Obszidián szerű üveges kövekben gyakran előfordulnak ilyen fehér színű zárványok. Kohó salak közt igen gyakran lehet ilyesmit találni. Közben rájöttem, hogy nem a kőről beszélsz. Bocsi. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.11.07. 22:37:16
Engem spec jobban érdekel a felszín repedéseit kitöltő fehér anyag összetétele: víz? CO2? Só? Egyéb?
Mert a tárgyak nem Maradnak egyhelyben sanszosan a Marson sem az örökkévalóságig. Ha valami becsapódik és még szét is robban, akkor a krátertől messzire is vannak maradványok, ahol a kis darab nagyon kis krátert üt és onnan még továbbgurul. A szél meg fúj, erózió van még sanszosan a Marson is.
Nem minden becsapódni látszó test légkörbe kerülése után keletkezik kráter, mert a légkör lefékezheti, elpárologtathatja, felrobbanthatja a becsapódó testet, mielőtt az talajt érne. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, azt a légkörön kívül a becsapódó test mérete, sebessége, a becsapódás szöge (milyen vastag légkörön kell átjutnia) is befolyásolja. A másik véglet a katasztrofális hatás, melyben nem kráter keletkezik, mert a meteor teljesen darabjaira robban...