Azért ez elég dedós dolog a részedrõl, szerintem, így ragaszkodni valamihez. Aminek nagyjából annyi értelme van, mint amikor el akarod dönteni, hogy akkor most még este van, nappal, vagy hajnal. Hozz egy definíciót, kreálj, vagy jobb ha ismertetsz olyat, amit sokan elfogadnak és aztán döntsd el, hogy mi a szitu. Földrajzi szempontból ez egy osztályozási probléma, mint hogy hol húzod meg egy tájegység határát, vagy csillagászatilag a Plutot milyen égitestek közé sorolod. Attól hogy törölték a Plutó bolygó státuszát még nem szünt meg létezni! Ez egy dolog és nagyjából a döglött kiskutyát nem érdekli a föcitanárokon kívül, hogy akkor Mexikó, most hova tartozik geográfiailag.
Azonban társadalomföldrajzi szempontból nézve a dolgokat a helyzet tök más. Kb mintha az erdélyi székelyekre mondanád, hogy márpedig azok románok, mert hiszen Romániában laknak, nem igaz, ugye! Hát hógyne! ;) Részemrõl a téma lezárva.
A hülyegyerek amúgy úgy néz ki, hogy az õsellenség japánokra akar atomot lõni, még jó hogy nem a déli tesókra, világos.
ebben a tágabb értelemben vett Közép-Amerika fogalmát a Közép-amerikai régió kifejezéssel különböztethetjük meg
Ez egy nagyon eroltetett megfogalmazas, de meg ha ragaszkodunk is hozz, akkor sem lattam a 'regio' szot ebben a kontextusban sehol.
Az meg mar csak hab a tortan, hogy ha meg oda is vesszuk Mexikot Kozep-Amerikahoz, akkor sem tamasztotta ala semmivel a kovetkezo kijelenteset: "Szinte nincs olyan ország [Kozep-Amerikaban], amellyel ne háborúztak volna."
Lehet csurni-csavarni, de akkor se jon ez ki sehogy...
"A Közép-amerikai régió politikai-társadalomföldrajzi fogalma [szerkesztés]
Politikai szempontból gyakran, társadalomföldrajzi szempontból pedig mindig Közép-Amerikához sorolják Mexikó egész területét, valamint a Karib-térséget is.
Társadalomföldrajzi alapon a spanyol illetve az angol nyelvû etnikumok elhatárolását kell elvégeznünk, ebben az esetben Közép-Amerika északi határa Mexikó és az USA határa, délen pedig a Panama-földszoros. Az ebben a tágabb értelemben vett Közép-Amerika fogalmát a Közép-amerikai régió kifejezéssel különböztethetjük meg a jóval szûkebb, természetföldrajzi területtõl. Angolul a Middle America kifejezéssel jelölik, szemben a természetföldrajzi értelemben vett Central America fogalmával." Wiki
Minden földrajztudós Közép-Amerikába sorolja Mexikót, mert ott a helye.
Melyet rengeteg forrassal ala is tamasztottal...
De teszek meg egy utolso kiserletet: "The North American Free Trade Agreement (NAFTA) is an agreement signed by Canada, Mexico, and the United States, creating a trilateral trade bloc in North America." - http://en.wikipedia.org/wiki/North_American_Free_Trade_Agreement
Ergo, gazdasagilag is Eszak-Amerikahoz tartozik.
Bar hiaba mondtam neked, hogy mindezt empirikusan is ala tudom tamasztani, mivel eveket eltem a tersegben, de gondolom neked ez is mindegy. Latino a mexikoi az ketsegtelen, de eszak-amerikai latino. Az meg mar mas kerdes, hogy az USA-ban is 40mil+ el beloluk, delen mar van ahol csak spanyolul tudsz boldogulni bizonyos helyeken es meg a repteren is elobb szolal meg a PA spanyolul, mint angolul. Gondolom par ev mulva mar az is Kozep-Amerikahoz fog tartozni szamodra ;)
Az tény, hogy nem egy Irak szintû beavatkozásról volt szó, és hogy NATO beavatkozás volt több ország részvételével, de amennyire szükség volt, megtették. Onnan indult az egész egyébként, hogy ki támogat terroristákat. Vélemény
Az, hogy észak-amerikaiak, az földrajzi kérdés, az hogy latinók, meg füstös cigányképûek, az meg etnikai-kulturális. Szerinted a kontinentális lemezek átrendezõdnek, mert éppen ott van az USA határa vagy mi?
Amennyiben Észak-Korea atomfegyvert használna bárki ellen, azonnal meghirdetnék a nemzetközi vadászidényt rájuk. Épp úgy, mikor Szaddam elfoglalta Kuvaitot. Csak most nemigen akadna senki, aki a pártjukra állna.
Észak-Koreát a hagyományos fegyverekkel is szarrá bombáznák, alig egy-két hónap alatt.
Csak remélni tudom, hogy ez a fiatal tökfej nem egy elvadult gamer, aki azt hiszi, hogy nemzetközi szinten is lehet stratégiai játékokat játszani. Csakhogy itt nincs újrakezdés és örök élet.
Csapattaktikáról még nem hallottál? Ezek nem egymástól független rablóbandák, hanem egy magasan szervezett, de széttagolt alakulat. A sok kis csapat egy stratégia szerint mûködik, így együtt komoly erõt képviselnek. Ha az egyik csoportot megtámadják, a többi is reagál.
Semmilyennel. Az hogy a CIA hazai igazgatóságának fennhatósága alá sorolják Mexikót, nem számít. Egyszerû bürokrácia, így több pénzt kapnak a közös büdzsébõl. A wiki mikor volt pontos? Rendszeresen hamisítanak bele ilyen-olyan célból. Nemrég letiltották a szcientológiai központokhoz tartozó IP-címeket, mert állandóan beletöröltek, belehamisítottak a tartalmakba. Ami pedig a mexikóiak saját véleményét illeti, majd beismerik, hogy egy szegény, harmadrendû, latinó országban élnek? Ahol épp olyan veszélyes végigmenni egy utcán, mint felmászni egy riói nyomornegyedbe?
Minden földrajztudós Közép-Amerikába sorolja Mexikót, mert ott a helye. Igazán felfoghatnád.
Kb ez az igazság Grenadával kapcsolatban. Szal több amcsi diák, mint kubai volt ott, az utóbbiak közül kb100-nál volt kézifegyver és addig nem lõttek, amíg az amcsik nem támadták õket közvetlenül. A nagy invézsön eredményeképp 35 kubait öltek meg. Grenadát évek óta baxogatták, 81-ben már megtartották az invázió fõpróbáját. Bishop miniszterelnök meggyilkolásának körülményei tisztázatlanok, habár 17 volt vezetõt ezért elítéltek. Ez volt az amcsi elsõ videpháborúja, és nagyon jól sikerült. Nem is csoda, hiszen egy volt színész volt az elnök. ;)
Ja csak éppen az északi 22 milkó lakos déli 44 milkó rokona fogadna mindhalálig vendettát az felszabadító amcsik ellen, butafijú! Vagy is gyak az északiak gyõznének, mert úgy rúgnák ki az amcsikat pároslábbal délrõl mekdonalcostúl, mikiegerestül, anyahajóstúl mint Sicc a macska.
Nos az tény, hogy az elsõ komolyabb harctéri stressz hatására a katonák 30-70%-a pszichikailag alkalmatlanná válik. Azonban egyrészt mobiltelefonia nem azóta van, mióta az Apple feltalálta az ájfont, hanem mióta a katonáknak szûksége van rá. Tehát ha egy egység kicsit lazábbra veszi a harcrendet, attol a kommunikáció még megmarad. Azonkívül ezek a lükék mást sem csinálnak békében, mint az ilyen szitukat gyakorolják, ahelyett hogy a töküket vakarnák. Azon kívül, és ezt elõször én sem akartam elhinni, de a katonai esküben olyan rideg dolgok vannak, hogy `életem árán is`. Na és most figyelj, tényleg volt olyan katona, aki háborúban meghalt. Van aki azt mondja nem is egy!!! ;D
Na várjál! Latin-Amerika, az politikai-kulturális felosztás, az Észak-közép-dél meg földrajzi. Nézz rá a térképre! Ahol elkeskenyedik a kontinens, ott van vége. Mexikó meg elég széles. Innen Moszkva messzebb van, mint Mexikó északi határvonalának a hossza.
Egyébként én nem is tekintem Amerikát egy kontinensnek. Az bõven kettõ. Van az északi, az Kanada, USA és Mexikó, Van a déli, amit Dél-Amerikának nevezünk, és a kettõ közé kinõtt az óceánból egy valami, na az Közép-Amerika.
Ha atomtámadás érné az USA-t mondjuk egy vagy két robbanófejjel, nem precíziós bombázgatnának, hanem totálisan rátenyerelnének az indítóállomások startgombjára. Mert az azonnali válaszcsapás elmaradása felbátorítaná a jövõbeli eldöntendõ kérdésen agyalókat. És semmiféle közfelháborodás nem lenne.
"Grenada: 1983-ban, egy puccs során kivégezték az amerika-barát Bishop elnököt és társait. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderõ” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erõi. A "Kelet-Karibi Véderõ" -ben az USA-n kívül a Dominikai Közösség, Trinidad és Tobago és még négy másik karibi állam vett részt formailag, de a fõ erõ az USA hadereje volt. Tudomásom szerint az USA elveszett egy majdnem teljes SEAL kommandót, illetve még pár tengerészgyalogost az akcióban."
Aha, csak az maradt ki, hogy a kubai hadsereg mit keresett ott páncélos egységekkel.
Nagyjából én is ezt írtam. Nem az USA támadta meg Mexikót, hanem a spanyol gyarmatbirodalomból kivált területek össze-vissza polgárháborúztak, és bizonyos területek az USA-hoz csatlakoztak. Nyilván azok elsõsorban, ahol jelentõs amerikai telepes közösség élt. Valóban volt néhány tárgyi pontatlanság, de a lényeg az volt, hogy nem az amerikaiak mentek oda háborúzni, és csatoltak el területeket.
Voltak nagy lebukások 15 éve. Ott volt a bibi, hogy 10-20 éve divatja múlt ruházatot kaptak. Az egyik esetben valami lázadás-féle lehetett közöttük, mert egymást lõtték halomra, az életben maradottak meg öngyilkosok lettek, mielõtt elkapják õket a gaz imperialisták.
"Az atomfegyver tehát egyértelmûen terrorfegyver szinte bármilyen formában, mivel katonai egységek ellen kevésbé hatékony. Ha közvetlenül nem semmisítik meg fizikailag az adott erõt, márpedig erre elég kicsi az esély, lévén, hogy egy ezred jó pár négyzet km-es körzetben tlepült szét lehetõleg emgfelelõ védelemmel, akor még a jelentõs sugárzást elszenvedõ katonák meglepõen hosszú ideig, akár hetekig is harcképesek maradnak, mielött meghalnak (sétáló-halott állapot). Ez viszont lehetõvé teszi az adott egységnek a mûvelet folytatását, akár megnyerését!"
Azért ez így elég íróasztalszagú. Ha egy ezred széttelepül, akkor az nem ütõképes, hanem könnyen felszámolható kis csoportok sokasága, és ha a katonák látnak egy atomfelhõt, mennek annyi felé, ahányan csak vannak.
Az hogy akár LA, akár Frisco, akár Tokyo, vagy más nagyváros lakosságát mikrózza Kimi még nem ok arra, hogy ugyan ezt megtegye Amerika a nagyjából ártatlan és 60 éve permanensen szenvedõ északi civilekkel. Nem a középkorban vagyunk!
Persze ettõl még az amcsi vezetés megteheti, de ez ellenkezik minden elvvel, amit õk annyira hirdetnek.
"Egy tengeralattjáró elviszi egy kicsit messzebbre, ott átpakolják egy halászhajóra, az beslisszol egy kikötõbe, ott meg átrakják egy konténerbe. De vehetnek valahol egy jachtot, azzal meg át az óceánon, és valami bivalybasznádi partszakaszon kirakják, és fel egy kamionra, Így kihagyják a vámot, ahol van egy ezreléknyi kockázata, hogy kiszúrják.
Nem én erõltetem, furcsa az egész. Nézzük meg Líbiát. Nem titok talán, hogy ott is a felkelõk között harcolt az Al-Kaida, de még ha nem is tette volna, akkor is támogatta a radikális iszlámokat. Amikor már nagyon nem akart gyõzni a felkelés, megunták a szarakodást, fogták magukat az amik, és kilõtték õk Kadhafit! Mi volt a hála, nem sokkal késõbb megtámadták az ami nagykövetséget. Most ugyan ez megy Szíriában. Ha tetszik ha nem, ha Al-Kaida ha nem, terroristákat támogat az USA és a nyugat. Az pedig nem igaz hogy hülyének nézem õket, nagyon nem, csak nem értem.
Foggal, körömmel erõlteted ugye, hogy az amik valahogy hülyék legyenek, ugye?
Lehet hogy pár rongyfejû elõbb alkaidás zsoldos volt, most meg a felkelõk közé állt, de magát a szervezetet ott üldözik az amerikaiak, ahol csak tudják.
Ez pont nem a konteo, hanem a hivatalos magyarázat, hogy az Al Kaida követte el a terrortámadást. Ha csak nem változott valami azóta. Ennek a terrorszervezetnek a tagjai most a szír felkelõk soraiban harcolnak, régebben pedig a líbiai felkelõk között voltak. És ezeket a radikális iszlám felkelõket az USA támogatja, pedig régebben ezek miatt támadta meg Afganisztánt, a háború a terror ellen szlogennel.
Japan celpont eseten japan is visszavaghat atommal, ez utobbi esetben delkorea szinte biztosan szigette valik.
Ezt megis hogyan csinalja Japan? A nem letezo nuklearis fegyvereit a nem letezo raketakkal celbajuttatja? Dirty bomb? Vagy ugy gondoltad, hogy a valaszcsapas csak par honap/ev mulva lesz? Esetleg telepit oda par eromuvet es bizik egy cunamiban?
ha egy surunlakott varosat talalnak el (hawaii vagy los angeles)
Hawaii nem varos ;)
Ez utobbihoz valoszinuleg mar egy attevedt agyuloves is eleg lenne
Erre jopar lehetoseguk lett volna akar a kozelmultban is (Cheonan vagy Yeonpyeong, stb...), megsem tettek meg.
ha eszak korea egy sima teherautoval viszi be az atomot szoulba
Azt megis hogyan? A DMZ-n keresztul? Voltam ott, nem lenne konnyu dolguk ;)
Szóval a közkedvelt konteókra gondolsz! Lehet hogy némelyik tagja régen CIA-zsoldban volt, de a szervezetet sohasem az amerikaiak pénzelték. Szerintem.
Ha nincs Észak-Korea, akkor Dél-Korea sokkal kisebb haderõt lenne kénytelen fenntartani, sokkal kisebb költséggel. + Végre egyesülhetnének a szétszakadt családok, amelyek tagjai a háború óta szinte semmilyen kapcsolatban sincsenek a másik országban élõkkel.
A veszteségek és a sérültek számának ismertetésekor a különbözõ források más - más adatokkal dolgoznak.
Joseph Metcalf III admirális, a 2. flotta parancsnoka által vezetett villámháborús beavatkozásnak is nevezhetõ katonai mûveletek során Ed Magnuson kutatásai szerint,az USA 18, míg a forradalmi erõk 160 fõ grenadai, valamint 71 kubai katonát vesztettek.
Ronald H. Cole adatai szerint az Egyesült Államok vesztesége 19 fõ, valamint 116 sérült; Grenada részérõl 45 halott, 358 sebesült, valamint 25 fõ kubai áldozat, 59 sebesült és 638 fogságba ejtett fegyveres, illetve legalább 24 fõ civil áldozat.
A SEAL - veszteségrõl többek között Marcinko könyveiben is olvastam, már amennyire megbízható az ürge. Õ, mint a parancsnokság és a légierõ végrehajtóinak a számlájára írja a veszteségeket.
Szóval a reggeli hozzászólásomban csak azt akartam mondani, hogy véleményem szerint, ha az északi vezetés olyasmibe sodródna, ami sérti Kína érdekeit, hamarabb lesz itt kínai segédlettel végrehajtott véres vagy vértelen puccs északon, mintsem a nagytesó veszni hagyja a jó kis pufferzónáját. Aztán jöhet oda is valami lágyabb diktatúra, államkapitalizmus, és pár évtizedre el van véve az ügy méregfoga.
Tudom, ha nem így lenne, termett volna már atomgomba rossz helyen..
No, nem akartam nevetség tárgyává tenni az elképzelést, egyébként én is valószínûbbnek tartok valamilyen hasonló, nem szokványos célba juttatást.
Hát, azért egy atombomba levámoltatása eléggé soká tart.. bocs, csak megjelent elõttem a kihalt határhoz lassan közeledõ, kissé akadozó motorú északi teherkocsi..
Egy eszakkoreai nuklearis tamadas tobbfelekeppen is tortenhet. Elsosorban tamadhatnak raketaval: Ebben az esetben a celpont vagy delkorea, vagy az usa vagy japan. Amennyiben a tamadas sikeres, akkor barmely celpont eseten az usa visszavaghat atommal, valoszinuleg hasonlo teljesitmenyuvel mint amilyen tamadas erte es csak katonai celpont, tovabba a vezeto bunkere ellen (azaz eszaki fovarosnak kb. annyi). Japan celpont eseten japan is visszavaghat atommal, ez utobbi esetben delkorea szinte biztosan szigette valik. Az usa csak akkor hasznalna nagyobb erot, ha egy surunlakott varosat talalnak el (hawaii vagy los angeles), ebben az esetben valoszinuleg a kornyezo hajokrol es tengeralattjarokrol majdnem mindent kilonenek ra, hogy megadalyozzanak egy masodik inditast.
Sikertelen tamadas eseten (lelott raketa, celtevesztes, besult atom) hagyomanyos fegyverrekkel bontanak le eszakkoreat. Nem beszelve a deliekrol, akik ugyancsak szeretnenek atmenni es eltakaritani az eszaki vezetest. Ez utobbihoz valoszinuleg mar egy attevedt agyuloves is eleg lenne es valoszinuleg meg az usa nelkul is belevagnanak.
Kinai valoszinuleg eszaki kezdemenyezes eseten csak kialakitana egy utkozozonat eszakkorea felso reszen es beasna magat. Ha az eszakiak atomot vetnek be es az usa valaszol is ra, akkor valoszinuleg nem menne bele semmilyen fegyveres konfliktusba az usa-val.
Az utolso lehetoseg ha eszak korea egy sima teherautoval viszi be az atomot szoulba, ugyanis erre van meg leginkabb a kapacitasa. Ezt elso csapaskent tehetne meg (es kepes is lenne ra katonailag), de nem sok ertelme lenne, mert a valasz biztos hatarozott lenne.
Ertem, szoval minden forras ellentmond a te temaban tett kijelenteseidnek, peldakat sem tudtal felhozni errol a temerdek haborurol, ellenben magadnak legalabb meg tudod magyarazni az igazadat... ez is valami ;)
Nem baj. Hogy sem a mexikói lakosság etnikai származása, sem a kultúrájuk, sem a történelmük, de még a beszélt nyelvük sem kapcsolja az országot a két másik észak-amerikai államhoz, az ne zavarjon. Legalább annyira elüt tõlük, mint egy buzibár tánckara a Leningrádi Balettõl...
Közép-Amerika többi államához annál inkább hasonlít Mexikó. Ami pedig a wikit illeti, hát nem ez az elsõ hiba, amit találtak benne. A CIA, hát csak szervezetileg veszi Észak-Amerikainak, egy igazgatósághoz sorolták be Kanadával és a hazai területtel. A helyiek meg...Inkább csak szeretnének tartozni oda.
Nem hinném, hogy Dél-Koreának és az USA-nak bármilyen érdeke fûzõdne ahhoz, hogy megdöntsék az Észak-koreai rezsimet. Nekik ez így nagyon jó, hogy 20 millió, éhezõ nyomorult embert a határaikon kívül tudhatnak. Valszeg megfognak egyezni Észak Koreával, hogy minden menjen a régi kerékvágásba.
Olvastad Larry Bond-tól a Vörös Fõnixet?
Larry Bondot nagyon szerettem... Ugyan nem tul realisztikus de ajanlom a Cauldront, meg MO is szerepel benne. A Vortex is eleg jol kidolgozott.
Hááát kb robbantani egy látványosat valami lakatlan helyen
Szerintem nagyobb esellyel hasznalnanak el egy W80-at vagy ALCM-et valami KPA nuklearis letesitmenyre, ahol azt is tudnak mondani, hogy katonai celpont volt es a civil aldozatot is minimalizalnak. Az biztos, hogy nem az egesz orszagbol csinalnanak egy hatalmas parkolot.
A SEAL kommandó látszáma az mit takar? Hogyan történt és hol? A vicc az, hogy az Úszó Erõd címû filmben ezt említik, csak a szinkron lehet, hogy el lett tolva, mert Panamát említ, másszor meg Grenadát.
Hááát kb robbantani egy látványosat valami lakatlan helyen és azt mondani, hogy egy katonai objektum volt ott, majd szétszedni õket hagyományos fegyverekkel, kb ez lenne a korrekt. Kérdés, hogy van-e értelme az elsõ demo robbantásnak, azon kívül, hogy igazolja a doktrinát.
Mert szerintem biztos, hogy fél év múlva elõkerülne valami pandabuzi és azért baxogatná az amcsikat, hogy miért báncsák a lakatlan õserdõt, ahol még pandák se élnek, de most már nem is tudnak. :D
Ami pedig Latin-Amerikát illeti, az gyakorlatilag minden, ami a Rio Grande-tõl délre fekszik.
Mivel jopar evet eltem, mind Kozep-, mind Del-Amerikaban, ezert tobbe-kevesbe tisztaban vagyok ezekkel, de azert koszonom ;)
Te azt allitottad, hogy Szinte nincs olyan ország [Kozep-Amerikaban], amellyel ne háborúztak volna. Persze most mentegetozhetsz, meg meg is sertodhetsz, de ez egy hulyeseg volt. Nem tudom miert nehez elismerni.
Mexikó nem Észak-Amerikához tartozik, hanem Közép-Amerikához. Ami pedig Latin-Amerikát illeti, az gyakorlatilag minden, ami a Rio Grande-tõl délre fekszik.
Volt egy csomó amerikai(USA) beavatkozás, amirõl nem írtam, pl. a "dinnyeárusok háborúja" Kolumbiában amiben az USA hadereje közvetlenül részt vett, de ez csak hozzászólás, nem pedig Közép-Amerika részletes történelemkönyve.
Ha érdekel a sztori, ásd bele magad, ne tõlem várd el hogy helyetted kutassak! Van nekem más dolgom is!
Emiatt nem indokolt, hogy az USA még ha nukleáris csapás is éri õt, vagy csak a világban valamely támaszpontját, esetleg szövetségesét arra válaszul õ is nukleáris eszközökkel totálisan elpusztítsa ÉK-t, annak civil lakosságával egyetemben.
Akkor idezem magamat: "Termeszetesen a nuklearis valaszcsapas ebben az esetben aranyos lenne es katonai celpont ellen iranyulna". Nem arra gondoltam, hogy par Ohio egyszerre indit mindent a nyomorultakra. Viszont az USA eddig meg nem tesztelt doktrinajat alatamasztando nuklearis megtorlassal en mindenkeppen szamolnek. Nagyon rossz precedenst teremtene ha ezt nem tennek meg. Ezekutan termeszetesen konvencionalis fegyverekkel ernek el a Kim-Jong rezsim es az osszes felelos "eltavolitasat".
Az automatikus és szinte korlátlanul eszkalálódó válaszcsapás az elrettentõ stratégia, a MAD része. Gyakorlatilag azért volt rá szükség mert egy szuperhatalom olyan rövid idõ alatt végre tudja hajtani még Amerika totális megsemmisítését is, hogy nincs idõ a katonai/politikai játszmákra a mérlegelésre.
ÉK azonban meglehetõsen korlátozott nagyságú és alkalmazhatóságú atomerõvel rendelkezik (gyak nem is fenyegeti az USA-t), annak összpusztító képessége kb akkora, mint egy jól fejlett hagyományos erõvel rendelkezõ hadsereg/légierõ össz pustítóereje. Másrészt az amcsik az utóbbi évtizedekben többször is bizonyították, hogy gyakorlatilag bármilyen náluk fejletlenebb hagyományos erõt és politikai vezetését képesek hagyományos/intelligens eszközökkel elpusztítani, szinte annyi idõ alatt, mint ameddig egy nukleáris háború tart, az az õsszidõben néhány hét. Ráadásul a korábbiakhoz képest jelentõsen kisebb civil áldozattal (Vietnam 3 millió, Irak kb 100 ezer). Emiatt nem indokolt, hogy az USA még ha nukleáris csapás is éri õt, vagy csak a világban valamely támaszpontját, esetleg szövetségesét arra válaszul õ is nukleáris eszközökkel totálisan elpusztítsa ÉK-t, annak civil lakosságával egyetemben.
A fentiek miatt, ha megtenné a nemzetközi közvélemény is teljesen ellene fordulna, mert ami egy szuperhatalommal kapcsolatban erkölcsileg éppen elfogadható az egy nála nagyságrendileg kisebb országgal szemben agályos, enyhén szólva.
Az amerikai William Walker kalandor 1853-tól 1860-ig három expedíciót vezetett a latin-amerikai területekre. Az általa toborzott Amerikai Falanx csupa zsoldosból verõdött össze. A meghódított területeket Walker sok esetben magánállamaként kezelte.
Walker Mexikóban – Walker elsõ kalandja Felsõ-Kaliforniában indult. Az országot az Amerikai Falanx meghódította, de az USA támogatásának híján a szerzeményt hamar elvesztették. Walker Nicaraguában – William Walker a konzervatívok ellen küzdõ liberálisok hívták az országba, amelyet a kalandor teljesen uralma alá hajtott. A szomszédos államok és Nagy-Britannia összefogott ellene és megdöntötték hatalmát. Walker Hondurasban – Walker utolsó útja Hondurasba vezetett. Itt azonban elfogták és mint kalózt, kivégezték.
Hivatalosan Walker minden akciója "magánkaland" volt, de a pénz sokszor kormányközeli forrásokból származott.
Panama: A mostani Panama Állam a Panama-csatorna építése közben szakadt le Kolumbiából, helyi lázadók segítségével és az USA flottájának támogatásával. Történt pedig
Grenada: 1983-ban, egy puccs során kivégezték az amerika-barát Bishop elnököt és társait. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderõ” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erõi. A "Kelet-Karibi Véderõ" -ben az USA-n kívül a Dominikai Közösség, Trinidad és Tobago és még négy másik karibi állam vett részt formailag, de a fõ erõ az USA hadereje volt. Tudomásom szerint az USA elveszett egy majdnem teljes SEAL kommandót, illetve még pár tengerészgyalogost az akcióban.
Mexikó meghódítása az 1520-as években történt. A terület önálló gyarmatként, mint Új-Spanyolország, alkirályságként mûködött. Pokoli sok aranyat, fûszert, stb szállítottak innen az anyaországba. A karibi kalózok az innen induló aranyszállító flották fosztogatásából éltek évszázadokig. 1810-tõl 1821-ig tartott a függetlenségi háború, amelyben Mexikó elszakadt a spanyol gyarmatbirodalomtól. 1836-ban Texas, fõleg a gringók, az észak-amerikai telepesek nyomására kivált Mexikó államból. A függetlenségüket nem sokkal az un. "cukrászháboru"-nak nevezett francia-mexikói háború után lezajló Texas-Mexikó háborúban védték meg. Texas 1845-ben csatlakozott az USA-hoz.
A Mexikói–amerikai háború 1846-tól 1848-ig tartó katonai konfliktus volt az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Mexikó ki nem fizetett adósságai miatt. Veresége után le kellett mondania a Rio Grande-tól északra fekvõ területeirõl, és jókora kártérítés kifizetésére is kötelezték.
Kalifornia 1846-ban, egy felkeléssel vált ki Mexikóból, és rövid függetlenség után 1850-ben csatlakozott az USA-hoz. Nevada sivatagai nem érdekelték a spanyolokat, néhány misszión kívül nem volt más ezen a területen. Az 1850-es évek aranyláza után 1864-ben csatlakozott az USA-hoz. Arizona a Mexikó Territórium része volt, és a mexikói-amerikai háborúban vált le Mexikóról. Az USA 1864-ben 15 millió dollárt fizetett kárpótlásként Mexikónak, majd a terület hivatalosan is az USA része lett.
Az USA-nak az a doktrinaja, hogy barmely teruletet ert ABC tamadas ellen nuklearis valaszcsapassal el. Ha ettol devialnanak, akkor egy hatalmas pandora szelencejet nyitnanak ki vele. Termeszetesen a nuklearis valaszcsapas ebben az esetben aranyos lenne es katonai celpont ellen iranyulna, viszont akarmekkora arat is kell fizetnie az USA-nak, egyszeruen nem engedhetik meg maguknak, hogy az a kormanyzat hatalmon maradjon, mely megtamadta oket. Ilyen esetben meg a PRC tamogatasra sem szamithatna a DPRK, az USA gyakrolatilag carte blanchet kapna.
Persze voltak harcászati atomaknák, és atomlõszerek, de teljes összesített pusztító erõ vonalon a xxBM-ek vitték a pálmát.
Az atomháború problematikájára, az atomfegyver alkalmazhatóságának alacsony hatékonyságára tök jó (bár kissé anekdótikus)példa volt, amit egy doku filmben láttam: Reagan elnök a szinpadon lakossági tájékoztatót tart: ... És ezért kérjük önöket, hogy járuljanak hozzá, hogy az önök szép városuk mellett rakéta silókat létesítsünk. Ha van kérdésük szívesen válaszolok rá. Vidéki õstermelõ feláll: -Elnök úr én egy valamit nem értek, azt mondták, hogy mi a béke oldalán állunk, semmi képpen nem támadunk elõször. -Így van! -Namost akkor miért engedjük meg, hogy ide telepítsük a silókat? -Mert akkor a mi rakétáink el tudják pusztítani az ellenséges rakéta silókat! -Na de ha nem mi kezdünk, akkor ha szerencsénk van és még kilõjük a rakétákat, akkor azok már csak üres silókat találnak, ráadásul a már úton levõ orosz rakéták biztos hogy bennünket céloztak meg, mint elsõdleges célpont, nem igaz?Elnöki tanácsadó odahajol a mikrofonhoz: -Nos még dolgozunk ennek a problematikának a kidolgozásán. :D
"Egy DPRK nuklearis fegyver bevetese civil celpontok ellen (terrorfegyverkent) jo esellyel az orszag teljes megsemmisulesehez vezetne." Ez így tükröz egy hidegháborús gondolatmenetet, ami biztosra vette a nukleáris eszkalációt, és a fegyverek maximális hatékonyságú alkalmazását. Azonban a hidegháborúnak vége. A nukleáris fegyver alkalmazása nem szuperhatalom ellen, nem vezet eszkalációhoz, sõt akkor sem szükségszerû és célszerû a nukleáris fegyver bevetése még ha ÉK él is ezzel az eszközzel! 22 millió nagyrészt vidéki körülmények között élõ ember elpusztítása nukleáris eszközökkel sem egyszerû feladat, másrészt erkölcsileg is megkérdõjelezhetõ bármilyen vuzik is a fõnökeik.
sõt nem is szolgálatban lévõ, hanem hivatásos, vagy önkéntes katona, elvégre róluk volt szó.
hogyne tudnád bizonyítani, gyûjtsd ki szépen az akkori összes szolgálatban lévõ katona adatait, és tartózkodási helyeiket a kérdéses idõpontban. Ha ez megvolt, és valóban egyik sem tartózkodott arrafele, még turistaként sem, akkor igazad volt.
Informatika és tudomány
