Szerintem meg egyszerûen csak túlhajszolt vagy. Egyél-igyál rendesen meló mellett, meg próbáld meg kipihenni magad megfelelõ mennyiségû alvással. A kreativitás csak ezek után jön. Az alkotáshoz pihent agy kell - legalábbis amíg "kezdõ" az ember - mert viszonylagosan megterhelõ, és olykor nagy kihívás elérni az elképzelt célt (képet vagy alkotást), mely néha kudarcba fullad. Ez a kudarc elsõre lehúzhatja az ember ambícióját, de ne felejtsük el, hogy senki sem kezdi profin, és az alap fundamentumok megszerzéséhez sok gyakorlás, kitartás és idõ kell, mire rutinná válik. Ezek néha gyötrelmes idõszakok, de mindenképp meghozza a gyümölcsét, megéri küszködni. Feltéve ha tényleg érdekel a rajzolás vagy más alkotó médiumok.
Viszont nem egészen értem a kijelentésed. Azt írod nem találod szórakoztatónak a rajz elkészítés részleteit, csak amikor összeáll a kép.
Egyfelõl a lépések szükségesek ahhoz, hogy összeálljon a kép. A csodálatos ebben, hogy bármelyik lépésnél befolyásolhatod a végterméket (pl. nem mindegy milyen stílusban dobod fel az alap vonalakat (koncepcionális hozzáállás), vagy az sem mindegy milyen stílusban részletezel vagy tónusozol - millió-egy alternatíva).
Másfelõl ne legyél türelmetlen, hogy csak az "eye-candy" részre hajtasz. Legtöbb esetben az eye-candy lupikulát sem ér, ha a rajz alapjaiban rossz, mert pl. hibás a perspektíva, hiába van faszán megfestve, ha ordít róla, hogy az emberünk csak mímeli a dolgot, de tanult és begyakorolt alapjai igazából nincsenek...
Pihenj, menj emberek közé, menj ki a természetbe, olvass, inspirálódj és alkoss. Szerintem másképp ez nem megy.