Igen, mert nem igaz az, hogy a nyomáskülönbség a hajtóerõ. Ha veszek egy demizson bort és beledugok egy gumicsövet és megszívom a kilógó végét, a bor lefolyik a csövön ("lefejtem a bort"), pedig a demizsonban a bor fölött is légköri a nyomás és a csõ kilépõ keresztmetszetében is légköri a nyomás.
Sokkal jobb kezdetnek elképzelni egy "folyadékdugót" egy csõben, aminek a két oldalán ("ahonnan" és "ahová" áramlik a közeg) más és más a nyomás, de megvizsgálom azt is, hogy "ahonnan" áramlik, ott mennyi volt az éppen ott tartózkodó folyadék mozgási és helyzeti energiája és ezt összehasonlítom azzal, ami az "ahová" helyen volt. A kettõ különbségét a folyadékdugóra ható külsõ nyomás okozza.
Jól látható ez a Bernoulli egyenletben levõ tagok mértékegységén is:
A "p" mértékegysége Pa, ami: Pa = N/m^2, ha ezt bõvítem egy m/m taggal, megkapom azt a fizikai tartalmat, amirõl az imént beszéltem: (N*m)/(m^2*m) = J/m^3, azaz a "p"-s tagok jelentése az a munka, amit a külsõ nyomás végez egységnyi térfogatú folyadékon.
Hasonlóan: rho/2*v^2 szintén Pa dimenziójú és könnyen kitalálható, hogy egységnyi térfogatú közeg mozgási energiáját jelenti - ez onnan is sejthetõ, hogy 1/2*v^2 van benne, ami gyanús! (Ugye a mozgási energia: Em= 1/2*m*v^2, és most én is pongyola leszek - de valóban szemléletes: ha ezt elosztom a folyadékrész térfogatával, ami V=m/rho: Em/V = rho/2*v^2 - és errõl beszéltünk...)
Gondolom ezek után az sem meglepõ, hogy a szintén Pa dimenziójú rho*g*z tag az egységnyi térfogatú közeg helyzeti energiáját jelenti: Eh = m*g*z, ami leosztva a V=m/rho taggal adja a fenti Eh/V = rho*g*z tagot.