Még annyi, hogy ha az orosz nehézharckocsik (IS-eket is ideértve) Tigerrel találkoztak, akkor az azt jelentette, hogy rossz helyen vannak, mert a németek tudják, hol van a támadás súlypontja és itt van előttük a védelem fő mobil tartaléka (és biztos más is tart még errefelé). Vagyis nem feltétlen az volt ilyenkor az első reakciójuk, hogy fuck yeah, vívjunk meg, hanem visszavonták őket.
Egyébként megpróbálták kétszer is a 85 mm-es löveg kezdősebességét növelni, egyszer 900-ra '43, aztán 1000 m/s-re '44 végén (ez utóbbi azért, mert megtetszett nekik a Tiger B), de az akkori saját lövedéktechnikájukkal még nem értek akkora növekedést, mint ami az igény volt.
Aztán az a megfontolás nyert, ami szerint a 122mm D-25/D-34 jobb fegyver arra, amire ezeket a tankokat elsősorban szánták, ezért kitartott a T-10-en az '50-es évek közepéig még annak ellenére is, hogy sokat javult a szovjet gyártás színvonala a háború után. Egy ilyen találat általában egyből kiütött egy bunkert, míg pl. az azért nem kicsi 100 mm-esből átlag 3-4 is kellett ugyanerre.