csak vázlatosan, mert fáradt vagyok, meg mert járatlan a témában:
- Japán társadalmi rendszer a "seki" elvén alapszik, ami kb arról szól, hogy amíg egy egyén nem tagja valamilyen szervezetnek csoportnak, addig nem teljes értékû tagja a társadalomnak
- ez a seki elég alapvetõ a Japánok életében, nagy ügyet csinálnak abból, hoyg ki hova lép be, honnan lép ki, és hoygan csinálja ezt
- a seki része az iskoláztatásnak is és még a halottakat is úgy kezelik, hogy a túlvilági körbe lép be az elhunyt
- ez a mindennapi életben pl. ott is megjelenik, hogy a bejárat közelében általában fel van tûntetve a családnév, illetve a családfõ teljes neve, esetleg az összes ottlakó neve és a családfõé kiemelve
- japánban a hivatalos nyilvántartás is ezen a rendszeren alapszik, ahol a család az alapazonosító (nem pl. személyi szám, vagy születési bizonyítvány stb.)
- emiatt azok, akik nem besorolhatók ebbe a férfiközpontú és megszokott rendszerbe hátrányt szenvednek (társadalmi megvetés)
- ezért a de facto kapcsolatok (nah ez egy kicsit homályos, de azt hiszem azt akarja jelenti, hogy pl. egy leszbikus kapcsolatban élõ nõnek is van hivatalosan férje, de a "de facto" = tényleges kapcsolata az az amelyike a másik nõvel ápol, vagy pl. olyan párkapcsolatok, ahol a nõ hordja a nadrágot), tehát ezeket a valódi kapcsolatokat eléggé titkolják
- utóbbi idõben az ilyen nem hivatalos kapcsolatokban élõk és a szexuálisan vonzalom terén eltérõ (gondolom homo- és biszexuális) csoportok hangja megerõsödött
- a kevés számú de facto kapcsolat fõleg olyan nõknél jelenik meg, akik vagy nagyon jól állnak: pénz, karrier, megbecsülés, vagy akiknek már amúgy sincs mit veszteni