlasa es a kizsakmanyolas. A gazdasag "fejlodese" csupan virtualis szamok novekedese, felporges, ami egy ures lufi novekedese.. mar ki is pukkant, elertuk az olajkitermeles maximumat es hamarosan jon a tobbi nyersanyag.. finito. Addig is: eljen a bankrendszer. :P
Küldhetünk mi ezeregy szondát a Marsra is, de úgyis mindenki az elsõ emberre fog emlékezni aki a felszínére lép! Más dolog kémlelni egy buta kamerát és más dolog ott állni az Olympus Mons tetején (aka legmagasabb ismert vulkán a naprendszerben)... (jó, nyilván nem oda fognak elõször leszállni, mert iciripicirit veszélyes :DDD)
Naneeee. Ha szerinted aki hosszú évtizednyi éles, emberekkel végzett ûrutazások után visszasüpped egy automata mûholdakat kereskedelmi és katonai célból feleregetõ tunya kutatásmentességbe, az szerinted nem vonult ki az ûrkutatásból, de keményen ??!! A kutatáshoz EMBEREK kellenek (aka kutatók) és nem csak lent a Földön kell óberkodni, hanem ott fent, helyben. :DDD
Mindkettõrõl ez mondják már elég régóta... A Galileo olyan, mint az A400. Egy ígéret és majd egyszer talán. A végén még a kínaiak is elõbb csinálnak meg egyet.
A következõ évtized meg elég tág fogalom. 2011? 2020? Hát nagyon nem mindegy.
Én nem tudom, hogy miért kell az én álláspontomból gúnyt ûzni. Szerintem tényleg fontos, hogy az ilyen fejlett technológiák ne kerüljenek terroristák kezébe, hiszen õk nyilván sok rosszra tudnák használni.
Én azért valahol poénosnak találom, hogy Sanyix és még valaki mostanában keményen kapta a büntetõpontokat a terroristázásért, mire furcsa nevû egyének bukkannak fel a fórumon, mint pl a "ATERRORISTA", és az egzotikus nevû N3(E)XUS6 aláírásában is feltûnt a CS.N.T.K.K.
Az üzemanyag-szükséglet meghatározásánál majd mindenképpen figyelembe kell venni a hajtómû fogyasztása mellett a legénység fogyasztását is.
Visszavonul az ûrtõl? Azért, mert az emberes utazásokat nem erõltetik? Ezt komolyan gondoltad? Felhívnám figyelemedet, hogy jelenleg egy mûködõképes GPS rendszer van és úgy tûnik, hogy hosszõ ideig ez is marad a helyzet. Jé, történetesen jenki...
De nem minden területen val elõrelépés. Szûk példákat kiragadsz és olyanokat amik gyakoriak a midennapi életben. Milyen gyakran kellett holdi leszállóegységet tervezni?
Látom lelki szemeim elõtt, ahogy Holdra száll ez a szerkentyû, majd a kép jobb oldaltól beszökdécsel egy szkafanderes fickó egy poroltóval. :D És persze veszettül szál mindenfelé a Hold és a poroltó pora. :D:D A szerkezet meg mintha egy az egyben az Alfa Holdbázis címû sorozatból lépett volna ki. :D
Azért gratula a sikerhez. Szépen repül ez az alkoholos hordó. :D
Jaja, de mivel fel kell jutni valahogy és a szökési sebesség eléréséhez embertelen hajtóerõ kell errefelé, így a kémiai hajtómûvek kiváltására a kilövéseknél/landereknél naaagyon sokáig várni kell, ahogy mondod.
Nem mondtál újdonságot azzal, hogy procákból nem használják a legújabbakat (sõt), node pláne nem oprendszerekbõl. :D Viszont szenzorokból igyekeznek a legdurvábbakat használni, ami még kibírja odafent.
Azzal viszont nem értem mi a problémád, hogy az USA sokat fog bukni azzal még 1x, hogy szó szerint kinyírták a saját ûrprogramjukat?! Merthogy fog.
Amúgy nem szándékoztam "rádripakodni", ne vedd annak! Csak kedélyesen elbeszélgetünk egy témáról. Még csak nem is vitatkozunk, mert nincs nagyon mirõl.
Lehet, hogy folyamatirányításos überprofi faszi vagy, de a közgazdaságot nem vágod. Egyetlen dollárt sem csesztek el. Minden, amit költöttek a gazdaságba ment vissza, és ezen a pénzen olyan hi-tech ipar sarjadt, amikhez képest a robotjaid marionettbábuk.
A korábbi hsz-edben rám ripakodtál és GHz-ekkel dobálóztál. Ki kell ábrándítsalak, az ûrben ntöbbnyire nem használnak GHz-es cuccokat. A 80386-os ismerõsen cseng? Nos többnyire ilyen, pár MHz-es , nagy csíkszéleséggel készült procikat használnak a kozmikus sugárzás miatt. Szóval a számtech nem minden...
Hát a NASA költségvetése az Apollo program törlése óta jelentõsen esett. És valszeg az ûrsikló nem okolható önmagában a forrás hiány miatt, eccerûen politikusék annyit adtak, hogy az ûrsikló üzemeltetése kijöjjön belõle, mert szép beszédeket lehet mondani egy ûrségisiklóval a háttérben, meg néha a népfiai, tanárnök stb is feljutnak vele, meg ilyen balfaxsádok. Ha nincs ûrsikló, valszeg még alacsonyabb lenne a költségvetés.
A földkörüli pályára álláshoz még valszeg sokáig kémiai hajtás marad a nyerõ, a zûrben viszont szerintem hamarosan jön a plazmahajtómû. (VASIMR).
Az ûrprogramokat nem véletlenül kaszálták el. Ezt lehetne magyarázni a hidegháború végével, de önmagában az nem elég szvsz. Megvan annak a jó oka, hogy nem akar már senki nagy hirtelen Holdra/Marsra szállni és hogy negyed századdal visszavetették az ûrkutatást (avagy többel).
Persze jó irány a kereskedelmi célú ûrkutatás, de mint tudjuk egy pusztán üzleti célú vállalkozás igen gyorsan elkaszálható, így rengeteg hamvába halt projekt lesz, míg egy kormány által pénzelt SZÜKSÉGES vonal fent tud maradni bármilyen körülmények között. Most sok-sok erõforrást fordítunk majd sok-sok bukott projektre, amiket mindig újrakezdeni újabb és újabb cégekkel a NULLÁRÓL (mivel egymásnak nem adják át az eredményeiket) KISSÉ költséges és hosszadalmas.
Vannak dolgok, amihez egy nagyhatalom teljes (és töretlen) ereje lenne szükséges hosszútávon. Ez az amit pl. Kína képes véghezvinni, míg az USA saját magát nyírta ki etéren és vetette vissza magát évtizedekkel. Kíváncsi vagyok, ha majd ferdeszemûekkel lesznek teli az orbitális pályák, mit szólnak majd akkor az önelégült, dagadt amcsifattyak. Elbasztak több tucat billió dollárt az évek során anno és nem értek el vele semmit sem. A kínaiak meg szépen kisunnyognak és rá se bagóznak az anyagi és emberi veszteségre, mert õk megtehetik, mivel egységesek és kíméletlenül, központilag irányítottak.
Egy akkora hatalom, mint az USA nem teheti meg büntetlenül, hogy visszavonul az ûrbõl... Szopnak majd még, mint a torkosborz és csökken a technológiai fölényük szépen, napról-napra.
Újabb példa. Amikor én végeztem, csak néhány kiváltságos juthatott robotközelbe, programozhatta õket stb.-stb. (pl. én is) Manapság bármelyik hülyegyereknek vehetsz legórobotot, amit összerakhat és programozhat kedvére, de vannak más robotkitek is amiket megvehetsz otthonra (szervókkal, vezérlõ elektronikával, szenzorokkal stb.-stb.). Eltelt 14 év! Ami akkor a milliomos fiacskája sem tehetett volna meg, ma bármelyik jómodú lurkó megtehetné. Ennyi.
Nyilván egy ipari robothoz nem hasonlítható egy kezdõ robotkit, de tanulni, elsajátítani az alapokat elégséges. Utána ha kap egy kis pízt a lurkó, mikor felnõ, nekiállhat összepakolni a saját robiját.
Manapság egy hobbicélú ultrahang szenzor, vagy gyorsulásérzékelõ, vagy útmérõ, vagy kamera fillérekbe kerül, míg régen csak ipari volt és vagyonokért.
Sajnos a mérettel nem lineárisan nõnek a költségek, a pénz meg igen szûken csordogál. Az ûrsiklóval pedig vagy 20 évre elkaszálták a fejlõdés szinte minden lehetõségét, olyan drága volt az üzemeltetésük. De ez már sokszor és sok helyen ki lett tárgyalva, nem kellene itt ismételni. Amint azt is, hogy az alapvetõ gond a meghajtással van, a kémiaitól nem tudnak/akarnak/mernek szabdulni, de sajnos a jelenleg elképzelhetõ alternatívák sem túl biztatóak.
Ha azt a másik csákót veszem, aki a fiával üt össze ezt-azt, azoknál még oké, mert garázsprojekt (mintha mi állnánk neki bérbõl és fizetésbõl ami marad a gariban összeütni egy életnagyságú lunarlandert). DE Kármákéknak van dellája bõven ehhez, nemde??! Mérnökeik is vannak bõven stb.-stb. Átruccan oroszba és hoz egy-két kirúgott profi rakétamérnököt, hiszen ott az ûrprogram nagyon rég elhasalt és voilá, máris kész a staff.
A németek elég rendesen szétforgácsolták a fejlesztõ/gyártókapacitásukat megannyi csodafegyver tervezetre, hogy egálba lehessen állítani akár a Learjettel, vagy akármivel a Me-262 kifejlesztését.
Másrészt a Learjet nagyjából minden paraméterben lealázza a Me-262-õt, szinte csak az a közös bennük, hogy mindegyik repül és kerót kell beléjük tölteni.
1. Közel nem volt korlátlan háttere a III.Birodalomnak összevetve a többi versenyzõvel.
2. Akkori szinted drága és csúcstechnika volt a Me-262. Ma meg a Learjet ez. Hány országnak van olyan repipara, aki képes olyan legyártani? A két kezemen meg tudom számolni. Ja, és nem is olcsó.
Ez a valami mirõl szól? Hogy ne a NASA-hoz mérhetõ forrással hozzál összes egy ilyet. Mivel eltelt 40 éve erre most van úgy ahogy esély.
Anno a Harmadik Birodalom korlátlan ereje és anyagi/emberi háttere kellett hozzá (katonai stuff), ma meg egy szaros üzleti alapokon nyugvó magáncég tervezi és gyártja õket csak ÚGY, mer megéri. Éééted?! :D
Amúgy szvsz. a stabilizátor fúvókákat úgysem ússzák meg, mert az esetleges tengely körüli forgást nem tudják kompenzálni egyetlen sugárral. Lehet is látni a videón, hogy néha elkezd forogni a cucc, de hála a légköri súrlódásnak és a nagy tehetetlenségnek, megáll. NA a Holdon/ûrben ez olyan szépen forog majd így tovább, hogy öröm nézni.
Természetesen én csakis rendes, az emberiség számára hasznos kutatásokra, felfedezésekre használnám. Tehát nem kell félni, ha netán az én kezembe kerülnek ezek az eredmények.
Ezaz. Szinte mindenben fejlõdtünk (igaz fõleg elektronikában), ezért úgy látszik, hogy ha nagy problémáik vannak, az elvileg csakis abból fakadhat, hogy síkhülyék a mérnökeik. Vagy sem, de akkor meg miafszavan?!!?!
Mondjuk ha nem kezelnék belsõ infóként, érdekes lenne meghallgatni, hogy az utóbbi 3 évben miken hasaltak el újra-, meg újra a buta amcsik! (pisztos tanulságos)
Szvsz. ha kiadták volna nekünk, vagy az oroszoknak a feladatot, akkor tized árból már három éve repülne a cucc. Pláne, hogy az oroszok rakétatechnikában mindig is élen jártak, ehhez van érzékük, de durván. :DDD
Node ugyanarról beszélünk ember! Ha 40 éves nem volt gond nekik, most miért az?!!!
Ha megvan a kellõ végzettséged, mint ahogy állítod, akkor azt is kell(ene) tudnod, hogy a videón látható szerkezet stabilizálása 40 évvel ezelõtt sem lett volna probléma. Nem is volt.
Egy kellõen gyors PID szabályzás párezer forintért kapható eszközökkel megoldható ma, de az volt már 10 éve is. Régebben drágább volt az eszköz, de akkor sem kellett hozzá az akkori csúcsteljesítmény.
Emlékszünk az elsõ lunarlander proggikra (magam is kóklerkodtam velük), amikben jóeseteben egy képpontot kellett elhelyezni a képernyõ alján lévõ csíkon, akárcsak a holdraszállásban (sok-sok számmal). Aztán manapság full 3D-ben valós árnyékolással és csillogással, valós fizikai szimuláció, valós terep szimulációja mellett fut ugyanaz és még az ûrhajósok életfunkcióit is valós idõben emulálja, sõt az arcuk is felismerhetõ bent stb.-stb. Merthogy eltelt 20-30 év.
Jóak, pocsika, én vagyok a hülye és tényleg nincsenek olyan problémák, amiket régebben nem nagyon (vagy nagyon nehezen) lehetett leküzdeni a számítási kapacitás hiányában... Vagy mégis?!?! Jah, mégis!
Folyamat és gyártásautomatizálás és Ipari robotokon végeztem, úgyhogy jónak magyarázod a mérnöki kreativitást... :DDDD
Manapság olyan érzékelõk vannak, amirõl NEM IS ÁLMODTAK pár éve még. Márpedig egy szabályzásban ez az elsõ kör! Azután jönnek a döntéshozó egységek (manapság ebben sincs kapacitáshiány) és végül a végrehajtó/beavatkozó egységek, amikben szintén fényévekkel elõrébb járunk.
Hogy érzékeltessem különbséget: A nácik iszonyat erõbefektetéssel kidolgozták a sugárhajtású gépeiket (amikkel végül szart sem értek már), míg manapság bármelyik tahó milliomosnak lehet saját LearJet-je. Jah, hogy eltelt 60-70 év és simán gyártják õket szarérhúgyér?! Ki hitte volna...
Az ICBM-ek körkörös szórása 80-120 méter körül van.
A "cirkálórakétáké meg olyan 5-9 méter körül. A BGM-109 értéke asszem 9 méter volt 1990 táján. Hogy azóta mennyi azt nem tudom. Viszont azt nem ilyen összegbõl rakták összem, teljesen más probléma volt. Olyan apróságok vannak, mint tehetetlenségi navigáció, meg TERCOM stb. Összehasonítottad a jegesmedvét a bengáli tigrissel...
A "cirkálórakéta" kifejezést meg utálom, mert rossz fordítás csakúgy, mint a robotrepülõgép. Azok az ekszököz amikre ezt használják az alábbiak miatt nem jó.
- A repülõgép nem egyszerhasználhatos. - Többnyire nem rakétahajtómûvük van, hanem gázturbina.
Errõl van szó. Ma hol találasz olyan szakembergárdát aki képes megépíteni egy 1600-as évek beli fahajót? Akkor voltak, me szint kihaltak.
A leszállóegységet is megtervezte rohammunkában sok mérnök, szinte korlátlan $ supporttal. Ez ahozképest csak hétvégi hobbielfoglaltság. Naná, hogy nehezebben megy. Viszont olcsóbb is. Ja, és nem a Holdon használják, hanem a Földön, ahol van légkör. Hát nagyon nem mindegy...
Ember! Akkoriban nem voltak gigahertzes procik, meg olyan durva hájtek érzékelõk mint manapság. Mindent mekánikusra, meg félelektromosra kellett tervezni és MÉGIS mûködött. Ezeknek ott van a kétezredik év összes teknikai vívmánya és évek óta bénáznak. ÉRTED??!? A vezérlésen van a lényeg (mivel aerodinamikai szempontból ez kb. egy égetett téglával vetekszik)!
Kb. a gõzgép kontra mikrochip tech-különbségrõl beszélünk vaze!
Ja, gondolod, hogy az elsõre pikk-pakk mûködött? Gondolod, hogy ez nem tudja majd megismételni azt, amit az elõdje megtett? Há' dehogynem! Csakhogy ezen nem dolgozik 5-ször annyi mérnök/kutató, nem költhetnek rá 10-szer annyit, stb-stb.
Ja, és nem elvileg, hanem gyakorlatilag is használták. Ennyire burkolt holdraszállás tagadást még nem hallottam :)
Az tény hogy durván nagy a szerkentyû, merthogy két ember magas, az ránézésre nem derül ki egybõl. :D Igaz a végsõ verza ennél sokkal nagyobb kell legyen.
A vicc az, hogy sok-sok évtizeddel ezelõtt elvileg a kormány tudósai ugye megcsinálták MÛKÖDÕRE a lunarlandert és (elvileg) használták is. Az akkori technikával szép teljesítmény volt az. Ezek meg a legmodernebb elektronika mellett mit össze bénáznak vaze... Vajon TÉNYLEG volt mûködõ lunarlander anno, vagy tényleg kamu az egész?!?
Már sokkal hamarabb is.
Tiszta élvezet volt nézni a szerkentyût, ahogyan a PID szabályzás (az volt, gondolom) irányította a fúvóka szögét. A talaj fölött erõsebb volt az ingadozás, bizonyára a felszaínrõl visszaáramló gázok lökdösték a szerkezetet.
Csak hát nem egymillió dollárt kellene szánni az efféle próbálkozások ösztönzésére, hanem egymilliárdot, legalább. Igaz, a díj összege inkább csak jelképes, mert a fejlesztés ennek a többszörösébe kerülhet.
a poén h a gép méretérõl semmit nem írt, és néztem a videót és azt hittem, hogy ilyen max 1 méter magas a szerkezet, aztán csak néztem amikor odarohant a poroltóval az ember :):):)
Fáin cuccos! Végre van valami sikerélményük is szerencsétlen mérnököknek.
Informatika és tudomány
Hajrá crackman!