"Az elmélet maga túl egyszerû ahhoz, hogy ne legyen teljes. Másrészt az elmélet bármilyen kibõvítése valamiféle isten létezését tenné szükségessé."
Nem feltétlenül.
"Általában a sejtek számára szokták érteni."
Nem szokták így konkretizálni, mire értik.
"Mindenesetre a százalékos érték mindenképp értelmetlen, mert nem lehet meghatározni a 100%-ot."
Ezt már magam is mondtam.
"És ráadásul az agy különbözõ részeinek kihasználtsága nagyon eltérhet"
Ezt is.
"(hogy hasonlítassz össze egy matematikust egy költõvel ?)."
Annak nincs értelme, de pl. két matematikust össze lehet hasonlítani (pl. koncentrációs készségüket). Ez persze nem az matematikai eredményeiket minõsíti. Költõket is lehet, de inkább a verseiket érdemes.
"A bizonyítékok kísérletekre és a matematikára épülnek."
A kísérletek nem szolgáltatnak 100%-os bizonyosságot, mivel elõfordulhat, hogy csak látszatra igazolódik egy állítás. A matematikával meg az van, hogy attól, hogy valami matamatikailag helyes, még nem biztos, hogy a valóságban pont úgy vannak a dolgok, csak látszatra. (És ezektõl függetlenül igaz, hogy egy önmagába visszacsatolt rendszer a fizika.)
"Ez persze lehetséges, csak épp bizonyíthatatlan."
Igen, fizikával. De nem biztos, hogy a fizika mindenható, azaz lehet, hogy egy másik tudományterület tud ezzel a kérdéssel kezdeni valamit. És a jövõben pl. a tudatról is kiderülhetnek még érdekes dolgok.