Ja, csak ahhoz meg kéne oldani a működő fúziós reaktort, ami még messze van itt is a földön, sima áramtermelőnek, nemhogy az űrben meghajtásnak.. Utoljára szerkesztette: Kelta, 2023.08.17. 16:09:54
Nem értem, hogy miértnem a Direct Fusion Drive-ot nyomatják inkább. Sokkal ígéretesebbnek tűnik az a projekt.
Bocs, de nem a hablaty érdekel, meg az hogy ebben a cikkben van valami másnak a definíciója.. Az érdekel hol egy normális, mérnöki pontosságú link ahol olvashatok erről a fogalomról! Ennyi. Mert akárhogy keresek rá megkapon a Unity game engine-t, az Unrealt, a Physix, Havoc és társait. Sehol egy ionhajtómű vagy electromagnetikus hydromotor cucc... csak szoftverek.
Kémiai motor meghatározás ebben a cikkben is szerepel és sok helyen másutt is... és kérdezlek, ha egy motor (pl egyszerű villanymotor) fizika alapjai és szabályai, törvényei szerint müködik, felhasználva a fizika mint jelenség hatásait, az szerinted mi? mi a meghatározása az összes ilyen motornak meghajtásnak, milyen gyüjtőnevet adnál nekik?
Tudnál bedobni egy linket angolul erre a fizikai motor fogalomra? rákerestem a physical engine kifejezésre, és csak szoftveres találataim voltak. a physical engine vs chemical engine-re sem jött ki nekem érdemleges találat.
Próbálom megérteni amit mondasz, de ezt a kifejezést még soha nem olvastam vagy hallottam sehol. Max talán amikor ilyen Égely Gyurik beszélgettek, de azt a fajta "tudományt" nem követem.
A folyékony hidrogén sűrűbb, mint a gáz halmazállapotú hidrogén, így több energiát lehet tárolni kisebb térfogatban. Ez fontos szempont a rakéták esetében, ahol az üzemanyagtartályok mérete és tömege korlátozott. Persze, lehet bitang erős nyomástartó edényt készíteni, a probléma a súlya ezeknek, amit nyer a réven, elveszti a vámon. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.08.03. 18:45:31
"Mert ha meg a tartalyban melegszik fel es alakul vissza gazza, akkor a tartaly a nyomastol felrobban, "
Ha jol tudom 700 Bar nyomas alakul ki hidrogen eseten. Azt is tudom, hogy a hidrogen konnyen atdifundal az anyagokon, de nem hinnem, hogy a Nasa -nak problemat okozna egy megfelelo tartaly elkeszitese. Mar 90 evvel ezelott a nemet leghajoknal sem volt ez nagy gond, persze ott nem kellett nagy nyomas.
Csak tisztában lennél vele mit vitattam, de ezek azerint nincs meg az sem. Szalmabáb érv, egy olyan érvelési hiba, amikor nem az állítás tartalmára válaszolsz. Mint most.
Ez a technológia nem alkalmas egy, akár évtizedekig az égitestek között ingajáratban kompként közlekedő űrhajó hajtóművének. Valszeg egyetlen Föld-Mars-Föld missziót bír ki. Egyrészt a nukleáris fűtőanyag veszteség miatt, másrészt a magas hőmérsékletű hidrogén jelentős korróziós, szerkezeti károsodást okozó hatása miatt. Ez ugyan úgy nagyjából egyszer használatos, egy küldetésre tervezett technológia, mint a kémiai rakéták többsége.
A mélyűri űrhajózás tekintetében az elektromos nukleáris meghajtás jelenthet majd korszakos előrelépést. Elemei annak is évtizedek óta fejlesztés alatt állnak. Az kisebb működési kockázatot, jobb hatásfokot, de hosszabb további fejlesztési időt és magasabb költségeket jelent. Valszeg az utóbbi miatt döntöttek inkább az NTR mellett a NASA-nál. És hogy ez milyen nagyszerű és biztonságos szempont, arról az egész űrrepülő programjuk tanúskodik. XD
""A küldetés megkísérli majd a folyékony hidrogént több hónapig ultrahideg állapotban tárolni," Minek ? Amikor ugyis 2500 fokra akarjak melegiteni. Hagyni kene melegedni, es annyival is kevesebb energia kell."
Mert ha meg a tartalyban melegszik fel es alakul vissza gazza, akkor a tartaly a nyomastol felrobban, meg joval a kuldetes vege elott. Az osszes hutott uzemanyagnak ez a baja, ha felmelegszenek es nem enegdjuk ki a tulnyomast, akkor felrobban a tartaly. Ha kiengedjuk a tulnyomast, akkor meg elparolog az uzemanyag mielott felhasznalnank. A spacex-nek sikerult igy par raketat felrobbantania, mielott rajottek a jo idozitesre. (csak az inditas elott szabad betolteni az uzemanyagot es meg az elott fel kell felloni a raketat, hogy az osszes uzemanyag elparologna a tulnyomas szabalyzo szelepen at)
""Miután a hajtóanyag elfogy, a hajtómű már nem lesz képes működni " Vajon az urben, haladas kozben nem lehetne begyujteni a koszalo atomokat ? Mert akkor szinte orokke mukodhetne."
Ezt hivjak Bussard ramjet-nek es annyira regi talalmany, hogy mar az eredeti Star trek-ben is ez volt az impulzus hajtomu. (Bussard kollektor, reaktor es egy variable specific impulse magetoplasma rocket)
https://en.wikipedia.org/wiki/Bussard_ramjet
Egyebkent o kovette el anno a NASA most felkuldeni szandekozott nuklearis termikus raketajanak az elodjeit is.
"Ezek fizikai jelenségek, nem kémiaiak, és ha nem kémiai, akkor minek is nevezzük? Fizikai motornak, hiszen fizikai jelenségen alapul. Kémiai motor meg kémiai reakciókon jelenségeken..ua."
Ezt hívják úgy, hogy játék a szavakkal, a természetet nem lehet fizikára és kémiára felosztani, mivel a természetben sem különülnek el a dolgok. Másrészt minden leírható fizikailag, így minden elé odateheted hogy "fizikai" de ennek az égadta egy világon nincs semmi értelme, hiszen ezzel semmit nem határozol meg, ezért ez nem több mint halandzsa. Gondolom a fizika-kémia nevű tudományágnál meg lefagy a rendszer nálad... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.08.01. 19:18:59
Értem, tehát szerinted az nem elvárás "Kémiai motorok helyett már rég fizikai motoroknak kéne lenniük..". Kár, hogy az elvárás definiciójának megfelel ez a mondat. De hát mit tudhatunk mi akik csak magyar nyelven kommunikálunk. Amit írsz annak nincs relativitása, mivel a fizika motor kifejezés egy bullshit, amit te találták ki, és egyedül te játszol a szavakkal.
"Feltételezett jövő; elképzelés az események kívánt alakulásáról, ami ténylegesen megvalósulva örömet, sikert okoz, elmaradva pedig veszteségérzést."
szerinted, te csak játszol a szavakkal, egy elektromos motor fizika alapelvei szerint müködik, elektromágneses mező/elektromágneses indukció Ezek fizikai jelenségek, nem kémiaiak, és ha nem kémiai, akkor minek is nevezzük? Fizikai motornak, hiszen fizikai jelenségen alapul. Kémiai motor meg kémiai reakciókon jelenségeken..ua. de felőlem azt hiszel gondolsz amit akarsz :) Utoljára szerkesztette: Kelta, 2023.08.01. 18:50:26
Ha le van írva tudományos cikkben, ha nincs, baromság. A NASA hivatalos szövegeiben csak kémiai és nem kémiai (ami nem egyenlő a fizikaival) hajtóanyagos megfogalmazás szerepel. Nem véletlenül nincs találat a chemical rocket/chemical rocket engine és ezek physical-os változataira. Ezen felül a pontos megfogalmazás az, hogy kémiai reakción alapuló rakéta motor és nem kémiai reakción alapuló rakéta motor. Előbbinek 3 fajtája van: szilárd hajtóanyagú, folyékony hajtóanyagú és hibrid hajtóanyagú. Mindhárom motor típus közös jellemzője, hogy valamilyen éghető anyagot égetnek el (nagy rakéták esetében általában oxigént adnak hozzá, kisebbek esetén az oxidáló szer része a hajtóanyagnak). A nem kémiai reakción alapuló hajtóművekbe pedig beletartozik az összes többi hajtómű típus.
- mert gázzá alakul, és az 100x akkora helyet kíván mint folyékony állapotban, és épp az a lényege hogy másodperc töredéke alatt táguljon sokat, ez a meghajtás alapja - hogyne pár száz év alatt biztos összejön egy molnyi :) Utoljára szerkesztette: Kelta, 2023.08.01. 02:10:43
"A küldetés megkísérli majd a folyékony hidrogént több hónapig ultrahideg állapotban tárolni," Minek ? Amikor ugyis 2500 fokra akarjak melegiteni. Hagyni kene melegedni, es annyival is kevesebb energia kell.
"Miután a hajtóanyag elfogy, a hajtómű már nem lesz képes működni " Vajon az urben, haladas kozben nem lehetne begyujteni a koszalo atomokat ? Mert akkor szinte orokke mukodhetne.
több mint 50 év alatt a meghajtás semmit se fejlődött szinte..
ne fárassz, több cikkben, tudományos leírásban is benne van ez a meghatározás, már múltkor is rommá aláztalak ezzel, el is tüntél a cikk alól :) látom a kémiait már nem merted leírni mert itt is szerepel :) ne menj bele, ez a meghatározásuk, és ennyi, lépj tovább.. Utoljára szerkesztette: Kelta, 2023.07.31. 23:12:41
A fizikai motor kifejezést te találtad ki, továbbra is egy értelmetlen halandzsa. Egyébként meg miért kellene régen bárminek is lenniük? Mivel húzod meg az időintervallumot, és miért?
Kémiai motorok helyett már rég fizikai motoroknak kéne lenniük..
Ha most ezt a felismerést teszem fel nem a Nasa vagy a Darpa tette volna meg hanem mondjuk a kinai ürügynökség / állam, akkor már attól lenne hangos minden online és offline médium, hogy a kínaiak nukleáris katasztrófát fognak elöidézni és hogy veszélyt jelentenek a békére és a demokráciára. (Nincs magyar billentyüzetem, bocsi az ékezetek miatt) Utoljára szerkesztette: HöfEE, 2023.07.31. 11:00:57
Na végre. Rájöttek hogy a marsi expedició nem működik le-fel szálló, hatalmas tömegű űrhajókkal és az oda-vissza útra elég üzemanyag cipelésével.
Az egyetlen jó (és hosszútávon is értékes) módszer egy oda-vissza járó nagy űrhajó (már atommeghajtással) amelyik soha nem száll le-fel a Földön vagy a Marson. Oda vissza megy és csak kering a bolygók körül. A bolygókról-bolygókra meg kisebb hajók (kémiai hajtóanyaggal) szállnak le-fel.
Így ment ez régen a tengerjáró hajókkal is. Nem voltak kikötők. Leparkoltak a part menten és a kikötőből csónakokkal szállítottak a hajjóra ill. a hajóról. Bevált.
Persze az űrben kell összerakni a nagy űrhajót. De a méretben meg nem kell kompromisszumot kötni.
Informatika és tudomány
