1. A probléma abban van, hogy nincs olyan még: hogy "TÖLTÉS FIZIKA"
Így fogalmunk sincs arról, hogy a töltés= tudati tényezõ- egy terv, ami a környezetét alakítja.
A tömeget a tömegtöltés- terv alakítja, amely a környezetet egy olyan mezõvé formálja, ahol a gravitációs sugárzás terjed, a távolságtól függõen szétágazva. Ez a sugárzás egy vonalon halad, azonban két irányban is egyszerre: az egyiket tömegtaszításnak, a visszatérõ ágát pedig tömegvonzásnak hívjuk. Lényegében egy szétágazó, kétirányú vektoráramkör tölti ki a mezõt.
Relativ gyorsulás nélküli, nyugalmi állapotban az elõremenõ és visszatérõ ágak kiegyenlítik egymást, gyorsulásnál, vagy más tömegtöltés jelenlétekor azonban ez az egyensúly megbomlik, és jön létre zuhanásuk, távolodásuk, vagy távolságtartásuk, amit tehetetlenségnek, vagy antigravitációnak is hívunk.
Mert az oda vissza sugár lehet jobbos, vagy balos.
Az azonos sugárzásúak vonzzák, az ellentétesek meg taszítják egymást, hiszen úgy kapcsolódnak. Ebbõl adódóan a távoli világok magukon belül azonos töltésüek, másokhoz képest meg lehetnek eltérõek, és taszítják egymást.
Nincs tehát csupán tömegvonzás, a tömegtaszitással együtt mindkettõ a gravitáció jelenségcsoport részei.
2. Az univerzumunkat is alig ismerjük még. Márpedig van környezõ univerzuma, és annak is. Ha az antianyag ellentétes gravitációju, taszítja a normál anyagot, önmagát meg vonzza.
Lehet, hogy a mi univerzumunk anyag, egy párhuzamos meg antianyag, atigravitációval?
Mert az antianyagnak is lehet kétféle gravitációja. Errõl ennyi.
3. Errõl annyit, hogy a mi univerzumunk is fekete lyuk, vagy ahogy én nevezném, fényzárt tér. A mi fekete lyukaink is ilyenek, és a szüló univezrziumé is. Ezért megismerhetõk. Tudhatjuk átmérõjét, sûrüségét, stb. Hogy mi történik az információval a fekete lyukban? Hát pont úgy elhallgatják, eltorzítják, stb, mint itt.
A gravitáció, ami egytöltetü (monovalenes) sugárzás, az áthatol a fényfalon.
Az elektromágneses -gravinerciális fénysugárzás (GI-EM) viszont elakad benne. Mert a fény kétféle töltés: az elektromos és a tömegtöltés összehangolt sugárzása, amely képes emiatt önmagába záródni, fény-atomot alkotva. A mi univerzumunk bázisa ilyen. A fény úgy terjed benne, mint a hangya a levegõben.
4.A fény sebessége, ahogy a hanggé is általában, a környezõ tér kompressziómodulusától (sûrüség, hõmérséklet stb.) függ.
A mi univerzumunkban azért annyi, amennyi.
A ritkább szülõ univerzumban biztosan nagyobb a sebessége, a Saggitarius "A" ban meg kisebb. Ha sikerülne más kompressziómodulusú teret létrehozni, változna a fénysebesség is. Ha arra a kvantum teleportáció képes, én engedélyezem- miért ne?
Szóval én- mindenre válaszoltam, de ne higgyetek! (tudjatok)