"Egy amerikai kutató érdekes elõadását ajánlom a figyelmetekbe. Barry Schwartz, akirõl egyébként - az elõadását megelõzõen - még nem hallottam látványos példákon keresztül mutatja be a mai fejlett világ egyik mély paradoxonát.
Arra az egyszerû kérdésre próbál válaszolni, hogy ha fejlett gazdaságaink, elképesztõ fogyasztási mutatóink és úgy általában a jólétünk tükrében korunknak kéne lennie minden idõk legboldogabb idõszakának, akkor mi okozza azt a nyilvánvaló tényt, hogy nincs így?
A depressziós emberek száma ijesztõ méretekben növekszik, a fiatalok nem tudják mit kezdjenek az életükkel, az emberek többsége frusztrált, szorong.
Schwartz szerint a probléma gyökere a választás maga. Életünk minden területén - minden percben - választanunk kell dolgok közül úgy, hogy nem rendelkezünk a jó döntések meghozatalához szükséges megfelelõ tudással. Akár csak 100-200 évvel ezelõtt is az emberek élete általában a születésüktõl fogva determinálva volt. A rendek, társadalmi konvenciók, vallás, stb. olyan méretekben rátelepedtek az életre, hogy annak csak egy kicsi szeletében maradt meg a döntési szabadság.
Most, hogy a helyzet megváltozott úgy tûnik, a döntési szabadság korlátlan bõvülése valójában embertelen dolog és akár még korlátozott választásnál is rosszabb lehet. Minden döntés egyben olyan felelõsség is, amivel kevesen képesek megbirkózni. A világ minden nap az emberek arcába vágja, hogy tévedtek, rossz döntéseket hoztak. Rossz iskolába jártak, rossz autót vettek, rossz helyre költöztek, rossz gyógyszert írattak fel, rossz filmet néztek meg, rossz eszközt használtak, egyszerûen rossz életet élnek.
Egy ilyen szabad világban azonban az ember nem mondhatja azt, hogy "Nem az én hibám volt.", hiszen a döntés lehetõsége mindig nyitva áll.
Néhány hónapja ugyan már hallottam az elõadást az interneten – elképesztõen jó - , de most a F!lter-es csapat (http://tyrell.hu/mailman/listinfo/flter) is közzétett egy írott változatot."