Igen, mert a pusztításban van a pénz(fegyvergyártás, állami pénzekbõl lecsippentés, kizsákmányolás, a lerombolt dolgok újjá építés zsíros összegekért), nem az ûrkutatásban.
A Naprendszeren túli emberes expedíció ábránd volt és még jó ideig, ha nem évszázadokik az is marad. Viszont a Marsra már eljuthattunk volna, ha komoly szándék - gyakorlatilag pénz - volna rá.
Vagy inkább néhány értelmetlen helyi háború árából modernizálni lehetne a teljes hadsereget, lopakodók, elektronízalt lövészek, irányított energia fegyverek, railgun meg amit akartok és nem csak néhány lopakodót lehetne a maradékból építeni. És még az ûripar felfejlesztésére is maradna mellékesen.
A mai közép-keleti háborúk hatása kísértetiesen hasonlít arra, amit a vietnami háború okozott a 60-as 70-es években.
Néhány lopakodó vadászgép, pláne egy anyahajó árából meg lehetne csinálni egyszerre a Mars utazást és az ISS fejlesztését ( új eszközök bevezetését). De az emberiség túlélése nem annyira fontos a döntéshozóknak, mint az emberiség pusztítása.
A 60-as 70-es években sok-sok tudós és mégtöbb laikus úgy gondolta, hogy hogy 80-ban a marsra 90-ben a külsõ naprendszerbe a 2000-es években pedig a naprendszeren túlra jut élõ ember. Valamit elrontottunk hogy 2011-ben a Hold is elérhetetlen.
Én nem látom értelmét a jelen technikai szint mellett egy emberes marsutazásnak. A program árából fel lehet húzni és üzemeltetni két ISS-t, és 50-60 szondát + új nagy csillagászati távcsöveket is fel lehet zavarni.
Jóval átfogóbb képet lehetne kapni a világról és a Marsról is, mint egyetlen leszéóállással a Marson. Hibáa gyorsabb és jobb az eber, akkor sem lehet 50 pontján a bolygónak..
Egy észrevétel - lehet hogy rosszul tudom - ilyen sebességeknél a melegedést már nem elsõsorban a súrlódás okozza, hanem a belépõélek elõtt összesûrûsödõ légpárnából felszabaduló hõ - a súrlódás is pont emiatt a "légköpeny" miatt lesz másodlagos szempont. Közegellenállás mindkettõ, csak kicsit más elven fût.
Én is így tudom, de nem akartam ennyire mélységbe belemenni. :)
A privát szektor jövõje nagyban azon múlik hogy kinek és milyen célra tudják a technológiát eladni, az legalábbis biztos hogy gazdaságosabban tudnak üzemelni mint az állami pénzen hízlalt programok, ez ok az optimizmusra - reméljük a legjobbakat.
Ott van Bigelow ûrállomása, ott van a Dragon, és így tovább. Noha mindkettõ eredetileg tisztán civilként indult, most még is mindkettõ részben állami megrendelést/pénzeket kapnak.
5 forintos nasa költségvetés lesz, és koreai "szabadság" hadmûvelet (ja nem nekik van atomjuk), akkor talán iráni "szabadság" hadmûvelet, egy kis szíriai "szabadság" hadmûvelettel :D meg bankmentõakciókkal.
Köszi, jó cikk - vagy ha jól értem, cikksorozat elsõ darabja? Mindenesetre hajrá, még több ilyet!
Egy észrevétel - lehet hogy rosszul tudom - ilyen sebességeknél a melegedést már nem elsõsorban a súrlódás okozza, hanem a belépõélek elõtt összesûrûsödõ légpárnából felszabaduló hõ - a súrlódás is pont emiatt a "légköpeny" miatt lesz másodlagos szempont. Közegellenállás mindkettõ, csak kicsit más elven fût.
A privát szektor jövõje nagyban azon múlik hogy kinek és milyen célra tudják a technológiát eladni, az legalábbis biztos hogy gazdaságosabban tudnak üzemelni mint az állami pénzen hízlalt programok, ez ok az optimizmusra - reméljük a legjobbakat. Azért gyanús hogy õk LEO-n túlra nem nagyon lõdözgetnek majd semmit. Amíg a Marsra menni csak presztízskérdés, a kínai verzió sokkal életszerûbb. Amúgy önmagában nincs azzal semmi gond, ha Joe helyett Ping lép elõször egy másik bolygóra, ha még az én életemben bármelyik kitûzi a zászlaját, ilyen csekélység nem fog zavarni :)
SpaceX és Dragon. Még ha a NASA által pénzelt dolgok össze is dõlnek különbözõ okokból (politika, lobby és túlköltekezés), akkor is Musk cége gõzerõvel dolgozik azon, hogy megépítse a következõ amerikai ûrhajót.
Nagyon jó cikk. Majd ha kész lesz ez a sorozat, akkor jöhet olyanis hogy mi lehet a következõ 10-20 évben. :):):)
Kiváló Cifu czikk! Nem érdekelnek különösebben az ürrepülõgépek, de érdemes volt végigolvasni.
Jól megirt cikk lett gratulálok.
Viszont az ürsiklók leállítása kapcsán van (sajnos) egy olyan érzésem hogy az amerikai ürkorszak is véget ért egyben. Nem lennék meglepve ha az elsõ ember a marson egy kinai lenne. Az amerikaik maximum egy coca cola feliratot festhetnek a vörös hajótestre egy szabotázsakció keretében :)
"Pont az ilyen kevésbé ismert, de (legalábbis szerintem) érdekes fejezeteit akarom az ûrsikló programnak most ebben a sorozatban kicsit kifejteni."
Mindenképp érdekes. Akit kicsit is érdekel az ûrkutatás, nagyjából ismeri a Shuttle sztorit. Viszont a kevésbé ismert történések akár egészen más megvilágításba helyezhetik az egészet. Késõ bánat, ebgondolat, de én bizony sokszor eltörpölök azon, hogy mi lett és mi lehetett volna.
"egy elemzés a 70-es évek elején készíthették az elnöknek, az akkor tervezés alatt álló STS rendszerrõl. 4 változatot vázoltak föl, a végül is elfogadott lett a legolcsóbban megépíthetõ, de legdrágábban üzemeltethetõ. Remélem Cifu neked meg van ez az elemzés, mert én hülye fejjel anno nem mentettem le."
Pont az ilyen kevésbé ismert, de (legalábbis szerintem) érdekes fejezeteit akarom az ûrsikló programnak most ebben a sorozatban kicsit kifejteni.
Érdemes még megemlíteni, hogy Neil Armstrong is kivette a részét az X-15 programból, összesen 7 repüléssel.
Tudom, hogy Téged érdekel ez a téma, ha tudod, hajtsd fel valahogy a Csillagászati Évkönyv 1979-es kötetét, abban nagyon jó cikk van a Shuttle "evolúciójáról". Persze értelemszerûen a fejlesztés legutolsó szakaszát nár nem tartalmazza, de akkorra már gyakorlatilag kész volt a rendszer, az Enterprise már megkezdte a siklórepüléseket. Érdekes összevetni a terveket a megvalósult rendszerrel. Például többször használható ún. ûrvontatót is terveztek hozzá, ami geostacionárius pályára vitt volna fel mûholdakat, majd onnan visszatérve a Shuttle befogta volna és a Földre lehozva felkészíthették volna a következõ útra.
Azt nem értem (pl.), hogy miért szárny alatt cipelte az X-15-öt a gép? És akkor a másik oldalára is raktak egyet?
Azt hittem, eljut a cikk a Discovery-ig. Viszont tetszett.
"Csakhogy mindegyik odafogyottnak tûnt, hiszen volt rá más, jobb program."
Az odafogyott, az nem véletlenül okafogyott akart lenni?
Ez a téma (X-15/20/24) mindig is érdekelt, de eddig nem nagyon láttam a dolog döntéshozói hátterét is bemutató cikket. Szal köszi!:)
Régebben volt egy oldal az újrafelhasználható gépekkel, tervezetekkel foglalkozott és ott volt egy elemzés a 70-es évek elején készíthették az elnöknek, az akkor tervezés alatt álló STS rendszerrõl. 4 változatot vázoltak föl, a végül is elfogadott lett a legolcsóbban megépíthetõ, de legdrágábban üzemeltethetõ. Remélem Cifu neked meg van ez az elemzés, mert én hülye fejjel anno nem mentettem le.