ez sem túl jó példa: Alain Bombard már 1951-ben átjutott az Atlanti-óceánon, az egész csónak nem volt 4m hosszú és még sem GPS, sem vészjelzõ bója sem volt a "hajón". szerintem a Robert Zubrin által felvázolt Mars Direct tünik a legéletképesebb tervezetnek a Mars meghóditásához....
Mivel a Hold a Foldbol szakadt ki egy eleg nagy kisbolygobecsapodas utan, ezert a ket egitest anyaga nagyjabol meg kell, hogy egyezzen. Az egyetlen elteres a biologiai folyamatok altal letrejott anyagok a Foldon (pl. uledekes kozetek, szerves vegyuletek), tovabba a Holdra a napszel altal odahordott hidrogen izotopok.
Egyezni fognak, mert õk is része a NAGY ÖSSZEESKÜVÉSNEK... Jól összeesküdt minden ûrhatalom ellenünk...
Kíváncsi vagyok milyen lesz a kõzetek összetétele. Mert az amcsik mintái hajszálpontosan egyeznek a földiekkel.
A technika megvan, ha az akarat is meglesz, akkor sokkal elorebb fogunk jarni. Semmi nem akadalyozza meg a nuklearis hajtasu melyuri jarmuvek epiteset, csak az, hogy nem akar senki ilyet epiteni. Ellenben egy Hold koruli palyan, ahol nagyon nem lehet semmit tonkrevagni egy esetleg visszaeso reaktorral mar sokkal konnyebben lehetne ilyen jarmuveket kesziteni. Arrol nem beszelve, hogy onnan meg felszallni sem kerul szinte semmibe. A Holdbazis(ok) kell(enek), mivel igy lehetne a legolcsobban es a jelenlegi technikat minel jobban kihasznalva melyuri hajokat epiteni. Onnantol meg a Mars mar eleg kozel lenne.
ps: Sugarpajzsnak en szemely szerint egy elektrosztatikus/elektromagneses mezot hasznalnek (pl. egy vasimr hajtomu par sajat magneses mezejet, lasd: Bussard collector), tovabba nagy mennyisegu vizet a semleges reszecskek ellen. Ez utobbi visszaforgathato, tehat egyreszt a pajzs nem fogy el, masreszt az oxigengeneralo novenyzet megeszi belole az emberi hulladekokat, ami duplan nyero.
Az urversenynek meg egy ertelme van, az hogy igy azok (a politikusok) is motivalthatoak ra akik amugy nem foglalkoznanak vele.
hogy közhely lenne amit leírtam? nem tudom, lehet..
miért ne lehetne kakisugárpajzs? mondtam hogy nem lehet? egy szóval nem állítottam hogy ne lenne nehéz a kezdet, én csak azt próbáltam elmondani, hogy baromira nem elegáns a módszerünk ahoz képest hoyg milyen bátor terveink vannak (pl: "2001-ben a Jupiternél kellett volna lennünk")
amúgy a földi közlekedés sem épp ûrtechnika, bár szép a fejlõdés itt is hozzáteszem.. alapvetõen robbanás sorozatokkal hajtunk meg mechanikai kényszereken keresztül, súrlódással mozgatott fémbodozokat, amelyeknek leginkább a külseje sugározza számonkra azt a hitet hogy csúcstechnológiás korszakban élünk.. ha így nézem, szerintem semmi elegáns nicns ebben.. de nyilván én sem tudok jobbat ;)
A Santa Maria sem egy luxuskivitelû modern óceánjáró volt, oszt' valahogy mégis odaért Indiába :) Minden kezdet nehéz - ez meg kb. akkora közhely, mind a kétcsillagos idézeted. A második (egycsillagos) pedig konkrétan pont ellentétes szellemû a kommentedben leírtakkal. Miért ne lehetne kakisugárpajzs az elsõ emberes mélyûr küldetéseken? A funkcióját ellátja, hely- és tömegtakarékos megoldás, ennél jobbat még csak elméletben sem talált ki senki. Ha ez túl ciki a gyakorlatba ültetéshez, akkor épp most sikerült feloldanunk a Fermi-paradoxont...
persze szép szép hogy meghódítjuk az ûrt, meg varázslatos technológiákról beszélünk, de azért kicsit vicces hogy semmi elegáns nincs ebben az egészben.. még mindig "parittyamódszerre" hagyatkozva juttatunk el konzervdobozokat a kvázi közeli égizestekhez.. arról nem is beszélve h az emberi marsutazásnál fellépõ napszél problémára az egyik megoldásként ha jól emlékszem azt valami olyasmit vetettek fel hoyg majd a burkolatba a termelõdõ emberi ürüléket rakjuk mert az megvédi az utazókat.. "kõkorszaki" módszereknél tartunk még, és persze ez is szép ahoz képest hogy mikor jártunk elõször az ûrben, de sehol nem járunk még ahoz hoyg nagyratörõ álmokat kergessünk
Informatika és tudomány
