Ez éppenséggel egy kapitális baromság. Nézz már meg 1 történelem könyvet hogy 100, 200 meg 500 éve hány éves korban köttettek a házasságok, hány éves korban szültek a nõk, és hány év volt az átlagéletkor. Meg fogsz lepõdni. A biológiai érés nem igazán változott, 500 éve is fel lehetett csinálni 1 12 évest, meg ma is. Ami különbség van az az, hogy 500 éve ezzel semmi gond se volt (minél hamarabb férjez adja, annál hamarabb megkapja érte a tehenet az apja, és nem viszi el semmi betegség). Aztán ez a szempont megszûnt, és a házasságok+szülés idõpontja kitolódott 18 év fölé, és az elsõ szex idõpontja is erre kellett hogy konvergáljon, fõleg társadalmi konvenciók szerint. Most meg ugye liberalizmus van, társadalmi konvenciók megszûntek, szülõk mint az 1984-ben (fel még nem jelent a gyerek éppen, annak kell még 5-10 év), és megy a kefélés 12 éves kortól aktívan. Szóval ez nem biológiai fejlõdés, hanem egy kártékony, gyilkos eszme (liberalizmus) elterjedésének eredménye.
Ez rám is igaz, csak azzal a különbséggel, hogy én bizony antiszoc vagyok (de nem a géptõl, elõtte is az voltam). Én azt vallom, hogy a gyereknek lehet gépet adni, de csak módjával: net lehet, de MMO játékokat tûzzel-vassal kell tiltani (fiatal gyereknek veszélyesebb, mint alkohol+dohány+drog).
Amúgy én meglehetõsen szolid vagyok gépezési szokások területén: nem csetelek, online nem játszom (vagy túl nagy a gépigény, vagy túl profik a játékosok) stb. Gép elõtt is csak azért ülök napi 8+ órát, mert nincs jobb dolgom. Plusz kell is, mert programozó technikusnak tanulok.
Nekem 10 évesen lett az elsõ PC-m. 13 éves koromban már volt, hogy napi 10-11 órát ültem elõtte. Most 16 éves vagyok, és az életem a gépek körül forog. És mégsem vagyok sem zakkant, sem idióta, sem pornómániás, sem antiszockó... Úgy egyáltalán semmi bajom nincs, MERT engem a szüleim NEVELTEK, odafigyeltek rám, még a tanulásban is segítettek. MERT én tudom, mi az a két kezi MUNKA, mert én még segítettem nagyanyámnak takarni, stb... Ehelyett mások, akiknek nem volt számítógépük kint lógtak valamelyik parkban, ittak, cigiztek (persze volt egy idõ, amikor én is, de ma már egyiket sem csinálom), hogy rosszabbat ne mondjak. Szóval annyit tudok mondani, hogy ha a t. szülõknek nincs egy annyit idejük, hogy leüljenek a csemetéjük mellé leckeírás közben, vagy hogy elbeszélgessenek velük egy kicsit ebéd után, adjanak nekik egy jóéjt puszit, meg ilyenek, akkor NE a számítógéptõl vonják már meg a kölyköket. Egyébként meg fogalmuk sincs arról, hogy általában mik történnek az 'Eredj még ki játszani' vezényszó után :)) Szóval a PC nem az ördög masinériája, és ne is úgy tessék rá tekinteni, mint valami függõséget okozó dologra, amitõl tiltani kell... Tessék szépen foglalkozni a gyerekkel, és akkor nincs az a tényezõ, ami hosszabb ideig rossz útra terelhetné. Egyébként az én gyerekem 4 évesen programozni fog, na ehhez mit szólnak a t. "szakemberek"?
idióta, emberi hangon kommunikáltam, de nem foglalkozom olyanokkal, mint te.
off Ne magánlevelezz! Fõleg a semmitmondó mondanivalótól kímélj! Ha tudsz emberi hangon kommunikálni, akkor beszéljük meg nyíltan; ha nem, ne rabold az idõmet! /off
Sajnos az elvárosiasodás egyik formája valóban ez. Kevesen tudják viszont, hogy mindez pótcselekvés. Boldogságot keres apja és fia, mégsem kapják meg. Talán mert azt se tudják, hogy mitõl lennének boldogok. Szomorú ez, de abszolút nem egyedülálló helyzet.
És a brit munkaadód elvárja, hogy tudj angolul. Az én fõnökeim is szóltak múltkor, hogy jó lenne már ha lenne egy magyar nyelvvizsgám, mert qrvára nem értik mit beszélek. Nem ismered véletlenül valahonnan Õket?
Nem is a tiltásról van szó, hanem az alapozásról. Az esetek többségében nem a te példád tükrözi a valóságot. Ezen felül a tudás csak az egyik része az életnek. Van még sok olyan dolog, ami tartalmassá tehet egy életet. Ha egy gyerek számítógépfüggõ lesz, akkor bizony bele kell szólni abba, hogyan töltse a szabadidejét. Ismerek olyan családot, ahol a gyerek kitûnõ tanuló. Mindent megkap az apjától, ezért teljesíti amit kérnek tõle. Az anyjával szinte alig beszél, mert az õ nevelési elvei mások és ez nem tetszik neki. Az osztálytársai mind hülyék, a tanárok mind hülyék, viszont nincsenek barátai. El van hízva és ha valamiért nem tud online játszani, dührohamot kap. Az apja szintén nagy játékos. Naphosszat ülnek a galérián és játszanak. A nõ már évek óta válni akar, de a pénz és a jólét visszatartja. Egy pesti bérházban laknak, földszinti lakásban. Se fény, se hely. Az egész lakás be van galériázva. A férj nem hajlandó elköltözni onnan, mert õ szereti azt a helyet. A pénz nem lenne probléma. A kis srác teljes új konfigja több mint 800 000 forintba került, és az apa sem marad le mögötte. Az anyukának laptopja van, azon intézi a levelezését és látogatja a társkeresõ oldalakat.
Szerintem ezek tipikusabb példák mint a te eseted.
OFF: Az aláírásommal csak a kreacionistákkal gúnyolódom, amúgymeg deista vagyok, mindenféle vallási felekezet iránti elkötelezettség nélkül.
ON: A kéttannyelvû iskola mint fogalom egy vicc. Egyrészt vallom, hogy könyvbõl nem lehet megtanulni nyelvet. Múltbéli tapasztalataim bizonyítják hogy van nyelvérzékem, de se olaszul, se japánul nem tudtam megtanulni - bevált - autodidakta módon. tök fölöslegesen rendeltem meg a nyelvkönyveket. Az hogy van hozzá hanganyag nem oszt, nem szoroz. Másrészt fiatal gyereket két idegennyelvnek egyszerre kitenni, FÕLEG ha rokon nyelvek, HIBA! Több mint 6 év telt el nálam is, mikor elõször kezdtem igazán tudni is valamit angolból, az nyilván egy hosszabb folyamat volt.
Továbbá szeretném hangsúlyozni, hogy a nyelvvizsgák diplomához kellettek nekem, nem pedig a nyelvtudás bizonyítására, amire - valóban - hasztalanok _egyes_ EU országokban ... de még mindig van olyan ország EU-n belül is, ahol esnek-kelnek egy Oxford nyelvvizsgás álláskeresõért, magyarországon kívül, mivel eleve hülyeség is lenne ha nem, az Oxford brit nyelvvizsga, kint tettem le, nem itthon!
Ennyit a globalizációról. Azzal, hogy nyelvet tanultál még nem az élet iskoláját jártad ki, legfeljebb csak sikeresebb lehetsz. A siker meg több pénzt hozhat, de nem mindenkit a pénz tesz boldoggá. Egyébként elismerésem! Tegnap beszéltem a szomszéddal középiskolai tanár, két gyermekét egyedül nevelõ Anya. Volt Neki is véleménye a két tannyelv erõltetésérõl ebben a korban. Szerintem Téged nem érdekel ez, úgyhogy inkább nem is mondom :)
OFF: Az aláírásodban Thor-t emlegeted vagy csak szimplán azokhoz tartozok akik Jézust keresztre feszítették?
ON: A többieknek elmondom, hogy elég rosszak a tapasztalatok a pedagógusok körében a két tannyelvû iskolákkal kapcsolatban. Középsuliban már kevésbé észre vehetõ, de általános iskolai tanulóknál óriási problémát okoz, hogy a saját anyanyelvét sem képes egy gyerek úgy megtanulni mint az a társa aki "csak" a magyar anyanyelvét használja. Ha megnézzük a célt, hogy miért kell egy embernek két nyelv, rájöhetünk, hogy kizárólag a nemzetközi kommunikáció miatt van rá szükségünk. Felnõtt korban mennyi idõ elsajátítani egy angol nyelvet? A szakmai része egy plusz opció lehet, de gyanítom teljesen felesleges anyanyelvi szinten tudni angolul pl., mert még nem hordott a hátán a Föld olyan embert akinek szüksége lett volna az összes szakma szavaira, kifejezéseire egy második anyanyelvi szinten, hiszen nincs olyan ember aki minden szakmához ért. Az alapnyelveket felnõtt korban sem nehéz elsajátítani. Egy harmadik nyelvet sem eget rengetõ feladat, bár nem is hiszem, hogy egy átlag embernek szüksége van egyszerre Magyar, angol és még egy nyelv ismeretére, hacsak nem karrieristát nevelnek belõle a szülei. Másrészrõl aki már hallott külföldi munkákrõl, az tudja, hogy egyedül egy ország van ahol ér is valamit egy HDO által emlegetett nyelvvizsga, MaO! Merthogy külföldön úgy szarják le nagy ívben egy átlag munkahelyen, hogy milyen papírja van róla, egy a lényeg, beszélni tudjon! Foglalkozástól függõen természetesen, mert egy pizzafutárnak pl. tök felesleges Oxford felsõfokkal rendelkeznie. Még egy érdekesség. A magyarok igen jelentõs része elhasalna egy magyar nyelvi vizsgán amit hazánkban letelepedõ külföldiek tesznek le. Hát ez nem épp rózsás helyzet, és ezen kötve hiszem, hogy egy két tannyelvû suli csak javítana.
btw hozzátenném a jegyzõkönyvhöz, hogy napi 18 óra TV nézéssel tanultam meg 2 és fél hónap alatt 8 évesen németül, most 24 évesen germanisztikát tanulva egyetemen még mindig nincs új a nap alatt, a jelenlegi nyelvtudásom 90%-át 8 évesen szereztem. 3 hete tettem le egy 98%-os üzleti szakmai nyelvvizsgát. Angolul számítógépes játékokkal (stratégia, RPG) tanultam meg, máig se volt egyetlen angol órám se, és fél évvel ezelõtt tettem le sikeresen egy Oxford felsõfokút.
Ennyit a leszabályozásról. Nyilván nem lesz törvényszerûen minden gyerkõcbõl nyelvész aki eleget tévézik meg játszik, az enyém csak egy ritka példa, de már eleve a potenciál miatt nem tiltanám meg a saját gyerekemnek, hogy maga válassza meg a _szabadidõs_ elfoglaltságát, _miután_ elvégezte minden kötelességét.
:D Én a 45-ösre szerettem volna tenni helyre tétre befutóra
Lehet azért nincs egyetértés mert a Csernus hozakodott elõ a témával?! Inkább egy "férfit" (már bocsánat) kellett volna megkérdezni párhuzamosan egy nõvel. Természetesen hasonló kúltúráltsággal mint a befogadó közösség, mert mondjuk a cigányvajda is könnyebben fordít az övéinek, mint pl. én. (Kéretik nem le rasszistázni, hiszen csak azért használtam ezt a szót, mert magát így hívja. Az én szememben Õ romavajda.) Vissza térve kicsit irónikus, hogy pont Csernust emlegetted egy olyan topicban ahol a gyereknevelésrõl van szó, miközben Csernuson messzirõl látszik, hogy neveletlen és akkor még jó hangulatomban vagyok, hogy nem másképp fogalmaztam. Õ nekem már túlságosan szabadelvû, finoman szólva.
Jajj, ne legyél ilyen megbántott! :) Nem csak itt, hanem akárhol ahol nem beszélgetsz hanem írsz, ott félreértések tömkelege születik. Már sokszor a telefonon keresztül is elõfordul, pedig ott még hangsúlyokat is kap az ember. Ott a legnagyobb baj, hogy nem látod a másik arcát. Másrészt a flémelés meg a veszekedés nem egyenértékû a vitával. A vitában meg nem rosszindulatból, hanem különbségekbõl adódik téma. Az meg nem biztos, hogy falkásodást jelent ha többen is félre értik amit leírsz. Rd le még egyzer más szavakkal és akkor tisztázódik a helyzet a tekintetben, hogy mi is volt a mondanivalód. :) A modikra meg ne haragudj, Õk is "csak" emberek. Én is kaptam félreértésbõl büntit, pedig csak saját magammal vitáztam. :) Hívhatjuk flémelésnek is :D
Gratulálok a 3 gyermekedhez, és elismerésem a korrekt és példamutató hozzáálláshoz. Egy dolgot azonban hozzá tennék. A PC-t sokszor egy kalap alá veszik a nettel, pedig a PC csak egy eszköz a nethez. A neten viszont sajnos felhõtlenül kiélheti magát az ember már ha vannak ez irányú hajlamai. Egy gyerek életében nem biztos, hogy jó példamutatás ha olyan dologhoz fél hozzá ahol felelõsségvállalás nélkül tehet olyan dolgokat amit a "való életben" nem tenne meg. Mi fiatalkorunkban egymás kezébõl tépkedtük ki a haverokkal a pornólapokat, mert net még nem volt. A gépezéssel egy pozitív tulajdonság mellett jött egy sajnos nagyon negatív is. Konkrétan a szocializálódásra gondolok. A TV csak egyoldalúan tömi az ember fejét és sajnos egyre kevesebb olyan adó van ahol értéket is kap a gyerek. Könyveknél hál' Istennek még jobb a helyzet. A PC-nél hamarabb jöhet az önmegvalósítás és nem csak a csatornák közt válthat, hiszen kétirányú a kommunikáció. Viszont ha egy gyerek begubózik egy single player játékba, annak oka van. Természetesen vannak visszahúzódó típusú emberek, gyerekek, de azért hallottunk már sokan ájulásik játszó gyerekekrõl. Egy fokkal jobb a multiplayer, de ott is inkább segíteni kell neki, hogy ne a neten keresztül tolják, hanem rendezzenek egy LAN party-t amikor a szülõk nincsenek otthon. Ha elég érettek hozzá, feltétlenül vegyes társaságban, ne csak fiúk, mert ez is csak a fiúk és a lányok között lévõ elszigeteltséget erõsíti. Egy örökös on-line fiú egy rendes lányt megszólítani sem tud. Óriási lemaradása lesz ezen a téren, mind kommunikációs téren. Az ilyen embereket nem szabad begubózni hagyni. Fogni kell a kezüket és vezetni Õket.
Látom ebben a felnõtt témában nem értünk egyet. Nem olvastad Csernus Imrének a könyvét? Ott a férfit taglalták, hogy mitõl férfi a férfi. Ebben sincs egyetértés. :)
Hát neked komoly problémáid lehetnek az életben, hogy itt éled ki magadat. :) Nem tudom mi rosszindulatot véltél felfedezni a hozzászólásomban. Ellenben te igencsak elkezdtél utána kötekedni. Amúgy meg semmi gond nincs a szövegértelmezésemmel, nem úgy mint neked. De nem akarlak még jobban megbántani, be is fejeztem inkább. Bocsi.
Amint látod nekem is kell magyarázkodnom, számmora teljesen egyértelmû dolgokon. De senki nem küldött el melegebb éghajlatra. Az meg, hogy 3 olyan ember is rád írt, akik egyvalamiben egyetértenek, helyénvaló ekkora "közösségben".
Ja és még annyit akartam, hogy heti 10 óra játék bõven elfogadható mértékû. Egy felnõttnek is kell néha az egyedüllét, egy gyereknek meg pláne (ha testvérei vannak, akkor a számítógép, könyv, rajzolás, zene stb ez eszköz erre).
Egy ember mindent tud nélkülözni, csak más emberek társaságát nem. De néha kell az egyedüllét is.
Igen! Félreérthetõ. Akkor Murphy szerint azonmód félre is kell érteni. Ez divat az sg-n és nagyon elszomorító, hogy ha valamit kétféleképpen lehet érteni (szvsz az utolsó félmondatomat nem lehet), akkor tuti, hogy a rosszféleképpen értik. Ezt hívják rosszindulatnak.
Sok fórumon elõfordulok, de ilyen flémelést sehol nem tapasztalok, mint itt. Van egyvalaki, aki belém köt, mert rosszindulatú, és egybõl csatlakozik hozzá még három, csak azért, hogy együtt ugathassanak a falkával.
Itt kezdõdik a leszokás az önálló gondolkodásról és véleményalkotásról.
Persze az oldal szabályzata itt is tiltja a veszekedést, a moderátorok mégsem veszik valahogy túl szigorúan; bezzeg, ha le mer írni valaki egy már-már szállóigévé vált közhelyet - ami egyébként senkit nem bánt -, azonmód büntetõpontokat osztogatnak. De ha felnyomnék a moderátoroknál minden egyes flémelõt, akkor én lennék a szaralak, holott a szabályzatban világosan le van írva, mit lehet és mit nem.
Szerintem: - A gyereket nevelni kell, mert nem nevelõdik magától "emberré". A TV, Gép nem nevel, nem állít fel értékrendet és nem fejleszti az erkölcsöt.
- A gyereket 16 éves koráig korlátok közé kell fogni, de úgy hogy a lelkiismeretét is fejlesszük. Hisz a legjobb visszafogó erõ a bûntudat, de ahhoz hogy legyen, megint csak kell az értékrend, hogy tudja mi a rossz mi a jó és mi az hogy következmény. Így aztán fokozatosan lehet elengedni a korlátokat és a végén maga is tudja majd hogy mit szabad-nem-szabad.
- A számítógép fejleszti a logikai készséget, a gondolkodást. Illetve segít hogy majd helyt tudjon állni egy irodai környezetben is ha oda kerül. De persze nem a Doom, meg a "Megamészárlás 2". Vannak oktató programok, ami elé nem leültetni kell, hanem leülni vele együtt (de az már nevelésnek számít).
- Nem kifogásokat kell találni hogy miért lett olyan a gyerek amilyen ha nem be kell ismerni hogy a T. Szülõ rontotta el a dolgot. Még ha napi 8 órában dolgozik is tudnia KELL idõt szakítani a gyerekére ha már egyszer van.
A Felnõttséget meg túlértékelik. Nem az a felnõtt aki már megélt mindent, hanem aki úgy élvezi az életet hogy közben nem árt vele másoknak és mindig tisztában van a tettei következményeivel.
"Az alkotó élet titka az hogy gyermekkorban is megõrizzük a gyermekkor szellemét"
Thomas Huxley
Érdekes, mait írsz. Annyit tennék hozzá, hogy egy könyv vagy egy film tökéletesen lehet nevelõ hatással. De ennek van alapfeltétele, hogy valakivel meg tudja beszélni (ha kell). Ja és azt Te is tudod, hogy nem mindegy, milyen film, könyv.
Jó, az oktatásban vannak olyan kötelezõ olvasmányok, amik felnõtteknek szólnak. De részben nem hiába jelölték ki ezeket. Csak egy baj van. Ezeket a kötelezõket is felületesen olvassák.
Szerintem nyugodj meg, jó? Akkor értelmezni tudod a mondandómat. Nem gyilkolta meg a fiát, hanem felelõtlen volt. Érted? A másik: ne keverd össze a roncsderbit avval, ha csak találomra szétkúrja a kocsiját, versenyen kívül. Értesz?
BOnFire: tökéletesen elolvastuk az irományodat. Aki rád írt, elsõsorban az utolsó mondatodat emelte ki. Nyilván avval nem értettek egyet (én tuti nem).
Na meg ez a kocsmás dolog. Félreérthetõ. Látod nekem is mindent meg kell magyaráznom (még az egyértelmû dolgokat is).
Leírom a saját tapasztalataimat. Három fiam van, egy 16, egy 14 és egy 7 éves. Kettõ asztali PC, egy laptop (nem mai csirke, P3-as csúcskonfig) meg egy régebbi Xbox a technológiai háttér, ami persze az évek alatt nõtte ki magát. Hozzátartozik a dologhoz, hogy mindkettõ szülõ PC-vel dolgozik lassan 16 éve, és bizony nem egyszer játszani is szoktunk galád módon ezzel az "ördögi" masinával. Szóval nálunk természetes a gyermekek PC használata is, de valahogy mindig megtaláljuk az ideális mennyiséget (legalábbis szerintünk az) a gép elõtt töltött idõvel kapcsolatban. Lehet hogy külsõs szemlélõnek soknak tûnik az az idõ amit a gyerekeim töltenek a gép elõtt, ami eredménytõl függõen (tanulmányi, segítség, stb..)akár 2-3 óra is lehet alkalmanként (nem naponként), de általában 1 óra az "adag". Ami viszont engem is elszomorít, hogy pl a középsõt nem is érdekli más, csak a játék. A nagy az olvas, zenét hallgat, gitározik, csajozik, edzésre jár, a kicsi legózik, rajzolgat, kirakózik (5 évesen simán kirakott 5-600 db os puzlékat), bár már õ is kezd követelõzni a napi "adagjáért", de a középsõt csak a gép érdekli. Ha nem játszhat, akkor igazából nem csinál semmit, max nézi a falat (na meg õ is jár edzésre, Wado-ryu), meg esetleg a tv-t. Itt kitérnék az elõttem szólóhoz, aki szociális oldalról közelítette meg a dolgot, meglehetõsen demagóg módon. Egyformán neveljük mindhárom gyereket, szaros koruk óta foglalkozunk velük, együtt társasjátékozunk, kártyázunk, kirándulgatunk a mai napig, még se egyformák a gyerekeink. A nagy és a kicsi sokkal közvetlenebb, barátkozóbb, míg a középsõ kicsit nehezebb eset. Gyereket nem lehet könyvbõl és tv-bõl nevelni, ez egy hülyeség. Erkölcsi, szociális irányvonalakt persze kell mutatni, és természetesen a szülõi példamutatás is nagyon fontos, de ettõl a gyerek nem biztos hogy úgy fog viselkedni, mint ahogy azt mi szeretnénk. Ezt tapasztalatból mondom. A kamaszkor meg egy rémálom, hála istennek most 2 is van belõle :) Visszakanyarodva a témához, szerintem se normális ha egy gyerek a gép elõtt tölti szabadidejének nagy részét, de valahol érthetõ sajnos. A mi idõnkben nem volt se PC, se konzol, még igazából tv adás se nagyon. Persze hogy olyat dolgokat csináltunk, amit tudtunk. Kint voltunk a szabadban rengeteget, bicikliztünk, bújócskáztunk, szám háborúztunk, olvastunk, meg nem keveset dolgoztunk is szüleinknek segítve. Mégis voltak már akkor olyan gyerekek, akik szintén nem mozdultak ki, nem jártak társaságban, csak akkor nem foglalkoztak velük ennyit. De ez elmúlt. A mi apáink meg szintén egészen mást csináltak gyerekkorukban, még se sírtak annyit, mint ami mostanában megy a médiában. Nem kell ezt túl lihegni. Az a gyerek aki életre való, az PC mellett is tud érvényesülni, aki meg kevésbé az, az akkor se lesz sikeresebb vagy rátermettebb, ha nem ül a gép elõtt. A bûnözõk se a PC elõtt lettek azzá akik, és most sincs arányosan több mint elõtte, max megjelent a cyber bûnözés, ami sajnos a kor egyik vívmánya, de ezt el kell fogadni. A mai fiatolok már egy más generáció, ezt el kell fogadni. Majd 10-20 év múlva kiderül, mennyire "korcsosultak" el, vagy éppen nem.
Marko001 Legend Killer tomcsa4
Mi van veletek? Megõrültetek? Csak a nickemig jutottatok el az olvasásban? Hát gratulálok; akkor változtatok a véleményemen, és leírom, hogy nektek teljesen fölöslegesnek tartom a számítógépet, mert a szövegértelmezésig már nem juttok el, csak odáig, hogy ez itt az esgé, és nyugodtan lehet flémelni meg trollkodni össze-vissza!
De ha már flém: Legend Killer, édes gyermekem, nem tanították meg neked más fórumokon, hogy nem floodolunk ész nélkül? Ha a mondanivalód figyelemre méltó, akkor elég azt egyszer is elküldeni egy egész kerek hozzászólásban, nem pedig mondatonként, mert ez nem MSN, hanem fórum - már ha tudod, mi a különbség a kettõ között.
Akkor meg pláne nem, ha a hsz-ben csupán egyetértesz önmagaddal!
Van! Az van benne, hogy az ilyen emberekre kitaláltak egy szót azok az emberek akik népi mondásokat faragnak: ÁRVA! Te is rá tudsz állni a saját lábaidra és tudsz épelméjûként gondolkodni, csak azt hiszed azzal hogy a szüleid meghaltak, nagyobb változás ér mintha magatehetetlenségig megöregszenek és NEKED kell Õket ápolnod. Szerintem ez utóbbi jóval felelõsségteljesebben viselkedik, de nem azért mert ezt választotta, hanem mert rávitte a kényszer és/vagy a kötelességtudat, hogy a szülei gondviselését amikor Õ gyerek volt viszonoznia kell azzal, hogy idõs korukra gondjukat viseli. Sok apróságot körmönfontan fogalmazok, elnézést érte, de a magyar nyelv ettõl szép és ettõl olyan bonyolult.
Kértem, vagy köteleztem bárkit is hogy mindenkinek így kell gondolkodni?
"Felnõtt az az ember, aki teljesíteni tudja a kötelességeit, hovatovább felelõsségteljes." - ilyen óriási különbséget véltél felfedezni az én hozzáállásom és a Te hozzáállásod között? Sajnos én nem látok különbséget.
Colinnál tehát valószínûsíthetõ, hogy csupán a gyermekét akarta megölni, nem volt jó apa, csak épp elfelejtette, hogy Õ is a helikopteren volt.
"olyan ember volt, aki sportot ûzött az autók összetörésébõl" - tehát a roncsderbisek pl. ne vállaljanak szülõi szerepet? Azért önszántukból elkölthetik a fizetésüket vagy engedélyt kell kérjenek Tõled?
Mert nem tanulják meg használni a lehetõségeiket. Ráadásul egyre nagyobb hangsújt fektetnek a burokban nevelésre. Valamelyik topicban egy hírrel kapcsolatosan asszem épp azt feszegettem, hogy a gyerekek életét a modern játszótereken keresztül lehet megérteni. Szerintem hatásosabb volt amikor kisgyermekként rám üvöltöttek tiltás gyanánt vagy kaptam egy taslit amikor ki akartam szökni a játszótérrõl, mint az, hogy ha magyarázat nélkül lehetetlenné tették volna számomra a játszóteret "felnõtt" segítsége nélkül elhagyni. A gyermek is megérti a tiltást ha elmagyarázzák neki. Nem az a megoldás, hogy Õket zárjuk börtönbe, mert szerintünk a világ veszélyes rá. Valóban lehet veszélyes, de akkor ezzel a tudattal kell felnõniük, ebbe a világba kell beilleszkedniük, hiszen ebben fognak élni. Azok a rácsok legfeljebb a szülõ vagy a tanár felelõsségét hárítja át a kerítés készítõjére egy esetleges balesetnél, ha a gyermek mégis ki tudott menni. Az ilyen és ehhez hasonló hozzáállás miatt van az pl. ha a meló közben karambolozok valakivel, az vagy védekezik szánalmasan, vagy mentegetõzik, vagy "támadás a legjobb védekezés" elvén megint csak védekezik. Én aki napi 8-9 órát töltök a forgalomban, mindezt ráadásul egy útvonalon, oda-vissza, csak mosolygok, hiszen a tenyeremben van az útvonal és az esetleges jogi lehetõségek. Mégis érdekes, hogy "SENKI SEMMIÉRT NEM AKAR FELELÕSSÉGET VÁLLALNI". Ez sajnos igaz a saját gyerekünkre is. minél elõbb le akarjuk tudni a felelõsségünket a gyerek tetteiért ha már érezzük, hogy a gyeplõt átvette a gyerek saját maga fölött. Pár hónapja rászóltam egy hölgyre, hogy szóljon a gyerekére, mert ha folytatja amit csinál balesetet szenved és még anyagi és jogi következményei is lesznek. Közölte, hogy Õ másképp neveli a gyerekét, mint mások, mert nem szól bele a dolgaiba, tehát beszéljem meg a gyerekkel, Õ úgy is megérti. Csak annyit kérdeztem Tõle, hogy a bíró kérdéseire is felelõsségteljes válaszokat fog tudni adni? Nem szólt semmit. De persze Õ is csak azután értette meg, miután elmagyaráztam Neki, hogy miért veszélyes amit a gyereke csinál. Tehát még csak nem is a hölggyel volt gond hanem az Õ szüleivel akik nem épp az életre nevelték. Érdekes urban legends jutott errõl eszembe:
"A körúton egy villamoson ült egy nénike, vele szemben egy anyuka, kisebb gyerekkel az ölében. A gyerek folyamatosan lóbálja a lábát, méghozzá úgy, hogy minduntalan belerúg a nénibe. A néni húzódik arrébb és arrébb, hátha már nem éri el a gyerek. Már nem tud hová húzódni, nem bírja tovább, rászól az anyukára, hogy nem lehetne rászólni a gyerekre, hogy ne rugdosódjon? Erre anyuka mondja, hogy õ szabad szellemben neveli a gyereket, amit a gyerek akar azt csináljon. Erre a mellette ülõ huszonéves srác fogta, kivette a rágót a szájából és az anyuka homlokára nyomta, mondván, hogy õ is szabad szellemben nevelkedett..."
És mindenkinek így kellene gondolkodni? Én speciel nem. Felnõtt az az ember, aki teljesíteni tudja a kötelességeit, hovatovább felelõsségteljes. Ez a kettõ amúgy összekapcsolódik.
És ha jól tudom, pont Colinnál maradt el a helikopter felülvizsgálata. Ráadásul olyan ember volt, aki sportot ûzött az autók összetörésébõl. Nem kéne pont tõle idézni.
Felejtsük már l azt hogy felnõtt. Ez a szó ami inspirálja a fiatalabbakat, hogy próbálják elérni azt a szintet mint a náluk idõsebbek. Amikor elõször rágyújtottam egy szál cigire és mellé vbk-t szürcsöltem, azt hittem felnõtté váltam. Amikor elõször voltam nõvel, azt hittem felnõtté váltam. Amikor leérettségiztem, azt hittem felnõtté váltam. Amikor eltemettem az Apámat, azt hittem felnõtté váltam. Amikor saját lakásom lett azt hittem felnõtté váltam. Amikor össze költöztem a párommal, azt hittem felnõtté váltam. Ha elveszem feleségül akkor is ezt érezzem? Ha gyermekeink születnek, akkor is ezt érezzem? Ha a gyerekeim a bizonyítványukat veszik át, akkor is ezt érezzem?
Sorolhatnám, de a felnõtté válás amit olyan gyakran emlegetnek az emberek, sosem jön el. Van akivel az élet csúnyán kiszúr és hamarabb fog olyan dolgokat tapasztalni amitõl felelõsségteljesebben él. A felnõtté válás inkább a szabadságról szól, ami azért nem jön el sosem, mert míg gyerekkorban a szülõk tiltanak/terelnek, addig idõsebb korban rájön az ember, hogy a társadalom is a szabályok betartását követeli. Idõvel saját szabályokat is felállítunk de ezt nem saját eszünktõl, hanem a környezetünk hatására. Értelemszerû, hogy lesz egyfajta egyénisége az embernek mert a lelkünk a gondolkodásunk összetett. Nem ugyan olyan ember lesz abból aki gettóban nõ fel, mint aki egy tehetõs család sarjaként cseperedik. Ez utóbbiak pl. "nehezebben kelnek fel ha elesnek", mert nem tanulták meg a cseperedésük során, hogy hogyan is kell. A tiltás csak elõsegíti a sóvárgást. Nehéz dolog szerintem egy szülõ feladata, mert csak akkor derül ki, hogy valóban jó szülõ volt-e amikor a gyermeke(i) már mindkét lábukkal a földön állnak, nem méterekkel felette és mindezt önerõbõl. Sajnos az agyagiak itt is óriási szerepet játszanak. Egy hirtelen milliárdossá vált ember sajnos könnyen abba a helyzetbe kerül, hogy céltalanul él. Egy olyan ember aki egész életében csak küzd,megtanulja becsülni az apró dolgokat és rájön, hogy a pénz, illetve annak a hiánya nem szégyen, csak kellemetlen. Természetesen én sem és rajtam kívül sokan mások sem értették meg miért nem lehet korlátlanul bármit megvenni, miért kell úgy kinézni mint mások. Én azt mondom, hogy minden ember a boldogságra törekszik. Ezért született, ezért küzd. Nekem az a bizonyos éles határvonal az volt amikor belekerültem a mókuskerékbe. Az évek pedig elkezdtek cefetül szállni, azok a dolgok amikért érdemes élni, amiktõl boldog vagyok, azok elõfordulása ritkult. Eddig természetes volt, hogy van hol laknom, most meg utolérhetetlenül boldognak kéne lennem, mert van lakásom, viszont van hozzá hitelem is. Ez évtizedekre rányom az emberre egy olyan kötelesség érzetet ami fiatalabb korában nem volt. Elértem tehát ahhoz a részhez a mondandómban, ahol be kell látnom, gyermekként jobb volt. És mint gyerekvállalás elõtt álló fiatal kötelességemnek érzem, hogy a gyermekem is minél több jót éljen meg gyermekkorában, mert akkor még javában szövõdnek az álmok. Viszont látom azt is, ahogy gyermekként küzdöttem, hogy a "felnõttek" kiváltságát is birtokolhassam a gyerekkori kiváltságok mellett, de persze az ezzel járó kötelességek és kötelezettségek bûzlöttek. Félfelnõttként a suli mellett megszerzett pár tízezer forintnak jobban örültem mint most a nagyságrendekkel nagyobb fizetésemnek, mert azt korlátlanul elkölthettem, hiszen nem éreztem, hogy még a levegõért is fizetnem kell. Most tudom, hogy hiába keresek a fizummal, annak nagy része elmegy a kötelességekre, hiszen az ELMÛ sem karitatív szervezet, akárcsak a többi. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy mai szemmel szinte lehetetlen dolgokra voltak képesek azért, hogy a talpra állításom zökkenõ mentes legyen. A tiltásaikat, intõ szavaikat megértettem, mert elértem azt a kort amit õk amikor gyermeket vállaltak. Az ember egyre tapasztaltabb lesz élete folyamán, ahogy szokás mondani jó pap is holtig tanul. Tehát egyik gyerek se akarjon túl hamar felnõni, és teljesen feleslegesen siettetik azt. Inkább élvezzék ki az adok kor sajátosságaihoz tartozó lehetõségeket, éljenek! A sorokat had zárjam Colin McRae, néhai rally versenyzõ szavaival: "Az ember mindig gyermek marad. Csupán a játékszerei változnak."
Mostanában lesz bevezetve (néhány általános iskolában már bevezették teszt céljából Magyarországon), hogy alsó tagozatban is a csapatmunkára ösztönzik a gyerekeke, ezáltal egymást segítik. Én is kimaradtam ebbõl, meg is látszik (meg minden korosztályomhoz tartozó). A fõiskolán van már olyan tanár, aki trükkös feladatokat ad és azt mondja, csináljatok 2-3 fõs csoportot és oldjátok meg a ZH-t. Segédletet is lehet használni. De mondom úgy állítja össze, hogy bizony meg lehet szenvedni.
Voltam óvodalátogatáson is és ott is kezdik bevezetni ezt a csapatunkázást. Pontosabban hangsúlyt fektetnek rá (mert eddig is volt valamilyen szinten).
Néhány játék ezért jó, ami a csapatmunkára ösztönöz. Csak nem szabad elfelejteni, hogy az ellenségnél is emberek vannak. (Azaz nem kell önzõnek lenni.)
Szerintem ne is legyen 16-nál hamarább saját gépe (kivéve persze ha a szülõk nem gépeznek és vesznek neki egyet). Unokaöcsémék is sokat gépeznek, nekem van egy PIII-asom, ha a nagyobbik eljön hozzánk, azon MSN-ezik, meg nézi az IWIW-et meg youtube-ot (szegény gép... :D), mert otthon nem elég szerinte, holott ha hazamegy egybõl odaül. A kicsi dettó, de inkább játszik, amúgy 6 éves kora óta FPS-ekkel (mondtam is anno sógoromnak ne hagyja, de nem hallgatott rám). Pl. COD4-et kinyomta vagy ötször. Persze mostanában nem nagyon megy az ipar mert a gép 5 éves lesz, cerka proci és SM3 nuku, szóval 3 éve szinte semmi új játék nincs rá. Két gép esetén aztán, hú... Akkor reggeltõl estig menne, mert nem kell átadni a másiknak. Sógoromék is használják ugyan (net), de nem annyit mint a gyerekek.
Az a szülõ, aki hagyja a gyerekét napi 8-10 órát a gép elõtt ülni, tulajdonképpen örül ennek, mert addig is elfoglalja magát a csemete. Ha nem gépezik, akkor a tv elõtt fog ülni. Az egész már a szülõknél el van cseszve. Kevés az olyan szülõ aki foglalkozik a gyerekkel. A kis tûkarú pedig egy olyan világban nõ fel, ahol az arctalanság jótékony homályában lehet vagány, okos és népszerû. A könyv idejét múlt fogalommá, a sport egy nehéz és nemkívánatos tevékenységgé, a gerincferdülés pedig természetessé válik. A szociális gondolkodás a minimumra korlátozódik, felerõsödik a depresszióra való hajlam. Mire felnõ, egy szánalomra méltó, önzõ és gyenge emberré válik, aki talán nem erre született.
Na ki mit szeretne a gyermekének adni??
Önálló gondolkodásra kell nevelni õket, meg kell tanulniuk dönteni. Fontos a sport, a többiekkel való együttlét, a közös tanulás és talán a legfontosabb a barátság. Meg kell ismertetni velük azt az érzést, amikor nem egy szoftver irányítja a fantáziát és rajtuk múlnak a következmények. A játékoknál nincsenek valódi következmények, virtuális barátok nem léteznek és a fifa sem pótolja a valódi gólszerzés örömét.
Régebben részt vettem egy-két gyerektáborban. a fõ koncepció az egység megteremtése volt. Az elején még fontos volt, kinek milyen mobilja van. A vége felé egymást segítették, nem voltak kirekesztettek és ami a legfontosabb, boldogok voltak. Nem akartak hazamenni. Eszükbe sem jutott, hogy otthon várja õket a csodálatos számítógép.
"Az ivászat, dohányzás, szex nem tesz egyben felnõtté is... "
Sõt épp ellenkezõleg, a gyerekek suliban rászoknak a cigire, mert "menõ", de az a felnõtt, aki arról le tud szokni. (vagy már alapból rá sem szokik, az még jobb)
Méghogy a szg. segíti a helyesírást. Na nehogy már az a kölyök ott tanuljon meg írni olvasni. Amelyik szülõ nem képes a gyermekére annyi figyelmet fordítani, hogy este leüljön az asztalhoz megfogja azt k...a papírt, ceruzát és segítsen a gyermekének, az nem való anyának, apának. Nehogy már mindent a szg tanítson meg neki. Én info téren tanulok, holott csak 13 évesen kaptam gépet, addig a családban nem is volt. Bõven elég volt akkor elkezdeni ismerkedni vele. Nem minden "új" dolog jó és hasznos, ami manapság divatba jön.
Sokan elfelejtitek, hogy amit ti túl korai züllésnek hívtok az biológiai alapú. Egyre korábban serdülnek a fiatalok, ez 100 évvel ezelõtt még inkább 16 éves korra volt tehetõ, most már 12 évesen serdülnek.
és mi van, ha nem lesz teljesen felnõtt? semmi, attól még élhet jó életet.
Tévedsz. Nem kell ahhoz saját számítógép, hogy a gyerek megtanulja a kezelését. Nekem sem volt, meg a kortársaimnak sem. Tudom hogy az informatikai oktatás még hadilábon áll és azt is, hogy nem minden szülõ ért behatóbban az informatikához. Tehát nehéz, de ha saját gépet kap, attól még semmi nem változik meg.
És még egy kis infó: ma a tinédzserek, sõt a huszonévesek egy része is érzelmileg alulfejlett (több, mint fele), akik közül 20-30%-uk soha nem fog felnõtté, azaz felelõsségteljessé válni. Mostanában ezért olvasni ennyi megdöbbentõ hírt. Ráadásul tinédzserek több ,mint fele és az egyetemet végzettek egy része funkcionális analfabéta (csetelés is nagyban szerepet vállal ebben).
Na ezért kell kontrollálni a gyerekeket. Anyukám ezer éve óvónõ. Õ tõle is hallom, hogy bizony már ovis kortól kiveszik a gyerekek a szülõk kezébõl a gyeplõt. Pedig egy gyerek elvárja, hogy tiltsanak nekik dolgokat, hisz ebbõl tanul. Ösztön (4-6 évesen lesz az ember tudatos cselekvésû, most ez épelméjûekrõl van szó). Tehát a gyerekekhez kerül az irányítás, ami baj.
Szóval mielõtt baromságokat traktálnánk, nézzünk szét magunkban és a világban.
"Sabine Meixner azt tanácsolta a szülõknek, hogy csak 16 éves kor után vegyenek saját számítógépet a gyerekeiknek." Na persze de akkor hogyan tanulják meg az informatikát az iskolában ha nincs mellette a számítógép.Elég ha szülõ megveszi (a kicsiknek szánt)oktató vagy játék szoftvereket.Ja és érdekes módon a helyesírást is segítik a pl.:szövegszerkesztõ programokkal....
Tökéletesen igazad van. Én foglalkozom alapszinten ilyenekkel (most az utolsó bekezdésedrõl van szó) és bizony ez a "minél hamarabb elveszítem a szüzességem, mert menõ" késõbb vissza fog ütni. Érzelemmentes együttlétet eredményez, mely hamar kiégett embereket csinál vagy mindennapossá, azaz rutinná teszi a szexet. Ráadásul a baszás fogalom alatt szeretkeznek. Minden ép ember különbséget tud tenni.
BOnFire: Szerinted miért van az, hogy Magyarországon immár 4-5 éven keresztül tízbõl hat házasság elválással végzõdik, maradék négybõl 1-2 boldog, másik 2-3-ban pedig csak kötelességbõl (gyerekek miatt) vannak együtt.
Ja és egy 16 éves messze nem felnõtt, sõt, ma már 22-25 éves között lesznek az emberek felnõttek. És ez egyre jobban tolódik ki.
mer neked arra nem lenne igényed, hogy te is saját magad állítsd be a te bejelentkezési fiókodon lévõ dolgokat, mi?
fail. egyébként meg haladunk a korral és nem az jut eszébe a mai fiatalságnak többnyire, hogy miket csináltak õseik fiatalon és azt tegyék õk is. hanem: nézd, ez meg ezt ezt teszi és milyen menõ, nekünk is ezt kell akkor.
követik a világ hülyeségét, a divatját és ezellen nem sokat lehet tenni. ha eltiltasz vkit géptõl, akkor csak mérges lesz és ellened fordul, hogy mekkora szemétség. úgy, hogy inkább hagyni kell :P.
meg hát talán jobb is, ha hagyjuk gépezni õket, mivel iskolában amilyenek ott is már a közösségek, még a végén kiközösítik, hogy hú, nem jáccol cod4el, batmannel, meg cod5, cod2, pes, fifa (és társai top játékok), akkor már láma núb vagy.
szal epic fail a világ.
a másik meg a nemi élet: az is mekkora lol már! régen lehet csak 18 évesen vesztették el, vagy késõbb, most már nem egy csaj igyekszik 13-14 évesen szüzességét eldobni és miért? mert szintén azt látja, hogy ez menõ és égõ, ha 18 évesen még az vagy. úgy, hogy ne ez legyen majd neki a program, csak próbálják max szelíden a helyes úton terelgetni és vigyék el programokra, meg ilyenek és akkor nem ül egész nap a gép elõtt.
Azért 16 évesen még messze van egy tinédzser a felnõtt kortól. Gondolkodásban legalábbis még biztosan. :) Az ivászat, dohányzás, szex nem tesz egyben felnõtté is...
Ezt tényleg túlzásnak tartom én is egy cseppet. Az unokahúgom, aki 8 éves olyan természetesen használja a gépet, mint mi annak idején a könyveket. Nincs ugyan még saját gépe, de van saját felhasználói fiókja, mert már neki is igénye van arra, hogy személyre szabja a felületét, és a dolgait ott találja, ahová rakta.
Szerencsére a szülei normálisan nevelik; nem ül egész nap a gép elõtt; mozog annyit a levegõn, mint amennyire egy korabeli gyereknek szüksége van, és könyvekkel is foglalkozik eleget. De szvsz 12 éves korára lesz már saját gépe. Én valahol ott húznám meg a határvonalat (ha egyáltalán lehet valahol, mert ezek a vonalak nagyon rugalmasan kezelendõek). Mi 16 éves korban már nemi életet éltünk, meg kocsmába jártunk, nem feltétlenül kell, hogy ez legyen egy mai tinédzsernek is a "program", habár a média azt szajkózza, hogy "ezek a mai fiatalok", isznak, meg szexelnek! Ejnye!
"Sabine Meixner azt tanácsolta a szülõknek, hogy csak 16 éves kor után vegyenek saját számítógépet a gyerekeiknek."
Pffh, gratulálok ... addig meg anyuci/apuci gépén intézzék a dolgaikat? Már nem azért de egy mai 16 éves még _magyarországon_is_ a magánéletének egy bizonyos részét már PC-n végzi, amihez a kedves szülõknek az égvilágon semmi köze, és most nem a pornóoldalak lesegetésére, hanem elsõsorban chatelésre, és egyéb más közösségi tevékenységre gondoltam.
Informatika és tudomány
.
.