Egyébként Irtierszenu-ról mit lehet tudni még? volt valami "jelentõssége" ill. hogyan, miért õt hozták el?
Babának köszi az összefoglaló munkát a sók oldódásáról és viselkedésérõl víz közelében, ezeket az infókat több helyrõl szedhettük volna össze.
Más: azzal a szurokszerû trutyival kapcsolatban elsõ pillanatban felvetõdik egy ötlet: cseppfolyós nitrogénnel lehûteni a kivett kis mintadarabot, és nagyító alatt széttördelve szétválogatni. Vagy annyira átitatta, hogy így sem lehet?
Mi ölte meg dr. Granville múmiáját? A múmiát miért kellett megölni? Még mozgott?
Köcike! Ilyen vákuumos sót fogok ezután venni, mert a sótartóim mindig eldugulnak. (Mármint azok a kis sószórók. Vettem egy nagy fûszerszórót, az nem dugul el.)
"az egész testet egy rejtélyes viaszos anyaggal borították, ami rendkívül megnehezíti a kutatók munkáját.....Ez egy puha, barna anyag...egy olajos szubsztancia [amely] mindig belezavar a molekuláris elemzésekbe..."
Ez így elég kevés. Elsõre, méhviaszra tippelek.
Ezért van az hogy pld sok háziasszony azt mondja hogy a tiszta só "olyan gyenge". Ez azért van mert a MgCl2 erõsen maró ízû és a szürkés asztali sóban az van. És azt hiszik hogy az a só erõs, pedig a tisztított só nagyobb NaCl tartalmú. A jódozott só a KJ tartalma miatt hajlamos csomósodni. De lehet az üzletben adalékanyag nélküli vákuumban tisztított sót kapni az nem fog nyirkosodni mert 99,7 %-os. Tudom mert részt vettem a technológia kidolgozásában.
"legtöbb sóféle egy fajtánkénti arányig korlátlanul képes oldódni a vízben."
Nos a NaCl-ból 1 liter vízben 33-39dkg oldódik 4 fok és 100fok celsius hõmérsékleten, tehát nem korlátlanul mert hiába teszel bele egy kg sót ott marad a felesleg az alján. A sonka sózása vízet is visz ki a húsból de legalább annyira tartósít is. Az nnyalvánvaló hogy ha víz éri legtöbb sót akkor nedves lesz csak a levegõ páráját nem szívja sok be egyáltalán.
Az a só amit nagyanyád kinn felejtett nem vegytiszta só volt és a nedvességet nem a NaCl szívta magába henem az 1-2% MgCltartalma. A vákuumban tisztított só viszont nem fog benyirkosodni.
Csak tudod egyiptomban a vízmentes NaCO3 ott hevert a földön mert a tûzõ napon elvesztette a kristályvízét és azzal töltötték fel a halottakat és a szóda 10H2O-t vesz fel nagy nyomással, akkor bolondok lettek volna egy sokkal kisebb higroszkópiájú anyagot használni. És a múmifikálásnál különböztessük meg a vízkivonást meg a tartósítást mert ez két mûvelet és nem azonos a felhasznált vegyszer. És az lényeges különbség hogy egy anyag higroszkópos é vagy csak kristályvízet vesz fel. Ugyanis a NaCO3 kristályvízet vesz fel míg a MgCl nem vesz fel kristályvízet hanem a levegõ nedvességét magához vonzza és elfolyósodik ezért múmifikáláshoz egyáltalán nem jó.
Hogy minek túráztatom itt egy ilyen értetlennek a pofám, azt nem tudom.
A konyhasó és a salétrom nem tartalmaz kristályvizet. De ettõl függetlenül a legtöbb sóféle egy fajtánkénti arányig korlátlanul képes oldódni a vízben. Ehhez minden további nélkül elvonják a környezetükben található vizet. Ez például a sózással történõ tartósítás alapja.
Apám ugyan nem kémikus, de minden disznóvágáskor sóban "szikkasztja" a sonkát, szalonnát mielõtt felfüstöli. A szikkasztáshoz használt konyhasóhoz salétromot is szokott keverni, meg más fûszereket is.
Ami a benyirkosodott konyhasót illeti, akkor a nagyanyám nálad ügyesebb volt. Gyerekkoromban egy esõs õszön kint felejtette a sós köcsögöt a tornácon, és az egész benyirkosodott. A végén tepsiben, a sütõben szárította ki, és mozsárban törtem apróra.
Azért van különbség aközött hogy nedves anyaggal érintkezve a koncentrációt próbálja kiegyenlíteni, így vonja el a vizet, vagy kikristályosodik ha vizet kap, és így vonja el. Két külön folyamat. De a lényeg a mumifikálás szempontjából, hogy végsõsoron mindkét folyamat dehidratál. Pont.
Olvadáspontja 308°C Sûrûsége 2,3 g/cm3 Nedvszívó tulajdonságú. Vízben jól oldódik (25°C-on 92,1 g/100 ml)
A fenti a NaNO3 ami nem nagyon jó lõporhoz. Azt állítani hogy minden só higroszkópos félrevezetés.
"Színtelen vagy fehér kristályos por. Olvadáspont: 333-334°C Forráspont alatt elbomlik (400°C-on). Sûrûség: 2.1 g/cm3 Oldékonyság vízben (25°C-on): 35,7 g/100 ml Nem nedvszívó. Hevítés hatására bomlik nitrogén oxidokat és oxigént fejlesztve. Erõs oxidálószer, reakcióba lép éghetõ és redukáló anyagokkal. Felhasználás Használják oxidálószerként fekete lõpor készítésére, gyújtózsinórokhoz és tûzijátékokhoz. Az élelmiszeriparban húspácolásra használatos. Élelmiszeradalékként kódja E 252."
Pont a KNO3 az ami egyáltalán nem nedvszívó.
"füstös lõpor bizony habozás nélkül tönkrement, ha vizet kapott"
A vízet kapni meg a nedvszívó az két különbözõ dolog. Azon csodálkozom hogy leírom hogy a tiszta só nem nedvszívó nálam a konyhában nyitott tálban van és nem lehet nedves. A bányasó nedvszívó mert MgCl-ot tartalmaz. Ha MgCl-ot teszel nyitott edénybe órák múlva vízes lesz és pár nap alatt szabályosan oldat lesz belõle ezt úgy hívják hogy higroszkópos. Nekem ez a szakterületem a vegyszer és finomvegyszergyártás. Ha nem hiszed el amit mondok az baj de nem nekem.
Elõször is a salétrom, ami lehet nátrium vagy kálium-nitrát, erõsen nedvszívó. Akkor is, ha mást állítasz.
Másodszor, a füstös lõpor bizony habozás nélkül tönkrement, ha vizet kapott. Ez volt az egyik hátránya.
Sõt használata végén már granulálták, hogy a különbözõ hozzávalók ne válhassanak szét. Ugyanis a kén, a faszén és a salétrom például a szállítás közbeni rázkódás miatt fajsúly szerint szétvált. Hogy az egyenletes minõség megmaradjon vízzel átitatták a kész lõport, majd a napon kiszárították. A megkeményedett lõportömböt azután ledarálták durvább-finomabb szemcsésre. Az ágyúba szánt lõport durvára, a puskalõport egészen finomra.
De se a kálium se a nátriumnitrát nem tartalmaz kristályvizet ezért a vízet nem vonhatják el semmibõl,legalábbis nem jelentõsen a nátriumkarbonát 10 H2O-t tartalmazhat és melegítéssel el lehet távolítani, amit utána felvesz ha nedvesség közelébe kerül. A nitrát tartósít csak. Azt mondják hogy a NaCl nedvszívó holott tisztán nem az csak akkor ha szennyezett pld MgCl-al, mert a magnéziumklorid a nedvszívó.
Bocs elírtam. Szóval a salétrom, ami egy nitrát, a salétromsav sója, elvonja a vizet a test szöveteibõl. Ez a tartósítás alapötlete, mert a bomlasztó baktériumok így nem tudnak mûködni.
Pontosítsuk. A holttestet vízmentes tehát kristályvízét elveszített szódával töltik meg ami aztán a testbõl szerzi vissza a kristályvízet így vízmentesíti a testet.
Hirtelen úgy olvastam, hogy a múmia a másfél évszázad alatt sokat fejlõdött...
Nem rohad meg. A kanopuszt elvileg a szerv behelyezése után csurig töltik szódával (ezalatt nem szódavizet értek, hanem nátrium-karbonát és nátrium-hidrogénkarbonát keverékét).
"A halál okának egyértelmû megállapítását nagyban megnehezítette a test szokatlan mumifikálási technikája. A mumifikálási eljárások többségében a belsõ szerveket vagy teljes egészében eltávolították, vagy külön tartósították, esetleg egy cédrusolaj és salétrom keverékébõl készült beöntéssel, amit a végbélnyílás bedugaszolása követett, a testben feloldották." Ha feloldoták volna salétromsavval, akkor az nem nehezítette volna meg, vagy ha eltávolítják, és a kanopus-ban megrohad?
Informatika és tudomány
