Nagy áldozatot hozott Románia a csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében. Hiába tiltakozott Mircea Geoana román külügyminiszter, ennek fejében Bukarestre olyan feltételt kényszerítettek az EU tagállamai, amely nem szerepel a bolgárokkal aláírandó csatlakozási szerzõdésben.
Az Európai Unió, amennyiben a bel- és igazságügyben, továbbá a versenypolitikában a 2007 januárjára tervezett csatlakozásig hátralevõ idõszakban súlyos elmaradásokat tapasztal, a román belépés egy évvel (tehát 2008-ra) történõ elhalasztását javasolhatja a tanácsnak. A megállapodás értelmében már a tagállamok minõsített többségi szavazataránya is elegendõ a szankció életbeléptetéséhez. Más problematikus területeken viszont az egyéves halasztás továbbra is a tagállamok egyhangú döntéséhez lesz kötve; itt nem lesz különbség Románia és a már fél éve várakozó Bulgária között, vélik a brüsszeli elemzõk.
Értesülések szerint az Európai Unió nagyköveti tanácsa (Coreper) mindenekelõtt a finnek követelésére szigorított a román csatlakozás feltételein, és csak ezt követõen járult hozzá a két – utolsó pillanatig nyitva maradt – tárgyalási fejezet, a bel- és igazságügy, továbbá a versenypolitika lezárásához. A kompromisszum tetõ alá hozásában szerepet játszott az Európai Bizottság is, amely elõzõleg meglévõ fenntartásai miatt nem javasolta a versenyjogi fejezet kipipálását Bukaresttel – igaz, ennek ellenkezõjét sem.
Az Európai Bizottságnak elsõsorban a román acélszektor átalakításával és az EU-konform állami támogatási szabályok betartatásával voltak problémái. Egy név nélkül nyilatkozó forrás szerint Brüsszel alig találkozott olyan állami támogatás tárgyában hozott döntéssel, amelyben érvényesítették volna az unió szabályait. Ez komoly kétségeket ébreszt a megfelelõ intézményi háttér romániai meglétével kapcsolatban.
Olli Rehn bõvítési biztos tegnap tájékoztatta az Európai Bizottság tagjait a Romániával kötött alku részleteirõl és ennek során azt mondta, hogy a lehetõ legkomolyabban fogja kezelni az esetleges román elmaradásokat, s ha a helyzet úgy kívánja, habozás nélkül javasolni fogja a csatlakozás elhalasztását. Bizottsági források ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Bukarest minden korábbinál szigorúbb számonkérésre számíthat az elkövetkezõ idõszakban. Ennek pontos mibenlétérõl azonban még nem döntött a bizottság. Brüsszel mindenesetre jövõre monitoringjelentést készít a tárgyalásokon vállaltak végrehajtásáról, ami tisztviselõk véleménye szerint egyértelmûen keleti szomszédunk gyenge pontjának számít.
Románia (és Bulgária) a halasztási záradékon túl azzal a három általános és speciális védzáradékkal is szembe kell nézzen, amely a május 1-jén csatlakozott új tagállamokra is érvényes, bár alkalmazásukra eddig nem volt szükség. Emlékezetes, hogy a súlyos piaci zavarokra, a bel- és igazságügyi problémákra és az új tagok vállalásainak elmaradásából keletkezõ nehézségekre választ adó védzáradékokat a tagság elsõ három évében vezethet be az EU.
Bizottsági források azt is megerõsítették, hogy a csatlakozási szerzõdés aláírására 2005 elsõ fél évében sor kerülhet mindkét tagjelölt országgal. Lehetõvé vált a tanács által megjelölt valamennyi határidõ teljesítése – közölte Nagy Krisztina, Olli Rehn bõvítési biztos szóvivõje. Az EU–román tárgyalásokat hivatalosan a jövõ keddi külügyminiszteri szintû tárgyalási fordulón zárják majd le, amit csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfõk is szentesítenek.
Közben a holland elnökség keze alatt készül a bõvítési nyilatkozat azon tervezete, amelyet az Európai Tanács jövõ heti ülésén hagynak jóvá a tagországok állam- és kormányfõi. A szövegtervezet jelenlegi formájában a bel- és igazságügyre, a versenypolitikára és a környezetvédelemre mutat rá, mint olyan területekre, ahol Romániának még további erõfeszítéseket kell tennie a tagságig. A környezetvédelem – értesülések szerint – elsõsorban Magyarország sürgetésére került be e különösen kényes témák közé.