Igen,elég jól elbeszélgettem a sráccal,és tanulságos volt.
Bár õ nem a robertlájonsz féle shaolint gyakorolta - gyakorolja.
(Nekem igazábólaz elõbb említett emberkével,illetve a rendszerével vannak bajaim)
Lengyelországban élt jó ideig,ott ismerkedett meg az oktatójával,akitõl a rendszert tanulta.(A nevét ne kérdezd ,mert bár elmondta,számomra megjegyezhetetlen volt,de valamilyen ököl névre hallgatott).
Ami konklúziót levontunk,az az,hogy az itt tanult shaolin szép,látványos,de küzdeni vele maximum a nagyon magasan képzett,és jó ideje azzal foglalkozó kínai szerzetesek tudnának.
Elmondtam neki az aggályaimat,hogy egy küzdelemben (amit én eddig láttam) nem fedezem fel azokat a gyönyörû,akrobatikus elemeket,amiket annyira favorizálnak a tréningeken.
Ebben õ semmi meglepõt nem talált,mert -mint mondotta- az a testkultúra része,de a valós küzdelemben -a fentebb említett okok miatt- gyakran egészen mást alkalmaznak.
Összevetettük az általunk tanultakat,és nagyon örültem neki,hogy bizony felfedeztem a shaolinos gyökereket a dolgokban(pl: a bong-sau,jum-sau,stb..) ,amiket ugyan egészen más megközelítésbõl szemlélnek,de sok dolognak a neve,alkalmazási területe megegyezik.
Nem állt szándékomban lenézõnek lenni,csak kételyeim voltak,amik meg is maradtak.Nem lehet ugyanazt az önvédelmi technikát tanítani egy negyven kilós lánynak,mint egy kilencven kilós palinak.Illetve lehet,csak a használhatósága fog némi kívánnivalót maga után.