Én eredetileg azt nem értettem, mire vonatkozik a halászos példa. A cikkben ez áll ezzel kapcsolatban: "Techniques currently in use are not yet capable of detecting a solar-system look-alike around a distant star, so a selection effect might be distorting the statistics - like a fisherman deciding that all fish are larger than 5 inches because that is the size of the holes in his net." Tehát a halászos példa valóban azt akarta az eredetiben példázni, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy egyelõre csak nagyon kis eséllyel vagyunk képesek a Naprendszerhaz hasonlító elrendezésben felfedezni óriásbolygókat. Errõl nyilván mindenki tud, Beer és King is, feltehetõen nem hülyék. Nem lenne értelme olyan cikket írni, aminek egy ilyen ellenérv neki tud feküdni, azt maximum a Mórickában hozhatnák le. A kutatók érvelése feltételezhetõen arról szól amit lejjebb is írtam (azért csak feltételezhetõen, mert még nem jelent meg a cikk), hogy bizonyos eséllyel már a mai technikákkal is észlelnünk kellene a Jupiter-szerû bolygókat, és hogy szerintük lassan meg kell fontolni az esélyét, hogy szignifikáns jelenséggel állunk szemben. Tipikus népszerûsítõ cikk-probléma: ha van egy tudományos kérdés, ahol a tudományos közvélemény is hiszem-nem hiszem módon foglal állást mert még nincs elég adat, akkor sajnos a cikk gyakran sorrendbe állítva közli a két oldal fõ érveit, azta benyomást keltve, hogy az egyik érv cáfolja a másikat. Pedig szó sincs errõl, a két megoldás egyszerre létezik, csak egyelõre nem tudjuk eldönteni melyik az igaz. A szerzõk kockáztatnak: bedobják most a meglepõ megoldást, vállalva a rizikót hogy hülyének nézik õket, cserébe azért hogy ha öt év múlva kiderül hogy igazuk volt, ne lehessen úgy cikket írni a témában hogy ne kelljen odahivatkozni az õ "korai, iránymutató" munkájukat. Ilyen cikk kéttucat születik minden nap tudományos berkekben, viszont a téma jelen esetben a széles közönséget is érdekli.