Megkérdõjelezve a több évtizede vallott elképzeléseket, a legújabb nézetek szerint a bolygók nem csak csillagok körül alakulhatnak ki.
Egészen a legutóbbi idõkig az a nézet uralkodott, hogy a bolygók születése a csillagok keletkezéséhez kapcsolódik; a csillagok körüli por- és gázkorongokban különbözõ csomók kondenzálódnak ki. Bolygók eszerint csak a csillagok képzõdésekor jöhetnek létre, mintegy a folyamat melléktermékeként. Az elmúlt években azonban több olyan megfigyelés is történt, amelyek alapján a csillagoknál kisebb tömegû barna törpék körül is kialakulhatnak planéták. Az új elgondolás egyik sajátos jellemzõje, hogy a barna törpék olyan égitestek, amelyek több szempontból maguk is hasonlítanak az óriásbolygókra.
Néhány egészen friss felfedezés nyomán a szituáció még érdekesebbé vált, az angolul planemo-nak nevezett objektumok révén. Utóbbi kifejezés az angol bolygó (planet) és a hold (moon) keverékébõl jött létre. Ezek a barna törpéknél is kisebb tömegû égitestek magányosan bolyonganak a csillagközi térben. Egy részük csillagok körül keletkezett, majd onnan késõbb kilökõdött - ugyanakkor egyre valószínûbb, hogy sok közülük csillagoktól függetlenül, tehát nem az azokat övezõ korongból jött létre. A planemók magányosan növekvõ, sûrû csillagközi gázfelhõkként születtek, s valamilyen folyamat révén nem híztak meg eléggé ahhoz, hogy csillagoknak nevezzük õket. Mindamellett a csillagokhoz hasonlóan körülöttük is van anyagkorong, benne különféle objektumokkal. A bolygókeletkezés folyamata tehát esetleg a csillagoktól teljesen függetlenül is megtörténhet.
Fantáziarajz a 2M120b jelû objektum körüli anyagkorongról, amelyben további égitestek is keletkezhetnek (David Aguilar, ESO)
Ray Jayawardhana (University of Calgary) és Valentin Ivanov (ESO) a 8,2 méteres VLT és 3,5 méteres NTT mûszerekkel vizsgáltak barna törpéket. Közülük kettõnek a tömege a Jupiter néhányszorosa és tízszerese közé esik, további kettõé pedig 10 és 15 jupitertömeg közé. Mind a négy objektum néhány millió éves, és társ nélkül, magányosan helyezkednek el egy 450 fényévre található csillagkeletkezési régióban. Infravörös sugárzásuk alapján az égitesteket porkorong veszi körül, amelyben idõvel anyagcsomók keletkezhetnek.
Tõlük függetlenül Subhanjoy Mohanty, Eric Mamajek (CfA), Jayawardhana (UofT) és Nuria Huelamo (ESO) is hasonló eredményekre jutott. Egy 170 fényévre lévõ, 25 jupitertömegû barna törpét, valamint a körülötte keringõ könnyebb, 2M1207b jelû és 5 jupitertömegû társát tanulmányozták. Sikerült megállapítani, hogy a kisebb tömegû égitestet egy porkorong övezi. A két barna törpe együtt, de csillag nélkül keletkezhetett. A jelenleg körülöttük lévõ korongból pedig további égitestek is születhetnek majd. Utóbbiaknál már érdekes kérdés, hogy azokat holdaknak avagy bolygóknak nevezzük - hiszen barna törpék körül keringenének, és csillag egyáltalán nem található a rendszerben.
Új elképzelés körvonalazódik tehát a bolygók születésével kapcsolatban. Azt már évekkel ezelõtt sikerült megállapítani, hogy a barna törpék csillagoktól függetlenül is keletkezhetnek. És míg az elmúlt évek eredményei azt igazolják, hogy a Jupiternél mindössze néhányszor nagyobb tömegû objektumok is létrejöhetnek csillagok nélkül, mára úgy fest, hogy az ezek körül mutatkozó anyagkorongokban még kisebb tömegû égitestek is kialakulhatnak - teljesen függetlenül a csillagoktól.