A nagy fekete lyukak az elmélet szerint lassan és viszonylag kisebb energiával "párolognak". Sõt a nagyobbakat egyelõre a kozmikus háttérsugárzás is hizlalja önmagában. De ahogy tágul és hûl a világegyetem végül azok is "párologni" fognak. Kb Hold tömegû, nagyon kicsi fekete lyukak hõmérséklete nagyobb egyáltalán 2,7 K-nél, ennek a mérete kb. 1/10 mm!!! De egy kb autó tömegû, rendkívül kicsi fekete lyuk 1 nanosec alatt elpárologna miközben a nap fényességének 200X-osát produkálná. Szal a válasz röviden: nem. :)
Olyannyira megfigyelhetõ, hogy a legnagyobb energiakisugárzással rendelkezõ égi objektumok, a kvazárok is nagy valószínûséggel ebbõl nyerik energiájukat. A központjukban levõ fekete lyukba iszonyatos mennyiségû anyag zuhan be, de elõtte még hatalmas mennyiségû energiát bocsájtanak ki magukból.
Olyanra gondoltam hogy ha egy feketelyuk korul kozel de meg az esemenyhorizont folott kering egy egitest, es ez az egitest sajat tengelye korul is kering akkor a fellepo ar-apaly efektus miadt fel kellene melegednie vagy szet kellene toredeznie. Ez megfigyelheto lenne nem?
Nagyon jó kérdések, érdemes rajtukelgondolkodni. Persze a megválaszolásukhoz jobban el kell mélyedni a témakörben.
"A feketelyukak párolgása hipotézis, vagy mérhetõ jelenség?"
Nem ismerem a fizikatörténetet ilyen részletesen. Inkább arra adnám le a voksomat, hogy hipotézis.
"Megfigyeltek már olyan feketelyukat amit éppen valamit elnyel?"
Közvetetten igen. Tehát erre utaló jelenségek léteznek, felvéelek, ahogy csillagokat kennek szét, csillagokból sippantanak anyagcsóvákat ki, illetve az anyag sûrûség gradiens irányában pl. galaxisok közepén vannak fekete lyukak. De közvetlenül nem lehet mérni, mert a fekete lyukat magát nem lehet mérni definícjós okokból. Pl. nincs fénysugár, ami elhagyja a felszínét.
Ez most komoly lenne: A feketelyukak párolgása hipotézis, vagy mérhetõ jelenség? Megfigyeltek már olyan feketelyukat amit éppen valamit elnyel? De úgy álltalában mit is tudunk a feketelyukakról? Ha már a kolléga felhozta.
Lakati én melletted vagyok! Ezek itt semmit sem tudnak a valós világról! Mutasd meg milyen ostobák vagyunk hogy nem tudjuk felérni ésszel azt a magaslatot/mélységet amit a te gondolatvilágod képvisel. A tudásod egyedülálló! Ajánlom írj könyvet hogy az utókornak okulásul megmaradjon. Szerintem lesz olyan sikeres mint Egely-é. Ne felejtsd ki az örökmozgót, meg a hipertérhajtómûvet! Meg az idegeneket az mindig nyerõ. Ezek a legfontosabbak. Hab a tortára az idõutazás, a dimenzióugrások, meg a halhatatlanság. Biztos a siker. Ha valami oknál fogva nem jön össze, lehetsz még politikus. Ott csak magyarázkodni kell, nem baj ha senki sem érti. Az megy. Lehetsz akár még miniszterelnök is. Bár oda mostanában elvárás hogy ellopj néhányezer libát. Szerintem elõtted nagy jövõ, a lehetõségek végtelen tárháza áll. Júkenduit.
- gömbvillám Igazából ez egy olyan jelenség, aminek még csak minden tulajdonságát sem tudták az eddigi megfigyelések alapján leírni. Szal akár igaz is lehet, amit leírsz, meg mellette még más 1000 fajta gömbvillám is létezhet, hiszen az sem biztos, hogy egyetlen jelenségrõl van szó. Annyit tudunk róla, hogy egy fénylõ, elektromos hatású, nagyenergiájú izé kb. Pontos energia tartalmát, a kisugárzott részecskék típusát, energiáját, a jelenség okát, vagy is az azt fenntartó és megszüntetõ folyamatokat nem ismerjük, ezen jelenségek véletlenszerû és rövid idejû megjelenése miatt. - antianyag. Na ne rizsázz! Az antianyag fogalmát egy viszonylag szûken értelmezhetõ módon meghatározták a kvantummechanika törvényei szerint, mielõtt detektálták, majd pedig a zaftos nevébõl kiindulva a scifi írók mindenféle nedves álmaikban gyökeredzõ sztorit találtak volna ki hozzá.:) - sötét anyag (meg gondolom sötét energia is ugye:). Bizonyos jelenségek mutatnak ezek létére. A javasolt megoldás bizonyos szempontból triviális, az általad lenézett nagyfejûek elsõ gondolatai közé tartozik valószínûleg, amit itt agyad kiragadott az általad olvasott ismeretterjesztõ irodalomból. De had kérdezzem meg, miért nem a neutrinók, miért nem az egzotikus WIMP-ek és Axionok? Ha az eddigi tapasztalatokra támaszkodva logikusan és többé kevésbé tudományosan kifejted, hogy miért NEM az általam is felsoroltak alkotják a sötét anyagot, akkor természetesen elfogadom, hogy valamiféle fekete lyukak a legvalószínûbb jelöltek. - felsõbb dimenziókból számûzetés. Á, régi sztori! A gnosztikusok, a hermetizmus, de általánosabban a reinkarnációban hívõ világnézetek/vallások alapvetõ tanai közé tartozik valamilyen formában lásd még Buddhizmus, Hinduizmus. Az újjászületés az elõzõ lét elfelejtése, valami fajta már elért szellemi magaslathoz képesti visszaesésként fogható fel. Ha az okokat morálisan, egyfajta bûnként, vagy egy harcbani elbukás következményeként határozzák meg, akkor az újjászületés értelmezhetõ kitaszíttatásként. Ha máshogy, a hétköznapi erkölcstõl elvontabban, akkor esetleg az újjászületéskor megnyíló lehetõségként a tanulásra.
Ezeket a dolgokat szerintem senki nem söpri szõnyeg alá, de ezeken kívül még annyi mindenbõl áll a világ! Annyi olyanból, amit már az emberiség megismert és az összegyûjtött ismereteket így átvehetjük. Ha mindig arra kérdezel rá, amit más sem tud, attól nem leszel okosabb, csak elvesztegeted az idõdet, miközben megtanulhatnád tõlük azt, amit már õk is tudnak. Mielõtt ítéletet mondasz, mások nem tudása fölött, nem árt ha 100%-ig meggyõzõdsz te magad arról, hogy lehetõségük volt a tudást megszerezni, de ebben elbuktak, azáltal, hogy végig járod azt az utat amit õk. Másképp õk sem fogadnak el.
Ha kicsit misztikusabbak akarunk lenni, Jézus rengeteg az emberi képességet meghaladó csodát tett, és a végén elfordultak tõle. Majd szenvedett és meghalt mint egy földi ember, de hõssé vált (és persze még fõl is támadt;) és azóta hisznek benne!
Ez ahhoz hasonlít, mikor gyerkkoromban azon filóztam, és a végén teljesen biztos voltam benne, hogy ha belemegyünk egy feketelyukba, akkor az ott belül egy féregjárat. És a feketelyuk párolgása a féregjárat másik végérõl átjövõ anyag. Erre tíz évre rá láttam egy StarGate-t...
Szerencsére kinõttem ebbõl az ágyamban fekvõs pár tudományos információból megszült álmodozásból. És elkezdtem a rögösebb, de nemesebb úton járni...
Szép dolog az elméleted, és elhiszem hogy sok mindent meg tudsz vele magyarázni, de próbáltál már számolni is vele? Tudod a puding próbája az evés.
"Ne is haragudjatok, de én úgy érzem, hogy persze bizonyítani egyenlõre 100% nem tudom, de alapos a gyanúm, hogy rájöttem az olyan elhanyagolható relytéjekre, mint a :
-gömbvillám, (tulajdonképpen egy nagyranõtt foton ami lassú) -antianyag, (egy fekete lyuk más méretben , sûrûségben és idõben) -sötét anyag (tulajdonképpen fekete lyukak más sûrûségben) -az emberi élet és tudat lényege (felsõbb számú dimenzióból való számüzetés)
ezt nem szabad elbagatelizálni és a szõnyeg alá söpörni !" Ezeket könnyû megmagyarázni ha nem köt a valóság többi része.
"máig dogmatikusan a VÉGES rendszerekben gondolkodnak"
Ja, és az egészben az a legszebb, hogy a természettudomános képzés kõkeményanalízissel indul, ami arról szól, hogy a hallgatóság megismerje a végtelenül kicsi, a végtelenül nagy, a végtelenben mihez tartás alapvetõ szemléletét, és elsajátítsa. A végtelen sokok, sorbafejthetõsége, határérték, konvergencia, ez az aapozó, szóval ne mondd azt, hogy a tudósok nem tudnak végtelenben gondolkodni, mert a képzésnek ez a legeleje.
De lassan úgy kezdem érezni, hogy semmit sem tudsz semmirõl.
Lófingos képzelgés, mese habbal! Drogos megvilágosodás, vagy az is felmerült bennem, hogy pszichológiai kísérlet vagy, hogy mikor jelentkeznek rajtunk az õrület jelei?
"Pedig ha a válasz már egyszer megvan, akkor hogy lehet hogy mégis újabb kérdés merül fel?"
De a kérdést hamarabb megválaszoltam. Egyszerûen. Ez a Mátrix. A gépek pedig éppen kiszívogatnak. Ez életszerûbb, mint amit te képzeltél el.
"Ne is haragudjatok, de én úgy érzem, hogy persze bizonyítani egyenlõre 100% nem tudom, de alapos a gyanúm, hogy rájöttem az olyan elhanyagolható relytéjekre, mint a :
-gömbvillám, (tulajdonképpen egy nagyranõtt foton ami lassú) -antianyag, (egy fekete lyuk más méretben , sûrûségben és idõben) -sötét anyag (tulajdonképpen fekete lyukak más sûrûségben) -az emberi élet és tudat lényege (felsõbb számú dimenzióból való számüzetés)"
Gömbvillám - ionizlát plazma. Minden elsõstudja.
Antianyag - semmi köze a feletelyukakhoz. Béta bomlás során antineutrínó is felszabadul. Minden részecskének megvan az anti párja. Szimmetrikus.
Sötét anyag - EMH-t nem kibocsátó, de létezõ tömeg. A fekete lyuk párolog satöbbi, az nem lehet sötétanyag.
Az emberi élet és tudat lényege - sokan kerestek rá választ, de elõbb azt a kérdést kéne feltenni, hogy egyáltalán van-e értelme, célja a létezésnek? És ha van, akkor lehet, hogy ma még nem vagyunk elég érettek, hogy megfejtsük, és atnulnunk, tudnunk kell, tehát ilyen értelemben a mi életnk értelme, hogy az emberiség odaáig fejlõdhessen, hogy megismerje a létezésének célját. Ezeket csak én gondolom, ez nem tudomáynos.
"máig dogmatikusan a VÉGES rendszerekben gondolkodnak, de most 5 percen belül bebizonyítom neked, hogy igazam van és amit te eddig fotonnak, szentnek és oszthatatlannak hittél, az márpedig végtelen és egy komplett univerzumot foglalmagában"
Bebizonyítod... Logikailag nem bebizonyítható, mert a törvényekbõl nem lehet bebizonyítani a definíciót. Fordított gondoatmenet az univerzum törvényeinek megismerésén át megismerni az univerzum definícióit, mint definiálni mennyiségeket, és ezekbõl törvényeket képezni és bebizonyítani, mint a matematikában.
Tudom, hogy a kvantummechanika nem az erõsséged, de a foton igenis véges, kvantált energiacsomag, h*f energiával. Ez tovább nem bontható fel. A fizikusok sem akarták sokáig elhinni, de ez húsz év kísérletezé, számolás eredménye, amin a világ legmenõbb fizikusai dolgoztak ezt ozták ki. Ez ma is megállja a helyét, egyetlen mérés vagy kísérlet sem cáfolta még meg. Nem te fogod megdönteni. :)
"felgyújtod a lámpát a konyhában, az abból kiszabaduló egyik foton egészen addig utazik az idõ spirál tengelye mentén látszólag egyenes irányban, ameddig, a spejzajtó egyik protonjában (amely fotonok, galaxisok és velünk egy idõirányban haladó anyagok sokaságából áll) lévõ fekete lyuk eseményhorizontján megperdül és ha te a konhyában tartózkodsz akkor ugyanabban a belépési szögben ki is lép belõle amelyben belépett, majd tovább száguld a szemed irányába ahol egészen eljut az agyadig, majd tudatosítod, hogy lám ott a spejzajtó."
A foton nem protonokban feketelyukizál, hanem elektronokat gerjeszt, és ezek kerülnek magasabb energiapályákra, adott esetben visszaesnek, miközben fotont bocsátanak ki, vagy leszakadnak és kilépnek fémes vegyületknél.
A törési törvény nem alkalmazható egy foton eetén, csak nagyon nagy számra, mert csak kvantummechanikai valószínûségekkel írható le a viselkedése.
"Viszont , ha a fotont csak állítólag az igen nagy tömegû fekete lyuk tudja teljes fogságba ejteni, akkor mégis hogy lehetséges, hogy sötét van a spejzban , amikor kint ég a villany????"
Hidd el, ez a hullámhossztól függ, például a rádióhullám átmegy a spejzajtón szinte midig, az UV fény pedig sohasem. A kettõ között kvantummechanikai valószínûségekkel lehet operálni.philcsy jobban ért hozzájuk. Számodra örök tapasztalat lehet a középiskolai szemlélettágítás: a foton nem csak látható fény, hanem az elektromágneses hullám, ami az elektromosés mágneses tér egymásba alaklásának térbeli terjedése. Azt hiszed, hogy bármit el tudsz képzelni. Próbáld meg ezt elképzelni. Sokkal jobban tágítja a szemléletet, mintha a fotont egy végtelen pici részekre felosztható golyócskának képzeled el.
"A válasz egyszerû: a spejzajtóban lévõ fekete lyukak az összes kívülrõl érkezõ fotont elnyelték és egy másik idõsíkba terelték."
Ha ez igaz lenne, akkor azt jelentené, hogy a rendszerbõl energia tûnne el, és az megsértené az energiamegmaradás törvényét.
"Nem-e lehet, hogy a konyhai lámpában lévõ fotonUniverzum a lámpa meggyújtásakor, egy nagy bummot tapasztal meg"
Nem. Valójában a foton egy alfa bozonnal interferál és egy szubtérbuorék képzõdik, amin keresztül kettes normájú teret vált, és mivel a potenciálgát energiája magasabb a sztöchiometriai aránynál, a Stokes tétel értelmében nem zuhanhatna semmilyen feketelyukba fénysebességgel...
Ezzel csak arra akartam utalni hogy nagyon örülünk a megvilágosodásodnak, de az hogy a világegyetemet le tudod írni az egy dolog (ennél nincs is könnyebb: 42), de minket csak egy része érdekel.
Néhány ide, szerintem, vágó idézet: "A világegyetem két leggyakoribb eleme a hidrogén és a hülyeség." Ismeretlen "Az egoizmus az a gyógyszer, amelyik csökkenti a hülyeség fájdalmát." Ismeretlen "Csak két dolog van ami végtelen, a világegyetem és az emberi butaság. És az elsõben nem vagyok biztos." Albert Einstein "A géniusznak ugyan lehetnek határai, de az emberi butaság nincs így bekorlátozva." Elbert Hubbard [1856-1915] A végén egy szólás-mondás: "Akinek nem inge ne vegye magára." Avagy: Az hogy kire vonatkozik döntse el mindenki saját maga. Lehet hogy pont rám. (Ugye Epikurosz)
Rég volt már, és bizonyos részei meg gondolom a közeljövõben lesznek, de elképzelhetõnek tûnik. De az más kérdés, hogy megfelel-e a mai valóság tapasztalatoknak? Ez kicsit olyan, mint Egely, aki újradefiniálja a fizikát, hogy csatolt rezgések energiái szuprponálódnak. Így ingyen energia van az õ világában. Csak ez nem a mi világunk tapasztalataira épül.
Vannak akik az "értelmet" egy körön ábrázolják. Valahol felvesznek rajta egy nullpontot, ezt elnevezik "átlagosnak" egyik irányba haladva egyre okosabb leszel, a másik irányba egyre hülyébb. (Itt hozzátenném: én az emberekhez alapvetõen pozitívan állok.) Szerintem te elindultál az okosodás irányába, de túl gyorsan, és túl sokáig jutottál.
"A végtelen nem egy szám, hanem egy elméleti határérték. Egy forint az nem nulla forint. Ha ebben nem hiszel, akkor ne higyj a megvilágosodásban sem. És a "legfotosabb" szó nem matematikai kifejezés. És nem lehet tétel, mert a nulla definíció szerint nem egy." Elõsszür is leszögezném: a "0=1" szerintem is hülyeség! A "0" az összeadás mûvelethez tartozó egységelem, az "1" a szorzáshoz tartozó egységelem. Miért nem lehet ez a két egységelem azonos? Mármint nem a "0" és az "1" mint természetes számok. Van egy Q halmazunk, "E" nullér mûvelet, "inv1", "inv2" unér mûvelet, "mûv1", "mûv2" binér mûvelet. Legyen (Q,{E,inv1,mûv1}) és (Q,{E,inv2,mûv2}) Abel csoport. Elsõ kérdés hogy ez így együtt lehet-e? Ha (Q,{mûv1,mûv2}) lehetne test (megint ?), akkor az a valós számoktól csak annyiban különbözne hogy ott teljesülne formálisan a 0=1 (ami ott persze nem számokat jelülne).
"Mi van, ha a fekete lyuk egy bazi nagy tömeggel rendelkezõ playboy-maca?" Ez jó, ez megmagyarázná miért nem akar semmi se kijönni onnan. Kivéve némi sugárzást de az meg buzi. :)
Semmi baj nincs azzal amit leírtál. DE. Sok fogalmat nem a ma elfogadott módon használsz. Ez nem baj csak érdemes rá felhívnod a figyelmet, illetve definiálnod kell õket. Amit leírtál az alapján (pl végtelen=0=1) az egész tudományt újra kellene definiálnod. Mégegyszer mondom ez nem baj, csak meg kell csinálni. A végén ha, szerencséd van, kapsz valamit ami, ha még szerencsésebb vagy, híven tükrözi a megfigyelhetõ világot. Ha eddig eljutottál, akkor innentõl kezdve már gyerekjáték. Csak keresned kell valamit amit a mostani elméletek nem tudnak megjósolni, de a tied igen, és még megismételhetõ is. Ezekután már csak a Nobel-díj átadáson elmondandó beszédeden kell töprengened. Sok szerencsét.
Ezt annak érdemes elolvasni, aki nem elvetemülten hiszi a hozzászóló megvilágosodását, és szeretne értelmes képet kapni, hogy hogy lehet leírni húsz sort úgy, hogy mindegyikben cáfolható hiba legyen. Vagy szeretne jót röhögni.
Soknak tûnhet, de elhihetitek, hogy nem bölcsészrizsa.
"mi van ha a sok elméleti okostojásnak, filozófusnak és vallási képviselõnek is mind igaza volt, (TAO, Buddha és Jézus) de fõleg Einsteinnek, aki azt állította hogy minden inerciarendszer,így az emberi vélemény is relatív?"
Inerciarendszer definíció: minden olyan vonatkoztatási rendszer, ahol Newton I. törvénye igaz. Newton I. törvénye kimondja, hogy egy test, anyag megõrzi mozgásállapotát, amíg egy másik mezõ vagy anyag ezt kényszerrel meg nem változtatja. Az emberi vélemény nem inerciarendszer, így nem húzható rá az Einsteni gondolat.
Vagyis aki ezt a gondolatot kitalálta, az a legelemibb, legalapabb középiskolás törvényeket nem ismeri. Hogy akar aztán egy bonyolult egyetemi képzésben elsajátítható fizikát (speciális relativitáselmélet, kvantummechanika, kozmológia) helyesen ráhúzni a saját teremtéstörténetére?!
Olyan alapvetõ fogalmakkal nincs tisztában az értelmi szerzõ, mint idõ, nem ismeri a fotonokat. Érvelése logikailag is hibás. Aki ezt képes volt ideokádni, az egy marék szárított lepke értelmi szintjével büszkélkedhet. De most higgadtan is:
"mi van ha ez a foton nevû dolog nem más mint egy nagy bumm"
A foton kvantált energiával rendelkezõ elektromágneses hullám energiacsomagocska. Mérhetõ, kimutatható, tapasztalható. A Nagy Bumm egy olyan esemény, melyet majdnem tetszõlegesen megközelíthetük, az attól az eseménytõl a pásodperc töredéke idõig elmehetünk, de nm tudjuk pontosan, hogy mi játszódott le. Ez annak az eseménynek a neve, ami okozta a tér és anyag megszületését. Tehát nem foton.
"amit sötétségnek hívunk a spejzban, az pedig sok-sok feketye lyuk, ahol a téridõ egy másik irányban (tkp. a mienkhez képest "majdnem" visszafele" ) halad?"
A feketelyuk óriási tömeg, ami olyan sûrû, hogy meggörbíti a teret és a fény sebessége sem elég a szökéshez.
Az idõ az, amit az óra mér. Nincs abszolút idõ. Az ember azért találtaki ezt a fogalmat, hogy kategorizálni tudja az állapotváltozásokat. Így nem tud visszafele haladni, és emiatt nincs idõutzás.
"mi van ha az Univerzum úgy kifele ,mint befele is végtelen, és az sok kicsi, meg nagyobbacska bummocska.... csak úgy vannak, merthogy a végtelenben mindennek léteznie kell, még a semminek is?"
A tértengelyek valós számokat tartalmaznak, így "az univerzum befele végtelen", de a tér nem kicsi meg nagy bummocska. Miért kéne a végtelenben mindennek léteznie? Ez logikailag blõd. Olyan általánosítás, ami nem alapul tapasztalatokon, ráadásul nem is falszfikálható, tehát magunkat csapjuk be vele.
"mivan ha 4 dimenziós téridõben melyben élünk minket egy magasabb dimenzióból számûztek, és ha itt is rosszul viselkedünk, akkor majd a 2+1 dimenziós TV síkjában a Mónika sóban találjuk magunkat?"
A tér maga jóval több, mint négy dimenzió. A húrelmélet minimum hét térdimenzióról árulkodik, de még fiatal tudomány, és még nem is értek hozzá. Dimenziók közötti konverzió végtelenszer veszteséges. Egyszerûen arról van szó, hogy az érzékszerveid csak a három dimenziós jelenségeket fogják fel. Ezért hiszed, hogy három térdimenzió van.
"bárkinek 5 percen belül bebizonyítom, hogy az agyunk és TUDAT, nem más mint egy dimenziókonverter, amely olyan célgrafikus csippel IS el van látva amely BIOS szinten képes a 2+1 dimenziós televízió képét 3+1 dimenziós téridõvé -valós idõben- konvertálni?"
Az, hogy a tévében látott képet az agyad a tapasztalatai alapján megeleveníti, még nem jelenti azt, hogy két térdimenzióból három térdimenziót hozott létre. Ennyi erõvel ha rajzolok egy sárkányt, akkor az agyam egy élõ sárkány létrehozására is képes. Nem láttam még élõ sárkányt. Másrészt a Mónika sót is három dimenziós jelengésként tapasztaljuk fizikailag, ahogy a fotonok a három dimenziós térben mozognak, és az elektronok sem csapódnak le két dimenzióba, ahogy végigfutnak a katódsugárcsõben. A képnek magának is van fizikai három dimenziós kiterjedése a képernyõben.
"mi van ha a sok elméleti okostojásnak, filozófusnak és vallási képviselõnek is mind igaza volt, (TAO, Buddha és Jézus) de fõleg Einsteinnek, aki azt állította hogy minden inerciarendszer,így az emberi vélemény is relatív?"
Ezt már kifejtettem. Hogy az emberi vélemény relatív az az, hogy errõl a szarról te mit gondolsz, és én mit gondolok, és neked milyen rendszerszemléleted van, és nekem milyen rendszerszemléletem van, te mennyit tanultál arról, amirõl beszélsz, és én mennyit...
"mi van ha minden ebbõl a fotonnak nevezett nulladik dimenziós semmibõl és annak irányvektorából épül fel, csak valahol látszik, valahol pedig nem, mert ott a téridõ éppenséggel "majdnem" visszafele, halad, még a sötét spejzban is"
Egyrészt nem fotonból épül fel, mert a foton bizonyos esetben úgy viselkedik, mintha anyag lenne, de nem anyag. Helyette ott a proton, elektron, neutron, antielemeik, ezen belül kvarkok, hidd el, nem fotonból épül fel a világ. És a világmindenség nem bináris 1/0 érték, ahogy a számítógép sem 1/0 értékekbõl áll, hanem a jelek bizonyos feszültségértéket elért vagy el nem ért áramok, a memóriában kondenzátor feltöltöttsége, vagy egy félvezetõbe ágyazott fémdarab töltéssel rendelkezése vagy nem rendelkezése jelenti a 0/1 állapotot.
"mi van ha a sötétségnek hívott dolog, nem más mint a téridõ visszafele haladásának töménysége (sûrûsége),és miért ne lehetne a fekete lyukaknak és az antianyagnak is ugyanúgy sûrûsége, mint a velünk párhuzamos, vagy majdnem párhuzamos téridõben haladó anyagoknak?"
A sötétség az olyan környezet, ahova a látható fény hullámhosszú elektromágneses hullámok energiaszintje nem éri el az emberi szem küszöbszintjét. (Bár néhány fotontól már van akciós potenciál.) Tehát a sötétség az emberi érzékeléstõl függõ dolog, ezért nem általánosíthatod az univerzumra!
"mi van ha egy fekete lyuk felé közeledve az eseményhorizontot átlépve az addig kívül levõ "Univerzum" egy kis ponttá zsugorodik össze és az addig kis pontnak látszó fekete lyuk egy "nagy" bummá és a minket körülvevõ végtelen nagyságú gömbbé tágul ki?"
És mi van, ha nem? Mi van, ha a fekete lyuk egy bazi nagy tömeggel rendelkezõ playboy-maca? Ugyanannyira elképzelhetõ, mert nem láthatunk az eseménhorizonton túlra.
"mi van ha az eseményhorizonton áthaladva, magán a 2 dimenziós és végtelen síkon haladunk át, ahol az idõ nevû dimenzió egy "pillanatra" (egész pontosan az örökkévalóságig) kiesik?"
Ez már totálisan értelmetlen.
"mi van ha a "sötét anyag" se más mint a sötétlyukak összessége csak éppen más sûrûségben?"
A fekete lyuk például észlelhetõ úgy, hogy párolog, illetve ahogy a tömeg feléje sûrûsödik. A sötét anyag elméleti megfontolásból lett kitalálva, mert úgy tûnik, a gravitációs jelenségek nem a tömeg létezõ formája szerint mûködnek. Lehet, hogy a sötétanyagot egy általunk még ismerertlen jelenséggel kiegészített gravitációs képlet is feloldja.
"mi van ha a neutrínó is egy foton, csak annál kisebbnek látszódik?"
A neutrínó gyenge kölcsönhatásban részt vesz, a foton nem, így nem lehet foton. És még húszmillió dologban különbözik. Ahogyan az autó nem kicsi ház.
"mi van ha a gömbvillám is komplett Univerzum nagy bummal, csak más a sûrûség, és idõ faktora mint a mi Univerzumunknak?"
Nem, a gömbvillám ionizált plazma.
"mi van ha végtelen=0=1 a matematika LEGFONTOSABB ALAPTÉZISE???"
A végtelen nem egy szám, hanem egy elméleti határérték. Egy forint az nem nulla forint. Ha ebben nem hiszel, akkor ne higyj a megvilágosodásban sem. És a "legfotosabb" szó nem matematikai kifejezés. És nem lehet tétel, mert a nulla definíció szerint nem egy.
"és végül: mi van ha Jézusnak is igaza volt, és a "Legyen világosság!" , nem más mint a nagy bummunk kezdete?"
A kozmológia egzakt tudomány. Bárminemû teremtéstörténetet ráhúzni a legtisztább fizika megsérése. Ennyi erõvel a "Legyen világosság!" lehet a fingom meggyújtása is, amelyben új idegen életek születnek.
"mi van, ha a 2 dimenziós síkot, maga az idõ nevû dimenzió hajlítja egy 2+1 dimenzióban elhelyzezkedõ gömb felszínévé, és ugyanez az idõ nevû dimenzió, illetve anmak haladási irányvektora határozza meg a 3+1 dimenióban, hogy a gömbön belül, vagy kívül vagyunk-e?"
Az idõ az, amit az óra mér, emberi mérési fogalom az események kategorizálására. Nem hajtogat térdimenziókat.
"mi van ha a galaxisok azért tágulnak látszólag gyorsulva a gömb felszínéhez látszólag közeledve, mert azok valójában befele igyekeznek egy inverz téridõbõl kintrõl, csak mi téridõnkben a folyamat visszafele játszódik le?"
Nem a galaxisok tágulnak, hanem maga a tér. Nincs inverz téridõ, mert az idõ az, amit az óra mér, és nincs idõutazás.
"Vannak akik elolvassák, és vannak akik megértik, a dolgokat. Én ez utóbbiba tartozom."
Ezen röhögtem sokat. Vannak, akik azt hiszik, hogy értik a dolgokat, holott azokat nem megismerik, hanem a seggükön ülve kifilózzák, kitalálják. Erre bárki képes. A világot összefüggéseiben látni, megérteni, Einsteint olvasni, és úgy megérteni a teret és idõt. Azt kell. Az nehéz. Azt nem tudja mindenki. Ez nem az.
"Próbáld meg az alább feltett kérdéseim összességét válasszá konvertálni az elmédben lévõ fekete lyukban és ki fog benne fordulni a téridõ. Ezt hívják nemes egyszerûséggel: megvilágosodásnak."
Ezt hívják LSD-nek.
Ez nem megvilágosodás, hanem tudatlanság. A megvilágosodás az mindentudás. Ez minden tudás hiánya, de arról stabil nézõpont. Nem más, mint bölcsészrizsa. Bazmeg, ezt fizetjük az adónkból, hogy ilyenek átmennek érttségin, és ilyenek végeznek a felsõoktatásban!
A végtelent egy rendkívül általános iskolás fogalomként kezeled! A végrelen, végtelenül kicsi és végtelen kis részre felosztott egyenes szmlélete tõled olyan távol van, mint amivel középiskolás geometriából nem lehet kettessel átcsusszanni.
"Ezért minden tudásnál, fontosabb a bölcsesség!"
Az utolsó mondatodról önmagában tudnék írni három oldalt, hogy bebizonyítsam, miért az ellenkzõje az igaz. Az, hogy elmélkedsz a világról, az nem a világ, a világot megismerni kell valós formájában. Ennek egyetlen létezõ módja a természettudományokon kersztül a világegyetem alapvetõ törvényeinek, összefüggéseinek megismerése. A világ megismerhetõ, és a természettudomány konvergál a létezõ világ valóságához. Tudom, bonyolult és kényelmesebb a seggeden ülve filózgatni, mert a termézettudományok megtanulása fáradtságos dolog, energiát kell befektetni a tudás megszerzéséhez. Te ezen tudás teljes hiányosságáról adtál tanúbizonyságot. Vagyis a világ ismeretének teljes hiányáról. Akkor hogy hiheted azt, hogy felfedezheted a világ valóságát? Hogy értheted a világot, ha gõzöd sincs, hogy mi az, hogy mûködik? Hogy hiheted azt, hogy ismered a világot, ha nem is érted, és soha nem is foglalkoztál a megértésével? Hogy állíthatod, hogy megvilágosodtál a világról, ha nem ismered és nem érted?
Javaslom, ne szarfórumokat olvass, hanem olyan munkákat, amik elimert tudsok írtak. Vagy ha legalább leírsz olyan fogalmakat, mint foton, neurtínó, feketelyuk, akkor elõtte nézd meg Wikipedián, hogy mit jelentenek valójában.
Van akit a tudás szerénnyé tesz és van akit a nemtudás ... Ha ez a megvilágosodás receptje, szerintem védesd le! Elég oktondi vagy, hogy ezt így nyíltan elénk tárod, ahelyett, hyogy vallást alapítanál rá.
Lakati: Olyan kérdések tömegét tetted fel mely azt mutatja, hogy bár hallottál ezt azt, de nem olvastál utána rendesen (ami érthetõ is, mert óriási mennyiségû információ). Azért segítség képen megjelölnék pár témát aminek érdemes lenne utána járnod: Relativitáselmélet, Húrelmélet, Membránelmélet. Elõtte ajánlom figyelmedbe Az idõ rövid története címû közérthetõ és olvasmányos könyvet.
azt miért is venné meg bárki is akinek netje van ha ott fentvan minden? :D tudod ez azoknak való akiknek nincs.
Meg nyilván pont ezzel akarnak pénzt keresni. Biztos azzal a 12 dollárral hatalmas a haszon úgy hogy kazettát kell adni, meg el is kell postázni belõle :D
És amikor '6X-ben rádión nyomták akkor is pénzt akartak vele keresni? Az elméleted nagyon konteo-san hangzik :)
Freedman úr további leleplezései egy kétrészes szalagsorozaton kaphatóak 'A rejtett zsarnokság leleplezése', amely a National Vanguard Könyveknél szerezhetõ be.
Ennek az adásnak a kazettája 12.95$-ért kapható (postaköltséggel együtt) a következõ címen: National Vanguard Books P.O. Box 330 Hillsboro, WV 24946
"Az I. VH a németeknek (is) egy vesztes háborút és elcsatolt területeket jelentett, ezt kellett valahogy "kompenzálni". De hogy is jutottak idáig, amikor az I. VH végéig nem lépett Antant katona német földre!? Hogy vesztettek el egy háborút és fõleg miért?" Az amcsik beavatkozásával veszítették el, amúgy buktak volna a "pudingfejek" és a "csigazabálók" is :D
nem csak lengelországban. Az amik se felebaráti szeretetbõl léptek be az 1. vh-ba... Az a csoport amirõl szó van a mátrixbeli város neve, csak z helyett c kezdõbetûvel :D
Ez sem tetszett a németeknek, de nem kattantak be. Viszont mikor a huszas években ez a csoport egész világra kiterjedõ bojkottot indított a német árukkal szemben, jött a kockabajszos bácsi, mivel a németek már rohadtul idegesek voltak a szarkeverés miatt. Persze a média próbálja beállítani hogy az teljesen szokványos hogy valaki gondol egyet és kiirtja a másikat. Erre is van példa, de a 2. vh eseményei okkal történtek, nem csak mert egy bajszos bekattant.
Jó, de ugye a II. VH okai az I. VH-ban gyökereznek. Az I. VH a németeknek (is) egy vesztes háborút és elcsatolt területeket jelentett, ezt kellett valahogy "kompenzálni". De hogy is jutottak idáig, amikor az I. VH végéig nem lépett Antant katona német földre!? Hogy vesztettek el egy háborút és fõleg miért?
Az I. VH alatt mind a németek, mind az angolok/franciák egy érdekes hintapolitikát folytattak, amely Amerika háborútól való távol tartását célozta meg. Valójában az angoloknak sem volt érdeke az, hogy az amcsik beszálljanak a háborúba, mert túl erõsek voltak és azzal fenyegetett volna, hogy "lejátsszák" õket a színpadról, mind Európában, mind a világ más részén fenyegetve ezzel a britek egész gyarmati rendszerét. A németeknek meg szintén nem volt érdekük, hogy az amcsik beszálljanak, mert azért ugye valszeg nem az õ oldalukon szálltak volna be, ráadásul valami fajta támogatást diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot ugye fenn tudtak tartani velük.
Ez a politika 1917-ig elég jól ment, de ekkortól már kezdett elfajulni a dolog. Németország is szerette volna kenyértörésre vinni a dolgot, ezért korlátlan tengeralattjáró háborúba kezdett, ami még tovább rontotta az Antant helyzetét, Anglia tartaléka 6 hétre zsugorodott. A Front továbbra sem a tengelyhatalmak területén húzódott és közben a fegyverszállításokból az antant 2 mrd $ tartozást halmozott fel, szemben a németek 27 millió $-os tartozásával Amerika felé.
Mit jelentett volna mindez Amerikának? Csak azt, hogy egy akkoriban nagyon valószínû német gyõzelem egy be nem hajtható hatalmas tartozást, ami gyakorlatilag a bankok és a gazdaság csõdjét hozta volna magával.
Nos azt remélem ugye nem kell megkérdeznem, hogy a bankok és a gazdaság általában milyen nemzethez/valláshoz tartozó emberek kezében szokott lenni, és ezért az Amerikában található megannyi ember közül pont kiknek érdeke volt ezek után Amerika hadba lépése.
Mivel a németek vesztettek így az amcsi gazdaság nem került csõdbe, és a háború végének hivatalos verziója is az lett, hogy a németek galád módon kezdték el irtani a kereskedelmi hajókat (amelyek mellette fel voltak fegyverezve, hadianyagot szállítottak, és sok esetben nem volt rajtuk nemzeti lobogó sem - mondjuk gyakorlatilag kalóz hajó kategória), amit már az amcsik sem hagyhattak szó nélkül.
Mi már rég elfelejtettük (nem is tudtuk), hogy ennek az egésznek bármi köze lenne bizonyos származású bankárokhoz. Azonban érdekes módon Hitler, aki szolgált abban a háborúban meg a kocsmabeli barátai nem.
"Nem mindennemû fegyverkezésrõl mondtak le. Az új japán alkotmány máshogy fogalmaz és elég lazán is értelmezik azt."
A durva csak az volt, amikor az egyik miniszterelnokuk par eve megjegyezte, hogy eszak koreaval ellentetben japannak tobb tonna plutoniuma van. Eloszor nem ertettem, de aztan utannaneztem es kiderult, hogy az utobbi par evtizedben ok 'semmisitettek meg' az amerikai nuklearis hulladekok jo reszet.
Az urhajokra visszaterve szerintem a jo megoldas egy kombinalt ram/scram jet rendszer lenne elso fokozatnak, majd masodik fokozatkent raketahajtas. Igy ki lehetne sporolni egy uj urrepulo uzemanyagtartalyaibol az elso fokozat teljes oxigenmennyiseget, mert azt a legkorbol venne. Aztan a felso fokozatok mar mehetnek a hagyomanyos modon. A felso legkori extra gyorsulashoz pedig lehetne szilard hajtoanyagu raketakat is hasznalni, csak fontos, hogy a hajotesttol messze legyenek felfuggesztve, pl. a szarnyak vegein.
Hopajzs: -waverider hajoforma, hogy a gep alatt osszenyomott levego vigye el a ho nagy reszet (ez a scramjet rendszernek is jol jonne) -ha van keramia burkolat, akkor jol johet egy ablative pajzs a keramia ala, hogy ha a felso reteg serul, akkor se egjen el a hajo (legfeljebb leszallas utan mehet a muzeumba)
Meg egy megjegyzes, meghozza a scramjet rendszerhez: Ha kulso egesu lenne a hajtomu, tehat a gep alatt osszenyomott legretegben egetnek el az uzemanyagot, akkor a gep nem melegedne tul, mivel egy folyamatos magaslegnyomasu reteg hajtana elore, de ugyanakkor ez a legreteg folyamatosan cserelodne az aramlas miatt, tehat a gep a mogotte/alatta elegetett uzemanyag robbanasanak a lokeshullaman repulne. Elonye: konnyebb megcsinalni mint a zart egesteru valtozatokat es a kompressziot sem egy beomlonyilas vegzi, hanem maga a geptest. Hatranya: 50%-al rosszabb uzemanyaghatekonysag a hagyomanyos megoldashoz kepest. Egy probat megerne, ha bevalik, akkor 1-2 even belul lenne egy uj es nagyon olcson eloallithato urrepulogep.
"Miért hasznos az ûrhajózás? Az emberek gondolkodnak, új dolgokat találnak fel, problémákat oldanak meg."
hát majd most még többet gondolkodhatnak, hogy új dolgokat találjanak ki és problémákat oldjanak meg...
Kibaszott nagy szád van. Tervez jobbat. Lehet, hogy a Szojuz kevésbé kockázatos, csak teljesítménye vicckategória az STS rendszeréhez képest.
Miért is kellene továbbra is fenntartani ezt a szart?
Nem mindennemû fegyverkezésrõl mondtak le. Az új japán alkotmány máshogy fogalmaz és elég lazán is értelmezik azt.
Vess egy pillantást a JSDF állományára. Légierõ, flotta, szárazföldi haderõ. A TOP10-ben erõlködés nélkül benne vannak, fejlettség terném. A flotta asszem még méretben is.
Vagy a cikk írója már tudni véli, hogy a sikló nem tér vissza?
"Utolsó útjára indult az Endeavour"
Khöm... csak a pontosság kedvéért:
STS-131: a Discovery 2010. március 18-án startol, és a Leonardo logisztikai modulban szállít fel kísérleti berendezéseket. STS-132: az Atlantis 2010. május 14-én startol, az ICC és MPM modulokat szállítja fel. STS-134: az Endeavour 2010. július 29-én startol, az ELC-3 és AMS jelû kísérleti felszerelésekkel. STS-133: a Discovery 2010. szeptember 16-án startol, az ELC-4 jelû egységet és egyéb felszereléseket szállít fel az ûrállomásra.
Mondjuk úgy, hogy Lengyelországból bizonyos körök gazdaságilag elég szépen alátettek Németországnak. És vajon milyen körök voltak ezek? Mindennek van oka, és az nem mindig az, hogy "jajj unatkozom ki kell írtanom valakit".
De lett volna... a cél az elcsatolt területek visszaszerzése, és a franciák, angolok, és szövetségeseik szájának elkenése volt, na meg a komcsiveszély megállítása. A zsidók csak másodlagos célpontok voltak.
"Ha a németek és a zsidók között nem lett volna ellentét, akkor nem lett volna II. VH" A zsidók miadt szálták meg csehországot? A zsidók miadt rohanták le lengyelországot, stb? Régen tanultam törit de én nem úgy emlékszem hogy a zsidó-német ellentét miadt tört volna ki a 2VH. A fõ cél az élettér bõvítés volt. A zsidóktól ami kellett már a háború elõtt elvették a németek. A háború csak alkalmat adott az alacsonyabbrendûnek tekintett fajok problémájának végleges megoldására. De nem ez mozgatta a dolgokat. De mond ha te másként tanultad. A történelem nem egyértelmû.
"Az ARPANET A múlt század hatvanas éveinek közepén, a hidegháborús idoszak csúcsán az amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) egy atomháborút is túlélni képes információs hálózatot szeretett volna. Az ARPA-t a Szovjetunió által 1957-ben fellott Szputnyik muholdra tett válaszlépésként hozták létre, a célja az volt, hogy ösztönözze a hadiiparban hasznosítható technológiák fejlodését. Tehát mint sok más fejlesztés, ez is eredetileg katonai célokat szolgált."
Csak késõbb jöttek rá, hogy jó hatása van az egyetemi kutatásokra, és ebbõl fejlõdött ki a mai internet. Szóval a Hidegháború nélkül nem fórumoznál. :)
Szerintem elképzelhetetlen a mai ember olyan társadalomban, ahol nincs versengés, hiszen determinisztikusan ez hajt minket elõre. Tehát versengés nélkül nem lenne fejlõdés sem, mert az azt jelentené, hogy semmire sincs szükségünk. A versengés stresszhelyzetet okoz, és itt jön be az optimális stressz, ami alatt az ember kisebb ingerküszöbbel kisebb tejesítményre képes, és ami fölött az ember a belsõ görcsei miatt kisebb teljesítményre képes.
Tehát egy adott pontig jó a versengés, de egy adott pont fölött már nem. De sajnos az ember olyan lény, ami a versengéssel hajtja ki magából a technikai fejlõdést, és csak a természettudományokra jellemzõ, hogy az emberi kíváncsiság is motiválja. Persze Feynman írta is, hogy a világháború után szellemileg "kiégett", tehát maga úgy érezte, hogy nem képes fizikai gondolatokat produkálni, ahogy végetért a hajtás. De aztán pár év alatt helyretette magát, és ismét nekiállt dolgozni. Addig csak tanított, meg csajozott, meg megtanult brazil hangszereken játszani.
"A háború végeztével a Cornellen tanított, de úgy érezte, a háború kiégette minden gondolatát. Bár Neumann és Einstein meghívták maguk mellé professzornak, az állást felfedezõi válságában visszautasította. Lassan rájött, hogy régen azért nem undorodott a fizikától, mert játszadozott vele, így ismét megkereste az élvezetet benne."
Tehát maradnak az ellentétes érvek, de fontos az is, hogy kire hogy hat a micsoda? Tehát Feynman példáján azt vehetjük észre, hogy a háború és béke is motiválta, csak másképpen. Hogy melyik a jobb a technológiai fejlõdésre, azt nehéz lenne megmondani. Viszont így szembeállítható az atombomba, mint háborús termék a kvantumelektrodinamikai elméleteivel, mint béketermék, és érezhetjük a különbséget.
Az amerikai "nem éri meg Irak, és elszívja a pénzt a NASA-tól" gondolatokho lenne egy hozzáfûznivalóm. Úgy vélem, hogy az USA - a történelemhez hû módon, ahogy minden gyõtzes ország - nekiállt az ország kifosztásának amit szerintem nem vallanak be a "most mennyibe került a háború"-ba. A mutatja, hogy Irakban van pénz, hogy annak ellenére, hogy mennyire veszteséges a háború, még plussz katonákat küldenek oda. Tehát meg akarják erõsíteni ott a jelenlétüket. Persze ez azon a feltételezésen alapul, hogy egy magyar fórumozónál okosabb az egész amerikai gazdasági-katonai-elnöki kar - ami valószínû.
Ha a németek és a zsidók között nem lett volna ellentét, akkor nem lett volna II. VH., avagy ha nem kéne a tyukoknak tojást tojni, talán még repülni is tudnának.
A németek ott ba***ák el az atombombájukat hogy üldözték a zsidókat. Abba az idõben a témában vezetõ tudósok nagyrésze vagy zsidó volt vagy szimpatizált a zsidókkal. Szinte ajándékba küldték az atombomba terveit az amcsiknak.
Hááát igen. Szerintem sem a háború viszi elõre a fejlõdést, egyszerûen mert a háborúban nincs idõ/forrás alapkutatásokat végezni. Ennek némileg ellentmond pl. a Manhattan projekt ugye. De ha az amcsik jobban meglettek volna szorítva valszeg inkább törlik az egészet és építenek belõle 15 repülõgép anyahajót. A németek akik ezen a téren némileg talán elõrébb is voltak a háború elött, végül is nem tudták megcsinálni az atombombájukat. Igazából a háború végére kifejlesztett csodafegyverek sokkal korábban, a háború elött indultak, csak a vezetés szûklátókörûsége miatt nem jutottak el gyártásig. Mert inkább építettek 2000 Me 109-et, minthogy átálltak volna valami sugárhajtómûves típusra. Amit persze a háború miatt gyakorlatilag képtelenség is lett volna megtenni, de valamivel korábban, pl mielött megtámadják az oroszokat, még megtehettek volna.
Az amcsik mostani háborúi az okai, hogy megannyi fejlesztést törölnek, pl ezt is, pont a pénz és a források beszûkülése miatt. Akkor mégis mi viszi elõre az emberiséget, a fejlõdést? Úgy tûnik egy olyan béke, amiben minden erõnket megfeszítve készülünk egy következõ háborúra! Ellentmondásos kijelentés? Igen. De sajnos úgy tûnik valós. Ilyenek vagyunk mi emberek. Hidegháború rulez! :)
Nem kéne kiragadni 1-2 adatot. A NASA megbízásából olyan technológiai demonstrátorok kerültek kifejlesztésre, mint az X-33, amit +90%-os elkészültség mellett függesztett fel Bush elnök úr. (kb az egész kifejlesztése 1 mrd $ volt!!!) Ez jelzi az egész szitut. Most Obama csinálja ugyan ezt. Majd kitalálnak valami új programot elköltenek rá 1-2 mrd $, amihez képest 10X annyit költenek csak aranyhörcsögtápra az amcsik, aztán majd a következõ valszeg nõi elnök törli az egészet.
Mint arról már vitatkoztunk, a NASA töredékét kapja annak a költségvetésnek, amit az Apollo program idején. Ha csak költségvetési arányaiban a 90-es évek eleji szintet kapná meg (ami kb csak 1/5-e %-osan kifejezve a 60-as évekinek), az kb az Apollo program csúcséveiben erre fordított pénzzel lenne egyenlõ!
Nem azért viszonylag drága és improduktív az amcsi ûrhajózás, mert a NASA rátelepedik, helyesebben nem csak azért. Hanem mert a NASA valós problémát jelentõ túladminisztráltsága valójában alulfinanszírozottsággal, és a politikai vezetés részérõl a hosszútávú programok szinte direkt kettébe törésével, túlpolitizáltsággal párosul.
Feltaláltak a háború miatt ezt azt? És mennyi mindent találtak volna fel háború nélkül? (nyilván, fegyvert kevesebbet)
Ûrprogramon dolgozók (fõ) USA: kb. 100k Kína: kb. 250k
"Molnibalage: "Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van..." Neharagudj, de ez hülyeség."
Olyan gyönyörû. Valaki tesz egy általánosítást, mire lehülyézik egy másik általánosítással. Véleményem szerint az igazság valahol a kettõ között volt. Az biztos, hogy a háború egyfajta motorja volt sok fejlõdésnek, pl. nem tudom, hogy hol tartana az acélipar, ha nem találják fel a pánélos lovagokat, vagy a ballisztika hol tartana, bizonyára az atomprogram hajtota elõre a fizikusokat, ahogy Bethe, Feynman is hazafiasságból álltak csatlakoztak. És ott a Hidegháború is. Ezek mind mellette szólnak, az emberi optimális stresszhelyzet a teljesítõképességet növeli. De azt se felejtsük el, hogy mikor ledobták az atombombákat Japánra, õk lemondtak mindennemû fegyverkezésrõl a világháború után, és ezt a pézt a gazdaságba, kutatásba és fejlesztésbe öntötték, és így jött létre a japán-csoda. Na, most lehet mérlegelni...
Csak éppen profitorientált alapon alapkutatást, alapvetõen új technológiát jelentõ fejlesztéseket nem fognak végrehajtani. Az a gáz, hogy nyugaton már államilag se nagyon.
20-25 éves távlatban ezért tudják majd valszeg a kínaiak simán beérni és lehagyni a nyugatot az õ erõs államuk miatt.
No, csak hogy valami magasztosat is írjak, ismereteink szerint pillanatnyilag az ember a legintelligensebb faj, amely leginkább képes a környezete megismerésére, ha úgy tetszik, bizonyos szempontból az evolúció csúcsán állunk. S talán emiatt kötelességünk is a megismerés útját járni, legyen az ûrkutatás, régészet, vagy bármi más, elsõ ránézésre nem túl sok haszonnal kecsegtetõ foglalatosság.
Kivételesen egyet kell értsek Molnival az emberes ûrutazás eredetét illetõen, és hozzáteszem, a NASA sem más, mint ennek az eredményt bármi áron jeligéjû kornak a dinoszaurusza. Az ûrsikló programban hétezer ember dolgozik, csak a NASA részérõl. Hétezer. Ez összemérhetõ pl. a Mol dolgozói állományával. Az ûrkutatás és az emberes ûrrepülés legnagyobb gátló tényezõje a magas fajlagos pályára állítási költség, egy liter vizet 20000 $ költséggel juttatunk fel az ûrállomásra. A valóban többször felhasználható - elnézést, ha a repülésenként ipari szintû nagyjavítást igénylõ STS rendszert nem sorolom ide - ûreszköz kifejlesztése még várat magára, valószínûleg a nanotechnológia széleskörû használata eredményezte új, könnyû és fajlagosan nagyon erõs anyagok elérhetõvé és alkalmazhatóvá válása hozza majd el a nagyságrendi költségcsökkenést, és ezzel együtt az ugrásszerû ûrtevékenység-növekedést. Valóban nem sok minden van, amiért feltétlenül orbitális pályán kéne tartani pár szerencsés embert, persze, lehet hosszútávú ûrélettani vizsgálatokat folytatni, sok kísérlet esetében pótolhatatlan az ember a maga egyedülálló képességeivel, de tény, hogy végülis ezeket ráértnénk késõbb is kikutatni. Talán nagyobb indok a folytonosság fenntartása, a már egyszer megszerzett rutin, szakembergárda újratermelése, amely persze megintcsak újrateremthetõ volna, de talán szerencsésebb ezt néhány lopakodó bombázó árából fenntartani, mint évtizedes hézagokkal tarkítottan szakaszossá tenni. Egyébként én is automata-párti vagyok, s nem különösebben bánom, hogy ezt a holdraszállós ügyet elkaszálták. Legyen elõször lehetõség normális méretû és gyors ûrhajók építésére, azután lehet lépni a bolygók irányába. Az ilyenolyan térhajtómûvet meg nem vetném el élbõl, a relativitáselmélet is megenged ezek közül egy fajtát - bár kétségkívül sajátos feltételkhez köti mûködését - másfelõl túlzott magabiztosságnak gondolom az univerzumunk vagy multiverzumunk jelenlegi megismertségi és megértettségi szintjén ezt a kijelentést.
Már nem azért, de willcox nem az ûrkutatást tartja feleslegesnek, hanem az emberek feljuttatását és ûrállomás üzemeltetését. Jó, így is hülyeséget beszél, de akkor sem mindegy.
Egyébként amit a NASA csinál ("bohóckodik") az emberes ûrprogrammal az tényleg pénzkidobás. Kell egy emberes ûrügynökség, a NASA meg maradjon csak a tudománynál, és szépen kettéválasztani a kettõt. A NASA nem túl gazdaságos vállalkozás, túl sok emberük van. Túl sok mindenkit kell borsosan megfizetni.
Ha úgy öntenék be a pénzt, mint az Apollo program idejében, vagy mint a háborúkba, akkor nem lenne probléma csak azt a világgazdaság nem bírná.
Ahhoz, hogy befejezzük a háborúsdit pedig szabad piac kell, ahol mindenki mindenkivel kereskedik. Gondoljatok bele mekkora utópia ez jelen állás szerint.
Molnibalage: "Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van..." Neharagudj, de ez hülyeség.
Tudod az ember sok mindent csinál aminek semmi értelme sincs. Nem csak az ûrkutatás, amberek ûrbe juttatása ilyen. És nem csak a háborúk. Ennyi erõvel nincs értelme az informatikának se. De ez igaz az összes tudományra. A vallásról nem is beszélve. Igaz hogy most nem háton feküdve írogatnék a fórumra, de ettõl nem dõlne össze a világ. Szépen nyugisan élnék, és kb 35évesen meg meghalnék, egy barlangban.
Az ember (látszólag) értelmetlen dolgokat mûvelve jutott el ide ahol vagyunk. Ha nem lennének háborúk sehol nem tartana a sebészet. (Ha nem lett volna a 2VH és sok emberkisérlet a náci kórházakban, sok mindent most nem tudnánk). Ha nem töltenének fölösleges idõt sokan a számítógépek elõtt ülve, high graph játékokal játszva, nem lenne a mai telefon teljesítménye akkora mint egy 70-es 80-as évekbeli szuperszámítógépé.
Az ûrtechnológiáról: Abból hogy 3 ember felmegy az ûrbe nem sok mindent tudsz meg. A sztohisztikus élettani hatásokat nem lehet másként vizsgálni csak úgy hogy sok embert felküldesz. Az ûrutazások alkalmával több mûholdat is megjavítottak, vagy upgadeltek. A holdól hozott közetek segítettek a föld fejlõdésének egy lehetséges változatát kidolgozásában. Szintén innen tudjk hogy jelentõs mennyiségû 3as tömegszámú He izotóp található a felszíni kõzetben amit fúziós reaktorban fel lehetne használni. Telepítettek egy fényvisszaverõ "macskaszemet" is a holdra aminek a segítségével folyamatosan nyomon tudjuk követni a föld hold távolság változását. Innen tudjuk hogy a hold távolodik tõlünk. (Ezen én személy szerint nagyon meglepõdtem!) Csernobilban sok embert mentett meg az orosz holdjáró(vagy valami ilyesmi). Már említették a teflont. Ezt nemigen találták volna fel, mivel más helyeken könnyen helyettesíthetõ, nincs rá igény. Szintén odakint jöttek rá hogy 0 gravitációban könnyebben lehet egykristályokat növeszteni. Végül a mírrel és a nemzetközi ûrállomással bizonyítani tudjuk hogy képesek vagyunk hosszútávon is jelenlenni a világûrben.
Ebben van valami. Viszont a fõ fejlesztés lényege az volt, hogy az egész szerkezet minimális energia felvétellel mûködjön, illetve a zord idõjárást bírja ki. Egy marsi tél igen kemény dió.
És a háborúnak köszönheted, hogy most van számítgép. A haditechnika hívta igazán életre. Nem szép dolog, de mindig is a háború vitte elõre a technikát. Ez van...
Az emberes ûratázs lényegében politikiai okokból született meg és a máig futó STS programok és ISS csak ennek öröksége.
Én úgy vélem, hogy az ûrutazás, mint összetett és új technológiai ágazat, rengeteg kihívással, aminek legyûrásável tapasztalattal és tehnológiával gazdagodtunk. De azt hiszem, érzik az amerikaik, hogy ez az ágazat kezd telítõdni, a legfontosabb kísérletet elvégezték, és egyre kevésbé érni meg egy-egy kísérletre 100 millió dollárt pazarolni. Ha lesz új kihívás (pl. Mars kolónia) akkor ismét fellendül az ûrkutatás. Szerintem ez átmeneti gödör, ami addig tart, amíg meg nem oldjuk a saját bolygónk problémáit, illetve ez alatt sikerül az ionhajtómûvet is és az emberek túlélését növeli a Marsutazás ideje alatt, illetve ismét lesz nemzetek közötti kihívás a Mars elérésére.
A repülõgépeknél ma szélesen elterjedt digitális fly-by-wire rendszer egyenesági leszármazottja az Apollo LM-ben is használt technológiának!
Volt fejtegetés arról is, hogy az Apollo program során a számtekbe invesztált jó néhány millió $ hogyan gyorsította meg a fejlõdést. Ma talán kb C64 szinten tartanánk enélkül.
Amúgy épp a napokban tesztelik az ISS-en a magyar fémhabosító eljárást. Ugyan fémhabot nem csak az ûrben lehet készíteni, de az ott elvégzett kísérlet referenciaként szolgál a földi jobb minõségû fémhab elõállítására. A fémhab, olyan új anyag mint a 80-as 90-es években a kevlár volt, új beláthatatlan alkalmazási területekkel. Persze kísérleteket a Földön is lehet végezni, de azért ez a kísérlet is meggyorsítja a kutatásokat és a fejlesztést.
A fejlõdés ilyen formán való vizsgálata szerintem ennél összetettebb. A számítástechnika nagyban hozzájárult az egészhez, mind számítási képességben, mind a modellezés/szimulációk tekintetében. Ez azért alapvetõ a fejlõdés vizsgálatakor. Amit az ûrkutatás nagyon durván ad, az a szélsõséges körülményekhez való alkalmazkodás. Ez jelenti ugye a súlylimitbõl fakadó tényezõket ugyanúgy, mint a lehetõ legjobb anyagok kitalálását, és energiatakarékos, önfenntartó rendszerek tökéletesedését és az ebbõl fakadó járulékos hasznokat (kb. svájcibicska effektus). Meg hát ugye vegyük ide a már említett súlytalansági környezetet, ahol egyedi kísérletekkel lehet extrém kutatásokat végezni, melynek lehetnek földi felhasználású célzatai is, pl. plazmalebegtetés, sejtbiológiai kutatások...stb. Szerintem van értelme...
A civil szféra bevonása egyszerre jó is és rossz is. Egyfelõl jó, mert kevésbé lomha (értsd: jogi és adminisztratív bürokrácia), sokkal innovatívabb és változatosabb lehet. Másfelõl nehézkes, mert bonyolultabb megszervezni a dolgokat, mivel nincsenek bejáratott csatornák, kevesebb az abszolút tõke és szerintem az elért eredményeket is nehezebb érvényesíteni. Viszont van felelõse a dolgoknak, ami a mai világban hiánycikk, holott fontos dolog. A marketingen bukhat a dolog...
Amúgy mindenképp jók az új modulok, hasznosak!
Te nagyon hülye, nézd azt is, hogy a repülés és ûrrepülés feltalálása elõtt mennyit és milyen gyorsan, és az elmúlt 60-70 évben mennyit és milyen gyorsan fejlõdött a világ. Neeem, nem szükséges az ûrkutatás, egyáltalán nem. Legalább a tényekkel legyél tisztában, ha már az olyan dolgokat tartod feleslegesnek, amik közép és hosszútávon egyértelmûen az emberiség fejlõdését eredményezik.
Nem az ûrhajósoknak? -Füstérzékelõ: ne fulladjanak meg, illetve jelezze ha bármi gond van a hajón. -szerszámok: tudjanak dolgozni madzag nélkül is, evidens szerintem -Memory betétek: szintén az emberi anyag egészségét óvták -Mûanyag lencse: szintén extrém körülmények közötti munka (az ûrben repked ez az, amivel ütközhet az a sisak) -A vízszûrõ is az ûrhajósoknak kellett. ... Ülj le egyes :)
De amiket felsoroltunk mind az ûrhajózásnak köszönhetjük. Igen, sanszos, hogy feltalálták volna õket mondjuk 20 év múlva. Mi hoztunk példákat, érveket is. Belõled annyi telik ki jelenleg, hogy nincs sok értelme. Tudod ez a hozzállás áll a fejlõdés útjába. Mindíg is ez állt...
Ezek egyikét sem az ûrhajósoknak köszönhetjük. Az ûrkutatás elõtt is volt technikai fejlõdés (hiszen addig is el kellett valahogy jutni), de hogy idõnként felvisznek pár embert rengeteg pénzért, annak nem sok értelme van.
Folytassuk: -teflon -hoallo keramiak -integralt elektronikaju szamitogepek -kompozit anyagok -muholdas tv adasok
Az urallomas pedig azert kell, hogy kiprobaljak az uj bolygokozi es melyuri urhajok elemeit, majd ossze is tudjanak rakni egyet. (egy bolygokozi urhajo es egy urallomas kozott a kulonbseg az, hogy az egyiknek nincsennek rendes hajtomuvei) A fuzios kutatasokban is sokat segithet, hogy zero gravitacioban sokkal konnyebb egy helyen tartani a plazmat.
Majdnem elfelejtettem: Tubusos halászlé :D:D
Akkor lássunk néhány találmányt -Füstérzékelõk -Vezeték nélküli szerszámok (és most nem az elhagyott kalapácsra gondolok) -Korszerû vízszûrõ és visszaforgató technológiák -A csúszás csökketnõ bordázott aszfalt is NASA ötlet -Infravörös hõmérõ -Neil Armstrong cipõjének technológiáját hamar átvette a civil ipar (egyenletesen eloszló terhelés) -Szivacsszerû mûanyag (ma memory párna és ágybetétként ismerõs) -Mûanyag szemüveg-lencse (karcálló) -Aliufólia -Alacsony és extrém hõmérsékletet egyaránt jól tûrõ anyagok -A robotika komolyan fejlõdött (a 2 marsjáró igen sok fejlesztéssel járt) stb...
Miért hasznos az ûrhajózás? Az emberek gondolkodnak, új dolgokat találnak fel, problémákat oldanak meg. Az emberiség egyetemes tudásának növelése. Minden dolog amibõl újat tanulunk az fontos. Ezért fontosak az elméleti fizikusok, a csillagászok, a mérnökök, az ûrutazók. Ne vedd sértésnek, de igen korlátozottan állsz a dolgokhoz. Azok a dolgok amik azonnal nem hoznak hasznot már értéktelenek? Évezredekkel ezelõtt néhány "idióta" elkezdte figyelni a csillagokat, milyen szépen mozogtak. Rengetek idõt elpazaroltak azzal, hogy feljegyezték a mozgásukat. (Ahelyett hogy egy jót söröztek volna, vagy kapáltak volna a kertben. Mert ugye az produktívabb) Viszont rájöttek arra, hogy a csillagok alapján meghatározzák az évszakok változását, így elõnyhöz jutott a közösségük. Pedig látszólag nem végeztek látványos, produktív munkát. Ilyen az ûrállomás, az ûrsiklók is. Kutatnak, kisérleteznek. Sok kisérletet földi gravitációban egyszerûen nem lehet elvégezni. Azzal, hogy megértjük a világûrt, a földet is jobban megértjük.
Ez egy látványos, talán hasznos állami pénzköltés. A háborúra több százszorosát költik, az is látványos, trancsírozott emberek, végtagok szanaszét, féllábú, félkarú...emberek, tönkrement vagy kiirtott családok, népek. És haszna is van hisz extraprofithoz jutnak a tisztességes Wall streeti befektetõk, nekik dörögnek az ásványkincsek. Lehet hogyha többet háborúznak és gyilkolnak nem megy csõdbe a Lhemann Brothers bank és más bankok sem mert megtalálják a számításukat egy jó kis olajbizniszben. Mi is költünk az afganisztáni kalandra és mi hasznunk belõle? Nem is beszélve mit keresnek ott a katonáink a mi pénzünkbõl? Szerintem kutatás-fejlesztésre kevesebbet költ a költségvetés mint erre a 'misszióra'. Szerintem inkább haszontalan ûrállomásra, Holdutazásra mint háborúra.