"A materializmusnak is ugyanúgy, ahogy az idealizmusnak, a valósághoz van köze, csak más a kiindulási alap. Egyik sem magasabbrendûbb a másiknál, és a kiindulási alap sem bizonyított egyiknél sem."
Elviekben (a racionálisan definiált fogalmak mesterséges rendszerében) úgy van ahogy mondod. És a gyakorlatban?
Újabb kérdés: miért szeret mindenki jobban beszélgetni a szavak jelentésérõl a valóság helyett? Mert a szavak jelentése konkrét, meg lehet nézni a szótárban? A valósághoz viszont nincs szótár?
Vagy máshonnan megközelítve: miért arról beszélgetünk, hogy valaki másnak (a szavak jelentéseit megalkotóknak) mi az álláspontja az adott dologgal kapcsolatban, miért nem arról beszélgetünk, hogy mi mit gondolunk?
Nekem pl. az az álláspontom, hogy a buddhizmus több hasznos dolgot árul el valóságról mint a materializmus. Alapvetõen azért, mert ha jól értem akkor a buddhizmus nem zárja ki a materializmus által lefedett területeket, de a materializmus kizárja a buddhizmus által lefedett területeket.
Látható az elviek és a gyakorlat közötti különbség?
"A buddhizmus amiatt idealizmus, mert a tudatot tartja elsõdlegesnek az anyagi világgal szemben."
Lehet nem jól értelek, de: Fogalmazhatunk-e úgy, hogy attól lesz idealizmus, mert nem vonatkoztat el a szemlélõdõ embertõl?
"A második kérdésedre nem tudom a választ, kevés az infó."
Pedig egyszerû a kérdés: hogyan egyeztethetõ össze a buddhizmus és mások lehülyézése?