"Megint nem értem, mire gondolsz. Gyakorlatban sem magasabbrendû egyik a másiknál, ha ezt kérded."
Nem ezt kérdezem, hanem azt, hogy a témához tudunk-e bármit hozzátenni a szavak definíciójának felemlegetésén túl. A szavak jelentésének felemlegetésére hivatkozok "elviek"-ként, és ami ezt meghaladja, és a megtapasztalt valóságról szól, azt meg gyakorlatnak hívom.
Én leírtam, hogy miben látom a buddhizmus és a materializmus közötti különbséget a gyakorlatban. A kettõ között az a különbség, hogy a buddhizmus nagyobb területet fed le.
"A szavakról és a valóságról: Ez a kérdésed számomra értelmetlen, mert én még nem találkoztam olyannal, hogy valaki külön tudta választani a valóságot a fogalmiságtól. Illetve mégis.. de õk meg tudják, hogy mekkora tévedés bármit is állítani a fogalmiság nélküli valóságról."
Nem erre gondoltam. Nem fogalmiságról volt szó, hanem a szavak jelentésérõl. A felvetésem arra vonatkozott, hogy különbség van aközött aki a szavak jelentését próbálja a valóságra erõltetni, meg aközött akik a szavak jelentését az általa megtapasztalt valóság alapján határozza meg.
"Az idealizmus, materializmus sem emberi minõséget jelöl..."
Igen, nem azt jelöli. A definíciók szerint legalábbis. Én viszont a megtapasztalásaimra alapozva azt a véleményt alakítottam ki, hogy az emberi minõség vonatkozásában a buddhizmus "több" mint a materializmus. Arról én nem tehetek, hogy a definíciók szerint nincs igazam. De arról se tehetek, amit egy kérdésben fogalmaztam meg neked: "Miért szeret mindenki jobban beszélgetni a szavak jelentésérõl a valóság helyett?"
"A buddhizmus nem csupán nem vonatkoztatja el a világot a szemlélõdõ embertõl, de a tudatot tekinti a világ, és benne az ember létrehozójának."
Csak hogy erõltessem a gyakorlati aspektust az elméletivel szemben: az álláspontom és a kérdésem (hogy te mindezt hogyan látod) pont erre vonatkozott, hogy attól szinte függetlenül hogy mi az "igazság", a gyakorlatban a "tudatot" a fizikai világot meghaladóként értelmezõ filozófia engedi a "teljesebb" világ megismerését. És itt nem kell leragadni a buddhizmus szintjén, a buddhizmust csak azért emlegetem, mert ez pont egy olyan filozófia ahol a tudat a több és nem a fizikai valóság.
Mindezt nem azért, mert ez feltétlen így van a minden létezõ dolgot együttesének szintjén is (azaz a valóság szintjén; vagy hogy fogalmazzak?), hanem azért, mert ez a tapasztalatok szerint így van az egyén szintjén: nem a fizikai valóság határozza meg a tudatot, hanem fordítva, a tudat határozza meg a fizikai valóságot. Az állatok még mûködhettek fordítva, de az ember már nem. Legalábbis én így látom.
Vagy úgy is fogalmazhatok, hogy az embernek a világról mindig több elképzelése lehet és általában van is, mint ami információhoz a materializmus (így pl. az arra alapuló tudomány) hozzásegíti.
"Az utolsó kérdésedre: Így -"
Már értem! :-D Nem olvastam el elég figyelmesen az elõzményeket. Szóval TÕLE idéztél! (Érdekes volt a gondolatmenet: Néztem hogy mit írsz, és nem értettem. Azt mondtam magamban, hogy ennek csak akkor van értelme, ha az idézet tõle származik, így nekiálltam keresni, és lám-lám ott volt! )