"A hangrobbanás csak a hangsebesség átlépésekor keletkezik"
Ez tévhit. Folyamatosan van. Az egyszeri esemény az az a pillanat amikor te meghallod, akkor ér el a hullámfront, de a hullámfront folyamatosan van. Úgy képzeld el, mint a hajó és a parközeli fürdõzõk esetét. Amíg a hajó csak lassan megy nincs semmi gond. Amikor gyorsabban és a sebessége átlépi a víz hullámainak terjedési sebességét akkor kialakul mögötte egy V alakú hullám. Levegõben ez felel meg a hangsebesség átlépésének. (a levegõ hullámterjedési sebességénél gyorsabban megy a repülõ.) Amikor a hajó mögött kialakul a V alak a fürdõzõ akkor "hallja" amikor a hullám õt metszi, õ csak egyszer érzi a nagy hullámot, holott a V alak folyamatosan jelen van. A hangrobbanás hasonló. Te egyszer hallod, amikor hullámfront áthalad rajtad, de attól még a hullám folyamatos és ha teszemfel a repülõ elé teleportálnál, újra hallhatnád a hangrobbanást.
A cikkhez hozzászólva: Azt sehol sem olvastam, hogy a csökkentett nyomású levegõt keringtetnék-e. Mert belegondoltam, hogy ha egy több 10/100km hosszú alagútból ki tudják szívni a levegõt, akkor tolhatná is maga elõtt. Sõt, ahogy a gázdugattyús fegyvereknél történik az automata újratöltés, itt is megoldható lenne (talán), hogy az oldalra kipréselt levegõ hátulról megtolja a jármûvet, szinte mintha légüres térben haladna.
"Alacsony nyomáson kissebb a hangsebesség." A hangsebesség nem függ a közeg nyomásától (légnyomástól), csak a hõmérséklettõl és kisebb mértékben a közeg sûrûségétõl (bármekkora a nyomása).
"Ez meg a normál nyomásét is átlépi." A hangsebesség szempontjából a "normál" nyomásnak a tengerszinten lévõ 15°C-os levegõ nyomását nevezik. Ezt hívjuk 1 bar-nak. A hangsebesség ilyenkor 1200km/h körüli. A cikkben említett csõben a nyomás 0,1 bar lesz, de valószínûleg a hõmérséklet nem változik jelentõsen. Nulla és -20°C között is csak 1100km/h-ra csökken a hang sebessége.
"Szóval egy csõben folyamatos hangrobbanás..." A hangrobbanás csak a hangsebesség átlépésekor keletkezik, nem folyamatosan. Bizonyos hanghatás azért van jelen utána is mert a levegõ részecskéi már nem kerülik ki a gépet, hanem nekiütköznek a felületnek. Ilyenkor fokozott ellenállás tapasztalható, de a kisebb sûrûség miatt kisebb ellenállást jelent a vákuumcsõ esetében.
Szerintem - de természetesen számítással nem tudom alátámasztani - azért nem gond, mert ritka a levegõ, ergó a hanghullámok nem tudnak akkora energiát közvetíteni, hogy károsítsa a falat. Valahogy úgy, mint ahogy egy óceánjáró, ha megy a nyílt vízen, akkor a mögötte kialakuló V alakú hullámfront fel tudja borítani a kisebb csónakokat is, viszont ha ez a hajó csak 2 cm mély vízben menne, akkor nem tudna túl nagy hullám kialakulni, mert túl kevés a közeg(víz) ahhoz, hogy számottevõen energiaátvivõ közeggé váljon.
Alacsony nyomáson kissebb a hangsebesség. Ez meg a normál nyomásét is átlépi. Szóval egy csõben folyamatos hangrobbanás... Valaki ezt elmagyarázná nekem, hogy miért nem probléma?
A grafikon elég szar, mert finoman szólva érdekes origót vettek fel a legtöbb jármûnél.
Nem, az az, hogy ha nem mész sehova a repülõvel, csak kiszállsz meg beszállsz, az is 3 óra. És egyébként csak 2 órával több, mint a vonatnál ugyanez.
azt a grafikont nem iagzán értem, csak akkor tud versenyezni a repcsivel a vonat, ha 3 órával késõbb indul a repcsi? nyilván, ilyen módon a bicikli is képes versenyiezni vele, ha az pár nappal hamarabb indul,.
Az a kinai prototipus ugy nez ki, mintha egy vidamparki jatekot atalakitottak volna at egy scifi film kedveert. Kozepen meg a kisgyerekek ulese is bent maradt. :-)
Viszont a kvazi vakumos magleves rendszer elvileg mukodokepes, csak eppen nem eri meg a jelenlegi technologiakkal. Draga megepiteni es uzemeltetni, ugyanakkor tobb energiat igenyelne mint egy urugrasra kepes repulo. Ujhajokhoz Inditosinnek talan mar jobban megerne.
Nincs az utasok be- és kiszállításában semmi különös. Például a (dupla) liftajtókra gondoljunk, csak itt légmentes kivitelben. A vonat bejön az állomásra, és pont úgy állna meg, hogy az ajtók és a peronfal ajtói fedésben legyenek. Utána nyílhatna a dupla ajtó, utasok ki és be, ajtók zárnak, szerelvény indul. Az alagútba nem kell beengedni sok levegõt (valamennyi persze be fog szivárogni mindig, de ez olcsóbban kezelhetõ, mintha menetközben kellene sok tízezer köbméter levegõt kiszívni.
A vonat sebessége és a majdnemvákum miatt a biztonsági kérdések is felmerülnek, ezeket meg kell oldani.
Az egész "csak" pénzkérdés. Lesz-e elég utas, akik kifizetik a jegyárat.
Hogy szállnak be? Hát vákummal! Kijáratnál meg kapható olcsó, friss pástétom!
kár hogy vagy 20 éves a technológia fõként az alapelve,ez most kb. olyan mintha rácsodálkoznánk a napelemre,hogy jé mûködik.....
Annorax: ezt a kérdést ugye nem gondoltad komolyan :-) Nem az állomáson is 0.1 bar van, és a hangosbemondó folyamatosan ismétli: "Kérjük kedves utasainkat, hogy még a zsilipkapu elhagyása ELÕTT vegyenek nagy levegõt, mivel utána ez már problémába ütközik"
Jajj.... :-)
Akár, de aligha ez a legnagyobb megoldandó probléma. Egyébként nem kell szerintem zsilipkapu, az állomásokon rendes légkör lenne, csak a csõbõl szívnák ki folyamatosan a levegõt.
Informatika és tudomány
