Több érdekes álmom is volt, de a legemlékezetesebb az, amikor kb. 1-2 centire lebegtem a talaj felett és gyorsan siklottam egy szép napsütötte, dimbes-dombos, füves-rétes táj felett. Annyira kurva jó volt, hogy mindig eszembe jut, amikor elégedett vagyok és tényleg jól érzem magam.
Az benne az érdekes, hogy ez ráadásul visszatérõ álom is, volt úgy, hogy egy vidéki állomáson, szintúgy ebben a napos, füves környezetben az éppen induló vonat mellett álltam és ahogy elindult, futottam mellette ugyanolyan gyorsan, mint a vonat haladt, de amikor a betonperon véget ért, én nem süllyedtem/estem le talajszintre, hanem ugyanabban a magasságban lebegtem tovább vízszintesen és onnantól jött a napfényes siklás.
Ha már visszatérõ álom: tizenévesen rendszeresen elõfordult, hogy azt álmodtam, hogy egy fürdõszobából kell kimenekülnöm. Nem tudom miért...?!
Álmok mikor jönnek: észrevettem, ha többet alszom egy éjjel, akkor valóban álmodom is úgy, hogy emlékszem rá, de szinte elõ is tudom idézni az álmot, ha a fejem tetejét is bebugyolálom a párnámba, azaz úgy fekszem a párnára, hogy a hosszabbik oldalának a szélét teszem a fejem alá és a kimaradó részt pedig mint egy sapkát ráhajtom a fejemre. Valószínûleg segít az agyamnak, ha kicsit melegebb környezetben van.
Ja és jó hír a tiniknek: van idõsebb korban is éjszakai magömlés, de még mennyi! :P Mondjuk, a hiperszexualitás határán lebegtem egész életemben :D XD Emiatt is érdekel a tudatos álmodás... (slurp!)
Informatika és tudomány
