Kevered a pontosságot, a pásztázott lőtávolságot és a találati valószínűséget.
Egy álgyú attól lesz pontos vagy kis szórású, hogy azonos elemekkel leadott lövések mekkora területen csapódnak, tankoknál és egyéb jellemzően közvetlen irányzású eszköznél magassági és oldal eltéréseket szoktak mérni.
Sok minden befolyásolja. De maga a kezdősebesség vagy a röppálya magssága önmagában(!!!) nem.
A laposabb röppályának ott van az előnye, hogy a pásztázott lőtávolság nagyobb lesz. Tehát ha a tanknak nem lesz pontos adata a lőtávolságról, és a 2.vh-ban azé' ez jellemző lehetett, akkor sokat segített ha egy becsült értékkel leadott lövésnél a pálya lapossága milyen hibát engedett meg. Minél meredekebb, annál kisebbet lehet hibázni. Ha kisebb a valós táv a becsültnél könnyebben megyen feléje a gránát, vagy ha nagyobb akkor könnyebben lesz rövid a lövés. De ez még mindig találati valószínűség és nem szórás.
Másrészről meg ha a célterület nem egy tank függőleges síkja, hanem egy földterület egy pontja vízszintes síkban akkor az íveltebb röppálya akár kedvezőbb is lehet. HA a szu-152-est nem kimondottan páncélelhárításra szánták, akkor lehet, hogy azért nem is erőlködtek a magasabb kezdősebességgel.