OK menjünk el humánetológiai oldalra. Az emberi természet lényege, hogy valójában sokkal kevesebb agressziót mutatunk, mint a velünk rokonságba álló állatok. Azonban belül továbbra is erőszakos állatok vagyunk, amihez viszont nálunk már kapcsolódik egy erőszak elnyomó mechanizmus. A mechanizmus viszont csak akkor aktiválódik, ha minimális erőszakot, vagy arra való jelet érzékelünk.
Ez az, ami minden kultúrát jellemez. Nincs alapvetően "jó" emberi kultúra, az erőszak az állati örökségünk része, azonban minden kultúrnak része az idea is, hogy mi vagyunk a jófiúk, mi már nem erőszakoskodunk, maximum okkal, reagálásképp. Pl a dicsőséges Allah akaratából, de nem öncélúan, mint a szemét nyugatiak.
Ahhoz, hogy ne tőrjön ki a fékevesztett erőszak bizony fegyverek kellenek, amelyek az erőszak jelképei. Minnél nagyobb, minnél faszább, minnél fényesebb annál jobb, annál nagyobb erőszakhullámot tud megfékezni. Nem az alkalmazásával, hanem azzal, hogy VAN. Ennyi.
Mennyire perverz dolog, hogy emberek életét kioltani hivatott fémdobozon csámcsaog a sajtó. Ezeket a masinákat, az összes többi szarral együtt kukába kell hajítani. Nem cikkeket írni róluk. Vajon majd amikor ide az EU-ba is hordják a szaros bombáikat akkor a szagértők közül hányan fognak kiábrándulni?
Hát a római hadsereg nem magának halászott vadászott az erdőben. Élelmezni kellett. És ahhoz pénz kell, meg Egyiptomból búzát szállítani több ezer kilométerrel odébb, hogy legyen mit zabálniuk. Vagyis kereskedelem.
En meg a romai hadsereget emlitettem, ami azert meg passzol a temahoz. De hogy a kereskedelem visszaesese hogy jon egy lopakodo bombazorepulogephez, azt fel nem tudom fogni...
Ezen kívül fontos gazdasági összetevő volt az összeomlásban, hogy a Selyemúton keresztül bejövő luxuscikkek ellentételezéseként jelentős mennyiségű arany áramlott ki a birodalomból, amit a szenátus többször próbált megakadályozni. A selyem viselése jelképeszte sznob dekadenciát felső szintről elítélték, azonban ez nem akadályozta meg a beindult folyamatot, és a kincstár kiürülését. Az üres kincstár viszont nem tette lehetővé költséges háborúk folytatását, a népvándorlás feltartóztatását. Az egyre gyakrabban betörő barbárok viszont lerabolták a provinciákat, ami az adók elmaradása miatt megit csak üres kincsárat eredményezett, és a kör bezárult.
Majd én: egyik legfontosabb dolog, az a gazdasági visszaesés és ezzel a kereskedelem leállása. A lakosság már nem bízhatott a távolsági kereskedelemben a bizonytalan helyzet közepette, ezért egyre több mindent helyben állítottak elő. Ami a kereskedelmet még bizonytalanabbá tette, egyre kevésbé érte meg csinálni azt. Egyik későbbi uralkodó öröklődővé és kötelezővé (!) tette egyes családok számára a kereskedelmi tevékenységet. Ezekért elsősorban a harmadik század krízise néven ismert korszak felelős. https://en.wikipedia.org/wiki/Crisis_of_the_Third_Century Ezen kívül Európa lakossága Kr. u. 200 és 400 között 70 millióról 50 millióra csökkent. Ehhez nagy valószínűség szerint a korszak pestisjárványai is hozzájárultak. Talán a járványok miatt, talán a bizonytalan politikai helyzet miatt, az uralkodó réteg egyre nagyobb része elköltözött Rómából, és vidéki birtokain rendezkedett be, ezzel alapját képezve a későbbi földesúri rétegnek. Ugyanakkor mindez magával vonta a központi hatalom gyengülését, Rómában (gazdag finanszírozók hiányában) leálltak az építkezések, és a központi hatalom tekintélye egyre csökkent. Ilyen helyzetben indult meg a népvándorlás. A már korábban lecsökkent lakosságú birodalom hadseregeinek létszámait a befogadott barbárokkal növelték, akik jó szolgálatot tettek, a birodalomnak, de egy probléma azért akadt: a hűségük megkérdőjelezhető volt. A korszak végére a légiók többsége már nem római polgárokból állt. Az utolsó időkben a légiókra támaszkodva időről-időre más és más törzsfő kiáltotta ki magát Róma császárává. Ez ment egy darabig, amíg az utolsó törzsfő Odoaker önmagát nem koronáztatta uralkodóvá, hanem önmagát a kelet-Római uralkodó alá helyezte, ezzel véget vetve a nyugat-Római uralkodók sorának, és ezzel jogilag is véget vetve a birodalomnak, jóllehet, már csak árnyéka volt korábbi önmagának.
Bocsánat, kegészítve ezzel. 12 db a küéső, 18 db a belső. Tehát minimális eltérés van a B-2 és B-2 között darabra, csak éppen fajlagosan felszálló vagy üres tömegre nézve jobb a B-2.
Nexus, mikor jön már el az az idő, hogy utána nézel annak, amiről írsz is...?
A B-52-höz képest a B-2 konkrétan magasabban és messzebbre is repül. A csupaszárny gépnél jobb siklószáma nemigen van másnak, ha azt a gép utazó sebességére optimalizálják.
Felderítő eszközök? A B-52 és B-2 is kapthat pont olyan felderítő radart, mint a másik. Vagy bármilyen más szenzort is. RWR, FLIR, amit akarsz. A használat módja térhet el.
Fegyverzet? A B-2 belső terébe elfér 16 db 2000 fontos bomba. A B-52-be meg 12 db. Mindez úgy, hogy a B-52H üres tömege cirka 12 tonnával nagyobb.
Ez tény, kell a fejlesztés. De nem az egyoldalú fejlesztés. A lopakodó technológia eröltetésével beáldoznak más fontos paramétereket. Repülési jellemzők, fegyverzet, felderítő eszközök.
Jó a lopakodó, ha nem veszik észre. De pl. ha észreveszik, akkor rosszabbak a manőverezési képességei, mint egy ugyan olyan technológiájú nem lopakodónak, ergó a túlélési esélyei is.
A lopaxó technológia nem valami varázspálca, a délszláv háború alatt is lelőttek ugye egy F-117-et. A leveszélyesebb célok ellen küldték az Sivatagi Vihar alatt is. Cirka 2000+ bevetésből egyet sikerült lelőni. Az F-117 lelövése nem bizonyít semmit, mert a jenkik s tudták, hogy mi az az ablak, ahol sebezhető volt a gép.
Megfelelő harceljárások és persze az amcsi fél hibái biztosították, hogy hagyományos légvédelmi rakétákomplexummal leszedjék (Sz-125). Milyen hibákra gondolsz itt... Az új haditechniki összefoglalóm a HTKA-n kitér majd erre az esetre is, mert túl sok téveszme kering a neten rüla...
a egy hadműveletnél mindegyik gép, mindíg lopakodó, az hosszútávon olyan, mintha egyik se lenne az, kisarkítva. Ez meg akkora ökörség, hogy szavak nincsenek rá.
a DS pont ara jó példa, hogy a lopakodó képességű első csapásmérő erő, hogy zúzza szét a felderítő, kommunikációs és vezetési célpontokat
En arra hoztam fel a DS-t peldanak, hogy ha nem lett volna ekkora technologiai diszparitas a ket fel kozott, akkor joval nagyobb vesztesegeket szenvedtek volna a koalicios csapatok, ergo szukseg volt a draga es korszeru fegyverrendszerekre.
Szerintem a lopaxó lényege, hogy kevés van belőle, pont ezért a felderítő rendszereket se erre optimalizálták. Köszi, de a DS pont ara jó példa, hogy a lopakodó képességű első csapásmérő erő, hogy zúzza szét a felderítő, kommunikációs és vezetési célpontokat, ami után, a légiuralom megszerzésével már akármilyen gépet be lehet szinte engedni a légtérbe és tömeges légicsapásokat lehet végrehajtani. Ez után már nincs szükség a lopakodó képességre.
A lopaxó technológia nem valami varázspálca, a délszláv háború alatt is lelőttek ugye egy F-117-et. Megfelelő harceljárások és persze az amcsi fél hibái biztosították, hogy hagyományos légvédelmi rakétákomplexummal leszedjék (Sz-125).
Ha egy hadműveletnél mindegyik gép, mindíg lopakodó, az hosszútávon olyan, mintha egyik se lenne az, kisarkítva.
a római birodalom olyan dolgok miatt bukott el hogy:
kamatos hitel rendszer oligarhák, korrupció, hatalmas vagyonok egy kézben ezért nagyon sokan szenvedtek sok mindent rabszolgák végeztek el ezért rengeteg ember nem tudott munkához jutni a magyarok(hunok) simán szétverték őket, mert nagyon fejlettek voltak sokmindenben
Roma is (tobbek kozott) ott bukott el, hogy ellenfel hijan ellustultak, aztan a leepult hadsereg nem birt a hirtelen rohammal. Szerintem nincs baj az elvvel, hogy tartani probaljak a technologiai folenyt, teljesen ertheto. Raadasul erre meg szukseg is lehet, mert ha az Oroszok megszorjak a "barati" orszagokat a legvedelmi rendszereikkel, akkor oda mar nem lsz szabad ki-be jarkalas.
Azért az is szempont, hogy ha mégis lenne ilyen ellenfél, (mert azért a világon van ilyen, csak momentán nincsenek hadban,) akkor baromira nincs idő évek alatt kifejleszteni aztán tesztelni meg legyártani ezeket a high-tech cuccokat.
Folyamatosan készen kell állniuk arra is, hogy 10-20 éven belül mi történik. Vagy épp 50, mert ha most azt mondja hogy 10 éven belül nem lesz ilyen ellenfele, ezért nem fejleszt semmi ilyet, ellenben 10 év múlva rájön, hogy hát lehet majd mégis lesz, akkor bukott a köztes 10 év.. És értelemszerűen sokkal inkább kerül konfliktusba, ha elengedi a gyeplőt. Miért mentek nekik a japók anno? Mert azt hitték nyerhetnek.
(Az utolsó 50 év nem követeli meg? Azért ha a 2. VH után leállnak a fejlesztéssel, akkor a 60-70-80-as években nem valószínű, hogy hazai fronton nem kell háborúzniuk..)
Szerintem ez csak vegytiszta pénzkidobás. A szegény országogknak ugyanis nincsen légvédelme, ami a lopakodó kialakítást megkövetelné.
Az USA utóbbi 50 évében folytatott háborúi egyáltalán nem követelik meg az ilyen technológiát, az ilyen kialakítású göbziket. Lecserélni a B-52-ket, mire? Ezekben az országokban összesen nincs annyi célpont, amire 30t bombát, egyetlen stratégiai bombázó repcsi fegyverzet-terhelését le lehetne dobni! :)
Na, akkor hamarosan már ezzel lehet a demokráciáába szarrá bombázni a jól megválasztott, az USA-nál természetesen sokkal szegényebb, egyébként is csóró, kiszolgáltatott országokat...
Informatika és tudomány
