A Nagy- és a Kis Magellán-felhõ szokatlanul nagy sebességük alapján vagy nem kötõdnek a Tejútrendszerhez, vagy a mi Galaxisunk tömege nagyobb a jelenleg becsültnél.
A Nagy- és a Kis Magellán-felhõ a Tejútrendszer két apró kísérõgalaxisa - legalábbis eddig így gondoltuk. A hagyományos elképzelés alapján a két objektum az õsi, feltételezett Magellán-galaxis maradványa, amelyet a Tejútrendszer gravitációs tere fogott be és szakított két darabra. A Tejútrendszerrel fennálló pontos kapcsolatuk tisztázásához mozgásuk sebegességét és irányát kell minél jobban meghatározni.
Ehhez a feladathoz a Hubble-ûrteleszkóp méréseit használták, amelynek keretében a két Magellán-felhõben lévõ objektumok helyzetét távoli és ezért mozdulatlannak tekinthetõ kvazárok pozícióihoz viszonyították. A két év különbséggel készült megfigyelések során is csekély volt a látszólagos elmozdulás, a HST detektorán egy pixel méretének közel ezredét tette csak ki. Ennek ellenére a korábbiaknál pontosabban sikerült megállapítani a Magellán-felhõk sebességét.
Kiderült, hogy a Nagy Magellán-felhõ 378 km/másodperces, kisebb társa pedig 302 km/másodperces sebességgel mozog a Tejútrendszerhez viszonyítva. Eszerint közel kétszer olyan gyorsan haladnak, mint ami a feltételezett, Galaxisunk körüli keringésük esetében várható. Emellett az is kiderült, hogy a Nagy- és a Kis Magellán-felhõ egymáshoz képest is gyorsabban mozog, mint korábban sejtettük. Egymáshoz viszonyított 100 km/másodperces sebességük már elegendõ ahhoz, hogy egymás gravitációs terébõl kiszakadhassanak - tehát akár végleg külön is válhatnak.
Ha feltételezzük, hogy a korábbi sejtésünkkel megegyezõen Tejútrendszerünk kísérõgalaxisai, tehát körülöttünk keringenek, Galaxisunk tömege kb. kétszer nagyobb kell legyen, mint azt jelenleg gondoljuk. Enélkül nem tudnánk két ilyen gyorsan mozgó törpealaxist "pályán tartani". A közel kétszer nagyobb tömegûnek feltételezett Tejútrendszer "többletanyaga" sem oszolhat el bárhogy a térben. A jelenség magyarázatához egy kiterjedt, ellipszoid alakú, erõsen megnyúlt halo szükséges, feltehetõen láthatatlan tömegbõl (sötét anyagból).
Tejútrendszerünk a két Magellán-felhõ és a Magellán-áramlás közelítõ térbeli helyzetével (Dallas Parr, CSIRO)
A másik lehetõség, hogy a Nagy- és a Kis Magellán-felhõ nem is kering a Tejútrendszer körül, azaz gravitációsan nem kötõdnek szorosan hozzánk. Eszerint véletlenül tartózkodnak jelenleg a közelünkben, és nemsokára eltávolodnak tõlünk. Ebben az esetben azonban az ún. Magellán-áramlás magyarázata a problémás. Ez a két Magellán-felhõ mögött, a Tejútrendszer körül, a hatalmas elképzelt ellipszispálya mentén (annak közel egynegyedéig) körbehaladó nyúlvány, mely a két galaxis keringésére utal. A kérdés tehát nyitott, egyelõre nincs könnyen elfogadható magyarázat.
Informatika és tudomány
