Megint nem értem, mire gondolsz. Gyakorlatban sem magasabbrendû egyik a másiknál, ha ezt kérded.
Csak a kiindulási alap más, a világ mindkettõnél ugyanúgy jelenik meg, és mindkét alapot ugyanazok a jelenségek erõsíthetik.
Ha leültetsz egy materialistát, és egy idealistát egymás mellé, hogy nézzék ugyanazt a dolgot, akkor a jelenség az egyiket abban fogja erõsíteni, hogy a tárgy tulajdonságai vetülnek le a tudatába, a másikat pedig abban, hogy a tudata határozza meg a tárgy minõségét.
A szavakról és a valóságról: Ez a kérdésed számomra értelmetlen, mert én még nem találkoztam olyannal, hogy valaki külön tudta választani a valóságot a fogalmiságtól. Illetve mégis.. de õk meg tudják, hogy mekkora tévedés bármit is állítani a fogalmiság nélküli valóságról.
Az idealizmus, materializmus sem emberi minõséget jelöl, szerintem mindegyik csoportban hasonló arányú lehet azoknak a száma, akik az alapaxiómájukat arrogánsan bizonyítottnak tekintik, és különféle dolgokra feljogosítottnak érzik magukat emiatt.
A buddhizmus nem csupán nem vonatkoztatja el a világot a szemlélõdõ embertõl, de a tudatot tekinti a világ, és benne az ember létrehozójának.