7-8 ezer forint jelenleg egy, a glycol-észter hõtágulása alapján mûködõ automata ablaknyitó szerkezet ára, amit üvegházakban alkalmaznak. Eddig ez volt, vagy a valamivel bonyolultabb, de semmivel sem olcsóbb szervo-motoros számítógép vezérelt rendszer, a piaci kínálat, amit kisebb palántanevelõkbe, vagy házikerti fóliaházakba nem is érte meg telepíteni (úgy ablakonként jóval drágább, mint a hõtágulós). Így én nagyon örülök ennek a felfedezésnek, mert egy ilyen megoldás elég erõsnek bizonyulhat a szellõztetõ ablakok nyitogatásához, talán még egészen nagy ablakokhoz valót is lehet vele készíteni, a nélkül, hogy attól féljen az ember, hogy vajon letöri-e az elsõ szél, vagy nem.
Jogos, de egy mesterséges szívet nem 5 dollárnyi összeguberált damilból akarod majd megcsinálni mint mérnök. Most is vannak érdekes és kecsegtetõ kompozit anyagok, nanoszálas cuccok, egyebek, csak drágák. De egy szívnél nem az lenne az elsõdleges ugye.
kvp: hiaba kapcsolod le a futest attol meg osszehuzodva marad. Ha rakotsz egy elleniranyut akkor meg szetszakad az egesz. Mindenkeppen le kell hutened, hogy elernyedjen. Irod, hogy a damil jol birja a vizet azonban az altalad emlitett futoszalakrol nagyvonaluan megfeledkezel, azok nem szoktak szeretni a vizet :-) Egy mesterseges sziv, vegtag egyeb izom hasznalat kozben sokszor osszehuzodik masodpercenkent. Ha csak egyszer kell emelni azt ugy hivjak: targonca.
A hirtelen felmelegites megoldott, a videon is latszik, hogy sima futoszalakat szottek a kompozit szovetbe amiben a damiltekercsek is talalhatoak. Ilyenek vannak pl. az ulesfutesekben is. Az izom meg nem attol tagul, hogy elengedi magat hanem attol hogy ha elengedi magat akkor egy kulso hatas (masik izom, gravitacio) kinyujtja, tehat itt is csak a futes kikapcsolasa a fontos, a rez futoszalak pillanatok alatt elvezetik a hot. (ez utobbiakat mar lehet atkivan is huteni)
Egyebkent meg minek kellene masodpercenkent tobb szazszor megcsinalni, egy nagyobb robotnal boven eleg ha masodpercenkent 1x emel meg valamit. Erre pedig jelen formajaban is alkalmas a technologia. (meg lehetne aktiv leg vagy vizhutest is hasznalni, a damil jol birja a vizet, a bekapcsolt futoszalak pedig lokalisan erosebbek mint a kulso hutes; ez egy nem tul hatekony, de egyszeru megoldas)
Tök jogos a kérdés, a hirtelen felmelegítésre volnának ötleteim, de a hirtelen hûtés elég drága és/vagy túl nagy lenne. Elektromosságra összehúzódó anyag biztos jobb ebben, de ugye az meg drága. Azért ilyen korlátozásokkal is ki lehet hozni hasznos dolgokat ebbõl, itt inkább mint olcsó kísérleti anyag van értelme.
Te: "Attól hogy idézõjelbe teszed a hülyeséget, még nem válik igazsággá vagy hivatkozási alappá. Hülyeség marad."
És mi volt idézõjelben: "...az orosz ûrhajósok pedig ceruzát használtak"
Igaz nem õt "hülyézted le", hanem amit mondott, de ezt csak kevesen tudják következetesen kettéválasztani.
És még valami. Bár a te hozzászólásodra válaszoltam eredetileg, de egyértelmûen többes számban szólítottam meg az asszociáción felháborodókat. És bizony volt itt olyan is, hogy "... de aki ezt a hoaxot beszopja, az sokkal hülyébb ..."
Egyébként benyalni a toll-ceruza anekdotát (most attól függetlenül, hogy a jelenlévõk benyalták-e) azért különösen ciki dolog magyarként, mert a golyóstoll Bíró László találmánya, ráadásul azon ritka magyar találmányok egyike, amit ténylegesen itthon találtak fel.
De mindjárt felkérek én is egy ügyvédet, hogy érvelje le nekem, amit írtam, mert ha valami rendesen le van érvelve, akkor már nem is fontos, hogy eredetileg igaz volt-e vagy sem. Így van, fogadatlan prókátor úr?
Továbbra is csak magyarázod, hogy szerinted mire gondolt, amikor írta, és "nem érdekel" mit írt. Az idézetbõl kihagyta az amerikaiakat, múlt idõt használt, és csupán annyit állított, hogy ez jutott róla eszébe.
Még ha azt is gondolta --ami csak feltételezés--, hogy az amerikaiak milyen sokat költöttek a tollra, ezt a hibás gondolatát nem terjesztette. Csupán azt az egyébként igaz tényt állapította meg, hogy az ûrhajókban --a modern technika egyik "top" vívmányában-- ceruzával írtak (múlt idõben).
Ezért talán nem kellene több hozzászólásban is "lehülyézni".
A szövegkörnyezet alapján úgy értelmeztem, az anekdotát (amely teljes egészében így hangzik:Az amerikaiak egymillió (az összeg változhat) dollárt költöttek egy ûrképes toll kifejlesztésére. Ezalatt az oroszok ceruzát használtak) abban az értelemben használta, ahogy szokták: hogy valakik a bonyolult és drága megoldás keresése közben nem vették észre az egyszerû és nyilvánvaló módszert. Lámcsak, milyen hülyék ezek az amerikaiak, nem esett le nekik, hogy a ceruza jó, és semmi szükség a sok dollár elköltésére. Hát nem. Ennek mentén akkor most próbáld meg a szövegkörnyezettel együtt értelmezni az én hozzászólásomat is. De felõlem gondolhatsz is amit akarsz, meg meg is sértõdhetsz ahogy keembo tette.
És most akkor --mivel idézted Lord Kelvint-- gondoljuk azt, hogy egyetértesz vele?
Mert ha ez nem automatikus, akkor felteszem a kérdést: miért gondolod azt, hogy ha keembo idézte amit idézett --mint amire asszociált az olvasottak alapján--, akkor az automatikusan azt is jelenti, hogy nem ismeri a ceruza szerepét az ûrkutatásban?
Az külön is érdekelne, miért nevezitek butaságnak, hiszen tényleg használtak ceruzát (múlt idõben, mint a vitatott idézetben is), szóval nem is hamis az állítás, amit idézett.
Attól hogy idézõjelbe teszed a hülyeséget, még nem válik igazsággá vagy hivatkozási alappá. Hülyeség marad. Lásd még: -Lord Kelvin szerint a levegõnél nehezebb gépek nem képesek repülni... -repülõmérnökök szerint a dongó képtelen a repülésre... -miért nem építik a repülõt olyan erõs anyagból mint a fekete dobozt... stb. Kis utánajárással minden ilyenrõl kiderül, van a történetben valahol egy kis csúsztatás, szövegkörnyezetbõl kiragadás szándékos ferdítés. Hivatkozhatsz ezekre az állításokra, de ha van a hallgatóságban valaki, aki tudja az igazat, akkor nevetségessé fogsz válni.
Ha a feltöltõ "csatornáját" megnézed, van még ott egy rövidke videó, amikor srác "legyárt" egy szálat, azaz becsavarja és felmelegíti. Mivel le van írva a cikkben és egyáltalán nem olyan érdekes, azt nem linkeltem be. Viszont bosszantó, hogy se egy cikket nem leltem a kutatók oldalán, se videókhoz nem írtak semmit. Úgy értem számadatokat. Mekkora súlyt tud megmozgatni egy darab felcsavart szál? Hány fok és mekkora hõ különbség kell a teljes összehúzódás és totál elengedett másik véglet eléréséhez? Hány összehúzódás (vagy maximum súly megmozgatása) után fárad el egy szál? Stb.
Elképesztõ, hogy valaki nem tudja mi az az idézõjel, de röfögni azt tud, hátha jobb lesz tõle a kontent, vagy a magasröptû duma. Szóvá se tenném, ha az elsõ lenne. De Bazsika, te egy igen "értelmes" és "jószándékú gerinces" vagy!
@VonJin Továbbá: -a ceruza száraz fa és porló grafit, oxigéndús környezetben ahol a grafitpor ráadásul elektronikai eszközökbe is belebeghet, meglepõen rossz ötlet. -az ûrtoll kifejlesztése valóban ~egymillió dollárba került, és -ahogy írod- egy magáncég fejlesztette, olyan céllal, hogy minden körülmények között író tollat gyártsanak. Küldtek belõle a nasanak is. Bevált. -amikor elkészült, az oroszok is vettek belõle, kiváltandó a ceruzát, mivel, mint ahogy fentebb írtam, az nem olyan tuti ûrhajós körülmények között. -ma is kapható.
"Errõl az ugrott be, hogy "...az orosz ûrhajósok pedig ceruzát használtak"."
Kapaszkodj meg, az amerikaiak is ceruzát használtak. Fura, hogy ezt mindig el kell mondani.
Egy cég irodai használatra gyártott tollakat, és az egyik modeljük mûködött gravitáció nélkül is, és ebbõl vett a NASA is. Mondjuk 50 centért darabját. AZ oroszok meg az amerikaiak is ceruzát használtak, aminek a hegyezése gondot jelenthetett, de az amerikaiak egy idõ után találtak olyan tollat a sarki üzletben, ami megoldotta ezt a problémát, és fellövésenkéti hatalmas 4-5 dolláros költséggel kiváltották a ceruzát.
Ugye, hogy így mennyivel másabb, mint a z amcsik olyan hülyék, hogy hustonharmincezermilliócsilliárd dollárért kifejlesztették az ûrben író tollat, míg az oroszok mekkora zsenik, hogy ceruzát használtak?
Nem akarok senkit megbántani, de aki ezt a hoaxot beszopja, az sokkal hülyébb annál, mint amilyennek az amerikaiakat hiszi. Tényleg elhitted, hogy a NASA-ban olyan hülyék vannak, akik leragadnak az úristen, mivel fognak ott fent írni az asztonauták problémán, miközben ott az asztalukon a ceruza?
Köszi a videót. Errõl az ugrott be, hogy "...az orosz ûrhajósok pedig ceruzát használtak". Kíváncsian várom, hogy a közeljövõben milyen területeken találkozhatunk majd ezzel a megoldással! A dolog egyszerûségét és olcsóságát tekintve gondolom nagyon hamar bekövetkezik ez.
Informatika és tudomány
