"a DNS-ben lévõ kodonok csak a processzor utasításkészletét határozzák meg," A kodonok egy egy aminosavat hataroznak meg igy inkabb egy egy karakternek felelnek meg egy 20 betus abc-ben. Az altaluk kodolt ~25.000 gen ~300.000 feherjeje a sejt hardvere. tehat a DNS szinten kodolt igen veges informacio feherje szinten mar szamunkra atlathatatlan mertekure no, hiszen csak probald meg kizamolni, hogy a 300.000 feherje kozott hagy lehetseges interakcio letezik. ezek kozul csak igen keves valosul meg, de a kombinaciok szama, es igy a sejt szabadsagfoka egyszeruen brutalis. Ha ezt kiterjeszted szovetek, szervek szintjere akkor meg... jajjjj!!!!
"ez 8 gigabit, ami összehasonlítva a mai 64 bites utasításkészlettel elég nevetséges összképet fest." az informacio mennyisege miben lehet nevetseges? egy 1 Gigabytos progi meg manapsag sem eppen semmi. Azt nem vagom hogy hany bites ez az utasitas keszlet. :) A DNS 4 bazist kombinalva 64 kodont kodolhat, de a "szo" hossza nincs korlatozva (gondolom a gen hossza feleltetheto meg a 4 -8 - 32 - 64 bytes kodolasnak) segisegukkel 20 fajta aminosavval manipulal a feherjekben, amelyek 2-2000 aminoavbol allhatnak. az egyes aminosav szekvenciaknak pedig rengeteg specialis kemiai funkicioja, strukturaado kepessege lehet. Osszessegeben tobb millio szavas utasitas keszlettel tallakozunk csupan feherje szinten. ehhez jon hozza a teljes feherje keszlet halozati mukodese, majd a sejtek mint modulok alkotta halozat. Brrrrrr. Mi itt a nevetseges?
A gén szekvenciák határozzák meg a hardver robot programját. Az egysejtûek hihetetlenül összetett szuperszámítógépek.
"Olyan intelligenciát , amellyel akár csak egy egysejtû bír, nagy valószínûséggel még 2500-ban sem fognak legyártani." En nem hasonlitanam ossze egy sejt - felepitesebol es mukodoesbol adodo - adaptacios kepessegeit egy mesterseges intelligencia fejlettesegevel. A sejt olyan mnt egy mechanikus szamitogep. amiben nehany millio tranzisztor van, amelyek egyuttal hardverek is. egy szamitogep meg egy veges periferiakkal rendelekzo hardverrel manipulalo program X millio sornyi koddal.
"Az emberi agy által az agy tulajdonosának virtuális operációs rendszerbe átadott vezérlését tudatnak nevezzük.Az emésztést az agy a háttérben, "hidden task"-ként, BIOS szinten vezérli." itt ugrottal egy bazi nagyot, sejtszintrol a neuralis halozatok, es az tudat teruletere, nehez ezt kovetni.Oszinten itt nem vagyok otthon, reg jartam mar a biologus szakost, meg nem is vagyok neurologus. De a hasonlatod eleg jo. Nincs megfelelo modell a tudatrol, vagyis arrol az agyi tevekenysegrol aminek eredmenye te vagy en vagyunk. Az agy egyes teruletei rejtett modon dontenek alapfunkciokrol, hormonszintekrol, mozgaskoordinaciorol stb, ami valahol egyszercsak osszeall tudatkent, vagyis a belso es kulso kornyzet erzekeleseert, es az azokra adott nem-automatikus valaszokert felel, kepes tanulni, tehat az utasitas keszlete nyitott. az emberben es jo nehany allatban egy hierarchikus szint epult az en-tudat. Az entitas nem csak magarol tud, de a tarsairol is, szetvalasztja a kornyezetet en moagat, es kornyezetebol amagahoz hasonlo entitasokat, valamint tud a multrol a jelenrol, es van valmilyen jovo kepe is. kepes megerteni a tarsai allapotat, es kicserelni vele a szukseges informaciokat, tehat kommunikal, nem pedig automatikus jeleket ad. A tudatrol lehet jo kis tanulmanyokat irni, leirni a mukodeset, de on magaban mint egeszt megfogni igen nehez.
"Az emberi kisagyba ("a videókártyába") hardware accelerated dimenzionális konverter van építve, amely képes a televízió sík 2+1 dimenziós síkidejét, valós idõben 3+1 dimenziós téridõvé konvertálni. Ez a képesség hiányzik a neocortex-szel nem rendelkezõ emlõsökbõl, ezért a kutyák , macskák stb. képtelenek értelmezi még akár saját tükörképüket is (!)" wtf? :) en nem erteni magyar?
A kisagynal csak az agytorzs osibb, elobbi a mozgaskoordinaciot, utobbi a testfenntarto funkciokat koordinalja. A "hulloagy" felel az erzelemekert, mig a neocortex a maradekert es az egesz nagy gongyoleg kezben tartasaert, a videokartya nincs elkolonitve. A latamezok kimenetekkel rendelkeznek a kisagyba, kozepagyba, stb, behalozza az egesz masfelkilos neuron tomeget. 3dimenzios latasa rengeteg elolenynek van, az ido felfogasara is tobb faj kepes. De ha azt akartad irni hogy az emebernel ismert entudat szekseges feltetele az ido felfoagasa akkor azt hiszem igazad van.
a DNS-ben lévõ kodonok csak a processzor utasításkészletét határozzák meg, ez 8 gigabit, ami összehasonlítva a mai 64 bites utasításkészlettel elég nevetséges összképet fest. A gén szekvenciák határozzák meg a hardver robot programját. Az egysejtûek hihetetlenül összetett szuperszámítógépek.
Olyan intelligenciát , amellyel akár csak egy egysejtû bír, nagy valószínûséggel még 2500-ban sem fognak legyártani.
Az emberi agy által az agy tulajdonosának virtuális operációs rendszerbe átadott vezérlését tudatnak nevezzük.
Az emésztést az agy a háttérben, "hidden task"-ként, BIOS szinten vezérli.
Az emberi kisagyba ("a videókártyába") hardware accelerated dimenzionális konverter van építve, amely képes a televízió sík 2+1 dimenziós síkidejét, valós idõben 3+1 dimenziós téridõvé konvertálni. Ez a képesség hiányzik a neocortex-szel nem rendelkezõ emlõsökbõl, ezért a kutyák , macskák stb. képtelenek értelmezi még akár saját tükörképüket is (!)
Hm, hat ez nem egeszen igy van... A DNS 3 bazisparonkent kodol egy byte-ot aka kodont(kodonnak hivjak azt a bazisharmast ami egy biznyos aminosav helyet indikalja a feherjeben). (nem vagyok infos, igy szivesen veszem ha ramutat valaki hibakra). szoval siman kilehet szamolni hogy a human genom 1Gigabajt nyers infot tartalmaz (3.000.000.000 bazispar/3). Persze akinek santit ez az egyszerustes, az jol latja, mert a DNS nyers informacioja csak csak egy feherje aminosavsorrendjet adja meg. Az emberi test elkepszto bonyolultsaga a feherjek zsirok cukrok kemiai kolcsonhatasabol, az ezekere epulo biologiai interakciokbol, sejtek szovetek, szervek, szervezetek kozti kolcsonhatasbol, kommunikaciobol szarmazik. az hogy ez hagy bytot jelent egyelore, ugy tudom senki nem probalta megbecsulni meg csak nagysagrendileg sem. Manapsag kezd feljonni a szisztematikus biologia, ami a biologiat informatikai es halozat szervezodesi aspektusbol kutatja. el tudom kepzelni hogy zaros hataridon belul valaki errol a teruletrol megprobalja szamszerusiteni a fenti kerdest.
1. A DNS polimerazok precizitasa nagyjabol 1 hiba / 10.000.000 bazispar. ami egysejt osztodasa soran 300 mutaciot jelent. Ezek nagy reszet a sjat egy masodik korben azonositja es elminilaja, taht nem oroklodik. EGy halvanby emlekem szerinte, valamelyik prof azt mondta az egyetemen, hogy az emberi testeben minden oraban 50000 pontmutacio (DNS szkevencia modosulas)keletkezik. Uuuupsz. viszont 99.99999%at eszreveszi es kijavitja a test. Meg amugy sem leneyegesd mert nem a karod sejtseibol lesz a baba. Ami fontosabb, hogy a csiravonal sejtjeiben - tehat amik a spermiukoat, petesejteket hozzak letre - sokkal kevesebb mutacio keletkezik, de ami ott rogzul az telleg megy az utodba. ennek ellenere nem sok mutacio keletkezik nemzedekenkent. 2. A masik fontos doog, hogy csak az a mutacio fontios ami megvaltoztaja egy gen kifejezodeset,(elnyomja felerositi), celpont felismero kepesseget, reakciospecificitasat, fontos hogy a gen jelentos szerepet jatszon (sejtosztodas regulacio, novekedesi faktor, emrionalis fejlodes mester regulatora, stb) mert csak akkor lesz jelentos hatasa a szervezetre (jelenetosen negativ, vagy pozitiv :)). a rogzult mutaciok tulnyomo resze semmit sem ad vagy vesz el, mert nem atirodo DNS szakaon van, vagy a gen feherje-funkcio szempontjabol nem kritikus teruleten tallahato. Tele is van az ember ilyen SNP-kel (Singel Nucleotid Polymorphism), tobbek kozott ezeket hasznalsak a rendorok DNS elemzes sora, meg az apa azonositasahoz is hasznoasak. 3. A gyermek szuleitol valo kulonbozoseegt a ket szulo DNSenek rekombinacioja, osszekeverese okozza. Kromoszomalis atrendezodes, aminem okoz mutaciot, de megkeveri az egyes genkombinaciokat, ami eleonyos testfelepitest okokzhat.
A matamatika ismeri a vegtelenben veges fogalmat. Es nincs annyi mutacio, az biztos.
Csak a pontosság kedvéért: egy ember információtartalma nagyságrendileg nagyobb, mint amennyit a DNS-ével le lehet írni. Egy adattároló információtartalmát sem a kapcsolási rajza összetettségéig vizsgáljuk.
Igen, ott a pont: nagyon nagy számú mutáció. Talán lehet úgy tippelni, hogy egyedenként létrejön legalább 1 mutáció, ugyanis senkisem hasonlít 100%-ban az apjára/anyjára. Az az 1 milliárd év meg semmi nem mond, ha guppiknál a megtermékenyítéstõl számítva 5 hónap a nemzõképesség utána világra hoz 10-100 egyedet, embereknél meg 12-15 év és max de nagyon max 5-6 utód /kör.
Minél primitívebb egy lény, annál több utódot hoz világra, és annál több lehetséges mutáció. Baktériumok, egysejtûek esetén talán ez pár perc vagy óra? a variációkat meg szinte felesleges számolgatni. Felesleges számolni. Ez olyan, mintha azt próbálnád kiszámolni,hogy mennyi csepp, liter víz van a tengerben, homok a parton, stb... folyamatosan változik: párolgás,esõ stb. A víz zárt rendszerre nézve állandó, de a homok nem: errózió, betonozás, túristák. A dobókockáét :)
Nem vegtelen szamu, csak nagyon nagy szamu mutacio. De annak a szama is eleg nagy, ahany mutaciora szukseg van ahhoz, hogy legyen kozte egy eletkepes. Tehat a kerdes az, hogy melyik szam nagyobb, ha van 1 milliard eved? A baj az, hogy szerintem egyik szamot sem tudjuk pontosan kiszamolni, csak becsleseket adni. Es kinek a becsleset higgyuk el?
Mar hogy ne lenne informatikai ertelemben informaciotartalma. Ez az a kodolas, ami vezerli az egesz test felepuleset, sejtkepzodest. Es annak az informacionak a leheto legtomorebb tehat nem redundans valtozata.
"és ha ezek a dolgok egy picit is máshogy lennének már nem jöhetett volna létre az élet a Földön."
Szerintem, van egy bizonyos tûréshatár amíg/ahol kialakul az élet, és azon belül változhat a megjelenése. A Földön nem minden lény oxigénalapú (de talán mindegyik szén alapú, ezt nem tom), és sokan szeretik az ember és más lények számára extrém hõmérsékletet/környezetet. Gondolok itt a mélytengeri lényekre.
Az igaz, hogy kicsi a kialakulási esélye, de ha kialakult végtelen számú mutáció jöhet létre az évmilliárdok alatt.
"Egyébként az antropikus elv tudtommal éppen azt magyarázza, hogy nincs mit csodálkozni a körülmények véletlen összejátszásának kis valószínûségén, mivel valójában a körülmények éppen adott összejátszása által vált ilyenné a világ, ha másképp adódtak volna, másféle világ jött volna létre, aminek szemszögébõl az éppen aktuális beállítás szintén valószínûtlennek tûnik."
Szerintem tudat alatt a kreacionisták is érzik ezt, csak mûködik bennük a kognitív disszonanciaredukció.
Ha valami vákuumban jöhet létre, akkor az, ha természetes, akkor az égbõl pottyant, mert arra fordul elõ a vákuum. Szóval ez nem egy nagy felfedezés.
Informatikai értelemben a DNS-nek nincs információtartalma. Inkább egy önmagát megközelítõkleg jól reprodukáló óriásmolekula, ami a szerkezete miatt bizonyos fehérjék létrejöttét kényszeríti ki. A selejtes változatok, amik életképtelen kombinációkat hoznak létre, egyszerûen kihalnak.
A DNS informacio tartalmara gondoltam. Bocs, informatikus vagyok :)
De amugy az informacio mennyiseggel mindennek leirhato a bonyolultsaga, ezert hasznos a biologiaban, gizikaban, stb.
A te informacio tartalmad 10^9 bit (http://mek.niif.hu/03100/03118/html/index.htm#22 szerint)
Az eleg sok.
Biológiáról van szó? Csak mert a zinformáció (kreacionisták varázsszava) informatikai kifejezés. Ok, hogyan, mivel méred egy organizmus infotartalámt? Nekem mekkora az infotartalmam? Hogyan méred a lehetséges és leheleten esélyét?
En sem ertek hozza, tehat szigoruan laikuskent, de azok az "apro" lepesek szoktak akkora merteku informacionovekedest tartalmazni egy egy organizmusban, amire azt szoktak mondani, hogy szinte lehetetlenul kicsi az eselye. Tehat az evolucio nem apro lepesekbol all, ha nagyito ala veszed 2 szomszedos allapot kozott a kulonbseget.
A termodinamika II. fõtétele igaz - zárt rendszerben. Nyílt rendszer esetén elõfordul, hogy a rendszer kilapátolja az entrópiát a környezetbe, ezért nála spontán rendezõdés indul meg (ez tulképp lokális entrópiacsökkenés). Ez nagyon gyakori a természetben. Az ablakon nõtt jégvirág is magas rendezettséget mutat, holott nem kellett hozzá tudatos alkotó. Az önszervezõdõ rendszerek fizikája nem új keletû tudományág.
Egyébként az antropikus elv tudtommal éppen azt magyarázza, hogy nincs mit csodálkozni a körülmények véletlen összejátszásának kis valószínûségén, mivel valójában a körülmények éppen adott összejátszása által vált ilyenné a világ, ha másképp adódtak volna, másféle világ jött volna létre, aminek szemszögébõl az éppen aktuális beállítás szintén valószínûtlennek tûnik.
Jo reggelt! Ez az antropikus elv. (Amivel alabb vagy 5-en valaszolnak Nexus6-nak.) Mindenki ugyan azt fujja... Viszont ez az elv sem cafolja az elet es a kialakult vilag egyediseget.
Mielõtt nagyon belemennétek, hogy az entrópia miatt nem lehetséges az élet, elõször is gondolkodjatok el, másodszor írjátok be a googliba az entropia után nyílt rendszert. Ha nem találjátok szóljatok, elmagyarázom nektek. Hawkingnak mi köze az élet keletkezéséhez? Õ legjobb esetben is asztrofizikus, és nem biológus. Másodszor, nagyon matrázátok ezt a lottó ötös dolgot, mintha ez valami tény lenne. Ami azért vicces mert ilyet a kereacionisták szoktak - tudatlanságból - terjeszteni. Honnan veszitek az, hogy az élet keletkezéséhez olyan véletlen kell mint a lottó ötöshöz? Kémiai evolúcióval, apró lépések sorozatával nem lehet, ugye? Vagy kipattan a Földbõl nektek egy T-rex, vagy istenke varázsport szórt a Földre, más nem lehetséges, ugye?
Magyarországon van kb. 5 millió férfi es 5 millió nõ. Ezekbõl 5millió faktoriális felé képpen lehet párokat kepezni. Annak a valószínûsége, hogy az elmúlt pár tíz évben azok a párok jöttek létre amelyek most vannak hihetetlenül kicsi. A gyereknemzés esetenként 1 az egymillióhoz körüli valószínûséggel adja az adott gyereket. Egy teljes népességre Magyarországon ez egymillió a tizmilliomodikon valószínûséggel történik. Tehát egy adott generáció váltás valószínûsége hihetetlenül kicsi. És ha ez nem úgy történik ahogyan történt, akkor most mi nem beszélgetünk. De mi itt beszélgetünk, tehát Istennek léteznie kell, vagy a természet törvényeinek olyanoknak kell lenniük, hogy ... Kb ennyi értelme van az élet spontán keletkezésének a kis valószínûségére hivatkozni.
"csak annyit, ha zsidó vagy és valamihez értesz egy asszisztens szintjén, ill. ki tudsz mondani egy összetett mondatot, akkor esélyes vagy egy nobelre vagy uszkárra"
Csak annyit, ha a tanyán baszod a kecskédet, akkor legegyszerûbb a zsidókat okolnod érte. :-D
"Nemtom, hogy olvastad-e az univerzum "antropofil" jellegérõl szóló fejtegetéseket. Ha csak azt nézzük, hogy az alapvetõ fizikai állandók értékei mennyire pontosan vannak belõve, és azok minimális ingadozása mit eredményezhetett volna, akkor csak a nagybani környezet viszonylagos emberbarátságának az esélye kb annyi, minthogy egy hegyére állított ceruza 1 mrd évig úgy marad. Persze ennek nagyrészt még semmi köze az élet közvetlen kialakulásához"
Persze, hogy nincs semmi köze ennek az élet kialakulásához. Mert abban az esetben, ha mondjuk más természeti törvények lennének, akkor ez a világ nem létezne, így értelme sem lenne annak a kérdésfelvetésnek, hogy ebben a világban milyen folyamatok zajlanak. Egy univerzum, ahol mondjuk a Pí értéke 2,8 lenne, minden másképpen mûködne. Akkor tök más dolgok jönnének létre. A kérdés is értelmezhetetlen lenne, hogy ami ott létre jön, az élet vagy sem. Lehet, hogy valami hasonló létrejönne, de lehet, hogy nem.
A világ, olyan, mint amilyen. Értelmezhetetlen a kérdés, hogy más fizikai állandók mellett milyen lenne az univerzum. Lehet, hogy nem is lennének elektronok abban a világban. Értelmezhetetlenek azok a kérdésfelvetések, hogy a gravitációs állandó, ha 10%-al kisebb lenne, akkor nem lehetnének csillagok mondjuk, vagy akármi. Mert mindig ehhez a világhoz hasonlítunk. Lehet, hogy abban az univerzumban mondjuk nem is alakulnának ki összetett elemi részecskék vagy atommagok, sõt talán kvarkok sem léteznének. Sõt az is lehet, hogy nem is alakulhatna ki másmilyen világegyetem, ahol mások a fizikai változók.
"Valójában az élet létrejöttére az isteni beavatkozáson kívül, csak a lottó nyereményhez hasonló szerencse valószínûség adhat a tudomány számára még elfogadható magyarázatot ebben a nézõpontban."
Azzal azért tisztában vagy, hogy a lottó ötös egy évben 2-3-szor is elõfordul kishazánkban? És gyanítom, hogy Istennek ehhez semmi köze.
Ha minden feltétel adott, akkor igen kicsi a valószínûsége, hogy abban a pillanatban kialakul az élet. Ebben igazad van, csak azt felejted el, hogy végtelen sok ebben a pillanat követi egymást...
És ez az amit a szentfazekak képtelenek felfogni. Igen valószínûtlen, hogy valakinek éppen lottó ötöse legyen. Na de, nagyon sok ilyen kisvalószínûségú ember töltögeti ki a szelvényeket hétrõl-hétre. És egyszer csak hopp, lesz egy lottó ötös.
Ezt nem õ találta ki, és nálánál nagyobb koponyák is osztják pl Hawking. Én inkább úgy mondanám hogy földi élet kedvelõ. Gyakorlatilag abból áll az egész, hogy annak az esélye hogy kialakulhasson a földi élet nagyon kicsi, mivel több millió dolog nagyon nagyon pontos együttállásra van szükség és ha ezek a dolgok egy picit is máshogy lennének már nem jöhetett volna létre az élet a Földön.
Erre jelenleg nagyjából 3 magyarázat van, a véletlen, az életkedvelõ univerzum, vagy valamilyen istenség. Per pillanat egyikre sincs semmi bizonyiték. A véletlen egyébként nagyon univerzális válasznak hangzik, csak épp ott van az a fránya tény hogy a földi élet mindössze 3.5 milliárd éve keletkezett, tehát nagyjából 1 milliárd éve volt kialakulni (a Föld 4.5 milliárd éves) és ez nem biztos hogy megállja a helyét egy nagyon kicsi valószinüséggel szemben.
csak annyit, ha zsidó vagy és valamihez értesz egy asszisztens szintjén, ill. ki tudsz mondani egy összetett mondatot, akkor esélyes vagy egy nobelre vagy uszkárra
Nézd el neki, többször kijelentette már, hogy õ a fogalmak alatt teljesen mást ért mint amit eredetileg jelent, meg teljesen új (definiálatlan) kifejezéseket gyárt. Szógaz, halandzsa az egész.
Ilyet a termodinamika nem mond, ezt te találd ki. Ha szerinted mond ilyet, kérlek mutasd meg hol írják, és adj egy forrást. (Segítek googlizni: nyílt rendszer). Szerves Kémia borogass! Ugyanolyan halandzsázás amit most írtál mint az elõbb. Mi a célod az ilyen halandzsázással?
Nemtom, hogy olvastad-e az univerzum "antropofil" jellegérõl szóló fejtegetéseket. Ha csak azt nézzük, hogy az alapvetõ fizikai állandók értékei mennyire pontosan vannak belõve, és azok minimális ingadozása mit eredményezhetett volna, akkor csak a nagybani környezet viszonylagos emberbarátságának az esélye kb annyi, minthogy egy hegyére állított ceruza 1 mrd évig úgy marad. Persze ennek nagyrészt még semmi köze az élet közvetlen kialakulásához.
Ott egy valamilyen õslevesben úszkáló szén/nitrogén alapú vegyületek véletlenszerû találkozásából kellene ugye kialakulnia valaminek. Ha a termodinamika törvényeinek jelenlegi értelmezését nézzük, akkor az egyszerû, viszonylagosan stabil molekulákból szinte zéró valószínûséggel alakulhat ki nagyságrendileg bonyolultabb és sokkal instabilabb molekulákból álló rendszer.
A bonyolultság növekedése viszont azáltal, hogy igen is növeli az egyes részecskék szabadsági fokát is összeegyeztethetõ a termodinamika törvényeivel, akkor egyfajta egyszerûsítés az amit írtam. Az élet célja a bonyolultság maga, ha úgy tetszik a minél összetettebb információ. A termodinamika rendezetlensége mögött valójában szintén egy matematikailag összetettebb információ halmaz áll, itt válhat a két fogalom azonossá. Az összetettség azért jobb fogalom, mert nem zárja ki a rendszert, a szabályosságot. A rendszer pedig általánosan valami ciklikus (ön)reprodukciós folyamatot jelent.
Informatikailag egyszerû példával szemléltetve talán ott fogható meg, hogy ha van egy képed, amin egy véletlenszerû fehér zaj van, a másikon pedig egy végtelenül bonyolult fraktál képe, akkor lehetséges, hogy ha a kettõt letömöríted egy adott eljárással, akkor a kettõ ugyan akkora fájl lesz.
"Ha azonban a rendezetlenséget kicseréljük, az összetettség, komplexitás fogalmakkal, akkor az élet, vagy a bonyolultabb szabályosabb struktúrák kialakulása sem jelent feltétlenül alacsony valószínûségû eseményt."
Yes! tudomány pontosan így mûködik, fogalmakat cserélgetünk ki, egészen addig amíg nekünk tetszõ látszólag értelmes mondatot nem kapunk! Faceplam!
Honnan veszed, hogy isteni beavatkozás nélkül lottó nyereményhez hasonló szerencse kell az élet létrejöttéhez? Ezek szerint te már tudod (azt amit az élet keletkezésével foglakozó kutatók sem, hogy) hogyan keletkezet az élet? Wow! Mert ugye nem lehet, hogy lépésrõl lépésre alakult ki az élet, csakis egy hatalmas ugrással, vagy isteni teremtéssel letehet... Mert te megmondtad! O.o
Ez fölveti azt a kérdést, hogy túl kell lépni azon a szemléleten, hogy az entropiát simán rendezetlenséggel azonosítjuk. Valójában az élet létrejöttére az isteni beavatkozáson kívül, csak a lottó nyereményhez hasonló szerencse valószínûség adhat a tudomány számára még elfogadható magyarázatot ebben a nézõpontban.
Ha azonban a rendezetlenséget kicseréljük, az összetettség, komplexitás fogalmakkal, akkor az élet, vagy a bonyolultabb szabályosabb struktúrák kialakulása sem jelent feltétlenül alacsony valószínûségû eseményt.
az élet is létrejöt pedig az több nagyságrenddel bonyolultabb anyagszerkezet. Bár reprodukálni soha sem silerült.
Valójában az igazi kristályoknál egy fokkal rendezetlenebb elrendezés. Általában ilyen kirakósan összerakhatóak, például rombuszokból, csak éppen hosszútávú rend nincs benne. Penrose-kristály
de jó,hogy csak eddig olvastam: "Nobel-díjat eredményezett az izraeli Daniel Shechtmannak."
Azért én pont a lényegre is kíváncsi lettem volna a cikkbõl: mi is az a különös összetettebb szimmetria
Az egy idegen ûrhalyó egészségügyi vizesblokkjának (wc) kiürítésébõl származó megvagyott darab az ebbõl adódó összetételen kívül pedig a látható kis barna foltok félig emésztett élelemdarabok a szilveszteri buliból.
Informatika és tudomány
